Digitális Magyary. Elérhető a teljes Magyary Zoltán hagyaték a Közszolgálati Tudásportálon

Dr. Magyary Zoltán (1888-1945) a magyar közigazgatás egyik leginkább meghatározó elméleti és gyakorlati szakembere, a közgazdaságtudomány nemzetközileg elismert tudósa volt. Megjelent kötetei, tanulmányai, szakmai gondolatai és kritikái, melyekkel megalapozta a magyar közigazgatás tudományos igényű újjászervezését, a mai napig érvényesek.

Szakmai munkásságáról képet kaphatunk Koi Gyula: Évszázadok mezsgyéjén. Négy magyar közigazgatás-tudós útkeresése és életpéldája c. kötetéből, melyet a Közszolgálati Tudásportálról érhetünk el.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem legrégebbi, 2001-től működő szakkollégiuma Magyary Zoltán nevét viseli. A szakkollégium még az NKE jogelődjén, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Közigazgatástudományi Karán alakult, jelenleg pedig az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon működik.

2015-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képviseletében Dr. Patyi András, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem részéről Dr. Mezey Barna rektorok együttműködési megállapodást kötöttek, melyben vállalták Magyary Zoltán hagyatékának gondozását, hozzájárultak a személyéhez köthető dokumentumok digitalizálásához, életművének teljesebb kiadásához.  A hagyaték felmérését, valamint az ELTÉ-n található dokumentumok egy részének digitalizálását Dr. Horváth Attila egyetemi docens – a Szakkollégium akkori igazgatója – és kollégái végezték el, míg az ELTE-n őrzött állomány fennmaradó részét, továbbá a tatai Magyary Zoltán Tudásközpont és Könyvtár (akkori nevén a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár) gyűjteményében található kéziratokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi Könyvtára digitalizálta. Ehhez csatlakozott még az Országgyűlési Könyvtár által biztosított Közigazgatástudomány című folyóirat digitális változata, s így lett teljes a hagyaték.

 

 

‹›×

Az NKE Közszolgálati Tudásportálján elhelyezett Magyary Archívum mindösszesen 1953 digitális tételt tartalmaz, 4 kategóriában. A legtöbb digitalizált dokumentum az „Iratok” alkategóriában találhatók, ahol főként Magyary Zoltán munkái, személyéhez fűződő dokumentumok, levelezések, közigazgatással és oktatással kapcsolatos feljegyzések olvashatók. A következő alkategóriában az 1938 és 1944 között megjelent, Magyary által gondozott Közigazgatástudomány c. folyóirat lapszámai, tudományos cikkei kaptak helyet. A harmadik egységben a Magyar Közigazgatástudományi Intézethez (MKI) köthető kiadványok, míg az utolsó alkategóriában térképek és szervezeti ábrák kerültek elhelyezésre. Az Archívumban számos érdekes és fontos dokumentumra bukkanhatunk, ezek közül szeretnénk párat bemutatni.

Iskolai tanulmányok

Magyary Zoltán középiskolai tanulmányait a nagy múltú budapesti Piarista Gimnáziumban végezte. Az Archívumban elhelyeztük az 1906-ban megírt érettségi dolgozatát, valamint több magyar és idegennyelvű dolgozatát is. Gyakorlófüzetein, dolgozatain keresztül (pl. a VII. osztályos magyar dolgozatfüzete) megismerhetjük a fiatal Magyary stílusát, logikus érveléstechnikáját.

Képzés és oktatás

Gimnáziumi tanulmányait követően felsőfokú államtudományi képzését, valamint jogtudori tanulmányait a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán végezte. Az intézményhez nemcsak hallgatóként, hanem mint oktató is kötődött, hiszen 1918-tól meghívott előadóként tevékenykedett, 1937-re pedig már a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja lett. Az egyetemi katedrára mindig felkészülten állt ki, melyet egy 1928-ban használt közgazdasági jegyzet is nagymértékben bizonyít.

1925 - egy párviadal esete

A tatai helytörténeti anyagok között bukkantunk rá arra az iratra, amely Magyary részletes személyleírását, valamint egy ügyészségi felszólást is tartalmazott. 1925. április 21-én a Pestvidéki Kir. Ügyészség párviadal vétsége miatt felszólította Magyaryt, hogy május 10-én jelentkezzen a Pestvidéki Kir. Törvényszéki Fogházban, hogy a rá kiszabott büntetést, vagyis az 1 fogházi napot letöltse. Sajnos a párviadali körülményekről nincs információnk, viszont a felszólítás az Archívumban elérhető.

Kormány és közigazgatás

Magyary az elméleti közigazgatás mellett a gyakorlatban is rengeteget tevékenykedett, hiszen a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban kezdetben segédfogalmazóként, Klebelsberg Kuno mellett titkárként, majd később a Tudománypolitikai Osztály vezetőjeként dolgozott. Tudását gyarapítani igyekezett, így a tudományos kapcsolatépítéssel összekapcsolva több tanulmányúton is részt vett Európában, az Amerikai Egyesült Államokban és a Szovjetunióban is. Egy 1929-es Klebelsberg Kunonak címzett beszámolólevelében éppen Oxfordban tartózkodott, s tudománypolitikai szempontból számolt be a vallás- és közoktatásügyi miniszternek. Érdekességként a levél elején megemlíti, hogy két napot Londonban tartózkodott, ahol Szentgyörgyi Albert kalauzolta. A kézzel írott 10 oldalas levél itt érhető el.

Felsőoktatással kapcsolatos feljegyzések

Iratai között számos jegyzetet, feljegyzést találunk a külföldi és magyar felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban is, például a szegedi egyetemről, vagy Debrecenről (1. és 2.) az 1920-as évekből.

Racionalizálás a közigazgatásban

Az 1930-as évektől Magyary nemcsak az oktatásban, hanem a közigazgatásban is szárnyalt, ezt bizonyítja az is, hogy 1931-ben Bethlen István miniszterelnök racionalizálási kormánybiztosnak kérte fel. A közigazgatás újjászervezésének, egyszerűsítésének előkészítési folyamata 1933-ban fejeződött be, melyről az alábbi levelet küldte Gömbös Gyula miniszterelnöknek.

A Magyar Közigazgatástudományi Intézet

1931-ben valóra vált Magyary álma, hiszen lehetőséget kapott a Magyar Közigazgatástudományi Intézet megalapítására és felállítására, amelynek végül igazgatója is lett. Az intézmény szellemi központja volt a közigazgatás oktatásának, kutatásának és korszerűsítésének, melyből méltán nőtt ki a híres Magyary-iskola. Az Intézet gondozásában és Magyary főszerkesztésével jelent meg 1938 és 1944 között a Közigazgatástudomány c. tudományos folyóirat. Az Archívumban megtalálhatóak olyan digitalizált anyagok is, melyek az Intézet munkatársainak cikkeit tartalmazzák Magyary javításaival és kiegészítéseivel ellátva.

Házassága Techert Margittal

1932-ben Magyary házasságot kötött Dr. Techert Margit filozófiatörténésszel, aki Magyarországon a harmadik női egyetemi magántanár volt. Kutatási területe a késői antik filozófiatörténet, az újplatonista filozófia és Plótinosz voltak, akinek több művét is ő fordította magyarra. Az Archívumban nemcsak tanulmányait, írásait találhatjuk meg, hanem egyetemi leckekönyvét is.

Tata

Magyary Zoltán sohasem szakadt el teljesen Tatáról, amit az általa 1934-ben létrehozott Tatai Piarista Öregdiákok Szövetsége is bizonyít, valamint a közigazgatási reformprogramként ismert tatai mintajárás kialakítása és a Tatai Népfőiskola megalapítása. A Tatai Piarista Öregdiákok Szövetsége 1944-ig állt fenn, melyet azért érdemes kiemelnünk, mert jelentősen támogatta a tehetséges tatai származású egyetemistákat, vagyis a budapesti Horthy Miklós Kollégiumban ingyen szállást biztosítottak az ún. Tatai szobákban a rászoruló tatai fiataloknak. Mivel a Szövetség elnöke Magyary volt, ezért a támogatásra igény tartó fiatalok neki címezték leveleiket. Érdekességként egy 1943-ban íródott kérvényt mutatunk, amelyet Haraszin Zoltán írt Magyaryhoz.

Búcsúlevelek

A második világháború idején a német és szovjet csapatok nem kímélve Magyarországot, átvonultak az ország területén. A Héregre visszavonuló házaspár több szovjet atrocitást követően úgy döntött, hogy 1945. május 24-én véget vet életének. Az öngyilkosságot megelőzően búcsúlevelet írtak Molnár Kálmán héregi plébánosnak, akitől kérték, hogy juttasson el két másik búcsúlevelet: egyet Magyary édesanyjának és egy másikat Magyaryné testvérének, Minyári Józsefné Techert Annának. Ez utóbbi kézzel írott levél itt olvasható.

Visszaemlékezések

A digitalizált anyagok között két visszaemlékezést is találhatunk. Az első dokumentum szerint Dr. Csaba Béláné Dián Erzsébettel, a Magyary házaspár héregi szomszédasszonyával készített interjút Biczó Sándor és Greiner Tibor 1988. december 5-én. Érdekesség, hogy Magyaryék az interjút adó hölgy édesapjának erdészházába költöztek a front miatt, másrészt a beszélgetésben Erzsébet feleleveníti a házaspár utolsó pár napját Héregen.

A második visszaemlékezés Techert Margit unokahúgához, Mináry Olgához köthető, aki nagynénje és Magyary Zoltán ismeretségétől kezdve számol be hozzájuk kötődő viszonyáról és fiatalkori emlékei alapján meséli el hogyan látta a házaspár életének történéseit.

Váci-Tanyi Éva