„A Ludovika évszázados hagyományával élő példája annak, hogy milyen fontos és nemes feladat értékeinket őrizni, ápolni, és továbbadni a jövő nemzedékeinek. Eszmei örökségét ugyanis egyetemünk magáénak vallja” – fogalmazott Deli Gergely a Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek című konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), március 28-án.
Az NKE Tudományos Ügyek Irodája és a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) közös eseményének fókuszában a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program (NEP) állt, amely meghatározó szerepet játszik kulturális örökségünk továbbadásában és megóvásában.
A rendezvényen az NKE és a NÖRI stratégiai együttműködési megállapodást kötött, amelynek kapcsán egyetemünk rektora kiemelte, az NKE küldetése, hogy a közszolgálat bármely területén hivatást választó hallgatókat hazánkhoz, nemzeti értékeinkhez hű és felkészült, felelősségteljes szakemberekké képezze. Ennek érdekében az NKE partnerre talált a Nemzeti Örökség Intézetében, amelynek intézményünkhöz hasonlóan „célja a magyarság szellemi örökségének megőrzése és továbbörökítése, valamint a nemzeti emlékezet kultúrájának széles körben történő terjesztése”. Deli Gergely elmondta, hogy az együttműködés keretében az NKE tanárjelöltjei részt vehetnek a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programban, az egyetem oktatói és kutatói pedig szakértelmükkel hozzájárulnak az intézet emlékezetpedagógiai fejlesztéseihez.
Szakály Sándor, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese köszöntőjében egy történelmi jelentőségű folyamat első lépéseként értékelte a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programot, melyet a bizottság és a Nemzeti Örökség Intézete közösen indított el. A hadtörténész beszédében hangsúlyozta, hogy a Ludovika falai között számos olyan személyiség fordult meg, akik méltók a nemzet emlékezetére. Kiemelte, hogy a program célja nem csupán a dicső múlt megőrzése, hanem azoknak a személyeknek és eseményeknek a felidézése is, akiket a történelem viharai során megpróbáltak kitörölni a nemzet emlékezetéből.
Szakály Sándor szerint a nemzeti emlékezet ápolása elengedhetetlen a nemzeti identitás megőrzéséhez. Hangsúlyozta, hogy a magyar nemzetnek is büszkének kell lennie a múltjára, és ápolnia kell a nemzeti jelképeit. Példaként említette az Egyesült Államokat, Kanadát és Svájcot, ahol a nemzeti zászló és a nemzeti jelképek iránti tisztelet mélyen gyökerezik a társadalomban.
Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója beszédében kiemelte, a NEP célja, hogy a diákok számára ne csak a tankönyvekből, hanem személyes tapasztalatok útján is megismerhetővé tegye a magyar történelmet. A főigazgató úgy vélte, a nemzeti örökség megőrzése nem csupán a múlt tiszteletéről szól, hanem a jövőnk szilárd alapjainak megteremtéséről is. Ez a gazdag örökség, amely magában foglalja az ezeréves magyar történelmet és a keresztény kultúrközösséget, olyan értékes tőkét jelent, amelyből a nemzet megmaradásához szükséges erőforrásokat meríthetjük.
Móczár Gábor elmondta, hogy a program egyik legfontosabb eleme az élményszerű történelemtanítás. A program keretében a diákok ellátogathatnak olyan történelmi emlékhelyekre, mint például Szigetvár vagy Pákozd, ahol közvetlen tapasztalatot szerezhetnek a múlt eseményeiről. Móczár Gábor szerint ez a fajta tanulás sokkal hatékonyabb, mint a hagyományos tanórai oktatás.
A főigazgató úgy véli, a nemzeti örökség megőrzésének igazi lényege a jövő generációk lelkének elérése. Bár az emlékhelyek gondozása és turisztikai vonzerővé tétele sok munkával jár, a legnagyobb eredményt azzal érhetjük el, ha a fiatalokat megszólítjuk, és a történelmi és nemzeti emlékhelyeken keresztül megismertetjük velük a magyar történelmet, alternatívát nyújtva a digitális zajban. A NEP ebben nagy segítséget nyújt, hiszen segít a fiataloknak abban, hogy felelős és tudatos állampolgárokká váljanak, akik büszkék a nemzetükre, és készek tenni a közösségért.
A főigazgató beszéde végén átnyújtott Deli Gergelynek egy, a nemzeti és történelmi emlékhelyekről 2024-ben készült albumot, amely tartalmazza az egykori Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia épületét is.
Oberfrank Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) köztestületi igazgatója előadásában az MTA, mint emlékhely szerepének bemutatása után a tudományos köztestület küldetéséről beszélt, majd szólt a jelenleg is tartó épületrekonstrukcióról. Oberfrank Ferenc elmondta, hogy az Akadémia kiemelt célja, a tudományos kutatások eredményeinek a magyar társadalom, gazdaság, állam és a nemzet egészének javára fordítása, és olyan tudománybarát társadalom kialakítására törekszik, amely a tudományos ismereteket és az azokból származó modern technológiákat innovatív és kritikus módon alkalmazza.
