Ludovika Szabadegyetem 2016/2017

A nagy sikerre való tekintettel a 2016/2017-es tanév során ismét elindul a Ludovika Szabadegyetem, ezúttal tematikában is igazodva a Széchenyi emlékévhez. A tudományos ismeretterjesztő programsorozat továbbra is nyitott az egyetem polgárai és a külső érdeklődők számára, az előadások pedig a megszokott menetben, keddenként 18 órától, a Ludovika Főépület Egyed István termében hallhatók. Az új év első előadását szeptember 6-án Buday Miklós, a Széchenyi Társaság elnökségi tagja, a Széchenyi Alapítvány elnöke tartja.

A regisztrációs űrlap itt található:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

A programsorozat a „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” c. projekt keretén belül valósul meg.
Projekt száma: KÖFOP 2.1.2-VEKOP-15--2016-00001

2016. szeptember 6:
Buday Miklós: Széchenyi írott életműve, szellemi hagyatéka

Buday Miklós, a Széchenyi Alapítvány elnöke és a Széchenyi Társaság elnökségi tagja a Ludovika Szabadegyetem első előadója. Előadása során a gróf szellemi hagyatéka, írott emlékműve kerül bemutatásra, ismertetésre és ezzel együtt értékelésre is. Nincs olyan magyar, aki ne lenne tisztában, milyen mennyiségű és minőségű tudományos és közéleti értekezés fűződik Széchenyi István nevéhez, hiszen tanulmányaink során mind megismerkedtünk munkásságával. Elég csak megemlíteni három fő művét: a Hitelt, a Világot vagy a Stádiumot, és máris rengeteg információ ötlik eszünkbe a művelt és tájékozott nemesről. Ezek a könyvek azonban csak egy részét jelentik Széchenyi szellemi hagyatékának: meg kell emlékeznünk lejegyzett beszédeiről is. Karizmatikus vezetőként ismerték, aki különleges érzékkel tudta megválasztani munkatársait és menedzselni stábját a feladat végrehajtása érdekében.

Háttéranyagok:

2016. szeptember 13.:
Prof. Dr. Kiss György: „Az ember annyit ér, amennyit használ” Karcolatok egy új foglalkoztatáspolitikáról

A Szabadegyetem második előadása során Prof. Dr. Kiss György az új foglalkozáspolitikát vette górcső alá. Széchenyi István személyét és munkáját is elemezve arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a munka és általa a hasznosság, az emberi méltóság, a belső és külső elfogadottság és vele együtt a személyiség kifejezésének esélye jelenti az ember törekvésének és sikerének kulcsát. Ahogy Széchenyi is írja: „Az ember csak annyit ér, amennyi hasznot hajt embertársainak, hazájának s ezáltal az egész emberiségnek.”

Mindenkinek szüksége van arra, hogy elismerje a közössége, hogy hasznos tagja legyen a társadalomnak, akár egyedül, akár segítséggel sikerül elérnie célját. A munka kiemelt fontosságú pontként szerepel az Alaptörvényben. A Nemzeti Hitvallás az alábbit fogalmazza meg: „Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.” Az előadás azt a fejlődést hivatott bemutatni, ami a munka társadalmi elismertségét övezi, a zsákutcáktól kezdve, a túlzott beavatkozáson keresztül egy új társadalmi konszenzusig.

Háttéranyagok:

2016. szeptember 27.:
Dr. Hermann Róbert: Széchenyi, a katona

Gróf Széchenyi István Bécs szülötteként már egészen fiatal korában belekeveredett a Habsburg Birodalom és a Napóleon vezette Franciaország harcába: nemesi felkeléseket szervezett 1796-tól az erőteljes újonc behívások ellen a magyar seregek oldalán, harcolt az 1809-as győri és az 1813-as lipcsei („a népek csatája”) csatában is. Családi kapcsolatai révén azonnal a vezérkarba beosztott főhadnagyként kezdte katonai pályafutását, 1813-ra pedig már századosi ranggal büszkélkedhetett. Miután a háború véget ért, Széchenyi ráébredt, hogy a közéletben szeretne tovább tevékenykedni, így katonai pályafutása véget ért. 1809 és 1826 között, tizenhat éven át szolgált katonaként. Az előadás során az érdeklődőknek lehetősége nyílik jobban megismerni a gróf katona oldalát, illetve karrierjének alakulását a császári és királyi hadseregben.

Háttéranyagok:

2016. október 4.:
Dr. Velkey Ferenc: "A perfekció mint eszmény és mint életvezetési program a húszas évek Széchenyijénél"

Széchenyi István nagy utat tett meg, míg rájött, mihez akar kezdeni az életével. A bővebb Széchenyi-biográfiák egyértelművé tették, hogy az új életcélnak és új önazonosságnak a megtalálása hosszú éveken át zajlott. Közéleti pályafutását hosszú felkészülési időszak előzte meg, amikor is nagyon sokat utazott, rengeteget tanult és művelődött. A gróf vállalt élet-hivatása, azaz életcélja az 1820-as évek közepén született meg, stabilizálódott és véglegesítődött. Ekkoriban úgy döntött, hogy Magyarországért áldozza életét. Széchenyi lelki-szellemi fejlődése a régi értékek (hit, nemzet) újrafelfedezése és új eszmények (alkotmányosság, polgári fejlődés) megtalálása jegyében nagyjából 1819-1825 között ment végbe. Az előadás ennek a folyamatnak a felfedezésére vállalkozik középpontba állítva a grófnak a perfektibilitással kapcsolatos gondolatait, tetteit, önnemesítő szándékait.

Háttéranyagok:

2016. október 11.:
Prof. Dr. Pálinkás József: Tudás és tetterő - az innováció Széchenyi nyelvén

„Mester-főknek azokat hívom, kik munkássági ágaikon az emberiségnek – úgy szólván – új érát nyitottak.” – írta Széchenyi Világ című munkájában. Ő bizonyosan egy azok sorában, akit mester-főknek nevezhetünk. A kivételes magyar, aki beleszólt a személyes és közösségi élet rendjébe, aki új minőséget adott a változtatásnak, új kilátásokat társadalomnak, gazdaságnak, technológiának, kultúrának. Tudni és tenni: e kettő nem következik egymásból. Sokszor elvesznek egymás erejéből. Ha mégis összekapcsolódnak, akkor egy közösséget és ügyet szerető, önmagával kíméletlen, vizionárius személyiség köti össze őket. Honnan nyeri ez a személyiség a tisztánlátást a problémák felismeréséhez? Miből meríti a kitartást, sokszor a kor és korszellem ellenében is? Hogyan válik jóléti stratégából nyugtalanító innovátorrá? És miként lehet az ilyen egyéniség nyomába lépni, tőle tanulni?

Az előadásban a magyar mesterfők egyik legmegkérdőjelezhetetlenebb alakjával, Széchenyivel hívom találkozóra a hallgatóságot. És mindazzal, amit az innováció az ő nyelvén jelent: az elhivatottsággal, a munkával, az áldozattal és az eredménnyel. Nem lesz könnyű a találkozás: ezúttal Széchenyi nem emlék lesz és nem is jelszó. Sokkal több. Felkiáltójel.

Háttéranyagok:

2016. október 18.:
Prof. Dr. Hecker Walter: Széchenyi a lovakrul

Az előadás Széchenyi István és korának egyik nagy reformjának, a lótenyésztésnek a viszonyát mutatja be és értékeli is. A gróf 1815-ben Angliába utazott, hogy megismerkedjen az alkotmánnyal, az iparosodott nyugattal és a lótenyésztéssel. Nagy hatást gyakorolt rá az út, hiszen miután bejárta a keletet is, ráébredt, hogy hazája mennyire elmaradott, és arra, mennyire nagymértékben rászorul a fejlesztésre. Ennek egy részét képezte, hogy 1817-ben memorandumot adott át a császárnak, majd 1827-ben megrendezték az első lóversenyt Pesten az ő közbenjárásával. 1828-ban, csupán egy évvel később már meg is jelent Lovakrul című könyve, melyben pontos programot dolgozott ki a magyarországi lótenyésztés fellendítését célozva. Az olyan híressé vált versenylovak, mint Kisbér vagy Kincsem győzelmeivel Magyarország sikeresen a világ legjobbjai közé emelkedett, és ezt Széchenyinek köszönhetjük, akinek az ezredfordulón megvalósult az álma: a nemes magyar huszárló és a gyors magyar kocsiló, a magyar jukker a világon a legjobbak.

Háttéranyagok:

2016. október 25.:
Prof. Dr. Gergely András: Széchenyi, mint író

Széchenyi István mielőtt megkezdte volna közéleti tevékenységét, sokat utazott: bejárta az iparosodott, fejlett Angliát és megismerkedett a keleti világgal is törökországi útja során. Arra kellett ráébrednie, hogy Magyarország a kor Európájához képest rendkívül fejletlennek számított; hosszú évnyi fejlődést kellett behoznia hazánknak. Az előadás a 19. századi magyarországi helyzetet vázolja fel, kiemelve a Széchenyi tevékenységét megelőző próbálkozásokat, összehasonítva a gróf által megtervezett és kivitelezett programmal. A fiatal Széchenyi első közéleti tevékenységét jelentő lépéseit, első reformterveit, gyakorlati munkásságát hivatott megismertetni az előadás a hallgatósággal, valamint nagy hangsúlyt kap a Kossuth Lajossal folytatott vita, ami meghatározta a kor politikáját és az 1848-as eseményeket is. A döblingi időszak taglalásával zárul az előadás.

