Könyvajánló - 2021. július 16.
Vírus után a világ. (Kőrössi P. József, Zámbó Kristóf szerk.), Noran Libro, Budapest, 2020.
Soha ehhez hasonló könyv nem jelent meg – nem csak Magyarországon, hanem sehol a világon. És nem is fog. Nem csak azért, mert talán megszabadulunk a járványtól, esetleg annak következményeitől, hanem mert ilyen hitelesen és felelősséggel gondolkodó szerzői gárda nem hozható még egyszer össze egy kötetben. A legkiválóbb magyar gondolkodók sokasága keresi napjaink nehéz kérdéseire a választ gazdasági, politikai, történeti elemzéseken keresztül, vagy éppen személyes tapasztalatuk alapján kifejezve reményeiket, aggodalmaikat. A 44 szerző között olvashatjuk történészek, politológusok, filozófusok, közgazdászok, írók elgondolkodtató történelmi visszatekintéseit, elemzéseit, vízióit.
A szerzők között találjuk többek között Romsics Ignácot, Spiró Györgyöt, Csepeli Györgyöt, Bod Péter Ákost, Háy Jánost, Péterfy Gergelyt, Gábor Györgyöt, Bálint gazdát, Lengyel Lászlót, Várszegi Asztrikot, Ferge Zsuzsát, Vámos Miklóst, Markó Bélát, Tompa Andreát, Végel Lászlót, Ungváry Rudolfot, Lányi Andrást.
Milyen világ vár ránk a koronavírus-járvány után? Milyen gazdasági, politikai és társadalmi változásokat idéz elő a járvány? Hogyan befolyásolja személyes életünket és kapcsolatainkat a bezártság, az egymástól való kényszerű távolságtartás? Hogy jutottunk ide? És mit tehetünk, hogy csökkentsük egy hasonló világjárvány kialakulásának lehetőségét? A kötet segít az olvasónak fogódzót találni egy olyan időben, amikor kérdésessé válik és megváltozik mindaz, amihez hozzászoktunk. Fogódzót ahhoz, hogy képet alkothassunk arról, milyen lehet a világ a vírus után, és milyen világot szeretnénk magunknak és az elkövetkező nemzedékeknek.
A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Nagy András: Halálos együttérzés. A „magyar ügy” és az ENSZ, 1956-1963. Kossuth Kiadó, Budapest, 2020.
Nagy András több mint negyedszázada kutatja, hogy mi történt Nyugaton, főként az ENSZ-ben 1956 őszén és a következő években, hogy kik és hogyan képviselték a magyar forradalom ügyét, s kik voltak ennek ellenfelei. Erről szólt a 2005-ben megjelent, A Bang-Jensen-ügy – ’56 nyugati ellENSZélben című kötete. Az azóta eltelt években rengeteg dokumentum vált hozzáférhetővé – ezt a hatalmas forrásanyagot dolgozza fel a szerző új könyvében.
A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Oross Dániel, Szabó Andrea: A politika és a magyar fiatalok. Noran Libro, Budapest, 2019.
Hazánkban a közvélekedés szerint a fiatalokat nem érdekli a politika, az őket körülvevő közéleti-politikai folyamatokban nem vesznek részt. E vélekedést a publicisták cikkei, a választási részvételi eredmények, a hazai nagymintás ifjúságkutatások és nemzetközi vizsgálatok eredményei egyaránt alátámasztják. A képet némiképp árnyalja, hogy időről időre nagy létszámú tüntetések szerveződnek Budapesten és az ország nagyobb városaiban, s ezeken a rendezvényeken mind a tömegben, mind a szervezők között egyaránt szép számmal képviseltetik magukat a fiatalok. Ilyenkor az eseményekről tudósítva a sajtó a fiatalok akcióiról mint tiszavirág-életű, fiatalos "buli-tüntetésekről" ír. Bár az említett fiatalok újító szellemű résztvevői, hangadói ezen rendezvényeknek, mindez mit sem változtat azon, hogy a magyar fiatalokat apatikus, kiábrándult társadalmi csoportként írják le újra meg újra az események után beálló csendben, amikor ismét arról olvashatunk, mennyire káros és sajnálatos a fiatalok érdektelensége. Az a kérdés, vajon mindez miért alakult így, rendkívül ritkán merül fel a téma kapcsán. Mint ahogy arról is kevés szó esik, kiknek volna feladata a fiatalok érdeklődésének felkeltése és miért volna társadalmi érdek a bevonásuk a politikába. És egyáltalán, miért kellene, hogy érdekelje a fiatalokat a politika, miért fontos a fiatalok politikai részvétele?
