E címmel rendezett szakmai fórumot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Gazdasági és Versenyképesség Kutatóintézete (GVKI) február 4-én. A kerekasztalbeszélgetésre a Miniszterelnöki Hivatal és az Európai Ügyek Minisztériuma kezdeményezésre indult Gazdasági semlegesség kerekasztal sorozat részeként került sor.
Kutasi Gábor, a GVKI intézetvezetője, a rendezvény moderátora bevezetőjében emlékeztetett: a gazdasági semlegességről szóló beszélgetéssorozat második szakmai eseményére kerül sor. A résztvevőket elsőként arról kérdezte, milyen előnyei vannak egy régiónkbeli ország számára Kína kiemelt partnerének lenni.
„Akik először jöttek, azok többet tudtak nyerni” – fogalmazott Matus Tibor, a Makronóm Intézet elemzője történelmi párhuzamként említve azokat az időket, amikor Orániai Vilmos detronizálta a Habsburgokat, és a termelést a spanyoloktól a hollandokhoz helyezte át. Kivel volt érdemes üzletelni akkoriban? – tette fel a költői kérdést.
P. Szabó Sándor az ÁNTK Kína-tanulmányok Tanszékének vezetője azt emelte ki, hogy a globális gazdasági növekedés közel 70 százaléka ma Ázsiából, elsősorban Kínából ered, s bár a kontinensnyi állam is nehézségekkel küzd, még gyengébb éveiben is óriási tempóban bővül a gazdasága. A keleti nyitáskor megfogalmazott két cél a kínai export minél nagyobb mértékű növelése, és az onnan érkező működőtőke-beáramlás dinamikussá tétele egyaránt teljesült, azaz sikeres volt e projekt – vélte a tanszékvezető.
Kollai István, a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének oktatója a diverzifikáció jelentőségét emelte ki a kínai gazdasági kapcsolatok nyomán, és emlékeztetett: régiónkban például a csehek óvatosak a távol-keleti nagyhatalommal való üzletelés során. Itthon is kérdés, mennyire érdemes elővigyázatosnak lenni. Régiós összevetésben szerencsés lenne arra törekedni, hogy „olvashatóbb” legyen a magyar gazdaságpolitika.
A rendezvényről részletesen a ludovika.hu cikkében olvashatnak.