Könyvajánló - 2020. április 17.
A holokauszt és a keresztény világ, (szerk. Carol Rittner, Stephen D. Smith, Irean Steinfeldt), Budapest, Balassi Kiadó, 2009
"E kötet segédkönyv a múlthoz - és egyszersmind a jövőhöz. Kérdéseket tesz fel, amelyekre választ kell adnunk. Emlékeztető arra nézve, hogy a múltat kiengesztelődéssel kell tisztáznunk, a jövőt pedig közösen kell alakítanunk."
(Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, a Magyarországi Keresztények és Zsidók Tanácsának elnöke)
A kötet az alábbi linken érhető el online.
---
Hargittai István: Mozaikokból egy élet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2019
Ennek a könyvnek a „mozaikjai” találkozások. A szerző, Hargittai István találkozásai tudósokkal, Nobel-díjasokkal és másokkal. Az „élet”, ami ezekből a mozaikokból „összeáll”, a szerző élete. Bemutatja, vagy inkább elbeszéli, hogy ki a szerző, s hogy mi a szerző: hogyan, milyen élettapasztalatok hatására lett azzá, ami, azaz aki.
Ezek a beszélgetések a szerző életének mozaikjai annyiban is, hogy a beszélgetőpartner története és a szerző saját élettapasztalatai közötti párhuzamok kitüntető szerepet játszanak. Hargittai csecsemőkorában veszítette el munkaszolgálatosként megölt apját, s így mikor olyan tudóssal találkozik, aki szintén kisgyerekkorában vesztette el édesapját, hasonlatosságokat fedez fel. A beszélgetőpartnerek között vannak holokauszt-túlélők, s ha velük beszélget, megtudunk sok mindent István és édesanyja „szerencsés”, mert ausztriai deportálásáról, s ha olyan zsidókkal folyik a beszélgetés, akik még időben elmenekültek, de családjukat Auschwitzban gyilkolták meg, a holokauszt életüket meghatározó hatásáról is esik szó. Ugyanígy kitüntetett szerepet kapnak a Magyarországról elmenekült tudósok, köztük magyar zsidók nácizmus elleni, az amerikai állam oldalán játszott tudósi tevékenységei és egyéb elkötelezettségei. Így foglal el kitüntetett szerepet az öt „marslakó” (Kármán Tódor, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Neumann János és Teller Ede), akikről Hargittai külön könyvet is írt, de Lax Péter és Oláh György is. Vagy mikor egyes beszélgetőtársai kiváló tanáraikat dicsérik, Hargittai sem feledkezik meg gimnáziumi és egyetemi tanárairól, különösen azokról, akik abban az időben, amikor a káderlapjában szereplő „osztályidegen származás” hátrányt jelentett, támogatták, elismerték és ösztönözték.
A kötet az alábbi linken érhető el online.
---
Mérlegen az ember. Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről, (szerk.Ólmosi Zoltán), Budapest, 2014
A magyarországi holokauszt történetének feltárásával kapcsolatban a levéltárosok előtt emberi és szakmai dilemmák sora áll. Egyrészről vajon van-e jogunk, lehet-e, szabad-e egy késői generációnak, akik számára történelem- könyvekből és elbeszélésekből ismert a történelem ezen szakasza, felszaggatni a fájó sebeket és a dokumentumok bemutatásával újra átélhetővé tenni a józan emberi ésszel és szívvel felfoghatatlan eseményeket. Szakmai oldalról pedig komoly mérlegelést igényel annak eldöntése, hogy a fennmaradt nagy mennyiségű iratanyagból történt válogatás után miként tudunk teljes és igaz képet mutatni az eseményekről.
A kötet szerkesztői megpróbáltak mindkét kérdésre a lelkiismeretük és szakmai tudásuk szerinti legjobb választ megadni.
A kötet az alábbi linken érhető el online.
---
Kőbányai János: Szétszálazás és újraszövés - A Mult és Jövő, a Nyugat és a modern zsidó kultúra megteremtése, Budapest, Osiris Kiadó, 2014
Ezen a terepen és ezzel a módszerrel a magyarrá váló zsidók kulturális részvételét, a szétszálazás és újraszövés summáját írom, amely hitem és tudásom szerint halhatatlanul beleszövődött a modern magyar hagyományba.” (Kőbányai János)
A kötet az alábbi linken érhető el online.
---
Bringing the Dark Past to Light. The Reception of the Holocaust in Postcommunist Europe, (szerk. John-Paul Himka - Joanna Beata Michlic), Nebraska, UNP Publ. 2019
A holokauszt Kelet-Európa történetére gyakorolt súlyos hatása ellenére a kommunista rezsimek sikeresen visszaszorították a tragédia nyilvános diskurzusát és emlékét. A kommunizmus 1989-es összeomlása óta azonban ez megváltozott. Nemcsak rengeteg archív forrás áll rendelkezésre, hanem szóbeli történeti projektek és interjúk is készültek olyan szemtanúk vallomásait illetően, akik gyermekként és fiatal felnőttekként tapasztalták meg a holokausztot. A közelmúltbeli politikai, társadalmi és kulturális fejlemények elősegítették a holokauszt ábrázolásainak árnyaltabb és összetettebb megértését. Az emberek kezdik felismerni azt a jelentős szerepet, amelyet a holokauszt emléke játszik a kelet-európai nemzeti identitás kortárs megbeszéléseiben.
Ez az esszékötet a holokauszt és a zsidó múlt emlékét vizsgálja a posztkommunista Kelet-Európában. A tanulmányok feltárják, hogyan emlékeznek vissza a kelet-európai nemzetek a holokausztra. Ezenkívül azt vizsgálják, hogy ez az emlék hogyan formálja az etnikai és nemzeti kisebbségek kollektív és társadalmi identitását. A holokauszt emléke gyakorlati következményekkel jár a nemzeti kultúrák és a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi fejlődése szempontjából.
A kötet az alábbi linken érhető el online.