Könyvajánló - 2020. június 12.
Ezer éve Európa közepén. - A magyar állam karaktere, (szerk. Orbán Balázs és Szalai Zoltán), Mathias Corvinus Collegium – Tihanyi Alapítvány, Budapest, 2019
"A magyar állam ezer évvel ezelőtti megalakulásával egy nyelvében, szokásaiban, történelmében és politikájában is sajátos alakulat jött létre Európa közepén, a Kárpát-medencében. A magyar állam politikai és közjogi berendezkedése elválaszthatatlan a magyarok történelmétől, kultúrájuk értékeitől. Az eltelt ezer évben az egyes történelmi korok, a magyar kultúrát gazdagító népek, az eltérő politikai berendezkedések, a nyelv és a zene változásai szervesen egybeforrt rétegekként épültek egymásra, s alkotják a ma ismert magyar államot.
A jelen kötet arra tesz kísérletet, hogy szétválassza és külön-külön is láthatóvá tegye ezeket a rétegeket. Éppen ezért tudományos igénnyel vizsgálja a magyar jogrendszert, politikát, nyelvet, zenét, a magyar polgárok mindennapjait annak érdekében, hogy eljusson a rétegek mélyén megbújó lényegi elemhez. A történelmi korokon átívelő munka Szekfű Gyulának és szerzőtársainak még a dualizmus végén elvégzett vállalkozását kívánja folytatni és az azóta megszerzett tapasztalatokkal kiegészíteni. Ennek során neves és elismert magyar és külföldi kortárs szerzők adják közre színvonalas tanulmányaikban azt, amit a magyar államról tudni érdemes."
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Arday Lajos: Fél évszázad. - Társadalom, politika, kutatás (Úti)Jelentések és beszámolók, 1965-2015, Könyvpont Kiadó, Budapest, 2019
Érdekes kötetet vehet kezébe az olvasó. Dokumentumok, mintegy ötven esztendőt átölelve. Ami valamennyiben közös: a jelentések, feljegyzések, beszámolók, úti jelentések szerzője és érintettje egy és ugyanaz: Arday Lajos. Nyelvtanár, történész, kutató, tanácsadó. Dolgozott a Budapesti Műszaki Egyetemen, volt munkatársa a Külügyi Intézetnek, a Határon Túli Magyarok Hivatalának. „Politizált” a Magyar Demokrata Fórumban, tagja volt a honvédelmi miniszter – Für Lajos – Tanácsadó Testületének, és e sort hosszasan lehetne még folytatni.
Arday Lajos munkássága elsősorban a magyar – brit kapcsolatok történetével, a kelet- és közép-európai országok kisebbségi kérdéseivel, azon belül is a határainkon kívül élő magyarok helyzetével fonódik össze szorosan.
A kötet írásainak szerzője több mint negyven esztendeje van jelen a magyar tudományos életben, és amint a korábbi felsorolásból is kiderül, számos esetben vállalt „hivatalt” is. Azonban az utóbbi esetekben is a tudományos kutatásai által vizsgált területeket tartotta a legfontosabbaknak, azaz olyan tisztségeket fogadott el vagy választott ki magának, amelyekben napra készen otthon lehet. A naprakészséghez sok előtanulmányra, évtizedes tapasztalatra volt szükség. Hazai és külföldi kutatóutak, ösztöndíjak, avagy csak egyszerűen turista utak. Az utóbbiakról nem, az előbbiekről viszont kívánatos volt beszámolni a ki küldőknek, lett légyen azok munkahelyek, más hatóságok, vagy a Magyar Ösztöndíj Bizottság. Ezekből a jelentésekből válogatott egybe egy kis kötetre valót Arday Lajos,és ezeket olvasva megelevenedhet előttünk az 1970-es, 1980-as és1990-es évek Magyarországa.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
A kötet az alábbi linken érhető el online.
