A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Kiberbiztonsági Kutatóintézete (KBKI) konferenciát szervezett Kiberbűnözés: innovatív bűnözők? címmel az egyetem John Lukacs Társalgójában november 27-én. A rendezvény célja a kiberbűnözés új trendjeinek megismertetése volt.
Kovács László vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese és a KBKI intézetvezetője köszöntőbeszédében kiemelte, hogy a konferencia komoly elméleti és gyakorlati kérdéseket vet fel. Emlékeztetett, hogy a kutatóintézet 2019 óta működik, Kovács László pedig 2023 óta irányítja. Jelenleg hat kutatócsoport dolgozik az intézeten belül, amelyek a kiberbűnözések és a jogi keretek vizsgálatával foglalkoznak, nem csupán technikai, hanem a felhasználás szempontjából is. A rektorhelyettes hangsúlyozta e téma érzékenységét, különösen az elmúlt időszak kiberbűnözési eseményeinek tükrében. Kiemelte, hogy fontos feltérképezni, mit jelent egy súlyos kibertámadás, és hol húzódik a határ a kiberbűncselekmények és a kiberhadviselés között.
Elekesné Lenhardt Zsuzsa r. alezredes, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájának (NNI) Kiberbűnözés Elleni Főosztályának vezetője a kiberbűncselekmények nyomozásában szerzett tapasztalatait osztotta meg. Elmondta, hogy a főosztály az NNI legnagyobb egysége több mint száz fős létszámmal, és sokrétű feladatkörrel rendelkezik,.
A főosztályvezető felhívta a figyelmet az új jelenségekre: a kiberbűncselekmények száma és formái folyamatosan növekednek az informatika fejlődésével. A COVID-19 időszak kiemelten kedvezett a csalásoknak, mivel sokan kezdtek online tranzakciókat végezni. Fontos hangsúlyozni, hogy az egység nemzetközi kapcsolattartó szerepet is betölt, folyamatosan összeköttetésben állva a társszervekkel. A leggyakoribb bűncselekmények között említette a hamis banki hívásokat és az adathalász SMS üzeneteket „ami nagyon jónak tűnik, az biztos, hogy nem az” – emelte ki a főosztályvezető, hozzátéve, hogy az online csalások jellemzően nemzetközi elkövetői köröket vonzanak.
Szabó Imre főügyészségi ügyész (Fővárosi Főügyészség) előadásában hangsúlyozta, hogy a határon átnyúló információk megszerzésének fontos lépése egyebek mellett a nyílt forrású adatok biztosítása, a közvetlen megkeresés és az érintett felek önkéntes együttműködése.
Nyáry Gábor, az ÁNTK KBKI tudományos munkatársa a mesterséges intelligencia (MI) és a terrorizmus metszéspontjairól beszélt, kiemelve, hogy az MI kettős szerepet játszik: új fenyegetést jelent, ugyanakkor hatékony eszköz is lehet a terrorizmus elleni küzdelemben. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az MI alapvető módon változtathatja meg a terrorista entitások működését.
Ritter Ildikó, az Országos Kriminológiai Intézet Bűnözéskutatási és Elemzési Tudományos Osztályának tudományos munkatársa az online drogpiac hazai sajátosságait ismertette. Mint mondta, az úgynevezett darknet piacterek kialakításának célja a kockázatok minimalizálása érdekében történt, lehetővé téve törvényellenes termékek kereskedelmét.
Szigeti Ákos, az NKE ÁNTK KBKI tudományos segédmunkatársa a darknetes kábítószerkereskedelem működésének és kezelésének dilemmáiról beszélt, különválasztva a darknet/darkweb fogalmát. A darknet piacok illegális kereskedelemre specializálódtak, részben olyan titkosítási technikák révén, mint a TOR és a kriptovaluták, ahol a fogyasztók érzetük szerint biztonságosabban vásárolhatnak.
Kiss Tibor, az NKE Rendészettudományi Karának (RTK) tudományos és nemzetközi dékánhelyettese a bűnelkövetői neutralizáció kriminológiai vizsgálatát ismertette a darknetes kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatban, választ keresve arra, hogyan próbálják a bűnelkövetők igazolni tettüket önmaguk és környezetük előtt. A kutatás eredményei betekintést nyújtanak abba, hogy a neutralizáció hogyan kapcsolódik a vásárlók és eladók közötti bizalom kiépítéséhez.
Bíró Gabriella, az ÁNTK Kiberbiztonsági Tanszékének tanársegéde az elektronikus fizetési rendszerekben tapasztalható visszaélésekről számolt be, rámutatva, hogy a csalások a COVID alatt felerősödtek. A hazai visszaélési tendenciák szerint 2023-ban az észlelt csalási érték 25 milliárd forint körüli volt. A bankok az elmúlt évekhez képest jobban reagálnak a visszaélésekre, de a pszichológiai manipulációt továbbra is nehéz elkerülni. A tudatosító kampányok, mint például a KiberPajzs, jelentős előrelépést jelentenek a társadalmi edukáció terén.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes