Harmadik alkalommal rendezték meg a Kormányzati Állásbörzét és Szakmai Napot a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) április 3-án. Az NKE és a Miniszterelnöki Kormányiroda által közösen szervezett seregszemlén részt vevő fiataloknak – akik megismerkedhettek a kitelepült minisztériumok, kormányhivatalok és államigazgatási szervek munkatársaival – a közigazgatásban dolgozó szakemberek számoltak be tapasztalataikról.
„A közigazgatás sokaknak elsőre egyhangúnak vagy bürokratikusnak tűnhet, de ha jobban megnézzük, valójában egy stabil, értékteremtő és fejlődési lehetőségekkel teli pálya” – fogalmazott köszöntőjében Varga Réka. Az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar dékánja kifejtette: a közigazgatás biztos munkahelyet, kiszámítható jövőt és előrelépési lehetőségeket jelent, emellett olyan hely, ahol valódi változásokat lehet elérni.
„Az ÁNTK-n több éve azon dolgozunk, hogy támogassuk a hallgatókat a karrierépítésben és az elhelyezkedésben” – jelentette ki Varga Réka. A 2024 ősze óta az ÁNTK-n működő Karrierirodáról elmondta, együttműködik a központi, a területi és a helyi közigazgatás szereplőivel is annak érdekében, hogy személyre szabott karriertervezéssel és tanácsadással támogassa a hallgatókat. Emellett a Karrieriroda munkatársai segítséget nyújtanak az önéletrajzok és a pályázati anyagok elkészítésében, szakmai gyakorlati lehetőségeket kínálnak, illetve szakterületi és általános fogadóórákat tartanak a közigazgatás szereplőivel való kapcsolatfelvétel elősegítése érdekében. Az ÁNTK ugyanakkor közzéteszi és a hallgatók figyelmébe ajánlja az álláslehetőséget, amelyek a kiemelt partnerintézményektől érkeznek. A dékán felhívta a figyelmet a szakmai gyakorlatok jelentőségére is, amit akár a karral együttműködő 109 partnerintézmény egyikében is elvégezhetnek a hallgatók, akik 85-90 százaléka ennek köszönhetően közigazgatási területen szerzik meg első tapasztalataikat. Az ÁNTK-n végzettek több mint 50 százaléka a közszférában helyezkedett el, és közel 70 százalékuk köztisztviselői, közalkalmazotti vagy kormánytisztviselői pozícióban dolgozik jelenleg is – emelte ki.
Az eseményen megtartott első panelbeszélgetésen az érdeklődők a közigazgatás digitalizációjának jelentőségéről hallhattak. A fiatalok megtudhatták, hogy a 2010 óta zajló átalakítást a kormány úgy igyekezett végrehajtani, hogy az a legkevesebb nehézséget okozza a lakosságnak, ezért nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogyan lehet egyértelművé, érthetővé és kényelmessé tenni a szolgáltatásokat. Elhangzott, hogy az első kormányablakot 2011-ben hozták létre, azóta pedig már összesen 311 ilyen intézmény várja az állampolgárokat, akik közül 6,5 millióan laknak olyan településen, ahol van kormányablak, de már legalább 230 fajta ügyet digitálisan is lehet intézni. Fontos újítás, hogy ezekben a hivatalokban egységesítették az iktatórendszert, valamint modernizálták a hálózati és az informatikai kapacitást, hogy mintegy 35 ezer munkatárs számára is megkönnyítsék a feladatok elvégzését.
Érdekesség, hogy a kormányhivatalok több mint 300 szakrendszerrel dolgoznak, ezek összehangolása pedig komoly munkát jelent. Mindezeket összegezve a kormány célja az volt, hogy a digitális átalakítással könnyebbé váljon az ügyintézés és a dolgozók munkakörülményei is javuljanak. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői példaként említették az e-közműrendszert, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT), vagy az elektronikusan is elérhető adóbevallási rendszert. A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) részeként fejlesztett applikációról elmondták, hogy az okostelefonok egyre szélesebb körű használatával a fiatalok számára is megfelelő felhasználói élményt nyújt. Kiemelték az ügyfélközpontúság fontosságát, amelyben szerepet kaphat a mesterséges intelligencia is.
A III. Kormányzati Szakmai Napon a jelenlévők a közigazgatás női vezetőinek tapasztalatairól, lehetőségeikről és az előttük álló kihívásokról is hallhattak. A panelbeszélgetés tagjai egyetértettek abban, hogy a férfi és a női vezetőknek is ugyanazoknak a követelményeknek kell megfelelniük. Hangsúlyozták ugyanakkor azt is, hogy a nőket sokszor még mindig nem tekintik egyenrangú tárgyalópartnernek és vezetőként kevésbé elfogadottak a férfiaknál. Ezért is nevezték lényegesnek azt, hogy a jövő női vezetői a közigazgatásban és a versenyszférában is kipróbálják magukat, mert így szerteágazó tapasztalatokat szerezhetnek.
A jó női vezető ismérvei közé sorolták a megfelelő szakmai tapasztalatokat és a szakmai előmenetel teljes útjának végigjárását, az önmagáért való kiállást, a gyors és hatékony döntéshozatal képességét, de kiemelték a hivatás és a munkatársakkal – akiket motiválni is kell tudni – szembeni alázat fontosságát is. Mindezeken felül egyetértettek abban, hogy egy köztisztviselő minden helyzetben az államot képviseli, ezért a magánéletben is ehhez méltóan kell viselkednie.
A harmadik kerekasztal-beszélgetésben részt vevők a fiatalok közigazgatásban betöltött szerepéről és a generációs különbségekről is kifejtették gondolataikat. Fontosnak nevezték a gyakornoki és a mentori programokat, illetve azt, hogy minél több fiatal dolgozzon a közigazgatásban. A panelbeszélgetés tagjai azt javasolták a fiataloknak, hogy ha egy területen jól érzik magukat, legyenek kitartóak, mert sok munkával könnyen előre léphetnek.
Az eseményen a külszolgálati munka előnyeiről is beszámoltak a területen dolgozó szakemberek. Kiemelték, hogy a diplomata a hazáját képviseli, mert rajta keresztül alakul ki a Magyarországról alkotott kép. Az egyik külszolgálatot is teljesített résztvevő szellemi pezsgőtablettának, illetve művészetnek nevezte a diplomáciát. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a jó diplomata fegyelmezett, kiválóan tűri a stresszt, biztos nyelvtudással, szakmai ismeretekkel és tapasztalatokkal, valamint jó kommunikációs készségekkel rendelkezik. Emellett átfogó ismeretekkel rendelkezik az adott ország kultúrájáról.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes