Könyvajánló - 2020. május 15.
Ungváry Krisztián: A magyar honvédség a második világháborúban, Osiris Kiadó, Budapest, 2005
Ungváry Krisztián műve a magyar királyi honvédség hadműveleteit dolgozza fel, különös hangsúlyt fektetve a harcászati szempontok ismertetésére. A monográfia a nagy sikert aratott Budapest ostroma stílusában és ahhoz hasonló részletességgel tárgyalja a honvédség harcait külföldön, valamint magyar területen. Ezt egészíti ki az általános helyzet, a tágabb hadműveleti összefüggések, valamint a Magyarországon harcoló nem magyar csapatok tevékenységének bemutatása. A katonai eseménytörténet mellett a szerző fontosnak tartja a polgári lakosság sorsának ábrázolását, a háborús bűncselekmények kérdésének taglalását is.
A magyar hadtörténetírásban első alkalommal tárgyalja részletesen az ukrajnai magyar megszállást, valamint az 1. hadsereg harcainak történetét. Előbbi kapcsán elemzi a német megszállási politikát, és a "mozgástér-kényszerpálya" szempontjából mutatja be a magyar megszállás és az ezzel kapcsolatos háborús bűncselekmények kérdését. Magyarország 1944 végétől 1945 áprilisáig a II. világháború fő hadszínterévé vált. A Wehrmacht nem kevesebb, mint öt nagyszabású hadműveletet indított magyar területen annak érdekében, hogy visszaszerezze a stratégiai kezdeményezést. Itt vetették be a legnagyobb tömegben a háború legmodernebb fegyvereit.
A munkát a honvédség zászlóalj-ezred-dandár-hadosztály szintű alakulatainak regisztere egészíti ki. Külön figyelmet kap az 1944-1945-ös harcok kapcsán a német-magyar erőviszony és a magyar részvétel arányainak tárgyalása, amelyet kéthetes bontásban a bevethető harckocsik, nehéz páncéltörő ágyúk, gyalogzászlóaljak és tüzérütegek adatai illusztrálnak.
A kötet az alábbi linken érhető el online.
---
Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században, (szerk. Biedermann Zsuzsánna, Kiss Judit), Akadémiai Kiadó, Budapest, 2017
"Mint új Afrika-politikánk egyik gyakorlati megvalósítója és harminc év után hazánk első ghánai nagykövete, azt vallom, hogy Afrika megismertetése kiemelt feladat ahhoz, hogy a magyar diplomácia megfelelő támogatottsággal végezhesse munkáját a kontinensen. Folyamatos célunk, hogy a magyar társadalmat és a gazdasági, üzleti világot megszólítsuk, megértessük velük, miért olyan fontos ezzel a csodálatos kontinenssel foglalkozni. Ez a kötet tudományos igényességével járul hozzá misszióinkhoz." (Szabó András, Magyarország ghánai nagykövete )
"Afrika a gyarmati felszabadulás óta keresi az önálló politikai, gazdasági fejlődés útját. E törekvést részleges sikerek és látványos kudarcok kísérik, miközben az új államok a fejlődést gátló hagyományos tényezők mellett már a globalizáció új kihívásaival is szembesülnek. A kötetben kiváló afrikanisták esettanulmányai elemzik a szubszaharai térség gondjait, mint a demográfiai robbanás, az egyoldalú gyors urbanizáció, a súlyos szociális és egészségügyi problémák. Tárgyalják a fejlesztő állam dilemmáit, bemutatják a geopolitikai versengést a külföldi tőkeberuházásokért, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok alakulását is. A kötethez a nemzetközi és fejlődéstanulmányok doyenje, Szentes Tamás írt magvas előszót." (Dr. Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke)
---
Domokos László: Ellenőrzés – a fenntartható jó kormányzás eszköze, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2019
"Okleveles közgazdászként végeztem 1988-ban a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, 1991-ben szakközgazdászként a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Továbbképző Intézetében. 1988-1990 között osztályvezető voltam, majd az azt követő négy évben Békéscsaba Megyei Jogú Város alpolgármestereként dolgoztam. 1995-1998 között gazdasági tanácsadóként tevékenykedtem, majd a Békés Megyei Önkormányzat elnökének tisztségét láttam el 1998-2002, valamint 2006-2010 között. 1998 és 2010 között országgyűlési képviselőként töltöttem be hivatásom.
Kutatási területem a jó kormányzás fenntartása, különös tekintettel a jó kormányzás eszközeire, amiben a számvevőszékek mint garantőr szervezetek jelennek meg. 2017-ben szereztem doktori fokozatot a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ugyanebben az évben a Nankingi Ellenőrzési Egyetem és a Miskolci Egyetem díszdoktorává avattak. Tudományos tevékenységemet számos folyóiratcikk jegyzi, 2019 óta a Miskolci Egyetem címzetes egyetemi tanárává neveztek ki. 2010 óta az Állami Számvevőszék elnökeként látom el hivatásom, emellett 2011-től a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesületének elnöke és a Költségvetési Tanács tagja vagyok. A könyv a jó kormányzás megteremtésének alapvető értékei, alapelvei között bemutatja a változások menedzselésének kereteit. Könyvemet azoknak ajánlom, akik mélyebb ismereteket szeretnének gyűjteni a jól irányított állam működéséről, garantőr-szervezetéről és az ellenőrzésről, mint a fenntartható jó kormányzás eszközéről."
A kötet az alábbi linken érhető el online.
---
Pörögnek a fejemben a filmkockák – felépülő függők életútjai, (szerk. Bajzáth Sándor, Tóth Eszter Zsófia, Rácz József), L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2018
Felépülő függőkről szól ez a könyv. Olyanokról, akik vállalták, hogy megosztják a nyilvánossággal felépülésük történetét. Olyan könyvet szeretnénk az olvasó kezébe adni, amely mind a témával foglalkozó szakemberek, mind a laikus olvasók számára is érdekes lehet, akár ő maga is felépülő függő, vagy felépülő függő személy hozzátartozója, esetleg egyszerűen csak érdekli egy számára ismeretlen világ.
A könyvben megosztott történetek emberi tapasztalatai segíthetnek nekünk, olvasóknak abban, hogy a legmélyebb válságból is lássuk a kiutat, hogy akkor is van remény, amikor már azt hisszük, hogy nincs. Akkor is megélhető a boldogság, kemény önismereti munka révén, egy csoport, egy program részeként, amikor azt hisszük, hogy már nem.
Többféle felépülés-történettel szeretnénk az olvasókat megismertetni: olyannal, amelyben a felépülő a felépülési folyamatot simábbnak élte meg, de bonyolultabbal is, ahol számos visszaesés - mely szintén a felépülés része - miatt hosszabb és küzdelmesebb életút-elbeszéléseket szerkesztett a felépülő. Minden elbeszélésben közös azonban, hogy a szereplők lemennek a mélybe, megismerhetjük a pokoljárást, a józanodást, majd a józan életet is.
A mű a szerzők második közös munkája, részben a Repülök a gyógyszerrel folytatásaként is olvasható.
A kötet az alábbi linken érhető el online.
---
Fejér László, Szlávik Lajos: 111 vízi emlék Magyarországon, Közlekedési Dokumentációs Váll., Budapest, 2008
„2008 — a Vizek Éve a turizmusban” — ez a jól hangzó jelmondat arra utal, hogy az idén igyekeztek „vízközelbe” terelni a hazai idegenforgalmat, s minél több ismeretet adni folyóinkról, tavainkról, a vízközeli településekről. Ebben a kiadványban — ugyancsak Vizek Éve országos programjához kapcsolódva - hazánk fontosabb vízi emlékeiről adunk áttekintést.
Az ember és a víz kapcsolata ezernyi szálon szövődik-formálódik — ám a víznek nincs története, csak az egyes embernek és az emberiségnek. Pontosabban: a víz történetét az ember alakítja. Ez a felismerés adta az ötletet: a turisztikai kínálathoz kapcsolódva mutassuk be, milyen vízzel kapcsolatos emlékeink vannak. Csaknem háromezer vízi létesítmény és emlékhely legfontosabb adatait gyűjtöttük össze és katalogizáltuk az elmúlt másfél évtizedben — a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, a víz- és csatornamű vállalatok, a vízgazdálkodási társulatok aktív és nyugdíjas munkatársainak közreműködésével, valamint a vízügytörténet iránt érdeklődők önzetlen segítségével. Hihetetlenül sokféle, különböző korú és sorsú vízi emlék létéről szereztünk így tudomást; vannak köztük római kori építmények, történelmi hidak, vízimalmok, árvízi emlékművek, árvíztáblák, gátőrházak, forrásfoglalások, kutak, díszkutak, víztornyok, duzzasztóművek, szivattyútelepek, zsilipek, vízügyi emlékhelyek és sok más egyéb.
A kötet az alábbi linken érhető el online.