Ludovika Szabadegyetem 2017/2018

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Szabadegyetem néven 2014 októberétől – hagyományteremtő céllal – olyan rendezvénysorozatot indított útjára, amely a hallgatók mellett a szélesebb közönségnek is betekintést kíván nyújtani az egyetemen folyó kutatási tevékenységekbe és tudományos életbe, közérthető módon mutatva be az egyes szakterületeket. E fórum létrehozásának egyben célja az is, hogy alkalmat adjunk az egyetem kutatóinak, oktatóinak, valamint hallgatóinak a személyes találkozásra, legújabb kutatási eredményeik közvetlen módon történő megosztására. A Ludovika Szabadegyetem programsorozat a 2017/2018-as tanév őszi szemeszterében is folytatódik. A rendezvénysorozat keretében az egyetem neves oktatói a legkülönfélébb témákat érintve – vízgazdálkodás, gerillaelméletek, hungarikumok stb. – tartanak előadásokat, heti rendszerességgel, kedd esténként 18 órától a Ludovika Campuson (Ludovika tér 2.).

Az előadásokra az alábbi linken lehet regisztrálni:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

2017. szeptember 05.

Dr. Bíró Tibor: Távérzékelés a vízgazdálkodás szolgálatában

A műholdakról és a különböző repülési magasságokból nyert távérzékelési adatok egyre nagyobb szerepet kapnak a vízgazdálkodás tervezési folyamataiban, az előrejelzésekben és a napi operatív feladatok végrehajtásában. A különböző hullámhossz-tartományokban mérő szenzorok egyidejű használatával olyan információtartalmakhoz férhetünk hozzá, melyek jó térbeli felbontásukkal és pontosságukkal jelentősen megkönnyítik a vízgazdálkodási szakemberek munkáját, felgyorsítják a beavatkozások előkészítő fázisát és lehetővé teszik a stratégiai jellegű, vízgyűjtőszintű szintű tervezéseket. Erre nagy szükség is van. A vízgazdálkodással szemben támasztott követelmények sokrétűbbé váltak, a vízhasználatok optimalizálása, valamint a vizek kártételei elleni védekezés gazdasági és társadalmi vetületei a szélsőséges hidrometeorológiai helyzetek fokozódásával egyre inkább előtérbe kerültek. A vízgazdálkodási stratégiák megalkotásához és végrehajtásához a gyors térbeli adatnyerés ma már nélkülözhetetlen. A távérzékelés elmúlt két évtizedben tapasztalt rohamos fejlődése elérte a hazai vízgazdálkodást is. Az árvizek, a belvizek, az aszályjelenségek észlelése, előrejelzése, a vízminőségi kárelhárítás, a tervezési és védekezési feladatok végrehajtása egyre inkább támaszkodik a korszerű térbeli információnyerési módszerekre.

Háttéranyagok:

2017. szeptember 12.

Prof. Dr. Máthé Gábor: Gondolatok az Osztrák-Magyar Monarchia 150 éves jubileumán

Az előadás a jogállami intézményrendszer kiépülésének klasszikus korszakát a XIX. századot vizsgálja.
A Szent Szövetségi Európa területrendezési és együttműködési elvei: legitimitás egyensúlyban lévő államok szövetsége, felelősség.
A század második felében az érdekviszonyok felismerésével az új hatalommegosztási elvek: az intézményrendszer kiépítése- a materiális jogállam: joghoz kötöttség, Közigazgatási Bíróság.
Az Osztrák császárság és a Magyar Királyság közjogi „kényszer” kompromisszuma.
Az örökös tartományok és a magyar korona országainak együttélése 1867 után.
A szuverének viszonya a harmadik jogalannyal: közös- és közös érdekű ügyek, közös szervek.
A Monarchia gazdasága: számsorok, eredmények – művészetek, építészet, zene.
Európa második nagy állama – 621.500 km2 – Oroszország után; népessége 51 millió;
a harmadik a népességi sorban az osztrák és a német lakosság után.
A jogrendszer, a kodifikáció nagy eredményei.

A KETTŐS MONARCHIA, mint „példa érték” , a jelenkori Közép – Kelet Európában:

a.)    a szuverén államok újkori közös szervek, EU dilemmák;
b.)    jogegységesítési kényszerek, jogrendszerek egymásra hatása,
c.)    gazdasági régiók kialakítása,

a Monarchia eszmei és gondolati örökségeinek beviteli lehetősége az EU-ba, mivel a szuverenitás és a jogállam komplementer kategóriák.

Háttéranyagok:

2017. szeptember 19.

Dr. Forgács Balázs százados: Gerillaelméletek

A jelen hadügyének megértéséhez elengedhetetlenül fontos az irreguláris harc elméletének alapos ismerete. A mindenkori felkeléseket jellemző irreguláris hadviselés elleni küzdelemre napjaink fegyveres erőit, így a Magyar Honvédséget is fel kell készíteni: a felkelések elleni harc konkrét feladatként jelentkezik a hazánk fegyveres ereje számára is, hiszen a 2012-es Nemzeti Katonai Stratégia „A haderő várható alkalmazásának jellemzői” című alfejezetében a válságkezelő műveletek között sorolja fel azt. A sikeres feladatellátáshoz, vagyis a harc sikeres megvívásához szükséges, hogy az ellenséges erők hadviselésének elméleti hátterét is ismerjük. Az előadás a hadviselés egyik örök elemének, az irreguláris harc teóriájának néhány fontosabb képviselőjét, valamint azok gondolatait mutatja be. A felkelésnek, gerilla- vagy partizánháborúnak nevezett hadügyi jelenség elmélete az elmúlt két évszázadban fejlődött ki, legfőbb teoretikusainak munkáit az egymásra épültség, valamint a korábbi munkák továbbfejlesztése jellemezte.

Háttéranyagok:

2017. szeptember 26.

Dr. Ördögh Tibor: A Balkán XXI. századi kihívásai: radikalizmus, populizmus, demokrácia

A nyugat-balkáni államok demokrácia-állapota kihat az itt élők politikához fűződő viszonyára és a gazdasági élet teljesítőképességére, ezért fontos rámutatni a radikalizmus-populizmus-demokrácia háromszögére e régióban.

Az Iszlám Állam már többször megfenyegette a Balkán nem iszlám közösségeit, mely az évtizedek óta meghúzódó radikalizmus felerősödését vezethet. Az előadás során bemutatásra kerül, hogy kik és milyen módon támogatták a (radikális) iszlám terjesztését, mekkora az ISIS-hez való csatlakozás szándéka, valamint, hogy az államok miként reagáltak a radikalizmus felerősödésére.

Magyarország a nyugat-balkáni államok európai integrációját prioritásként kezeli, ezért fontos megismernünk a tőlünk délre élő délszlávok hatalomhoz való viszonyulását. Az elmúlt években felerősödött az illiberális demokrácia, mely a régió országait is nagymértékben jellemzi. Az előadás során azt vizsgáljuk, hogy a hibrid rezsim eszközeivel miként élnek a Balkánon. A demokrácia értelmezések közül a történelmi hagyomány és a társadalmi támogatottság ezen keveréke, hogyan alakítja a kormányzást. Napjainkra a populizmus témaköre is megkerülhetetlen, különösen akkor, ha azt a politikusok saját céljaik elérése érdekében használják fel. Példákkal illusztráljuk, hogy milyen a politikai marketing által kreált vezéresedés.

Háttéranyagok:

2017. október 03.

Dr. Mészáros Bence r. ezredes: Fedett nyomozók alkalmazása a bűnüldözésben

A fedett nyomozók olyan rendőrök, esetleg más bűnüldöző szervezet tagjai, akik a valódi kilétüket egy – a fedőnevet és egyéb fiktív adatokat tartalmazó okiratokkal, valamint különböző pénzügyi és tárgyi eszközökkel alátámasztott – megváltoztatott identitás és egy ahhoz tartozó fedőtörténet (ún. legenda) segítségével leplezik a bevetésük során. A fedett nyomozók a legenda révén – jellemzően magukat bűnözőnek kiadva – kerülnek kapcsolatba a célszemélyekkel, hoznak létre kapcsolatokat a kriminális miliőben, lepleznek le bűnelkövetőket, illetve épülnek be bűnszervezetekbe a legsikeresebb bevetések esetén. Alkalmazásukat a bűnüldözésben elsősorban a szervezett bűnözéssel szembeni küzdelem, valamint az ún. sértett nélküli bűncselekményekkel (kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, korrupciós bűncselekmények stb.) szemben való fellépés indokolja, de szinte minden olyan esetben bevethetők, amikor a hagyományos nyomozati eszközökkel való információ- és bizonyítékszerzés nagy valószínűséggel kilátástalan lenne. Az előadás a fedett nyomozók alkalmazásával kapcsolatos legfontosabb kriminalisztikai ismereteket és fogalmakat, a bevetés jelenleg hatályos és jövőbeli jogi kereteit (az új büntetőeljárási törvény 2018. július 1-jén fog hatályba lépni), valamint jogi problémáit (a fedett nyomozók bűncselekményeinek kérdése, hatósági felbujtás, a bizonyítékok törvényessége) taglalja az előadó saját kutatási eredményei alapján.

Háttéranyagok:

2017. október 10.

Dr. Muhoray Árpád ny. pv. vezérőrnagy: A katasztrófavédelmi műveletek tervezése és szervezése

A katasztrófák elleni védekezésben résztvevő beavatkozó szervek elsődlegesen a tűzoltóságok, a katasztrófavédelmi mobil laboratóriumok, a katasztrófavédelmi műveleti szolgálatok, a köteles és önkéntes polgári védelmi szervezetek, a speciális mentőcsapatok és az ágazatok kárelhárító szervezetei. A katasztrófavédelmi műveletek tervezésének alapját generális megközelítéssel a veszély-elhárítási tervezés, részleteiben a tűzoltóságok műveleti tervezésének rendszere adja. A tevékenységek eljárásrendje normatívan szigorúan szabályozott. Tervezési alap, hogy a veszélyeztetettségnek megfelelő a tűzoltóságok diszlokációja, a megalakított polgári védelmi szervezetek településenkénti létszáma. Logikai elv, hogy egy súlyos következményekkel járó kiterjedt katasztrófa következményeinek elhárítása is mindig legalább 1 tűzoltó raj vonulásával kezdődik, majd a veszélyeztetéssel arányosan kerülnek a további erők kirendelésre, vagy kerül sor nemzetközi segítség kérésére. A katasztrófavédelmi műveleti tevékenység a katasztrófavédelmi vezető szervek, törzsek és szervezetek mentési tevékenységének előkészítésére, vezetésére és végrehajtására alkalmazott eljárásainak, módszereinek összessége. A beavatkozások eredményességét elősegítik a prognózis készítések, mérőfokát jelzik az éves vonulási adatatok, kiértékelését biztosítják a műveletelemzések. A szerző előadásában a mentést és kárelhárítást megvalósító beavatkozások rendszerével foglalkozik.

Háttéranyagok:

2017. október 17.

Dr. Hankiss Ágnes: Hálózatok a nemzetközi terrorizmusban

Napjainkban a „magányos farkas” képzete áll a terrorizmusról való közgondolkodás fókuszában. De valóban magányosak voltak-e az elmúlt évek európai terrortámadásainak az elkövetői? Vagy csupán rejtve maradtak azok a láncszemek, amelyek a magányosnak látszó elkövetőket az Iszlám Állam központi vezetéséhez kapcsolták? Az előadás a nemzetközi terrorizmus hálózataival foglalkozik, bepillantást nyújtva a terrorizmus finanszírozásának és kommunikációs eszköztárának az összefüggéseibe is.

Háttéranyagok:

2017. október 24.

Prof. Dr. Tózsa István: Hungarikumok

Az előadás arra a kérdésre keresi a választ, hogy a mobilinternetes tudásátrendeződés korában szocializálódó „Y és Z” generáció – a felsőoktatásban mérhetően – miért van híján a magyar nemzeti értékekhez köthető identitástudatnak, ami a hazaszeretet alapját jelenti. A legújabb agybiológia kutatások tükrében próbálja értelmezni a jelenkori tudásátrendeződés tartalmi következményeit; a kreativitás, az emóciók, és a nemzeti identitástudat összefüggésében.

Az előadás aktualitását a magyar nemzetállamiság politikai intenciója és a hazaszeretetre nevelés elvárása adja, aminek – tudományos alapon – a felsőoktatásban is meg kellene jelennie. A magyar nemzeti értékeknek, köztük a hungarikumoknak, a magyarság csúcsteljesítményeinek a rendszerezése és a digitális generációk részére történő újra-értelmezése, fogyaszthatóvá tétele, ugyanis még kiesik az alap- és középszintű oktatás hatósugarából. Ezek egyrészt a helyi, nemzeti identitástudat és a hazaszeretet valamint – érdekes módon – a kreativitás erősítését segíthetnék elő a felsőoktatási alapképzés hallgatóiban, másrészt a közigazgatási továbbképzésben a helyi értéktárak és az arculati kézikönyv kialakításának nemzetpolitikai jelentőségét emelnék ki és tudatosítanák a hallgatókban.

Háttéranyagok:

2017. október 31.

Gajdos Máté főhadnagy: „Éles riasztást kaptak a magyar Gripenek…” – de hogyan?

Az utóbbi pár év terrorcselekményei egyre inkább ráirányítják a figyelmet a biztonságra, a honvédelemre, ennek okozataként megnövekedett a média érdeklődése a katonai és rendvédelmi erők tevékenysége iránt. Már-már közhelyes kijelentés, hogy az New York-i ikertornyokkal történt események megváltoztatták a légierő készenlétét és szemléletét a légvédelmi készenléti szolgálatokkal kapcsolatban. A kifejtett jelenség természetesen nem hagyta érintetlenül az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét (NATO) sem. A NATO-ban, így Hazánkban is 2004 óta integrált légvédelem működik, szövetségi alárendeltségben. Viszont ebben a különleges – mondhatni titokzatos rendszerben – hol teljesítenek szolgálatot a magyar katonák? Mit jelent, hogy légtérrendészet és miért katonák végzik ezt a feladatot? Mit jelent, hogy „éles riasztás”, és mikor történik ilyen? Mely ügyekért felelős – békeidős légvédelem vonatkozásában – a Szövetség és melyekért Magyarország? Történhet még egy olyan eset, mint 2001-ben, akár Magyarországon is? Ki rendeli el, hogy egy polgári utasszállító repülőgépre tüzet nyisson egy vadászgép? Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni egy olyan magyar katona, aki három évig dolgozott a „Sziklában” a Magyar Honvédség egyik különleges létesítményében, ahol a légi vezetés és irányítás, folyamatos NATO alárendeltségben, e percekben is megvalósul.

Háttéranyagok:

2017. november 14.

Dr. Remek Éva: EBESZ 2017 – Osztrák elnökség

A ma 57 tagállamot tömörítő Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ - 1994) jogelődje, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet története (EBEÉ -1973) még Helsinkiben kezdődött. Az EBESZ integráns része az euroatlanti intézmények rendszerének. Az európai intézmények közötti munkamegosztás szerint a „puha biztonság” területén játszik fontos szerepet. Feladata a konfliktusok korai előrejelzése és megelőzése, a válságok kezelése és enyhítése, valamint a konfliktus-utókezelés, a válságok utáni rehabilitáció. A Szervezet irányításáért a mindenkori soros EBESZ-elnökséget ellátó résztvevő állam a felelős, így 2017-ben Ausztria. A soros elnökség intézménye világos célok mentén fogja össze a tagországok tevékenységét. Így az aktuális osztrák elnökség programjának pl. három fő eleme van. Az első a konfliktusok, válságok enyhítése (különösen tekintettel az ukrajnai válságra), a második a radikalizálódás és a terror elleni küzdelem a tagországok társadalmaiban (különösen a fiatalok körében), s a harmadik az EBESZ-be vetett bizalom és a szervezet összekötő, párbeszédösztönző funkciójának erősítése. Ebből a rövid áttekintésből is világossá válik az EBESZ egyedisége, illetve egyúttal az ebben rejlő nagyszerű lehetősége is: azaz a felek között kooperáló, tárgyalóasztalhoz ültető, figyelő és jelző szerepköre. Az előadás arra a kérdésre keresi a választ, hogy az osztrák elnökség a három célkitűzéséből időarányosan mit valósított meg, illetve az eredményeknek milyen globális, regionális és lokális hatása lett/van az európai biztonságra?

Háttéranyagok:

2017. november 21.

Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy: Amit eddig nem tudtunk a szigetvári Zrínyi Miklós szablyáról

Magyarország kormánya a 2016-os évet „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” emlékévvé nyilvánította. Az erről szóló határozat a következőket mondja: „megfogalmazva minden magyar tiszteletét Zrínyi Miklós várkapitány és a szigetvári hősök példaértékű helytállása, cselekvő hazaszeretete és közössége iránt, kifejezésre juttatva a nemzet elkötelezettségét Zrínyi Miklós életének, hagyatékának és tettének megismerése, ápolása irányában, célul tűzi ki, hogy a szigetvári ostrom története, üzenete és dicsősége széles körben ismertté váljon, és példaként szolgáljon a nemzet társadalmi és gazdasági életében egyaránt…”

Előadásunkban a Zrínyi-hagyományok egy jeles darabját, szigetvári Zrínyi Miklós Bécsben őrzött szablyáját és annak kultuszát vesszük vizsgálat alá.

Háttéranyagok:

2017. november 28.

Dr. Kasznár Attila nb. őrnagy: Új tendenciák az Európát érő terrortámadásokban

A terrorizmus a jelenlegi tendenciák alapján a jövőben az egyik legnagyobb nehézséget okozó európai biztonsági kihívás lesz. Ezerarcú, variábilis megjelenése olyan új környezetet teremt, amelyben a fenyegetés iránya gyakran kiszámíthatatlanná válik, ezáltal pedig csökken az általános biztonságérzet, akkor is, ha a fenyegetettség tényleges mértéke nem növekszik. Az előadás azokra az új típusú támadási formákra, valamint terrorista törekvésekre fókuszál, amelyek az utóbbi idők európai terrortevékenysége alapján annak modern megjelenésében mutatkoznak meg.

Háttéranyagok:

2017. december 05.

Dr. habil. Pókecz Kovács Attila: Mit adtak nekünk a rómaiak? Az ókori Róma közjogi öröksége

Az ókori Róma a királyság korától, a köztársasági államformán keresztül a császárság időszakáig (Kr. e. VIII. sz. –Kr.u. 476) számos politikai és jogi intézmény létrehozásával gazdagította az európai államtörténetet. A római állam vezetőinek többsége kiváló jogász is volt egyben, így szaktudásukat a pragmatikusan és hatékonyan működő állami szervezetrendszer szolgálatába állították. A római köztársaság alkotmánya íratlan, történeti alkotmány volt, amely rugalmasan alkalmazkodott a korának szükségleteihez. A római állam világbirodalommá válásakor is széles teret engedett a helyi sajátosságok megőrzésének. A császárság korában jöttek létre azok az igazgatási szervek, melyeknek többsége a mai modern európai államok jogrendszerében, sőt az USA közjogában is megtalálhatók.

Háttéranyagok:

A Ludovika Szabadegyetem programsorozat a 2017/2018-as tanév tavaszi szemeszterében is folytatódik.

A 2017/2018 - as tanév tavaszi szemeszterének előadója: Kun Miklós Széchenyi - díjas történész. Az előadások megtartására, heti rendszerességgel, kedd esténként 18 órától kerül sor a Ludovika Campuson ( Ludovika tér 2. ) Az első előadás 2018. február 13. helyszíne : Oktatási épület II. előadó /Üllői út 82./

Az előadásokra az alábbi linken lehet regisztrálni:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

Előadó:

Kun Miklós

Széchenyi - díjas történész

2018. február 13. kedd
Miért nem került Szent-Györgyi Albert 1945-ben Magyarország élére?

Háttéranyagok:

február 20. kedd
Hogyan zajlottak Moszkvában és Debrecenben a Magyar Ideiglenes Kormány létrejöttével kapcsolatos tárgyalások a szovjet és a magyar fél között?

Háttéranyagok:

február 27. kedd
Vorosilov marsall titkos magyar vonatkozású levelesládája

Háttéranyagok:

2018. március 06. kedd
Mi igaz abból, hogy Winston Churchill fegyverrel állította volna meg 1945 tavaszán a Vörös Hadsereget Lengyelország keleti végeinél?

Háttéranyagok:

március 13. kedd
Joszif Sztálin publikálatlan magyar vonatkozású hagyatéka

Háttéranyagok:

március 20. kedd
Miként irányították a Kreml urai a világ kommunista párjait a Komintern 1943-as feloszlatása nyomán?

Háttéranyagok:

2018. április 03. kedd
Felvidék és Erdély magyarságának tragédiája eddig ismeretlen szovjet források tükrében

Háttéranyagok:

április 10. kedd
Politikai perek Kelet-Európában (1940/50-es évek)

Háttéranyagok:

április 17. kedd
Egy lelki sérült fiókdiktátor tündöklése és bukása: Rákosi Mátyás titkos moszkvai kapcsolatai

Háttéranyagok:

április 24. kedd
A „szocialista” Budapest tervezett szerepe a két világrend közötti, Sztálin által kijelölt összecsapásban

Háttéranyagok:

2018. május 08. kedd
„Hány hadosztálya van a pápának…” Hogyan avatkozott be a Kreml a kelet-európai egyházak életébe? (1940/50-es évek)

Háttéranyagok:

május 15. kedd
Milyen szerepet játszott a szovjet politikai rendőrség tábornoki kara az 1956. évi magyar forradalom és szabadságharc eltiprásában?

Háttéranyagok:

‹ › ×