Penczer Pál festőművész életművének bemutatására szervezett kiállítást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Tudományos Ügyek Irodája (TÜI) november 20-án, az egyetem John Lukacs Társalgójában.
Az eseményen Kovács László vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese elmondta: Penczer Pál hagyatékának jelentős része sikerrel került az egyetemhez. Kovács László hangsúlyozta, hogy az NKE az elmúlt tizenkét év folyamán folyamatosan kitüntető figyelemmel fordult nemcsak a Ludovika Akadémia hagyatéka, hanem a különböző művészeti ágak, így a festőművészet öröksége felé is. Emlékeztetett, hogy az akadémia az ott tanuló hallgatók számára külön művészeti kurzusokat indított. Mint mondta, a 21. század felgyorsult világában élünk, amely nagyon kevés időt enged arra, hogy bepillanthassunk a különböző művészeti területekbe, ezért is kiemelendő ez a kiállítás.
A rektorhelyettes felhívta arra is a figyelmet, hogy Penczer Pál életművének bemutatása nem példa nélküli az egyetemen; az NKE falai között számos hagyaték található, például John Lukacs történészé. Kovács László hozzátette: ezek a hagyatékok tanulsággal szolgálnak a jövő generációi számára is.
Szabó Lilla művészettörténész előadásában kiemelte, hogy a Penczer Pál 1916-ban, Jászfényszarun látta meg a napvilágot, és a második világháború alatt tartalékos tisztként szolgált, súlyos sérüléseket szenvedett. Feleségével, Jolandával, aki híres ötvösművész, az ’50-es években az Egyesült Államokban, Memphis városában telepedtek le. A művészettörténész elmondta, hogy a házaspárnak meg kellett küzdenie a honvággyal, de Penczer Pál tehetsége átsegítette őket a nehézségeken: több mint hetven önálló és csoportos kiállítása volt az USA-ban országszerte. Különösen portré- és tájképfestészete révén emelkedett ki művésztársai közül. Munkáira egyebek mellett az impresszionista hangulatú tájképek voltak jellemzők, hiszen jó megfigyelő volt. 1997-ben a Hulló csillagok című művével a 20. század történelmét dolgozta fel: Penczer Pál alkotása, amely a kiállításon látható, páratlan mű. A koncepció a művész hitvallásán alapul, a megmentésért és a békéért való fohász, amely kifejezi, hogy az erőszak rendszere és az ideológiák között nincs különbség. Az alkotás az emberiség szenvedéseit örökíti meg. A kompozíció középpontjában az első és második világháború mellett a hirosimai atomrobbanás áll, valamint megjelenik az 1956-os Pesti srác alakja is. Szabó Lilla hozzátette: a festményekhez készült vázlatok kiegyensúlyozott, négyzetekre tagolt struktúrával bírnak, amely tükrözi a művész élethez való hozzáállását.
Tigyi Gábor professzor, a Jolanda M. Penczer Irrevocable Trust képviseletében kifejtette: ez az egész projekt rengeteg ember közös munkája. Kifejezte örömét, hogy Penczer Pál festményei az egyetemen láthatóak. Az eseményen jelen volt Győri János Bertalan, Jászfényszaru polgármestere, valamint Gulyás Tibor, a Techtra Technológiai Transzfer Intézet vezérigazgatója.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes