A projekt

Az Egyetem 2020-2025. időszakra szóló Intézményfejlesztési Terve az oktatásfejlesztés stratégiai irányaként a Kreatív Tanulás Programot jelölte ki.

A stratégiai célkitűzés egy olyan pedagógiai, módszertani fordulat megvalósítását jelenti, amely alapján az oktatás fókuszába a hallgatói képességek hatékony fejlesztése és értékelése, az egyéni tanulási utak mentorálása és a személyességen alapuló szakmai közösségek művelése kerülnek.

Az Intézményfejlesztési Terv a pedagógiai fejlődés irányát hármas célrendszerben határozta meg: közösségi tanulás – alkotás – egyéni fejlődés.

Ennek érdekében a Program megvalósítására alapított Projekt az alábbi részcélokat fogalmazza meg:

• a hagyományos oktatási alapelvek felülvizsgálata, a tanulási folyamat előtérbe helyezése, az oktató facilitátori szerepének erősítése;
• a képzési és kimenti követelményekben szereplő kompetenciák megszerzésének kereteit meghatározó egyetemi tervezési dokumentumok strukturális és módszertani szempontú modernizálása, az egyes tanegységek tartalmi és  módszertani kereteinek, rendszerének és kapcsolódásainak újragondolása;      
• tömegelőadások helyett kiscsoportos kreatív kurzusok minél nagyobb számban történő meghirdetése, ezen kurzusok tartalmi és módszertani megújítása;
• a hallgatóközpontú tanítási környezet létrehozása.
• támogató tanulási környezet létrehozása;
• innovatív, kreatív tanulási módszerek alkalmazása;
• a tanulási folyamat megtervezésekor és lebonyolításakor a teljes tanév figyelembevétele;
• a hallgatói képességek fejlesztésére és értékelésére alkalmas oktatásmódszertani fordulat elérése az oktatásban;
• egyéni tanulási utak mentorálása és a személyességen alapuló szakmai közösségek kialakítása;
• az oktatók oktatással összefüggő képességeinek fejlesztése;
• a munkaerőpiaci (közszolgálati) kulcskompetenciák azonosítása és mérése, a kulcskompetenciák fejlesztésének módszertani lehetőségeinek kidolgozása;
• az oktatói szerepek megújítása és gazdagítása;
• az oktatók tervezési gyakorlatának módszertani megújítása és gazdagítása;
• az oktatók értékelési gyakorlatának megújítása és gazdagítása;
• az oktatók oktatási módszertanának megújítása és gazdagítása;
• a tanulási környezet és eszköztár fejlesztése;
• a képzési és kimeneti követelmények tanulási eredmény alapúságának további erősítése, ennek érdekében tanulás-támogató eszközök és módszerek kidolgozása, a tanulási eredményeket értékelő mechanizmusok és módszerek gazdagítása.