Háttéranyagok:

2016. november 8.:
Prof. Dr. Oplatka András: Széchenyi levelezése

Széchenyi szellemi örökségének szerves részét képezi a fennmaradt levelezése, közéleti tevékenységének ékes bizonyítéka. Fiatal korában voltak írói, irodalmi ambíciói, de az elfoglaltságai miatt folyton sietve kellett papírra vetni gondolatait és kifejeznie magát. Leveleit azzal a céllal írta, akárcsak könyveit, hogy a világ tudtára adja reformelképzeléseinek részleteit, kivitelezésének módját, és ezekkel megismertetve a nagyközönséget híveket is igyekezett toborozni, akik támogatják a nézeteit és segítségére lehetnek a végrehajtásban.

Háttéranyagok:

2016. november 15.:
Dr. Horváth Attila: Széchenyi és a közszolgálati ethosz

Széchenyi bár Bécsben született, de nemesi származásához illően megkérdőjelezhetetlenül már fiatal korában a magyarok érdekét szolgálta: kezdetben katonaként, később a közéletben. Elméleti és gyakorlati felkészülés előzte meg színre lépését, és mikor felkészültnek érezte magát, megkezdte Magyarország felvirágoztatását. Olyan modernizációs programot dolgozott ki, amely hazánkat infrastrukturális, kulturális, gazdasági és politikai szempontból is nagymértékben fejleszti. Ha körbetekintünk az országban, szinte mindenütt Széchenyi örökségére bukkanunk. Az ország fejlesztésén túl a társadalom erkölcsi nemesedésével is foglalkozott, miközben nagy szerepet játszott az első parlamentnek felelős kormány felállításában. Mindehhez édesapja, gróf Széchényi Ferenc adta a legfontosabb tanítást: „minél magasabb a rang, annál nagyobb a kötelesség”. Az előadás tehát Széchenyi mint az első magyar közszolga tevékenységét ismerteti meg a hallgatókkal.

Háttéranyagok:

2016. november 22.:
Prof. Dr. Halmai Péter: Hitel és hitelesség. Széchenyi időszerűsége

Gróf Széchenyi István közéleti tevékenyégének alapjául írói munkássága szolgál; a Hitel, a Világ és a Stádium könyvei politikai nézeteit, reformelképzeléseit tartalmazzák. 1830-ban írta meg a Hitel című könyvét, melynek címe egyszerre utal a nemesség szavának hitelességére és a kor meghatározó változására: az ősiségből fakadóan a nemesi földek elidegeníthetetlenségére és ezzel összefüggően a hitelfelvétel problémájára. Ez a mű azonban korszakos jelentőségű, erkölcsnemesítő vitairat és gazdasági értekezés. Művében a gróf kifejti, milyen előnyökkel jár a hitelfelvétel, milyen nagy mennyiségű fejlesztési célok kivitelezhetőek a bank által hitelben felvett anyagi javakból, melyek idővel megtérülnek felhasználójuk számára és fejlődést indítanak el az országban. A hitel társadalmi bizalomként is értelmezhető. Az áttörés nem volt könnyű: a kor polgárai, a Hitel olvasói nem álltak készen az alkotmányos rendszer alapjait is érintő javaslataira. A mű tanulmányozása, tanulságai végiggondolása saját korunk gazdasági, társadalmi és kulturális valóságának a jobb megértéséhez is hozzásegít, hiszen elévülhetetlen igazságokat tár fel.

Háttéranyagok:

2016. november 29.:
Prof. Dr. Padányi József: Vízszabályozás a reformkor óta

Magyarország természeti adottságait tekintve kivételesen kedvező helyen fekszik, ugyanakkor szélsőségesség is jellemzi: vízrajzi adottságai révén időszakonként komoly vízbőséggel, máskor az elhúzódó szárazság nehézségeivel kell szembenéznie. Ez már a 19. században is kiütközött, amikor is jelentős árvizek tomboltak Pesten és Szegeden, melyek szükségessé tették, hogy foglalkozzanak ezzel a problémával. Széchenyi az infrastrukturális fejlesztéseken túl nagy hangsúlyt fektetett a vízszabályozásra: hajózhatóvá tette a Dunát, különös tekintettel a Vaskapu szakaszára, és leszabályozta a Tisztát is. Munkássága a 20. században is folytatódott: megerősítették a gátrendszert és megkezdték az alkalmazkodó intézkedések megtételét a klimatikus viszonyok változásához.

Háttéranyagok:

2016. december 6.:
Prof. Dr. Kerezsi Klára: "Mindenki egyenlőn áll a törvény ótalma és súlya alatt". Széchenyi és a büntetőjogi reformmozgalom

