Könyvajánló - 2020. március 27.
Fejezetek a Polgári Törvénykönyv keletkezéstörténetéből, (szerk. Vékás Lajos), Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2018
Ez a kötet azon tanulmányokat tartalmazza, amelyek a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről néhány koncepcionális kérdésére adott törvényi válaszok kialakulásának történetét foglalják össze. Magukat a koncepcionális kérdéseket a szerkesztő a szerzőkkel történt egyeztetések során választotta ki. Természetesen egy olyan átfogó törvénymű esetében, mint a Polgári Törvénykönyv, lényegesen több elvi jelentőségű kérdést kellett megválaszolni a kodifikációs munkálatok során, mint ahánynak feldolgozására az adott lehetőségek között mód volt.
A Polgári Törvénykönyv értékeléséhez ma még hiányzik a történelmi távlat, pontosabban: a gyakorlat próbája. Ezért a tanulmányokban megfogalmazott gondolatokat a majd nagyobb távlatra és a judikatúra értékelésére is építő értékelés bizonyára korrigálni fogja. Ilyen értékelésre tesz kísérletet a szerkesztő által írt és mintegy függelékként közölt tanulmány három olyan kérdésben, amelyekben a felsőbírósági gyakorlat már tartósabb értékeléshez is kellő támpontot adott.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Vezető és menedzser. Emlékkötet Farkas Ferenc születésének 70. évfordulója alkalmából, (szerk. László Gyula, Németh Julianna, Sipos Norbert), Pécs, Pécsi Tudományegyetem, 2019
A kötet, amellyel több volt kollégája, munkatársa és hallgatója tiszteleg Farkas Ferenc emlékének kiváló szakkönyv. Garantálja ezt a több egyetemen kutató és oktató - tapasztalt és fiatal szerzői gárda, valamint a tanulmányok minősége és sokszínűsége. A témák híven tükrözik Farkas Ferenc gazdag életútját, aki maga is betöltött vezetői és menedzseri pozíciókat és oktatta is ezt a tudományt: management, leadership, szervezeti magatartás és -kultúra, szervezet-fejlesztés, motiváció, HR, etika, döntéshozatal és konfliktuskezelés, vezetői tanácsadás és változásvezetés. E témakörök és komplex megközelítésük méltóak Farkas Ferenchez.
A kötet tanulmányai kifejezetten azzal a szándékkal készültek, hogy azok a szervezeti működést vizsgálók, a gyakorlati készségeket fejlesztők számára, az oktatásban és a gyakorlatban is hasznosíthatóak legyenek. Emeli a mű értékét az, hogy angol nyelvű tanulmányok is vannak a kötetben. Így a tanulmányok egyaránt használhatóak a PhD, az MBA, illetve az alap- és mesterszintű, valamint a posztgraduális képzésekben. Az emlékkötet továbbviszi Farkas Ferenc örökségét azáltal, hogy generációk tanulhatnak belőle.
Farkas Ferenc életútjának szerves részét képezte a gyakorlatban végzett vezetői tevékenysége. Különféle vezetői posztokon (tanszékvezető, dékán helyettes, dékán, rektor helyettes) összességében másfél évtizeden keresztül szolgálta a Közgazdaságtudományi Kart, illetve a Pécsi Tudományegyetemet. Dékáni tevékenységének pozitív következménye a Kar országos reputációjának megszilárdítása és máig fontos új képzési területek kialakítása.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Tanulmánykötet az 1959-es Polgári Törvénykönyv előkészítéséről, alapvető intézményeiről és fejlődésmenetéről I-II. kötet, Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2018
A kétkötetes tanulmánykötetben olvasható tanulmányok az 1959-es magyar Polgári Törvénykönyvhöz, az 1959. évi IV. törvényhez fűződnek – annak előkészítésével, tartalmával, későbbi fejlődésmenetével foglalkoznak.
Magyarországon 1945 előtt csak Kereskedelmi Törvénykönyvet alkottak 1875-ben, a polgári jog csak törvényjavaslatig jutott. Az 1950-es években kezdődött meg a PTK előkészítése, amelyet 1959-ben fogadtak el, és 1960-ban lépett hatályba.
A kötetben szereplő tanulmányok különböző időtartamokat ölelnek át. Vannak, amelyek konkrét jogeseményhez köthetők, illetve mások konkrét jogintézményeket tárgyaló munkák.
Remélhetőleg a mai jogásznemzedék számára is hasznos olvasmánynak bizonyul a kötet.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Az új Polgári Törvénykönyv első öt éve, (szerk. Gárdos-Orosz Fruzsina, Menyhárd Attila,) Budapest, TKJTI, 2019
Másfél évtizedes előkészítést követően, 2013-ban fogadta el az Országgyűlés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt, amely 2014. március 15-én lépett hatályba.
A terjedelmi bővülés mellett a Ptk. sok kérdés kapcsán vezetett be lényeges tartalmi-szabályozási változtatást.
Az elmúlt évtizedek kutatásainak és jogirodalmi eszmecseréinek hatására a Ptk. számos területen tett kísérletet a magánjogi szabályozás dogmatikai tisztaságának helyreállítására. Mindazonáltal fontos lépést tett a polgári jogi dogmatika tisztázásának irányába. Ez segíthet ugyanis abban, hogy a jogalkotó a felmerülő magánjogi problémákra helyes, a Ptk. rendszerébe illő válaszokat adjon és a bírói gyakorlat kiszámíthatóbbá váljon.
A kötet átfogó képet mutat, amennyiben a sérelemdíj intézményétől a társasági jog és a szerződési jog egyes kérdésein át egészen az utóöröklés kivételes eseteiig terjed. Igyekeztünk lefedni a polgári jog minden hagyományos területét, azaz olyan magánjogi problémákra rámutatni, amelyek gyakorlati és/vagy elméleti szempontból jelentősnek bizonyultak. A konferenciaelőadások során és a kötetben is azt vizsgálták a szerzők, hogy a magánjog új kódexe milyen válaszokat ad a megváltozott társadalmi, gazdasági, kulturális környezetben az elmúlt évtizedekben megjelenő jogi problémákra.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Alkotmányos tanok I-II. , (szerk. Bodnár Eszter, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán), Budapest, HVG-Orac, 2018
Az alkotmányos tanok azok az elméleti fogalmak, jogi követelmények és rendszerszerű összefüggések, melyekkel leírhatók, vizsgálhatók és értékelhetők az egyes államok alkotmányos rendszerei, köztük a magyar közjogi rendszer is.
Az alkotmányos tanok forrása ebben az értelemben az alkotmányjog-tudomány és az alkotmányos gyakorlat, elsősorban a közös európai alkotmányos hagyományt értve ez alatt. A tankönyv ebben a keretben mutatja be és értékeli a magyar alkotmányos rendszer alapvető elemeit, jogintézményeit is. A jogászképzésben a tankönyv elsősorban a problémaorientált, az egyéni és kiscsoportos, önálló munkára is építő, az esetjogot előtérbe helyező oktatási modellben használható.
A tankönyv vállalt célja, hogy a jövendő jogászgeneráció beszélje az alkotmányos kultúra nyelvét, rendelkezzen átfogó tudással a legfontosabb alkotmányos alapértékekről, az egyéni szabadság garanciáiról, a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvéről (későbbi tanulmányaiban az alapjogokról), és ezeket jogászként és szabadságszerető emberként egyszerre ténynek és programnak tekintse.