A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Shannon Thomas: Gyógyulás a rejtett bántalmazásból. A pszichológiai bántalmazásból való felépülés 6 szakasza. Harmat, Budapest, 2019.
Mindenhol akadnak mérgező emberek a családokban, párkapcsolatokban, munkahelyeken, vallási közösségekben elrejtőzve. A pszichés bántalmazás alattomos és rejtett természete abból fakad, hogy a bántalmazók viselkedésének fontos elemei a megrögzött és ismétlődő titkos játszmák, melyeket egyedül vagy többedmagukkal űznek a céltáblának kiszemelt személlyel. A pszichés bántalmazás elszenvedői gyakran nem tudják pontosan leírni, mi is történt velük, sőt sok esetben nincsenek tudatában annak, hogy bántalmazó kapcsolatban élnek.
A pszichés bántalmazásnak nincsenek külsérelmi nyomai. Nincsenek kék foltok, törött csontok, sem pedig lyukak a falban. A sebek, törések és lyukak a bántalmazottak belsejében vannak elzárva.
A könyv felfedi a rejtett bántalmazás valódi természetét, és bemutatja a bántalmazásból való felépülés szakaszait, melyeken a terapeuta szerző megfigyelései alapján minden bántalmazott keresztülmegy a mérgező kapcsolatokból való gyógyulás során. A könyv egyszerűen, közérthetően és mély empátiával kíséri végig a túlélőket a felépülés útján.
A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Hilde Østby, Ylva Østby: Titokzatos memória. Park, Budapest, 2020.
Vajon hol tárolja agyunk az emlékeket, és tulajdonképpen mi az emlékezet? Milyen az, ha nagyon jó a memóriánk, és milyen, ha nagyon rossz? Vajon lehet teljes életet élni emlékek nélkül? Képes-e a memória jó és rossz irányba is hatni - vagy időben előre?
Emlékezőképességére az idők hajnalától fogva mágikus tulajdonságként tekintett az ember, az emlékezetet övező rejtélyeket mindig is élénk érdeklődés övezte. Ebben a könyvben a két nővér, Hilde és Ylva Ostby emlékezeti és tudománytörténeti mélymerülésre indul. Búvárkodásuk során a szakterület nemzetközi élvonalához tartozó kutatókkal készítenek interjút, extrém memóriával és extrém feledékenységgel élő emberekkel találkoznak, és beszélnek olyanokkal, akik hamis emlékekről vagy egy emlékezetükben hordozott traumáról számolnak be. Megszólaltatnak négy sakknagymestert és egy bestsellerszépírót, és értekeznek az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületével is, ráadásul tíz búvárt küldenek az Oslo-fjord mélyére, hogy közelebb férkőzhessenek az emlékezet természetéhez.
A Titokzatos memória egyedi, felejthetetlen könyv az emlékezésről, amely feltárja előttünk mindazt, ahogy agyunk varázslatos módon előhívja a tudást, és újrateremti számunkra a letűnt pillanatot, és azt is, ahogy emlékeink teszik lehetővé, hogy el tudjuk képzelni a jövőnket. Ugyanakkor fény derül arra, hogy az emlékezet igencsak megbízhatatlan, öntörvényű társunk életünk során, és hogy bizony az se baj, ha feledésbe merülnek bizonyos emlékek.
Hilde Ostby 1975-ben született, szellemtörténész, szépíró, újságíró, volt kiadói szerkesztő. 2013-ban jelent meg első regénye, a nagy sikereket elért A vágyakozás enciklopédiája.
Ylva Ostby 1979-ben született, az Oslói Egyetemen szerzett a neuropszichológia területén doktori fokozatot, jelenleg Norvégia egyik vezető emlékezetkutatója.
A kötet adatait és hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---