Az előadás középpontjában a büntetőjogot érintő reformnézetek és az igazságszolgáltatás erre vonatkozó részének átalakítását, modernizálását mutatja be. A reformkortól kezdődően a társadalom modernizációját célzó lépések egyik kulcsfontosságú alapelvének az igazságszolgáltatás reformja számított. Még a 19. században is a középkori szokásjogi alapokon nyugvó büntetési eszmék és végrehajtás állapota uralkodott az országban, ami a fejlesztési célokkal összeférhetetlen és tarthatatlan volt. Olyan büntetési gyakorlat volt érvényben, ami a fejlett európai nézetekkel ellentétes: elfogadott volt a halálbüntetés, a botbüntetés, és a késő rendi korszak egyéb kegyetlen büntetéseinek alkalmazása, valamint a börtönviszonyok sem voltak a legmegfelelőbbek. A reformfolyamat kiindulópontjának Széchenyi Stádium című műve számított, valamint Deák Ferenc 1843-as javaslata, amely a büntetőjogi jogintézmények átalakításának alapjául szolgált. Széchenyi programjában kiemelte a jogegyenlőség és a polgári átalakulás kiépítését, mindezt lassabb, megfontoltabb tempóban, a Habsburg udvarral kiegyezve. A reformfolyamat ideiglenes sikereként pedig létrejött az 1878-as Csemegi-kódex, mint büntetőjogi törvénykönyv.

Háttéranyagok:

2016. december 13.:
Dr. Csorba László: Széchenyi és a döblingi évek

Gróf Széchenyi István, „a legnagyobb magyar” egész életét a közérdek képviselésének, a köz szolgálatába állította; minden egyes rezdülés azért volt, hogy Magyarországot felvirágoztassa és képességeihez és lehetőségeihez mérten a lehető legmagasabb szinten támogassa az infrastrukturális, társadalmi és kulturális fejlődést hazánkban. 1809 és 1826 között katonáskodott, majd aktív közéleti szereplőként tevékenykedett. Az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményei hatására azonban olyan súlyos depressziós beteg lett, hogy a döblingi elmeszanatóriumba került. Állapota az évek múlásával javulásnak indult; az 1850-es években visszatért a régi ereje és tenni akarása, ezért tovább folytatta a magas színvonalú értelmiségi tevékenységét, még mindig Döblingben. Társadalmi ellenállásra buzdította titkos röpirataiban a magyarokat barátaival és munkatársaival az elnyomó osztrák rendszerrel szemben. 1859-ben írta meg a hírhedté vált, a Bach-rendszert gúnyoló bírálatát, az „ Ein Blick”-t, melynek kéziratát Londonban nyomtatták ki. 1861-re a rendőrségnek sikerült lenyomoznia és még abban az évben egy házkutatás alkalmával megfenyegették, néhány hét elteltével pedig már Széchenyi István öngyilkosságának hírétől volt hangos a közmédia. Az előadás ebbe a korszakba kalauzolja el a hallgatóságot, kitér és megválaszolja azt a kérdést, hogy hogyan alkotta meg műveit a gróf, kik álltak mellette a döblingi időszakban, mi mindent tett kockára röpiratának megírásával és mindezen lelki-testi megpróbáltatásokat hogyan viselte egy embertelenné vált korszakban.

Háttéranyagok:

A 2017-es évben is folytatódik a Ludovika Szabadegyetem tudományos ismeretterjesztő programsorozat, amely új témákkal várja az érdeklődőket a mindenki számára nyitott előadásain. A Szabadegyetem alkalmaira a szokásos módon, a Ludovika Campus főépületében (Ludovika tér 2.), a szemeszter keddi napjain, este 6 órai kezdettel kerül sor. A program az előző évekhez hasonlóan a legkülönfélébb témákat vonultatja fel, így szó lesz a hadviselés antropológiájáról, az agresszióról, a biometrikus adatokról, az ország közlekedési rendszeréről vagy a kibervédelemről is. A programon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem karainak és intézeteinek oktatói területük elismert szakértőjeként ismeretterjesztő jelleggel adnak elő a tematikában szereplő témákról.

A regisztrációs űrlap itt található

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

2017. február 7.

Dr. Jobbágy Zoltán ezredes: Háború és aszimmetria: a majmok bolygója másképp

A hidegháborút követően a hadtudomány, addigi viszonylagos zárkózottságából kilépve, egyre nyíltabbá vált. A globalizált világ összetett kihívásainak eredményeként átitatódott más tudományterületek felismeréseivel és eredményeivel. Antropológiai és a biológiai ismeretek átvételével és felhasználásával lehetővé válik, hogy a háborút és azon belül a hadviselést más megközelítésben és más szemlélettel vizsgáljuk. Az ENSZ Nevelésügyi,
Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO számos állásfoglalásban és deklarációban hangsúlyozta az erőszakmentes világ szükségességét. Ezek közül fontos dokumentum az 1986-os Sevillai Nyilatkozat, amelyben a világ számos tudósa állt ki közösen az ellen, hogy bárki a tudomány – azon belül is leginkább a biológia – eredményeit a háború és erőszak igazolására használja fel. A nyilatkozat szerzői szerint tudományosan téves azt gondolni, hogy az emberiség a háború megvívására vonatkozó hajlamát állati őseitől örökölte, a háború vagy egyéb erőszakos tevékenység genetikailag programozott, az emberré válás során a kiválasztódás az erőszakos viselkedés eredménye, az embereknek erőszakos agya van, valamint a háború oka ösztöni vagy az egyéb egyedüli okra vezethető vissza. Az előadás az állásfoglalás valóságtartalmát vizsgálja.

