Könyvajánló - 2020. december 04.
Miklya Luzsányi Mónika: Mit tegyek a kütyüre kattant gyerekemmel? Scolar, Budapest, 2019.
Bezzeg a mi időnkben a gyerekek még komolyan vették az iskolát. Bezzeg akkor még tanultak. És akkor még voltak igazi barátságok. Egész délután együtt bandáztunk, csavarogtunk a többiekkel. Ma meg? Ma már a gyerekeket nem érdekli semmi, csak a számítógép. Ülnek otthon, és a klaviatúrát nyomkodják ahelyett, hogy tanulnának, bandáznának, csavarognának. Hát miféle gyerekek ezek?
Na de tényleg bennük van a hiba? - teszi fel a kérdést Miklya Luzsányi Mónika. És hiba-e ez egyáltalán? Mi lenne, ha fejcsóválás helyett megpróbálnánk megérteni a gyerekeinket, ha őszinte érdeklődést mutatnánk az iránt, ami számukra - sőt ha az oktatási rendszerünket nézzük, talán nem is csak számukra - valóságosabb, mint az iskolai tananyag? Ha közösen alakítanánk ki a kereteket? Ha már kicsi koruktól fogva felelősségre tanítanánk őket, hogy később ne okozzon gondot a felelős felhasználóvá nevelődés sem? Mert a kulcsszó itt is a felelősség - és a bizalom. A szerző közvetlen, szórakoztató stílusban, élő példákon keresztül mutatja be a különböző szülői attitűdöket, a különféle gyerektípusokat, és egy olyan szemléletbeli mintát kínál, amely hozzásegíthet, hogy legyőzzük a témával kapcsolatos szorongásainkat, és a kezünkbe vegyük az irányítást.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Mitrovits Miklós: Tiltott kapcsolat - A magyar-lengyel ellenzéki együttműködés 1976-1989. Jaffa Kiadó, Budapest, 2020.
"Lengyel, magyar, két jó barát" - tartja az ismert mondás, amelyet 1981-ben még a Kontroll Csoport is megénekelt. Mégis, mára szinte feledésbe merült, hogy a hetvenes évek második felétől kezdve e hagyományos baráti viszonyt a két ország ellenzéki mozgalmai ápolták leginkább. A Kádár-korszak politikai és kulturális ellenzékére a legjelentősebb külső hatást a lengyelországi események gyakorolták, a magyar ellenzék csodálva tekintett a bátor lengyelekre.
Milyen tapasztalatokkal gazdagították a magyarok tevékenységét a lengyelek? Mikor és hogyan tanulta el tőlük a demokratikus ellenzék a szamizdatkészítés technikáit? Hogyan szerveztek balatoni tábort a szegény sorsú lengyel gyerekeknek? Milyen volt az 1980-ban megszülető Szolidaritás mozgalom magyarországi fogadtatása? Miért kezdett a Ludas Matyi című hetilap otromba lengyelvicceket közölni 1981-ben? Miként formálódtak a magyar ellenzék politikai céljai a lengyel katonai hatalomátvétel után? Mi volt a lengyelek számára az 1956-os magyar forradalom üzenete? És vajon milyen döntő lengyel hatások érték a rendszerváltás hajnalán megalakuló magyar politikai pártokat?
Mitrovits Miklós könyve a fellelhető dokumentumok, a korabeli magyar és lengyel szamizdat kiadványok és az egykori aktív résztvevőkkel készített interjúk segítségével mutatja be, milyen volt a magyar-lengyel ellenzéki kapcsolatok féllegális vagy illegális formája. A hiánypótló kötet nem csupán a magyar ellenzék történetét helyezi új megvilágításba, de a rendszerváltás folyamatának jobb megértésében is segítségünkre lehet.
Mitrovits Miklós (1978) történész, polonista. Fő kutatási területe a második világháború utáni Közép-Európa és a magyar-lengyel kapcsolatok története.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Hahner Péter: Magyarország szerencséje. Animus, Budapest, 2019.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy hazánk sorsát évszázadokon át kizárólag szerencsétlen fordulatok alakították. Gyakran hivatkozunk kedvezőtlen nemzetközi erőviszonyokra, kegyetlen hódítókra, megbízhatatlan szövetségesekre.
