A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetközi Főigazgatói Irodája (NFI) és a John Lukacs Intézet kerekasztal-beszélgetést szervezett magyar és japán szakértők részvételével egyetemünk Zrínyi Termében, március 27-én. A találkozó középpontjában a kelet-ázsiai geopolitika különböző aspektusai álltak, kiemelve a kínai-japán, illetve az EU-ázsiai kapcsolatokat.
A résztvevők megvizsgálták Kelet-Ázsia változó biztonsági helyzetét, különös figyelmet fordítva a regionális dinamikára és Japán, valamint Kína összetett kapcsolatára. Az állandó geopolitikai feszültségek ellenére a szakértők hangsúlyozták, hogy Kína továbbra is kulcsfontosságú gazdasági és kereskedelmi partner, mind regionális, mind globális szinten. Külön kiemelték az Európai Unió kínai alkatrészekre való függőségét olyan ágazatokban, mint az energiaipar, és rámutattak arra, hogy szükség van egy árnyaltabb politikai újragondolásra, amely figyelembe veszi az uniós tagállamok nemzeti érdekeit.
A szakértők ezután külön kitértek az egyes kelet-ázsiai országok helyzetére. Kifejtették azt is, hogy Kína különböző ágazatokban, különösen a szélturbinák építésének terén mutatott dominanciájával más nemzeteknek nehéz lenne versenyezni vagy akár helyettesíteni azt. Szó esett továbbá az új világrend kialakulásáról és a kelet-ázsiai országok ezen globális gazdasági és védelmi erőviszony átrendeződésben betöltött szerepéről. Ezekben a folyamatosan változó időkben pedig a gazdasági stabilitás biztosítása létfontosságú minden nemzet számára, ehhez ahogy már korábban is említették a szakértők, konnektivitásra kell fókuszálni a konfrontációk helyett.
A kerekasztal beszélgetés során a szakértők kitértek a kelet-ázsiai régiót érintő biztonsági kihívásokra is, mint például Észak-Korea helyzetére, a nemzetközi együttműködések régióra gyakorolt hatására, valamint az egyes határviszályokra is.
A panelbeszélgetésen a szakértők kiemelték Magyarország diplomáciai státuszát, hangsúlyozva, hogy a kihívások ellenére sikeresen alakított ki erős gazdasági kapcsolatokat a kelet-ázsiai országokkal. Rámutattak Magyarország egyedi adottságaira, és arra, hogy a sokrétű nemzetközi együttműködések és a diplomáciai nyitottsága révén jelentős gazdasági hasznot is tud realizálni kihasználva egyedi adottságait.
Összegzésként a résztvevők eredményesnek és tartalmasnak értékelték a kerekasztal-beszélgetést. Egyetértettek abban, hogy érdemes tovább erősíteni a magyar és japán szakértők közötti párbeszédet és együttműködést a közös stratégiai érdekeket érintő kérdésekben.
Szöveg: Harangozó Éva és Tietze Bátor
Fotó: Szilágyi Dénes