---
A magyar jogrendszer állapota, (szerk. Jakab András, Gajduschek György), MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Budapest, 2016
„Ennek a kötetnek az a célja, hogy tudományos igényességgel és interdiszciplináris módszerekkel áttekintse a magyar jogrendszer aktuális állapotát. A jogászi tárgyalásmód rendszerint megelégszik a szabályozás dogmatikai nyelvezetű bemutatásával, mi azonban úgy véljük, hogy ez elégtelen a jogrendszer állapotának érdemi megértéséhez, ezért a társadalmi környezetet (lehetőleg statisztikai adatokkal alátámasztva), a vélhető hatásokat, a szabályozások célját, valamint társadalmi elfogadottságát is vizsgáljuk. Arra biztattuk ezért szerzőinket, hogy a szokásos kontinentális jogászi megközelítésmódtól eltérően az adott kérdésre vonatkozóan a jövőre vonatkozó jóslásokat vagy legalábbis valószínűsítéseket is vegyenek be elemzésükbe, továbbá ahol szükségesnek tartják, ott javaslatokat is fogalmazzanak meg a változtatásra. A szerzőket bátorítottuk a hagyományos jogászi stílustól eltérően az áttekintő szöveges vagy numerikus táblázatok, adott esetben grafikonok alkalmazására is.
Azt reméljük, hogy a mintegy harminc tanulmány által adott áttekintés egyaránt hasznos lehet az egyetemi oktatásban, a gyakorlati jogászok munkájában és a közélet iránt érdeklődők számára is. Hagyományteremtő szándékkal először 2016-ban tesszük közzé a kötetet, amelynek felújított kiadásait a jövőben reményeink szerint mindig rendszeres időközönként publikálnánk. […]”
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Európa közel, távol, (szerzők: Andor László, Berend T. Iván, Csaba László, Halmai Péter, Herman János, Jeszenszky Géza, Győrffy Dóra, Kovács Árpád, Losoncz Miklós, Mihályi Péter, Szelényi Iván, Tóth Tihamér), Éghajlat Könyvkiadó, Budapest, 2019
Kötetünket igen sokszínűnek nevezhetjük. Az azonos kiindulási alapvetések mellett/mi történt és mi történhet a kontinensen/nemcsak megközelítési pontokban, hanem a szükségszerű, szakterületükből adódó eltérésekben is jól érzékelhetők a különbözőségek az igen változatos írásokban. Ennek felmutatása valóban fő törekvésünk volt, hiszen az Európáról vallott nézetek korunkban riasztóan ellentmondásosak. Mindezek mellett - szerencsére nem csak az "intellektualisták" körében van így -abszolút többséget képez az európai térségek egymásra utaltságának felismerése, amit kötetünkben is érzékel a figyelmes olvasó.
Összességében nívós tanulmányokat, kiváló esszéket adhatunk át. Ami jelen esetben nem csupán a jeles szerzőknek kijáró köteles tiszteletet jelenti. Pluribus unum, utalhatnánk a híres jelmondatra, ha nem lenne nyilvánvaló, hogy ma már mindez fordítva is lehetséges. Ennyivel érdekesebb is ez a kötet, mint a hasonló munkák.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Bevándorlók a magyar társadalom tükrében. - Méltóság, igazságosság és civil integráció, (szerk. Göncz Borbála, Lengyel György, Tóth Lilla), BCE, Budapest, 2012
A kötet tanulmányai – empirikus szociológiai kutatási tapasztalatok alapján – azt vizsgálják, hogy a bevándorlók és a magyar társadalom tagjai miként értelmezik a politikai és civil aktivitást. Hogyan függ ez össze a materiális, kulturális és társadalmi erőforrásokkal, az identitással, az akciópotenciállal, valamint a méltányosság- és méltóságérzettel?
Az itt elemzett minták reprezentálják a hazai társadalmat és a tartózkodási, bevándorlási, letelepedési engedéllyel rendelkezőket, akiket összefoglalóan bevándorlóknak hívunk. Hangsúlyoznunk kell, hogy az általunk megkérdezett bevándorlók nem azonosak a menekülttáborok lakóival, vagy az illegálisan foglalkoztatott külföldiekkel. A bevándorlók ugyan maguk is számos problémával küzdenek, de lényegesen kedvezőbb helyzetben vannak, mint a menekülttáborok lakói vagy a szürke gazdaságban foglalkoztatottak, s ezt is tudatosítani kell az olvasás során.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---