Könyvajánló - 2020. július 10.
Papp-Váry Árpád: A márkanév ereje. A sikeres brandépítés alapjai. Budapest: Dialóg-Campus, 2020.
A könyv elméleti és gyakorlati oldalról egyaránt elemzi a márkák, a márkázás világát. Több szempontból is definiálja ezeket, rendszereket alkot, de bemutat egy rövid márkatörténelmet is, ahogy azt is, hogy jelenleg melyek a legértékesebb márkák, és hogyan számítják ki ezek értékét. A mű nagy része természetesen a név erejéről szól: kiderül, hogy milyen csoportokba sorolhatók a nevek, hogyan és ki dönt az elnevezésről, miért fontos a név hangzása önmagában, miként válasszunk olyan nevet, ami az interneten is működik, vagy éppen mire figyeljünk nemzetközi környezetben, hogy ne váljunk nevetségessé.
De hasznos tippeket lehet olvasni arról is, hogy a név mellé hogyan érdemes szlogent választani, illetve mi alapján lehet eldönteni, hogy a márka logóterve, arculati terve megfelelő-e.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Horváth Attila (szerk.): Az állami ingatlanvagyon sorsa a rendszerváltozás után. Budapest: Örökség Kultúrpolitikai Intézet, 2013.
A konferenciakötet a rendszerváltozás idején meglévő nemzeti ingatlanvagyon valós mértékének felméréséről, a védelmét szolgáló jogi szabályozás előkészítéséről és az ingatlanvagyon tulajdonosi szerkezetének átalakulási folyamatáról szól.
A konferencián elhangzott előadások és a témával kapcsolatos kutatások eredményeit összegző kötet célja, hogy hozzájáruljon egy olyan szakmai diskurzus kialakítására, amelyben megoldások is születhetnek az állami jogérvényesítés lehetőségére.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Munding Márta - Zachar Péter Krisztián (szerk.): A vallás szerepe a politika alakításában egykor és ma. Budapest: Avicenna Közel-Kelet Kutatások Int., 2019.
A tanulmánykötet a „A vallás szerepe a politika alakításában” című konferencia előadásainak szerkesztett változata.
A vallás és a politika kapcsolata mindig is fontos alakító tényezője volt a világ és benne Európa történelmének. A tudományos konferencián az előadók az ókortól kezdve napjainkig vizsgálták meg azt, hogy milyen szerepe lehetett a vallásnak a politika alakításában.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Kövér Tibor Ferenc: A parlamenti fegyelmi jog természete. Budapest: Cégért Bt. Kiadó, 2019.
A szerző jogi esszének jelöli az írást. A magyarázat szerint, olyan elemző vagy értelmező írást tart az olvasó a kezében, amely tükrözi a szerző személyes véleményét is a témával kapcsolatban. Ettől válik olvasmányossá, hiszen a szaktudományi esszé félúton van a tudomány és az irodalom között.
A témák között megtalálható a parlamenti fegyelemről, a szólásszabadság határairól illetve a személyes információkkal való visszaélés érdekes kérdéseinek vizsgálata.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Tanulmányok a Csemegi-kódex megalkotásának 140. évfordulója tiszteletére. (szerk. Horváth Attila). Budapest: Dialóg Campus, 2020.
A magyar büntetőjog-tudomány történetiségét vizsgálva biztos mérföldkőnek tekinthető a 140 éve megszületett 1878. évi. V. törvénycikk, a Csemegi-kódex. Nyilvánvaló értékei az addigi magyar büntetőjogi jogfejlődés csúcsára emelik a törvényművet, amely számos elemében vissza-utal a korábbi kodifikációs kísérletek eredményeire és elveire. Korszakos jelentőségű volt a magyar büntetőjog történetében, hiszen egy feudális büntetőjogi struktúrát számolt fel és hosszú évtizedekre meghatározta a büntetőjogi jogalkalmazást Magyarországon. Ez a törvénymű volt az első, amely elkülönülő végrehajtási rendelkezéseket jelenített meg, sajátos büntetési rendszert alakított ki, és mindezt a legmagasabb jogszabályi szinten rögzítette. Tartalmazta a korabeli európai büntetőjog-alkotás szinte valamennyi értékét és elvét, ezáltal alkalmassá vált arra is, hogy adekvát választ adjon a korabeli valóság kihívásaira, és nem utolsósorban markánsan jelenítse meg és szolgálja a polgári börtönügy eszméjét.
A Csemegi-kódexet a magyar klasszikus büntetőjogi felfogás maradandó értékű összefoglalásának tekinthetjük ma is, különösen a büntetőjogi dogmatika területén. E változtatások jelentős hatást gyakoroltak nemcsak a büntetőjogi, hanem a végrehajtási jogi dimenziókra is. Ezért megalapozottan kijelenthető, hogy a Csemegi-kódex biztos viszonyítási pont a magyar jogtörténetben éppúgy, mint a büntetés-végrehajtási jog és a börtönügy fejlődéstörténetében. E kötetben a honi büntetőjog és büntetés-végrehajtási jog elismert művelői tisztelegnek e meghatározó jelentőségű jogszabály előtt.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---