Készen a bővítésre? – a tagjelölt országok és az Európai Unió szemszögéből címmel nemzetközi konferenciát szervezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Hanns-Seidel Alapítvány az egyetem Szent László Kápolnájában, január 23-án.
A konferencia megnyitó beszédében Szegedi László, az NKE oktatási rektorhelyettese hangsúlyozta: nagy megtiszteltetés, hogy ez a rendezvény az egyetemen valósul meg. Kiemelte, hogy a jövőről folytatott párbeszéd rendkívül fontos, és hangsúlyozta a nyílt kommunikáció jelentőségét, valamint az NKE szerepét az ez irányú fejlődés és a közösségi elkötelezettség előmozdításában.
Markus Ehm, a Hanns-Seidel Alapítvány (HSS) közép-európai vezetője megnyitóbeszédében kiemelte az alapítvány elkötelezettségét a közösséggel és a politikai döntéshozókkal való kapcsolattartás iránt, különös figyelmet fordítva az európai integrációra és a gazdasági fejlődésre. Megemlítette az alapítvány új kampányát, amely az oktatás és az érdekképviselet fokozására irányul, valamint a növekedés és integráció előmozdításának kihívásait. Markus Ehm köszönetet mondott a résztvevőknek, és ösztönözte a jövőbeni tanácskozások folyamatos bevonását a programba, elismerve a régió globális fejlődésben betöltött szerepének jelentőségét.
„Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz tönkretenné a magyar gazdaságot” – ezt már Bóka János, Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere emelte ki megnyitóbeszédében. Mint kifejtette: Kijev barátságtalan lépései a kárpátaljai magyar kisebbséggel szemben, valamint a földgáz- és kőolajtranzittal kapcsolatos kérdések megkérdőjelezik Ukrajna valódi elkötelezettségét a lojális együttműködés mellett. Hozzátette, hogy jelen körülmények között Ukrajna csatlakozása nem a béke elhozatalát jelentené, hanem a háború beáramlását az Európai Unióba. A miniszter a bővítés kihívásairól és tapasztalatairól szólva, hangsúlyozta annak politikai vetületeit: ugyanis szerinte a bővítés elsősorban politikai döntés, és részletezte azokat a tényezőket, amelyek ezekhez a döntésekhez vezettek. Kiemelte, hogy a magyar EU-elnökség transzparens volt. A miniszter a jövővel kapcsolatban hangsúlyozta a bilaterális kereskedelem fontosságát, valamint a geopolitikai helyzet és a jogi keretek jelentőségét.
Tanja Miščević, a szerb EU-integrációért felelős miniszter felszólalásában különféle témákat érintett, beleértve a gazdasági fejlődést, az energiát és az európai intézményekben zajló tárgyalási folyamatokat. Feltette a kérdést, mi vezetett az EU megszületéséhez, és kifejtette, hogyan lehet a gazdasági és politikai oldalakat összekapcsolni. Példaként egyebek mellett az 1980-as évek bővítését hozta fel. A miniszter hangsúlyozta az új adminisztratív folyamatok kialakításának fontosságát a változások támogatása érdekében, valamint a reformok irányításához szükséges jövőkép szükségességét.
Christian Schmidt, a Hanns-Seidel Alapítvány alelnöke beszédében hangsúlyozta a belső potenciál kihasználásának fontosságát a tudatosság és az együttműködés elősegítése érdekében. Kiemelte a találkozók és konferenciák szerepét, mint az ötletek megosztásának és a megértés javításának platformját. Az előadó több kulcsfontosságú kérdés megvitatásának szándékát fejezte ki, hangsúlyozva az Európai Unión belüli cselekvés és együttműködés szükségességét. Mint mondta, ezek a kérdések tükrözik az európai integráció összetettségét és a közösség részvételének fontosságát a társadalmi kérdések kezelésében, valamint a kihívások kezelésére irányuló kollektív erőfeszítések szükségességét, e mellett az egység és a közpolitika elkötelezettségének támogatását.
A bővítés új módszertana, az „alapok” és a tagjelöltek felkészültsége című kerekasztal-beszélgetésen – amelyen Mocsáry Péter nagykövet, Christian Schmidt, a HSS alelnöke, Sinka László, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának tanácsadója, Zalai Csaba, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Európa-tanulmányok Tanszékének mesteroktatója és Koller Boglárka, az NKE ÁNTK Európa-tanulmányok Tanszékének tanszékvezetője mint moderátor vettek részt – a felszólalók különféle témákat vitattak meg, beleértve a geopolitikai helyzeteket, valamint az identitás és a közösség közti kapcsolatokat. A beszélgetés e mellett az európai intézményekben, különösen az Európai Unióban a tanítás és a politikai gyakorlat kihívásaira és változásaira összpontosított. A résztvevők hangsúlyozták a struktúrákon belüli reform szükségességét, a gazdasági kérdések megválaszolásának fontosságát, valamint a közbenső intézkedések megértésének és teljesítésének jelentőségét. A vitában ezeken kívül elhangzott a COVID-19 hatása és az akadémiai tapasztalatok relevanciája is.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes