Könyvajánló - 2020. február 28.
Kamen Nevenkin: A Budapest erőd 1-2. A Magyar főváros ostroma, Hadiakadémia, 2019
A magyar fővárosért 1944–1945-ben vívott harc a 20. századi magyar történelem egyik legfontosabb eseménye.
Budapest ostromának történetét sokan, sok szempontból feldolgozták már, de átfogó, minden haderő- és fegyvernemet vizsgáló, a harcoló felek levéltári forrásaira kiegyensúlyozottan támaszkodó hadtörténeti munka eddig még nem látott napvilágot.
A könyv – jelentős mértékben eddig ismeretlen – levéltári forrásbázis alapján vázolja fel a 108 napos budapesti hadművelet katonai történetét. A szerző e hadműveleten belül kiemelt terjedelemben és részletességgel tárgyalja Budapest több mint 50 napos közvetlen ostromát, a főváros területén zajló háborút. Az ostrom egyes szakaszainak harci eseményeit sokszor óráról órára követhetjük nyomon. Külön fejezetek foglalkoznak a megerődített főváros védelmi rendszerével, illetve a Margit-szigeten vívott harcokkal, a szovjet repülőcsapatok Budapest elleni bevetéseivel, a védők légi úton történő ellátásával és a kitöréssel.
Ez az eddig még soha nem publikált kép- és térképanyagra támaszkodó hadtörténeti munka minden eddiginél mélyebben és átfogóbban mutatja be a témát, így joggal pályázhat a téma alapművének státuszára.
A kétkötetes mű nagy mennyiségű hadtörténeti részletet egyesít egyetlen, olvasmányos elbeszélésfolyammá, miközben az olvasó számára a sok egyedi elemből kirajzolódik a teljes kép. A második kötet tartalmazza a korabeli térképvázlatokat és fényképeket, amelyből képet kaphatunk a védelmi rendszer és a harcok részleteiről. A nagyszámú, zömmel eddig kiadatlan fénykép egyben várostörténeti és építészeti kuriózum is.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Caroline Leaf: Ki kapcsolta ki az agyad? Férfi agy és női agy, Szentendre, Denton 2000 Bt., 2018
Dr. Caroline Leaf bemutatja jelenlegi, a Ki kapcsolta ki az agyam? című írás folytatásaként szolgáló könyvében, hogy a férfiak és nők mennyire egymás kiegészítésére lettek létrehozva egyéni erősségeiken keresztül. E mű több, mint házasságszerző vagy kapcsolatépítő kézikönyv. Új fajta látásmódjával segít jobban megérteni a másik nem gyakran titokzatos viselkedésmódját, sok gyakorlati tanácsot adva, amivel gyorsan fejleszthetjük kapcsolatainkat.
A tartalomból kiragadva, csak egy-egy érdekes fejezetcím: A „hatodik érzék”: a nő az embereket figyeli a férfi meg magát a helyiséget; A férfi főcímekben beszél, a nő meg mindenről részletesen beszámol; Harag: A férfi hirtelen felforr, majd lehűl, a nő pedig lassan izzik.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Mezey Barna: A börtönügy a 17-19. században. A börtön európai útja, Budapest, Gondolat, 2018
A szerző több évtizedes kutatása, több, e témába vágó monográfiájának foglalataként és közel százötven tanulmánya szintéziseként vázolja föl a börtönügy fejlődésének évszázados európai történetét és fejlődési tendenciáit, mindezt kiegészítve a fokozatosan kiépülő szakirodalom, szaktudományosság, a szakmai terminológia és végül a börtönügyi szabályozás (a büntetés-végrehajtási jog) kibontakozásával.
A kötet az európai börtönügy formálódását tárgyalja, melybe illesztve az európai büntetés-végrehajtási tendenciák keretében értelmezi a magyar, fejlődés és fejlesztések történetét. A jelzett időszakot illetően feldolgozza a büntetés-végrehajtás szakmai vonatkozásait és jogpolitikai összefüggéseit, a törekvések jogszabályi megtestesülését és azok gyakorlati hatásait.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Leonard Mlodinow: Az emberi gondolkodás rövid története, Budapest, Akkord, 2018
A szerző koronként bemutatja a tudományos gondolkodást befolyásoló kulturális környezetet, valamint a neves filozófusok, természettudósok és gondolkodók színes személyiségét; Galileit, aki jobban kedvelte a festészetet és a költészetet az orvostudománynál, ezért kimaradt az egyetemről; Isaac Newtont, aki egy hegyes szerszámmal nyomta a saját szemét, hogy jobban megértse a fény és a színek változásait; és Antoine Lavoisier-t, aki két hétig csak tejet ivott, hogy megvizsgálja annak szervezetére gyakorolt hatását. Charles Darwin, Albert Einstein, Werner Heisenberg és sok kevésbé ismert, de éppoly zseniális elme bukkan fel a könyv lapjain.
Ezekből az élettörténetekből kiderül, mennyire tudható be az emberi fejlődés annak, hogy makacsul keresték a válaszokat a helyesen megfogalmazott egyszerű kérdésekre.
Az emberi gondolkodás rövid története nemcsak a természettudományok kedvelőinek szól, hanem mindenkinek, akit érdekel az alkotó gondolkodás és a világ megértéséért folytatott szakadatlan küzdelem.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Szenes Zoltán - Siposné Kecskeméthy Klára: NATO 4.0 és Magyarország. 20 év tagság, 30 év együttműködés, Budapest, Zrínyi, 2019
2019-ben a NATO és Magyarország egymáshoz kapcsolódó évfordulókról emlékezik meg: 70 éve jött létre az Észak-atlanti Szövetség Szervezete, amelynek Magyarország 20 éve tagja. Az 1999. március 12-i bővítés jubileumára kiadott kötet nagy figyelmet fordít a NATO fejlődésének és működésének bemutatására, amivel hangsúlyozni szeretné a szövetség Magyarországra gyakorolt hatását. A magyar NATO-tagságot a szövetségi politika és működés részeként tárgyalja, az „egy mindenkiért, mindenki egyért” elvet érzékeltetve. A könyv „magyar” része a stratégiai koncepció hármas feladatrendszere (kollektív védelem, válságkezelés, kooperatív biztonság) alapján tárgyalja a hazai vonatkozású kérdéseket, amivel érzékelteti a rész és egész összefüggéseit, hangsúlyosan mutatva be a nemzetspecifikus kérdéseket. Így nemcsak egy egységes NATO-t ismer meg az olvasó, hanem a magyar példán keresztül el tudja képzelni a többi tagország hozzájárulását is – így rajzolva ki a szövetségi politika és működés egészét.
A magyar és angol nyelvű kötetet számos ábra, térkép és fénykép illusztrálja.