Abban az időszakban azonban, amelyet a könyv eseményei felölelnek, a szerencse kifejezetten kedvezett hazánknak. A 17-18. század fordulóján járunk, amikor a legkülönbözőbb államok uralkodói, arisztokratái, főtisztviselői, papjai, udvarhölgyei, pénzkölcsönzői és katonái akarva vagy akaratlanul, közvetlenül vagy közvetett módon, Britanniától a Krím-félszigetig, Svédországtól a Földközi-tengerig Magyarország érdekében tevékenykedtek.
Huszonnégy történelmi személyiség - köztük Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Savoyai Jenő - tevékenységének felidézésével ismerhetjük meg azt a korszakot, amelyben uralkodók, tábornokok, császárok, dózsék és cárok összefogva vagy egymással vetélkedve úgy formálták a történelmet, hogy az Magyarországnak kedvezzen.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Péntek Orsolya: A magyar fotó - 1840-1989. Budapest, Látóhatár Kiadó, 2018.
Robert Capa, André Kertész, Brassai, Munkácsi Márton: fotós világsztárok, akik Magyarországon születtek és a XX. század elején lettek híresek. A magyar fotózás lenyűgözően gazdag múltja azonban jóval korábban kezdődött: már 1841-ben műterem nyílt Pesten. Vajon hányan tudják, hogy magyar volt a világ egyik első hadifényképésze, és hogy a színes kép készítéséig már a XIX. században eljutott egy erdélyi fotográfus is?
A magyar fotó című kötet a kezdetektől, az első dagerrotípia elkészültétől a neoavantgárd korszakon át egészen 1989-ig mutatja be a magyar fotográfia történetének legfontosabb életműveit. Azokét is, akik bámulatos tehetségükkel és káprázatos teljesítményükkel a nagyvilág más tájain (az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban vagy máshol) lettek méltán sikeresek, mint André Kertész, Robert Capa, Moholy-Nagy László, Kepes György, Lucien Hervé, Brassai, Munkácsi Márton, Besnyő Éva vagy Ergy Landau, és azokét is, akik itthon szereztek maguknak hírnevet, mint Pécsi József, Máté Olga, Székely Aladár, Angelo, Escher Károly vagy Kinszki Imre).
A kötetben fellelhető fényképek 150 esztendő lenyomatai. Megmutatják, honnan indult és milyen utat járt be másfél évszázad alatt a magyar fotográfia, hogyan jutott el az eleinte csupán dokumentálni kívánó fényképészet az új vizuális művészeti ág megszületéséig.
A fotográfia olyan művészeti ág, amely sok embert megérint, népszerűsége folyamatosan és látványosan növekszik, s egyre többeket alkotóként is vonz. Reméljük, ez a Látóhatár Kiadóban készített, hiánypótló, 300 fotót tartalmazó kötet mindazok számára hasznos olvasmány lesz, akik többet szeretnének megtudni erről a különleges és varázslatos világról, a fényképezés örök csodájáról.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Állatszimbólumtár A - Z. (Vígh Éva szerk.), A-Z. Balassi Kiadó, Budapest, 2019.
A valós és képzeletbeli állatok jelenléte a népi kultúrában, a teológiában, az irodalomban, a művészetekben és a kultúrák történetében jelzi azt a kivételezett szerepet, amelyet a fauna jelentett az embernek az őt körülvevő világgal kialakított kapcsolatában. Képzőművészeti és irodalmi ábrázolások sokasága jelzi a zoomorf, és olykor szörnyszerű ábrázolásokban az emberi fantázia gazdagságát.
A több ezer éves állatszimbolikát feltérképező Állatszimbólumtárral eddig adós volt a magyar könyvkiadás. A kötet szócikkei az antik és a bibliai hagyományra épülő európai tradíciókból kiindulva az ennek szerves részét képező magyar művelődésre és népi kultúrára helyezik a hangsúlyt. A Vígh Éva által szerkesztett Állatszimbólumtár illusztrációinak gazdag magyar példatára is ezt hangsúlyozza.
A művelődéstörténet e sajátos területe és a szimbólumok évezredes története iránt érdeklődő olvasó és kutató az A-tól Z-ig sorrendbe állított 123 szócikkben valós és képzeletbeli állat szimbolikus jelentésváltozatait követheti nyomon az olvasmányosan informatív, de a források jelölésével a további kutatások számára is hasznos szócikkekben.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---