Háttéranyagok:

2017. február 14.

Dr. Kátai-Urbán Lajos tű. ezredes: Ipari kockázatelemzés Magyarországon

Az ipar fejlődése és a veszélyes tevékenységek volumenének nagyságrendi növekedése maga után vonta a veszélyes technológiák által okozott akár katasztrofális következményekkel járó kockázatok emelkedését. E folyamat szabályozásra - a lakosság biztonságának és biztonságérzetének növelése területén - külföldön és hazánkban is egyaránt ipari kockázatkezelési eljárásokat, módszereket, eszközöket használnak. Az alkotmányos alapjogok védelme érdekében az iparbiztonsági feladatrendszer megjelenik az állami szervezetek hatósági jogosítványai, a gazdálkodó szervezetek kötelezettségei és a lakosság vész esetén történő magatartási szabályai területén egyaránt. A részben jogtörténeti, részben műszaki kérdésekkel foglalkozó előadás célja áttekinteni az állami funkciók működtetésének hatékonyságát és az üzemeltetők biztonsági teljesítményét. Az előadó összegzést ad a jogterület közjogi fejlődésének mérföldköveiről, a tanulságokról, a jelent meghatározó trendekről és lehetőségekről.

Háttéranyagok:

2017. február 21.

Dr. Szente-Varga Mónika: Egy 19. századi kalandor és szélhámos az amerikai kontinensen. Miért lehetett “sikeres” Naphegyi Gábor?

Hungary: from her Rise to the Present Time, under the Guidance of LEWIS KOSSUTH, in the Years 1848 and 1849 címmel 1849-ben jelent meg az Amerikai Egyesült Államokban az a 32 oldalas angol nyelvű összefoglaló, amelyben a magyar történelem főbb eseményei között már a szabadságharc történései is szerepelnek. A szerző, Naphegyi Gábor, személyét sokáig rejtély övezte. 1966-ban jelent meg róla Szenci Vilibald írása A talányos Naphegyi Gábor, majd 1992-ben Balázs Dénes tollából egy rövid cikk A Szaharától Mexikóig: Naphegyi Gábor kalandos élete címmel. Mára sokkal többet tudhatunk amerikai tevékenységéről, 19. századi digitalizált újságoknak, könyveknek és egyéb forrásoknak köszönhetően.

Az előadás Naphegyi Gábor tengerentúli életét követi végig az Amerikai Egyesült Államokon, a mai Kanada területén, Mexikón és Venezuelán keresztül az 1840-es évektől az 1870-es évekig. Naphegyi általában magyar orvosként és forradalmárként mutatkozott be, és a latin-amerikai illetve észak-amerikai szövegek is gyakran így említik, annak ellenére, hogy az 1848/49-es szabadságharcban nem vett részt, és minden valószínűséggel sem magyar származású, sem orvos nem volt. Gyanítható, hogy a Naphegyi is csak álnév…

A kutatás célja nem egyszerűen egy szélhámos életútjának összeállítása, hanem sokkal inkább annak elemzése, hogy hogyan tudta Naphegyi rászedni az embereket. Ehhez pedig szükség van a korabeli klisék, sztereotípiák kutatására, hiszen ezeket tudta kihasználni, s a maga javára fordítani. Mit gondolhattak akkoriban a latin-amerikaiak az európaiakról, mit vártak el egy európai „üzletembertől”? Miért volt jó magyarnak lenni az Amerikában az 1850-es években?, és még sorolhatnánk.

Háttéranyagok:

2017. február 28.

Dr. Darázs Lénárd: Fogyasztói jogok és a fogyasztók magánjogi védelme

A modern jogrendszerekben a fogyasztóvédelem centrális állami feladatként jelenik meg, amely egyszerre meghatározott a nemzeti és az európai közösség jogalkotása által. A jogi szabályozás számos területen ragadja meg a fogyasztóvédelmet, amelynek hatására ma már az egyik legösszetettebb jogterületről beszélhetünk. A fogyasztóvédelemben a közjog mellett a fogyasztók magánjogi védelme is egyre nagyobb teret nyert az elmúlt években, amely meglehetősen komoly kihívás elé állította mind a jogalkotást, a jogalkalmazást és a dogmatikát. Az előadás a fogyasztóvédelem általános kontúrjainak felrajzolása után a fogyasztók magánjogi védelmével foglalkozik.

A magánjogtól fogalmilag idegen gondolatnak tűnik a fogyasztóvédelem, mert az meglehetősen nyilvánvaló beavatkozásnak tekintendő a magánautonómiába és a szerződési szabadságba. Mégis szükség van erre, mert a vállalkozó és a fogyasztó közötti magánjogi viszonyokban egy erős aszimmetrikus helyzet alakulhat ki a fogyasztó hátrányára. A magánjog feladata ennek az aszimmetrikus helyzetnek a kezelése, és a fogyasztó és a vállalkozó között felborult magánjogi egyensúly helyreállítása. Egyrészt a gyengébb fél védelme és az aszimetrikus helyzet feloldása, másrészt egyúttal a felek magánautonómiájának biztosítása egy meglehetősen nehéz szabályozási és jogértelmezési hálóban valósulhat csak meg. Ennek szellemében a fogyasztóvédelmi magánjog komplex problematikáján belül az alábbi kiemelt területekkel foglalkozik az előadás.

A magánjogi szabályozás jellegét tekintve tisztázza az előadás a „fogyasztó fogalmát”, a joglemondás tilalmát, az egyoldalú kógenciát, a fogyasztói szerződések értelmezésének alapvető szabályait.

A szerződés létrejövetele során meg kell erősíteni a fogyasztókat abban az esetben, ha a fogyasztóval szerződő másik fél általános szerződési feltételekkel (ászf) szerződik, és ezekben a feltételekben tisztességtelen kikötés található. Tisztázni kell az ilyen kikötések semmisségének kérdését, valamint magának a „tisztességtelenség” megjelenési formáit.

A szerződésszegéssel összefüggésben elmagyarázza az előadás a „kellékszavatosság”, a „jótállás”, valamint a „termékszavatosság” alapvető összefüggéseit, az ezekkel kapcsolatban gyakorolható fogyasztói jogokat.

Az elektronikus kereskedelem és a távollévők között kötött szerződések fogyasztóvédelmi magánjogi aspektusai ugyancsak részét képezik az előadásnak.

Egy furcsa hibrid problémaként jelentkezik a fogyasztóvédelem határán a hibás termék által okozott károk megtérítésével kapcsolatos szabályrendszer. A termékfelelősség a gyakorlatban számos értelmezési problémát vet fel, így az előadás a termékfelelősség főbb aspektusait is számba veszi a fogyasztói jogok szélesebb körű megismerése céljából.

Háttéranyagok:

2017. március 7.

Prof. Dr. Papp Tekla: Nomen est omen - milyen a jó cégnév?

Az előadás a cégnév jelentőségéről, funkcióiról, összetevőiről és a vele szemben támasztott jogi követelményekről nyújt áttekintést. A cégnévvel kapcsolatos tartalmi előírások mellett az előadás kitér a joggyakorlat vonatkozó érdekességeire és furcsaságaira.

Háttéranyagok:

2017. március 14.

Dr. Szászi Gábor ezredes: Az ország közlekedési rendszere védelmi szempontú elemzésének aktuális kérdései

Az ország közlekedési rendszere és abban valamennyi alágazat működőképessége döntően befolyásolhatja az ország védelmi képességét. Az elmúlt háborúk tapasztalatai azt igazolják, hogy az ellenség mindig kiemelt figyelmet fordított a közlekedési rendszer megbénítására, a csapatok felvonulási és utánpótlási útjainak rombolására. Ez a tény is alátámasztja, hogy a korszerű háborúban - különösen a nagypontosságú fegyverek alkalmazása miatt - fokozottabb követelmények irányulnak a közlekedési rendszer életképességére és annak fenntartását biztosító állományra. A fegyveres konfliktusok mellett napjainkban számos tényező - természeti katasztrófák, terrorcselekmények - lehet befolyással a közlekedési rendszer életképességére, így ezen területek vizsgálata is nélkülözhetetlen.

Hazánk geostratégiai adottságaiból, valamint az utóbbi 150 év alatt kialakult közlekedési infrastruktúra jellegéből eredően a közlekedési rendszer megbízható működőképességének fenntartása meglehetősen összetett feladat. Különösen az a minősített helyzetekben, elsősorban különleges jogrend időszakában, amely feladatot csak az egész közlekedési rendszer kellő időben történő felkészítésével lehet megvalósítani.

Háttéranyagok:

2017. március 21.

Dr. Szabó Andrea ezredes: Pénzügyőrök a mindennapokban (1867-től napjainkig)

Az előadás aktualitását az éppen 150 évvel ezelőtt alapított Magyar Királyi Pénzügyőrségre történő emlékezés adja. Az előadás elsősorban a pénzügyőri szakterületen oly fontosnak tartott oktatás látószögén keresztül - önképző köröktől a Vám-és Pénzügyőri Tanszékig - mutatja be az elmúlt 150 évet. Szervezeti átalakítások, integrációk sora jellemzi ezt a másfél évszázadot, de a pénzügyőri hagyományok tovább élnek (hivatástudat, Pénzügyőr Zenekar, Múzeum stb.), emellett a pénzügyőri szakma sokszínűsége semmit nem kopott a már említett 150 év alatt, sőt ...

Háttéranyagok:

2017. április 4.

Dr. Balla József r. alezredes: Biometrikus adatok a rendészeti célú személyazonosításban

Az Európai Unió és a schengeni térség biztonságának megteremtése érdekében 2001-től számos szabályozás született, amelyek arra hivatottak, hogy garantálják az érintett térségbe utazó és az ott tartózkodó személyek biometrikus adataik alapján történő személyazonosítását. Az azonosítás alapjául szolgáló adatbázisok (pl. Vízum Információs Rendszer, Schengeni Információs Rendszer, EURODAC) rendelkezésre állnak, illetve az úti- okmányokban is rögzítésre kerülnek ezen adatok.

Háttéranyagok:

2017. április 11.

Dr. Regényi Kund Miklós ezredes: Korszerű lövészfegyverek alkalmazása a modern hadviselésben

Az előadás a modern gyalogság, illetve a rendőri különleges erők a lövészfegyverekre kifejtett hatását és a lövészfegyverek alkalmazásának legújabb trendjeit vizsgálja. Ennek keretében foglalkozik az AR 15-ös rendszerrel, annak előnyeivel és hátrányaival az AK-rendszerrel összevetve. Górcső alá veszi a fennálló kalibervitát, s elemzi az egyes kaliberek viszonyát. Bemutatja a testre szabhatóság és modularitás fontosságát, annak kialakulását és modern eszközeit, az irányzékok trendjeit. Végül teret szentel az éjszakai képességek szerepének is.

Háttéranyagok:

2017. április 25.

Dr. Ujházi Lóránd: A Magyar Katolikus Egyház szerepvállalása a migrációs válság kezelésében a vatikáni bevándorlási politika fényében

Az elmúlt években jelentkező menekültválság megkövetelte, hogy a Katolikus Egyház központi vezetése határozottabban nyilatkozzon a menekültek lelkipásztori és humanitárius ellátásának, illetve a vatikáni migrációs politikának az irányáról. Az évente visszatérő utazók és vándorlók világnapja-, illetve a keresztény ünnepek-, a protokolláris és a liturgikus események alkalmával mondott pápai „ad hoc” megnyilatkozások nem eredményeztek átfogó jogszabályi és strukturális átalakításokat. Iránymutatásul szolgáltak a bevándorlók humanitárius és lelkipásztori ellátásában résztvevő egyházi közigazgatási szerveknek. Illetve a világi-, nemzetközi szervezeteknek kínáltak erkölcsi megfontolásokat. A helyzet a 2016. augusztus 31-én kihirdetett Humanam progressionem kezdetű motu proprióval és az új szentszéki hivatal „a Dikasztérium az Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálatában” létrehozásával változott meg. Ez változtatásokat eszközöl a szentszéki hivatalok rendszerében és az azt szabályozó joganyagban. Mindez egyenes következménye Ferenc pápa menekülteket támogató politikájának. Ugyanakkor a Szentszék kívánságára a nemzeti egyházak szervezetei különböző kezdeményezéseket indítottak útjukra. Bár a Magyar Katolikus Egyház a lehetőségekhez képest sokat tett a bevándorlók humanitárius segítése érdekében, mégis különösen Nyugat-Európában ezt kevésnek tartották. Ahhoz azonban, hogy a Magyar Katolikus Egyház szerepvállalását megértsük, figyelembe kell venni, egyrészt a történelmi tapasztalatokat, másrészt azokat a korlátozó tényezőket és a biztonsági kihívásokat, amelyek a menekültek humanitárius támogatása kapcsán jelentkeznek. Az előadáson ezeknek a szempontoknak az együttes bemutatására kerül sor.

Háttéranyagok:

2017. május 2.

Dr. Szemlér Tamás: Európai és regionális integrációs folyamatok magyar szemszögből

1989/90-ben alapvető rendszerszintű változások következtek be Közép- és Kelet-Európa legtöbb országában, köztük Magyarországon is. E változásokkal összhangban írta alá Magyarország 1991 decemberében az Európai Megállapodást, amely az Európai Közösséghez (ma: Európai Unió) való társulást jelentette. Az azóta eltelt negyedszázad során Magyarország külpolitikai céljai között kiemelt helyen szerepelt az ország euro-atlanti kapcsolatrendszerének megerősítése: e törekvés sikerét leglátványosabban az OECD, a NATO, majd az Európai Unió tagjává válás mutatta.

Integrációs törekvéseink megvalósítása olyan lépéseket igényelt, amelyek összhangban voltak az ország politikai és gazdasági fejlődéséhez fűződő általános érdekeinkkel. Az integrációs tapasztalatok gyűlésével ugyanakkor egyre erősebben merült és merül fel annak igénye, hogy immár ne csak követő (“policy taker”), hanem – szövetségeseinkkel együttműködve – aktív, alkotó (“policy maker”) tagként járuljunk hozzá a további fejlődéshez. Ahhoz, hogy ezt eredményesen tehessük, szükséges jelenlegi együttműködéseink alapos ismerete, az általuk kínált lehetőségek kihasználására irányuló tudatos törekvés, valamint az eddig nem kihasznált együttműködési lehetőségek feltárása és – reális súlyuknak megfelelő – kihasználása.

Háttéranyagok:

2017. május 9.

Dr. Krasznay Csaba: Információbiztonság és kibervédelem: veszélyben van-e Magyarország?

Talán észre sem vesszük, de társadalmunk és gazdaságunk ma már működésképtelen az információs technológiák nélkül. Ez a függőség pedig arra kell, kényszerítsen minket, hogy feltegyük a kérdést: biztonságban vagyunk-e? A 2016-os év több eseménye bizonyította, hogy a kibertér biztonsági kihívásai alapvetően befolyásolják a világpolitika folyását, így érdemes megvizsgálni Magyarország kitettségét is.

Háttéranyagok:

2017. május 16.

Dr. Haller József: Agresszió: neurobiológiától a kriminológiáig

Az előadás arra kérdésre keresi a választ, hogy miért agresszív az ember, és három alapvető agressziótípus mechanizmusaira és bűnügyi vonatkozásaira koncentrál: a célorientált ("hidegvérű"), a kontrollálatlan (emocionális), és a zavart elmeállapotban elkövetett(pszichotikus) agresszióra. Feltárja azokat az alapvető különbségeket, amelyek megkülönböztetik a három agressziótípust az idegrendszeri háttér (pl. agyban felismerhető strukturális változások), megjelenési forma, és bűnügyi megítélés szempontjából. Hangsúlyt kap a pszichológiai abnormalitás, és a pszichiátriai-gyógyszeres kezelés kérdésköre.

Háttéranyagok:

2016/2017 I. félév értékelése

A 2016/17-es tanév őszi szemeszterében folytatódott a már hagyományosnak tekinthető Ludovika Szabadegyetem programsorozat, amely továbbra is megőrizte a mindenki számára nyitott, nyilvános jellegét. A 13 alkalomból álló program rendhagyó módon ezúttal a Széchenyi emlékévhez igazodott tematikájában. A rendezvénysorozat a KÖFOP 2.1.2-VEKOP-15--2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” c. projekt keretén belül valósult meg. A meghívott előadók Széchenyi István életéről, annak különböző mozzanatairól, illetve a Széchenyi munkásságához kötődően elindult, s máig tartó reformfolyamatokról beszéltek. A mintegy 60 perces előadások alatt a résztvevőknek lehetőségük nyílt (a kurzusként felvett hallgatók számára kötelező módon), hogy az oktatók által előzetesen összeállított tesztsort kitöltsék. A programsorozat előadásain rendszeresen részt vevő, a teszteken jó eredményt teljesítő hallgatóság elismerő oklevélben részesült, amelyet az utolsó előadás alkalmával a tudományos rektorhelyettes adott át.

Az előadásokra a Ludovika Campus főépületének 2. előadójában (Egyed István terem), keddenként 18 órai kezdettel került sor, alkalmanként jellemzően 80-110 fő részvételével. Köszönhetően a honlapon megjelenő tájékoztatásnak (az előadások szinopszisának, tesztek és megoldókulcsok, diasorok és az előadásról készített videó feltöltése) az előadáson elhangzottak szélesebb közönséghez is eljutottak.

A Ludovika Szabadegyetem utolsó alkalmának résztvevőivel készített értékelés alapján (33 külsős érdeklődő és 44 egyetemi hallgató töltötte ki), a programsorozat pozitív megítélés alá esik. Az összes kitöltő támogatja a szabadegyetem folytatását. Az egyetemi hallgatók a 10-es skálán (ahol a 10-es a legjobb értékelés) az előadások tartalmára adott értékelések átlaga 8,3; az előadók felkészültségénél 9,5; a tájékoztatásnál 7,6; az előadótermet illetően 9,7; az időpontnál pedig 7,3 volt az átlag. Ez alapján elmondható, hogy a programsorozatot szabadon választható tantárgyként felvevő hallgatók alapvetően meg voltak elégedve a szabadegyetem kivitelezésével, tartalmával, ugyanakkor az előző évekhez képest mind az értékelésnél, mind pedig a tájékoztatás terén romlott a megítélés. A külsős érdeklődők az előadások tartalmára és az előadók felkészültségére átlagosan 9,7-es értéket adtak; az előadóterem esetében 9,7-et, míg a legelégedettebbek a programsorozat időpontjával voltak, ennek átlaga 9,72-os értéket mutatott.

A kitöltők által adott válaszok alapján a szabadegyetem disszeminációjára használt eszközök elérik a közönséget. A legtöbben az egyetem honlapján találkoztak a programsorozattal (a hallgatók jelentős része tűntette fel a neptunt, mint hírforrást).

Az értékelésben tett javaslatok alapján a hallgatók főleg 20. századi magyar és nemzetközi történelem (világháborúk), migrációs témában hallgatnának szívesen előadásokat. A külsős kitöltők szintén történelmi eseményekről (rendszerváltozás, 1956), illetve aktuális kérdésekről (Törökország, Oroszország, nemzetközi rendszer) szóló prezentációkat látnának szívesen a programban.

‹ › ×