A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központja (MNMKK), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) második alkalommal rendezett közösen nemzetközi konferenciát a kulturális örökség krízishelyzetekben történő védelméről, a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében november 25-26-án.
Mivel a közgyűjtemények globális kihívásokkal néznek szembe, beleértve a katasztrófák okozta pusztítást, a kulturális örökség fegyveres konfliktusok során végbemenő célba vételét és a kulturális javak tiltott kereskedelmét, így a megoldás érdekében átfogó, szektorokon átívelő fellépés szükséges. A mostani esemény két fő témája az illegális műkincskereskedelem elleni küzdelem és a vészhelyzeti felkészülés. A konferencián nemzetközi szakemberek, valamint a HUNOR, UNESCO, EBESZ és ENSZ képviselői is részt vettek, a hazai és külföldi kulturális és védelmi szektor képviselőivel együtt.
Deli Gergely, az NKE rektora az esemény megnyitóján mondott köszöntőjében emlékeztetett, hogy tavaly rendezték meg az első ilyen nemzetközi eseményt. Rámutatott, hogy a világban zajló konfliktusok, mint az ukrajnai háború, Szudán eseményei, vagy a törökországi és szíriai katasztrófák mind hozzájárultak ahhoz, hogy a konferencia témája egyre relevánsabbá váljon. Kiemelte azt is, hogy szükséges a kulturális örökség megóvása a szervezett bűnözés és a természeti katasztrófák ellen, ami sokrétű kihívás, és egyetlen szakember vagy szakterület nem elegendő a védelemhez. Meggyőződése, hogy a kulturális örökség védelme kiemelten fontos kérdés, amely az NKE-n hagyomány, hiszen az egyetem célja a kulturális értékek megőrzése a jövő generációi számára, képviselve ezzel a múlt, jelen és jövő értékeit.
Zsigmond Gábor, az MNMKK főigazgatója kijelentette, hogy a konferencia egyik célja az illegális műkincskereskedelem elleni fellépés. „Manapság ez egy rendkívül népszerű téma, ahol kiemelt fontosságú az összefogás” – fogalmazott. Az együttműködési keretek kialakítása elengedhetetlen a megelőzés érdekében, mivel ezek a konfliktusok sokrétűek; a fosztogatás és az illegális régészet jelentős fenyegetést jelentenek. A műkincskereskedelem feketepiaca a terrorizmus finanszírozásának forrása is lehet.
Schultz Gábor, a Nemzeti Kulturális Örökség Védelmi (NKÖV) Nonprofit Zrt. igazgatója elmondta, hogy az immár második alkalommal megrendezett esemény iránt egyre nagyobb az érdeklődés. „Meg kell őriznünk kultúránkat és önazonosságunkat; ez a feladat az örökségvédelem” – hangsúlyozta. Ehhez hozzájárul az is, hogy biztosítsák a szükséges technikai és személyes kapacitásokat. Hozzátette, hogy az NKÖV jelentős múzeumoknak nyújt védelmi szolgáltatásokat, és folyamatosan képezi munkatársait.
A nyitóelőadást, amely online formában zajlott, Krista Pikkat, az UNESCO kultúráért és vészhelyzetekért felelős igazgatója tartotta. Előadásában a kulturális örökség védelmét sürgette a konfliktusok, katasztrófák és éghajlatváltozás következményeivel szemben. Kiemelte a kultúra sebezhetőségét válsághelyzetekben, valamint a kulturális sokféleségre irányuló támadások növekedését. Úgy véli, hogy a kulturális örökség védelme nemcsak jövőnkre van hatással, hanem hozzájárul a közösségek ellenálló képességének és társadalmi kohéziójának erősítéséhez is. Hozzátette, hogy a múzeumok kulcsszerepet játszanak a kulturális javak védelmében.
A konferencia első napja olyan témákra fókuszál, mint a múzeumi intézmények által tett kezdeményezések, a rendvédelmi szervek és nemzetközi együttműködések szerepe a problémák kezelésében, valamint a nemzetközi szervezetek eszközei a tiltott műkincskereskedelem elleni harcban.
A második nap célja a kulturális, védelmi és biztonsági szektorok közötti együttműködés fokozása hazai és nemzetközi szakértők bevonásával, a közgyűjtemények veszélyhelyzeti felkészültségének és katasztrófaelhárítási képességeinek fejlesztésére. Az esemény lehetőséget biztosít a kapcsolatépítésre, jó gyakorlatok cseréjére és együttműködések kialakítására.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes