Záró rendezvényéhez érkezett az a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) folyó, hároméves OTKA kutatás, amely a nemzetközi migrációt és az Európai Unió változó nemzetközi szerepét vizsgálta. Az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszéke által, november 28-án szervezett konferencián a kutatásban résztvevő szakemberek fejtették ki gondolatikat.
Az Európai Uniónak szüksége van egy nagystratégiára annak érdekében, hogy a változó világrendek között megtalálja a saját helyét – fogalmazott bevezetőjében N. Rózsa Erzsébet. A Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék egyetemi tanára fontosnak nevezte, hogy az Unió a stratégiai autonómia elvét hol és hogyan tudja érvényesíteni. Kérdésként merül fel az is, hol vannak azok a földrajzi határok, ahol az Unió be szeretne avatkozni a migrációval kapcsolatban – tette hozzá.
N. Rózsa Erzsébet az interdiszciplináris kutatás hároméves időszakával kapcsolatban emlékeztetett: több workshopot és konzultációt tartottak, számos tanulmány született, az ezek alapján készült tananyagból pedig a következő tanévben szeretnének egy önálló tantárgyat indítani az egyetemen. Beszélt arról is, hogy jövőre a pályázat lezárásaként egy regionális részleteket is tartalmazó tanulmánykötet kiadását tervezik.
A kutatásban résztvevő tizenhárom szakember közül a konferencián Marsai Viktor az illegális afrikai migrációról beszélt. A Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék egyetemi docense kifejtette: az Egyenlítőtől északra található afrikai országokból – Nigériáig és Kamerunig bezárólag – a migránsok régóta többnyire Európa felé veszik az irányt, az viszont akár néhány hónapon belül is változhat, hogy az egyes államok mennyi migránst bocsátanak ki. Hozzátette: Észak-Szudánból, illetve Etiópiából és Szomáliából is sokan érkeznek Európába.
Marsai Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy az útra kelők főként a közösségi médiából és a barátaiktól értesülnek arról, hogyan juthatnak el Európába, az embercsempészek érdeke pedig az, hogy az emberek mindenképpen elinduljanak. Beszélt az útvonalak átalakulásáról is: míg korábban Spanyolország és a Kanári-szigetek volt a célállomás, mostanra a migránsok inkább a keletmediterrán útvonalat használják, és a nyugat-balkáni országokat célozzák meg.
India jelentőségéréről, valamint az Unió és India kapcsolatokról Csicsmann László egyetemi tanár fejtette ki gondolatai. A Budapesti Corvinus Egyetem Corvinus Center for Contemporary Asia Studies vezetője úgy fogalmazott: India a legek országa, mert a világ legnépesebb országa, ott a legnagyobb a munkaerőáramlás, és az Unióban is a legtöbb (3 millió) bevándorló munkavállaló indiai. A szakértő felidézte, hogy India globális hatalommá vált az átalakuló világrendben a katonai modernizációnak, a nemzetközi szervezeteknek, illetve a világgazdaságban betöltött szerepének köszönhetően. Rámutatott: bár az egy főre eső GDP tekintetében fejlődő országnak minősül, India mégis a világ fő fegyvervásárlója, de gyárt is fegyvereket, a világpolitikai döntésekre pedig növekvő befolyása van.
Csicsmann László kitért a külpolitikai változásokra is, amelyeket az határoz meg, hogy India Kínát, Kína viszont az Egyesült Államokat tekinti a legnagyobb riválisának. Felidézte azt is, hogy az Unió már 1962 óta folytat tárgyalásokat Indiával, de ezek a diplomáciai kapcsolatok csak 2018 óta kezdtek igazán fejlődni. Ennek jegyében az Unió elfogadott egy India stratégiát, amely az interkonnektivitás elvét követi.
Az Afrikába érkező hazautalások rendszeréről Szegedi László, az NKE ÁNTK Európai Köz- és Magánjogi Tanszékének egyetemi docense tartott előadást. A szakértő kiemelte: a hazautalások mennyiségét nagymértékben befolyásolja az, hogy egy-egy ország pénzügyi rendszere mennyire biztonságos. Ha például a szomszédos államé stabilabb, a külföldön dolgozó munkavállalók inkább oda utalják a pénzüket – mutatott rá. Példaként Nigériát említette, ahova leginkább Olaszországból, Németországból és Írországból érkezik hazautalás. A szakértő beszélt arról is, az afrikai országok célja minden esetben az, hogy a hazautalásokat leginkább a kis- és középvállalkozói, valamint a civil szektor hasznosítsa, ennek érdekében pedig arra törekszenek, hogy megerősítsék a pénzügyi rendszereiket.
A migrációval kapcsolatos osztrák politikai álláspont változásáról Zachar Péter Krisztián értekezését hallgathatták meg a jelenlévők. Az ÁNTK nemzetközi dékánhelyettese emlékeztetett: Ausztria csak belső határral rendelkezik, mivel Svájc kivételével minden szomszédja uniós tagállam. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy Ausztria mintegy kilenc millió lakosának 27 százaléka migrációs hátterű, közülük közel egymillióan első generációs migránsok.
Zachar Péter Krisztián egyebek mellett kifejtette, hogy az osztrák migrációs felfogás főként a 2015-ös menekültválság hatására változott meg, bár korábban Ausztria egy befogadó ország volt, amely akkor főként az egykori Jugoszláviából, Csehszlovákiából, Szovjetunióból, illetve Magyarországról érkező, „szabadságharcos” menekültek gondozásában nyilvánult meg. A dékánhelyettes emlékeztetett arra, hogy 2016-ban már nemcsak a Szabadságpárt, hanem a kormányzó szociáldemokraták is azt követelték, hogy tartsák távol a migránsokat az országtól. Hozzátette: a 2017-es választások után kormányra kerülő Osztrák Néppárt sem támogatta az uniós migránskvótát, majd a következő évtől már kitoloncolásokat is kezdeményezett, 2022-ben pedig további szigorításokat vezetett be.
A konferencián mindezeken felül szó esett még a migrációs tárgyú nemzetközi szerződésekről, az Unió külpolitikájának értelmezési lehetőségeiről, a Nyugat-Balkán migrációs tendenciáiról, valamint a szubrégiókból érkező, illegális migránsokat mozgató tényezőkről is.
Szerző: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes