Közel 35 éve jelent meg a kisebbségkutatással foglalkozó Regio folyóirat első száma. A lap történetéről, fókuszának változásairól, illetve a mai célkitűzéseiről cseréltek eszmét az egyetemen.
A „Regio. Kisebbség • Kultúra • Politika • Társadalom” című tudományos folyóiratnak szervezett bemutatót, illetve szakmai panelbeszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Kisebbségpolitikai Kutatóműhelye (KPKM) az Egyetemi Könyvtár (EK) Központi Könyvtár Csesznák Benő altábornagy termében, november 28-án.
A résztvevőket Mészáros Zoltán, az NKE EK főigazgatója köszöntötte. A helyszín kapcsán felidézte: ezelőtt pont 150 évvel rendezte a Ludovika Akadémia könyvtárát főhadnagyként Csesznák Benő, a terem pedig alig egy hete vette fel a néhai altábornagy nevét.
Az eseményt Gyurcsík Iván rektori tanácsadó, a KPKM vezetője nyitotta meg. Arról szólt, hogy a műhely a megalakulásától fogva, azaz 2022 októberétől szervez panelbeszélgetéseket, könyvbemutatókat és konferenciákat. A KPKM alapvető célja, hogy az egyetemen dolgozó különféle szakértők segítségével hozzák közelebb a kisebbségpolitika ügyét a hallgatókhoz. Először ebben az évben május 15-én tartott a műhely folyóirat-bemutatót, most, ősszel pedig a Regio új számára esett a választásuk. Gyurcsík Iván a lapról szólva elmondta, a negyedévenként megjelenő tudományos folyóiratot a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete gondozza. A kiadvány az összehasonlító régió-, társadalom- és kultúrakutatás orgánuma, melyet döntően a nemzeti és a kisebbségi kérdés tanulmányozásán keresztül jelenít meg. A folyóirat fontos feladatának tekinti a kortárs, nemzetközi (társadalom)elméleti viták, a friss kutatások, valamint a magyar nyelven még nem elérhető írások tanulságainak közvetítését a hazai olvasók felé.
A szakmai beszélgetésen Gyurcsík Iván moderálásával kapott szót Papp Z. Attila szociológus, egyetemi tanár, főszerkesztő, valamint folyóirat két szerkesztője, Bárdi Nándor történész és Filep Tamás Gusztáv művelődéstörténész. Elhangzott, a Regio első száma a 35 évvel ezelőtti őszön állt össze, majd 1990 januárjában jelent meg csehszlovákiai magyar fókuszú kisebbségtudományi folyóiratként. Megjelenésének fontos előzménye, hogy Csehszlovákiában hiányzott a magyar tudományos intézményrendszer, ám az 1980-as évek második felére már megfogalmazódott a magyar nyelvű tudományosság és kultúraközvetítés igénye, azaz, hogy szükség van olyan tudományos műhelyre, amely a kisebbségek kérdésével foglalkozik. E műhely létrehozásának feltételei akkor azonban Magyarországon álltak rendelkezésre. A harmadik év végéig maradt meg a lap eredeti fókusza, később elmozdult jogi, szociológiai, kultúrantropológiai irányba. A hazai és a határon túli kisebbségtudományi kutatóműhelyek jelentősége, teljesítőképessége az 1990-es évek közepétől egyre inkább nőtt, a folyóirat pedig az érkező új szakemberekkel közép-európai fókuszú társadalomtörténeti, kultúrakutató arcélt is kapott. A folyóirat új lendületet nyert Papp Z. Attila főszerkesztő érkezésével. Az interdiszciplináris folyóirat elsődleges fókusza ma a kisebbségkutatás, a hazai nemzetiségek, etnikumok vizsgálata mellett a betelepülők, a kitelepülők, illetve a határon túli magyarok kutatása. De ugyanígy foglalkozik olyan fogalmakkal is, mint például az identitás. A szerkesztők kiemelték, a folyóirat nem szeretne elefántcsonttorony-tudományt művelni, ám szintén távol tartja magát az aktuális politikai kérdésektől. A lapkészítés gondjairól szólva az is elhangzott, komoly hátrányt jelent ma az, hogy a tudomány tudásipari átalakulása miatt talán kevésbé „éri meg” a nemzetközi színtéren érvényesülni vágyó fiatal kutatóknak, hogy a Regiohoz hasonló folyóiratokban vagy konferenciakötetekben publikáljanak. Szintén nehézséget jelent, hogy hogy a kutatásoknak a folyóiratban megjelent eredményeit beszédtémává tegyék a szélesebb nyilvánosságban.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes