A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemeskürty István Tanárképző Kara (NITK) online nyílt napot tartott január 17-én, amelyet érdeklődők élőben követhettek az egyetem Facebook-oldalán. Az eseményen a leendő hallgatók megismerhették a különböző képzéseket és a kar által kínált lehetőségeket.
Az NKE 2024 őszén megalakult új tanárképző kara a hagyományos tudásátadáson túl nagy hangsúlyt fektet a gyakorlati képzésre, a kutatásra és az innovációra, emellett szoros kapcsolatot ápol hazai és nemzetközi intézményekkel, így a hallgatók számos lehetőséget kapnak a szakmai fejlődésre.
„Olyan tanárokat szeretnénk képezni, akikre még évek múlva is szívesen emlékezik a jövő ifjúsága, és akik megalapozott tudásukkal identitást formálnak, valamint közösséget építenek” – emelte ki a kar küldetéséről Veszelszki Ágnes dékán.
Mint kifejtette: a tanári hivatás is egyfajta közszolgálat. A kar egyik kiemelkedő jellemzője a gyakorlatorientáltság, ugyanis fontos, hogy a diákok a tanulmányaik első évében megismerjék azokat az intézményeket, ahol később majd dolgoznak. Ez az úgynevezett pályaszocializáció, amelynek során első kézből láthatják a diákok, hogyan kell egy kirándulást, egy ballagást megszervezni, hogyan kell a szülőkkel kommunikálni. Mindezekre már az egyetemen felkészülnek a hallgatók.
A terepgyakorlatok rendszere is ehhez tartozik, például a magyar szakos hallgatók nyelvjárásgyűjtésben vehetnek részt. A másik fontos pillér az egy-egy mentor által vezetett kiscsoportos képzés, amely során így szinte személyre szabott oktatást lehet nyújtani. Emellett fontos az is, hogy az egyetem kiemelt ösztöndíj-lehetőségekkel segíti a jövő pedagógusait: a tanár szakos hallgatók például havi 150 ezer Ft ösztöndíjat kapnak. Veszelszki Ágnes hozzátette: a kar külföldi ösztöndíjakkal, nemzetközi konferenciákkal is segíti a diákok kapcsolatépítési lehetőségeit.
A magyar nyelv és irodalom tanári és bölcsész szakról Pomozi Péter tanszékvezető, egyetemi docens kiemelte, hogy mind tartalmi, mind módszertani és szemléletbeli újdonság is tetten érhető a szakon. Utóbbira a tanszékvezető példaként megemlítette, hogy a Kárpát-medence teljes összefüggésrendszerében mutatják be a magyar nyelvet és irodalmat. A tantárgyakat tekintve négy blokkot lehet megkülönböztetni: az ötéves osztatlan tanárképzést, a bölcsészképzést, amely alapszakon hároméves, továbbá a magyar kultúra közvetítése specializációt valamint a nyelvpolitika, nyelvtervezés specializációt.
A történelemtanári és bölcsész szakról Nánay Mihály rektori megbízott, közszolgálati docens elmondta: klasszikus módszerek mellett új elemeket is bevezetnek, így például terepgyakorlatokat. Az elsajátítandó ismereteket négy évre osztották fel, az ötödik év a szakzárás. Szabadon választható tárgy egyebek mellett a demográfia, valamint a Trianonnal foglalkozó kurzus, de a napjainkig kihatással lévő események is a tananyag részét alkotják majd. A szemináriumok a szövegelemzés köré csoportosulnak, ahol a hallgatók egy-egy kérdést elemeznek korabeli szövegek segítségével.
A némettanári és bölcsész szakról Szentpétery-Czeglédy Anita tanszékvezető, egyetemi docens kifejtette, hogy mi, magyarok sok szállal kötődünk a német nyelvhez és kultúrához, elég, ha csak azt emeljük ki, hogy jelenleg nagyjából 2500 német tulajdonú vállalat található Magyarországon. A szakon a nyelvi fejlesztés felöleli a teljes képzési ciklust, minden hallgató eljuthat legalább egyszer, hosszabb időre német nyelvterületre. Úgy alakították ki a képzést, hogy minden iskolatípus minden szintjén helyt tudjanak majd állni a leendő tanárok.
Az angol nyelv és kultúra tanári és bölcsész szakról Csárdás László egyetemi tanár úgy fogalmazott: átfogóan, az angolszáz országok kultúrájával ismerkednek meg a hallgatók. Az anglisztika képzést tudományos ambíciókkal rendelkezőknek ajánlja, az angol tanárok már első évtől megtapasztalhatják, hogy mit jelent a tanári lét a gyakorlatban.
A tanító és óvodapedagógus szakról Szakos Enikő stratégiai és fejlesztési osztályvezető azt nyilatkozta: a néphagyományokat gyakorlatközpontúan, innovatív módszerekkel ötvözve szeretnék átadni. Elmondta, hogy a képzésben kiemelt helyet foglal el az a szemlélet, hogy a hallgatók képesek legyenek felismerni és figyelembe venni minden diák egyéni adottságait: például a nehezebb beszédkészséggel rendelkező kicsiket fejlesszék és felzárkóztassák. A hallgatóknak már az első évfolyamban lehetőségük lesz különböző köznevelési intézményekbe ellátogatni nemcsak Budapesten, hanem határon túli kistelepülésekre is, hogy valós életbeli problémákkal és megoldásokkal egyaránt találkozzanak.
A kommunikáció- és médiatudomány alap- és mesterképzést Veszelszki Ágnes dékán szerint gyakorlatorientáltság, emberközpontúság, személyre szabott oktatás jellemzi. Az idén induló új alapszakon olyan kurzusokat vehetnek fel a hallgatók, mint a Jövőkészségek, A jelen és jövő szövegei vagy a Rendezvénykommunikáció. A dékán kitért arra is, hogy a mesterszakon ezeken túl vezetői kommunikációs készségeket is fejlesztenek, amelyeket kamatoztatni lehet mind a szervezeti, mind a digitális kommunikáció területén.
A földrajztanári és Z szakról Gruber László közszolgálati docens kiemelte, hogy több tudományt szintetizálnak. Ezek az ökológia és annak társadalmi hatásai, fizika, biológia, kémia és a földrajz. A terepgyakorlatok – a Kárpát-medence egész területén – szintén fontos elemét jelentik a képzésnek, hiszen a docens szerint egy földrajztanár ennek során tud igazán kiteljesedni.
A NITK programjának zárásaként lehetőség nyílt online formában kérdéseket feltenni a képzésekről, amelyekre Turkovics Eszter, a NITK Tanulmányi Osztályának vezetője és Ványi Éva, a kar oktatási dékánhelyettese válaszolt. Többeket érdekelt egyebek mellett a tanítói és óvodapedagógusi alkalmassági vizsga, amely tavasszal kezdődik, de minden jelentkezőnek időben küldenek részletes tájékoztatást.
A felvételivel vagy a képzésekkel kapcsolatos további kérdéseket a felveteli.nitk@uni-nke.hu e-mail címre várjuk.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes