A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemeskürty István Tanárképző Kara (NITK), valamint az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara (ÁNTK) szervezésében valósult meg A felelős állampolgárra nevelés lehetőségei a 21. században című konferencia április 23-án a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében, amely a téma elismert szakértőinek részvételével teremtett fórumot az állampolgári nevelés napjainkban felmerülő kihívásainak és kínálkozó lehetőségeinek megvitatására.
Ványi Éva, a NITK oktatási dékánhelyettese, a Történelem és Társadalom Tanszék egyetemi docense, az esemény moderátora felvezetőjében elmondta, hogy az állampolgári nevelés nem csupán egy tantárgy, hanem egy átfogó szemléletmód, amely a demokratikus értékek, az etikus viselkedés és a közösségi felelősségvállalás kialakítását célozza. Ványi Éva hangsúlyozta, a konferencia célja az volt, hogy platformot biztosítson a párbeszédre, és elindítson egy hosszú távú kutatási és oktatási folyamatot, amelynek eredményeit a tervek szerint később tudományos publikációk formájában is bemutatnak.
Veszelszki Ágnes, a NITK dékánja, a kar Digitális Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője köszöntőjében kiemelte, hogy az állampolgári nevelés olyan kulcsfontosságú készségeket fejleszt, mint a vita kultúrája, az önállóság, a problémaérzékenység, a demokratikus attitűd és a nemzeti gondolkodás. Az úgynevezett „soft skillek” – például a kooperáció, kommunikáció és kreativitás – nemcsak a társadalom hasznos tagjává teszik az egyént, hanem a munkaerőpiaci sikerekhez is elengedhetetlenek. A dékán hangsúlyozta, hogy a hagyományos szocializációs közegek, mint a család és az iskola mellett a közösségi média egyre nagyobb szerepet játszik a fiatalok világról alkotott képének formálásában, ami új kihívásokat jelent az oktatási rendszer számára.
Veszelszki Ágnes 2024-ben készült ifjúságkutatási adatokra hivatkozva rámutatott, hogy a fiatalok információinak jelentős része a közösségi médiából származik, ami új típusú felelősséget jelent az oktatás számára, különösen a digitális állampolgárság és a nemzeti identitás erősítése terén. Veszelszki Ágnes hozzátette, a digitális állampolgárság fogalma új megközelítéseket igényel, különösen a tekintetben, hogy miként kezeljék az oktatók a közösségi média által közvetített információáradatot.
Ványi Éva előadásában az állampolgári nevelés dimenzióit elemezte a magyar közoktatás kontextusában. A dékánhelyettes hangsúlyozta, hogy Magyarországon a fogalom gyakran politikai konnotációkhoz kötődik, ami részben a történelmi és rendszerváltoztatás utáni közeg sajátosságaiból fakad. Kiemelte, hogy a magyar „állampolgári nevelés” kifejezés jogi és politikai szempontból szűkebb értelmezést hordoz, mint például az angol „civic education”, amely sokkal inkább az állampolgári attitűdökre és érzelmi dimenziókra fókuszál. Ványi Éva hangsúlyozta, hogy az állampolgári nevelésnek ki kell lépnie a kizárólagos politikai értelmezésből. Szerinte a téma „átkeretezése” elengedhetetlen, különösen egy polarizált politikai környezetben, ahol a vitakultúra és az érvek ütköztetése – akár osztálytermi, akár közéleti kontextusban – hozzájárulhat a demokratikus attitűdök erősítéséhez.
Holle Alexandra, az Országos Hivatali Képviselet Információs Szolgálatának munkatársa a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett doktori kutatásának eredményeit bemutatva a tanárok meggyőződéseinek és értékrendjének az állampolgári nevelésre gyakorolt hatását vizsgálta, hangsúlyozva a terület normatív kihívásait és a tanártársadalom polarizáltságát. Holle Alexandra kiemelte, hogy bár az állampolgári nevelés fontosságában és a tanárok kulcsszerepében konszenzus van, a „felelős állampolgár” fogalma megosztó, amely megnehezíti az egységes oktatási megközelítést. Holle Alexandra kiemelte, hogy az állampolgári nevelés sikeressége a tanárok értékrendjén és felkészültségén múlik, valamint a polarizált környezetben új megközelítésekre van szükség a téma hatékony oktatásához.
Balatoni Monika mesteroktató, az ÁNTK Társadalmi Kommunikáció Tanszékének oktatója a közösségi média és a digitális tér fiatalokra gyakorolt hatását vizsgálta, különös tekintettel a nemzeti identitás és az állampolgári aktivitás formálódására. Előadását doktori kutatására alapozta, amely az állam szerepét és a szimbolizációt elemezte a fiatalok nemzeti identitásának alakításában. Balatoni Mónika kiemelte, hogy a politikai és társadalmi kérdéseket külön kell választani, mivel a fiatalok gyakran online aktivizmusban – például megosztásokban, kommentekben vagy influencerek követésében – fejezik ki társadalmi elkötelezettségüket, amit aktív állampolgári részvételként élnek meg.