Hozzátette: az MTA hangsúlyozza, hogy a nemzet biztonsága, fejlődése és érdekeinek érvényesítése érdekében elengedhetetlen a politikai, gazdasági és tudományos-technológiai elit közötti szoros együttműködés. Ez a kapcsolat a kölcsönös bizalmon és előnyökön alapul, figyelembe veszi a társadalom igényeit és problémáit, valamint összehangolt válaszokat ad a külső kihívásokra. Az Akadémia elkötelezett e kapcsolat kiépítése és fenntartása iránt, hangsúlyozva a tudomány és a társadalom közötti szoros együttműködés fontosságát a nemzet fejlődése szempontjából.
Csepregi Márton, a Miniszterelnökség Közigazgatási Államtitkári Titkárságának vezetője hasznos információkat osztott meg a hallgatósággal az emlékhelyek fenntartható használatát elősegítő támogatásokról, majd szót ejtett az emlékhelyek állapotáról szóló éves jelentésről, valamint mindezek jogszabályi hátteréről.
Nánay Mihály, az NKE tanárképzésért felelős rektori megbízottja, emellett a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke elmondta, hogy az egyesület fontos szakmai szerepet játszott a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program kidolgozásában. A rektori megbízott előadásában szólt pedagógiai tapasztalatairól, melynek apropóján kiemelte az élményalapú történelemtanítás fontosságát, hozzátéve, hogy az élmény nem öncélú, hanem egy olyan eszköz, amelynek segítségével a diákok nemzeti identitása erősödhet, és olyan fiatalokká válhatnak, akik szeretik hazájukat, és képesek áldozatot hozni a nemzetért. Nánay Mihály szerint csak az tud tenni a közösségéért, aki ismeri a hazáját, annak szűkebb és tágabb környezetét.
Az elnök elismerően nyilatkozott a Nemzeti Örökség Intézetének munkájáról, amely 80 nemzeti és történelmi emlékhelyet gondoz. Nánay Mihály úgy véli, a tanórai keretek nem elegendőek, ezért elengedhetetlenek a terepgyakorlatok és a gyakorlati megközelítések. Ennek kapcsán Nánay Mihály ismertette a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program egyes elemeit.
E szerint a NEP egy átfogó, több lépcsőből álló oktatási folyamat, amelynek célja a diákok történelmi tudatosságának és nemzeti identitásának erősítése. A program első lépése az emlékhely kiválasztása, amelynek során a pedagógusok a tananyaghoz és a diákok érdeklődéséhez igazodva választják ki a megfelelő helyszínt. Ezt követi a tanórai előkészítés, ahol a diákok megismerkednek az emlékhelyhez kapcsolódó történelmi eseményekkel és személyekkel, felkészülve a helyszíni látogatásra. A helyszíni látogatás során a diákok személyesen tapasztalhatják meg a történelmi eseményeket, és mélyebb betekintést nyerhetnek a múltba. Az élményszerű tanulást emlékezetpedagógiai feladatok és tárlatvezetések/múzeumpedagógiai foglalkozások segítik, amelyek interaktív módon dolgozzák fel a történelmi eseményeket. A program utolsó lépése a tanórai feldolgozás, ahol a diákok rendszerezik a helyszíni látogatás során szerzett tapasztalataikat, és elmélyítik a tanultakat.
Nánay Mihály a NEP lehetséges további fejlesztésének lehetőségeiről is szólt, amelyek között szerepel a program rendszeresítése, ami biztosítaná a program hosszú távú fenntarthatóságát és szélesebb körű elterjedését. Emellett fontos a NEP képzések szervezése különböző szinteken, beleértve a tankerületeket, emlékhelyeket és a tanárokat, hogy a program hatékonyan működjön. A tantervi beépítés lehetővé tenné, hogy a program szerves részévé váljon az oktatási folyamatnak.
A rektori megbízott szerint a program további bővítésének egyik iránya lehet a helyszínek bővítése, nem csupán a hagyományos emlékhelyekre, hanem más, a nemzeti emlékezet szempontjából releváns helyszínekre is. Végül, a NEP-produktumok versenye ösztönözné a diákokat és tanárokat a kreatív és innovatív megközelítésekre a nemzeti emlékezet feldolgozásában.
Az esemény folytatásában az érdeklődők kerekasztal-beszélgetések formájában hallhattak a NEP első évének eredményeiről, valamint az emlékezetpedagógiának a pedagógusképzésben betöltött szerepéről, továbbá megismerhették az Év Emlékhelye és a Családbarát Emlékhely 2024. évi díjazottjait.
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Szilágyi Dénes