Könyvajánló - 2020. február 07.
Heti rendszerességgel jelentkező rovatunkban a Központi Könyvtár kínálatában szereplő új könyvek közül ajánlunk párat.
Richard Aldous: Reagan és Thatcher, Budapest, Antall József Tudásközpont, 2019
Reagan a sármos, közvetlen politikus sosem félt erős és szellemileg magabiztos tanácsadókkal körülvenni magát. A politikai ellenfelei is csodálták ezért. Sokakban élt az a tévhit, hogy az Amerikai Egyesült Államok 40. elnöke nem különösebben okos, de erre rácáfolt gyors reakcióival, tanulási képességével és éleslátásával. Thatcherről is sokan gondolták kezdetben, hogy csupán egy elegáns nő, akivel a brit kormány arculatát igyekeztek színesíteni, de bekerülve a minisztériumi közegbe hamar megmutatkozott lényeglátása és kemény munkatűrő képessége.
Két vezető, aki a meggyőződések embere volt, és aki hitt abban, hogy hatalmában áll az egész világot új pályára állítani. A világpolitika meghatározó figuráiként a közöttük lévő partneri kapcsolat nem a kortárs mítosz érzelgős politikai házassága volt, sokkal inkább kemény küzdelem. Vezetői képességük épp ezért bizonyult olyannyira fontosnak, mert mindketten tisztában voltak azzal, hogy az őket megelőző évszázadra visszanyúló atlanti vállalkozás szolgálatában tevékenykednek. Egy olyan szolgálatéban, amelynek dinamikája, sikere formálta a huszadik századot és a világot, amelyben élünk.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Jóri András et al. (szerk.): A GDPR magyarázata, Budapest, HVG-ORAC, 2018
2018 májusától kell alkalmazni az EU új adatvédelmi rendeletét, amely a nemzeti adatvédelmi jogokat felváltva az EU területén közvetlenül alkalmazandó joganyag lesz. A rendelet sok új intézményt vezet be, és jelentősen növeli az adatvédelmi jogsértések esetén kiszabható bírság összegét. A szerzők célja e könyvvel az, hogy segítsék az adatkezelőket a GDPR mindennapi alkalmazásában.
A könyv a GDPR magyarázata: a teljesség igényével, a legfontosabb témakörök alapulvételével dolgozza fel annak rendelkezéseit, az illetékes EU-testületektől és a nemzeti hatóságtól származó iránymutatásokkal együtt. A szerzők – akiknek évtizedekben mérhető adatvédelmi gyakorlata van – nem feledkeztek meg arról sem, hogy az adatvédelem komoly előzményekre tekinthet vissza az EU-ban és Magyarországon. A jogértelmezéshez fontos ezen múlt ismerete, különösen az EU adatvédelmi irányelvéhez kapcsolódó gyakorlat, hiszen a Rendelet számos pontja az Irányelvet követi, és ezekről a rendelkezésekről az értelmezések tárházát alkotta az Európai Adatvédelmi Testület elődje, a 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport (amelyben a kötet szerkesztője Magyarországot évekig képviselte).
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Jean-Christophe Brisard - Lana Parshina: Hitler halála. A KGB titkos anyagai, Budapest, Libri, 2019
1945. április 30. A történelemkönyvekből úgy tudjuk, ezen a napon követett el öngyilkosságot Adolf Hitler a Vörös Hadsereg által körülzárt Berlinben. Ciánkapszulát vett be, majd főbe lőtte magát, a testét pedig végakaratának megfelelően elégették az emberei. Az elszenesedett állkapocs- és koponyadarabokat néhány nappal később találták meg szovjet katonák. Azonnal összeesküvés-elméletek és álhírek tucatjai kezdtek terjedni Hitler halálával kapcsolatban, a tárgyi bizonyítékokat és a bizonyító erejű dokumentumokat pedig a szovjet, majd orosz állami szervek az archívumok legmélyére, titkos aktákba száműzték. Jean-Christophe Brisard tényfeltáró újságíró és Lana Parshina dokumentumfilmes kitartóan küzdöttek azért, hogy hozzáférhessenek ezekhez a titkosított anyagokhoz.
Könyvükben szemtanúk eddig ismeretlen vallomásait, korábban hozzáférhetetlen fotókat és kihallgatási jegyzőkönyveket tárnak elénk, és beszámolnak annak az egyedülálló törvényszéki vizsgálatnak az eredményéről is, amelyet a bunkerben talált földi maradványokon végeztek el. Lebilincselő nyomozásuknak köszönhetően egészen új megvilágításba kerül a náci diktátor halála.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Steven Pinker: Az erőszak alkonya. Hogyan szelídült meg az emberiség?, Budapest, Typotex, 2018
"...valószínűleg most éljük az emberiség történetének legbékésebb napjait."
Ember embernek farkasa, a világ napról napra rosszabb hely, sorozatosak a bűncselekmények, háborúk zajlanak, szinte folyamatos a terrorizmus - ez a hírolvasó mindennapi tapasztalata.
Steven Pinker a korábbi műveiben kifejtett eredményeire alapozva az erőszak és az erőszakmentesség pszichológiáját járja körül, és arra az eredményre jut, hogy az évszázadok során az erőszak - az általános közhangulat ellenére - valójában csökkenő tendenciát mutat. Ahogy lassanként megértjük az erőszak visszaszorulását, más színben tűnik fel előttünk a világ: a múlt már kevésbé látszik ártatlannak, és a jelen kevésbé sötétnek. Pinker a felvilágosodás védelmére kel, miközben sorra dönti le az erőszak természetével kapcsolatos mítoszokat. A 2011-ben megjelent könyv azóta is óriási hatással van az olvasókra.
Megdöbbentően jó könyv. Ha megértjük ezt a korokon átívelő jelenséget, folytathatjuk a békéhez vezető utat.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Jonathan Fenby: The Penguin History of Modern China. The Fall and Rise of a Great Power, 1850 to the Present, London, Penguin Books, 2019
1850-ben Kína volt "Ázsia beteg embere". Most a világ legerősebb nemzetévé válik. A kötet megmutatja, milyen viharos volt ez az utazás.
Kína 150 éven keresztül elnyomás, háború és éhínség részese volt. Ez még inkább rendkívülivé teszi jelenlegi helyzetét, vitathatatlanul a legfontosabb globális szuperhatalomként. Jonathan Fenby átfogó beszámolója olvasmányos, de emellett hiteles leírása ennek az átalakulásnak.