A nemzeti identitás formálódását illetően Balatoni Mónika a történelmi narratívák és szimbólumrendszerek szerepét elemezte. Megállapításai szerint a kulturális környezet – például szobrok, emlékévek, filmek – jelentős hatással van a fiatalok nemzeti identitására. Példaként említette, hogy míg a régebbi történelmi filmek, mint az Egri csillagok, a korábbi generációk számára értékeket közvetítettek, a mai fiatalok inkább kortárs alkotásokon, például a Hunyadi-sorozaton keresztül kapcsolódnak a történelmi narratívákhoz, amelyek érzelmi azonosulást és közösségi párbeszédet tesznek lehetővé.
Balatoni Monika kitért arra is, hogy az online térben megjelenő mozgalmak, mint a környezetvédelem vagy a MeToo, gyorsan mozgósítják a fiatalokat, ám ez gyakran külső trendek és érzelmi elköteleződések mentén történik, nem belső meggyőződésből. A mesteroktató szerint a közösségi média által közvetített információáradat kihívás elé állítja az állampolgári nevelést, ezért a prevenció, a tudatosítás és az aktív állampolgári nevelés elengedhetetlen a fiatalok felelős értékválasztásának támogatásához.
Szabó Viktor, a Nemzeti Örökség Intézet (NÖRI) Kulturális Igazgatóságának idegenforgalmi osztályvezetője a magyar nemzeti és történelmi emlékhelyek oktatási jelentőségét mutatta be, különös hangsúlyt fektetve a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programra. A NÖRI osztályvezetője elmondta, hogy kezdeményezés alapjai az iskolai előkészítő folyamat, a helyszíni múzeumpedagógiai foglalkozások és az iskolai feldolgozó órák, amelyek együtt nyújtanak mélységelvű élményt. A kormány által anyagilag támogatott program célja, hogy a tankönyvi tudást élményszerűvé tegye a diákok számára.
A digitális kor kihívásaira reflektálva Szabó Viktor hangsúlyozta a személyes ismeretátadás fontosságát, amelyet az online világ nem pótolhat. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a mai fiatalokhoz más megközelítés szükséges, mint a hagyományos, évszámokra és kronológiára épülő előadások. Összegzésként Szabó Viktor kiemelte, hogy az emlékhelyek feladata a diákok gondolkodásra ösztönzése a nemzeti nagyjaink emberközeli bemutatása révén, hibáikkal és erényeikkel együtt. Ezáltal a diákok megérthetik, hogy ők maguk is képesek jelentős tettekre, és a felelős állampolgár egyenlő a gondolkodó állampolgárral.
Rédli Mátyás tanársegéd, a PTE BTK Modern Történelmi Tanszékének oktatója a magyar és az angol állampolgári ismeretek tankönyvek eltérő megközelítéseit elemezte. Kutatásában az Európai Unió 2006-os és 2018-as tanácsi ajánlásaira támaszkodva vizsgálta az aktív polgár fogalmát, amelyet olyan jellemzőkkel írt le, mint a cselekvés, együttműködés, kritikus gondolkodás és érvelés. Rédli Mátyás megállapította, hogy az angol tankönyv az EU által előírt igazságorientált állampolgársági modellt tükrözi, cselekvésre ösztönözve és a társadalmi problémák megoldására fókuszálva, míg a magyar tankönyv ismeretközpontú, a személyes felelősséget és a honvédelmet hangsúlyozza.
A pedagógusképzésre reflektálva Rédli Mátyás megjegyezte, hogy a történelemtanárok továbbra is állampolgári ismereteket tanítanak, ám sokan feleslegesnek érzve a tantárgyat beolvasztják azt a történelemoktatásba. A PTE oktatója rávilágított arra is, hogy az aktív állampolgárságra nevelés terén jelentős különbségek vannak a magyar és az angol tankönyvek között, valamint hogy a magyar oktatásban nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a gyakorlati, vitára ösztönző megközelítésekre, továbbá a tanárok felkészítésére, hogy hatékonyan támogathassák a diákok közéleti aktivitását.
Az előadásokat követő délutáni kerekasztal-beszélgetés az oktatásban jelentkező, a felelős állampolgárrá neveléssel kapcsolatos új kihívásokat helyezte középpontba Ványi Éva moderálásában, Kiss Mária Rita főiskolai docens (SZTE JGYPK Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék), Nánay Mihály közszolgálati docens (NITK Történelem- és Társadalom Tanszék), Tőkei Krisztina szakoktató (NITK Tanító- és Óvóképző Tanszék), Balatoni Monika mesteroktató, valamint Fodor Richárd kutatásvezető, tanársegéd (MCC Tanulmányi Intézet, PPKE BTK Vitéz János Tanárképző Központ) részvételével.
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Szilágyi Dénes