Szűkítés


Minden Címke 680


bejegyzések

„Ez a nap a sporté!”

    • fokep
    •  dsc8868 2
    •  dsc8895 2
    •  dsc8903 2
    •  dsc8982 2
    •  dsc8989 2
    •  dsc9001 2
    •  dsc9011 2
    •  dsc9051 2
    •  dsc9083 2
    •  dsc9144 2
    •  dsc9259 2
    •  dsc9337 2
    •  dsc9376 2
    •  dsc9455 2
    •  dsc9478 2
    •  dsc9513 2
  • Előző
  • Következő

Negyedik alkalommal rendezte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a sportnapját, ahol az egyetemi hallgatók, oktatók és dolgozók különböző spotágakban próbálhatták ki magukat. A sorversenyek mellet számos bemutató is várta a résztvevőket, emellett neves sportolók tartottak előadást az NKE polgárainak.

Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora megnyitóbeszédében kifejtette, a sportnap nem jöhetett volna létre a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Rendészeti Oktatási és Kiképzőközpont, valamint az egyetem karainak összefogása és támogatása nélkül. „A mai sportnap mutatja, hogy milyen színes és gazdag sportélet van az egyetemünkön” – mondta. A rektor rávilágított, hogy bár az egyetem számos polgárának elengedhetetlen, hogy aktív életmódot folytasson, az NKE többi hallgatója is megmutathatja ezen a napon, hogy mennyire sportos. „Érezzék jól magukat és mozogjanak minél többet!” – adta meg a nap mottóját Patyi András.

A sportnap alkalmával neves olimpikonok, világ- és Európa-bajnokaink is részt vettek az NKE rendezvényén. Kerekasztal-beszélgetésen felszólalt Knapek Edina, Imre Géza, Rédli András, Siklósi Gergely párbajtőrvívó, Marosi Ádám és Kasza Róbert öttusázó, valamint Kovács Katalin kajakozó. A sportnap alkalmával Imre Géza bemutatta és dedikálta a „Fehérarany” című önéletrajzi kötetét is.

Számos sor- és csapatverseny várt az NKE sportos polgáraira: fociban, teniszben, röplabdában és csocsóban mérethették meg magukat a nevező csapatok. A gasztronómia szerelmeseinél sem maradhatott ki a vetélkedő, az NKE a hagyományos főzőversenyét idén lecsófőző és pörköltfőző szekcióban hirdette meg. A zenei aláfestést a Big Band Készenléti Rendőrségi zenekar koncertje biztosította, majd a már-már retró dallamokat az Animal Cannibals idézte fel. A rendezvényt az egyetemi hallgatókból és alumnikból álló Grand Club zenekar zárta.

Az NKE Egyetemi Sportnappal párhuzamosan futott a HÖOK által szervezett Budapesti Egyetemi Sportfesztivál, ahol az NKE EHÖK standdal és programokkal várta az érdeklődőket. Az általuk szervezett Military Power Challengen az NKE hallgatói mellett más egyetemek is kipróbálhatták magukat a katonai kihívásokban.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: sportnap, 2017

Gerillaelméletek: pusztító erő a nép kezében

    • fokep
    •  dsc8643 2
    •  dsc8645 2
    •  dsc8648 2
    •  dsc8651 2
  • Előző
  • Következő

„Ha békét akarsz, értsd meg a háborút, különösen a gerilla- és a felforgató háborút!” – idézte B. H. Liddell Hartot Dr. Forgács Balázs százados, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar docense a Ludovika Szabadegyetemen. Előadása során kitért a különböző gerillaelméletek hátterére, majd a kurzus hallgatóinak bemutatta a híres és hírhedt gerillavezéreket.

Forgács Balázs az ELTE-n történelem, valamint a ZMNE-n biztonság- és védelempolitikai szakon diplomázott, majd tanulmányait a Hadtudományi Doktori Iskolában folytatta, ahol „summa cum laude” minősítéssel szerzett tudományos fokozatot. 2008 óta hivatásos tiszt, 2014-től századosi rangban. Az NKE egyetemi docense, 2003 óta tanít a felsőoktatásban. A HHK két alkalommal is számára adományozta „A Kar Kiváló Oktatója” címet. 2016-ban elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját három évre. Tagja a Magyar Hadtudományi Társaságnak, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének. Kutatási területe a gerillaelméletek és annak teoretikusai.

Forgács Balázs előadásában ismertette, hogy a gerilla kifejezés a spanyol „guerra” szóból ered, amely kis háborúcskát jelent. A gerillákat gyakran keverik a partizánokkal, van ahol a nyelvi sajátosságok, társadalmi gyökerek, történelmi hagyományok miatt. Közös bennük az, hogy irreguláris csapatok, melyek egy politikai cél érdekében akarják az akaratukat erőszakosan érvényesíteni és az ellenfelükre kényszeríteni. A hagyományos háborúkkal ellentétben a gerillacsapatok célja sokszor nem az ellenfél megsemmisítése, sokkal inkább a kifárasztása indirekt, erőszakos módon.

Az NKE docense kiemelte, hogy a gerillaelméletekkel közel 200 éve kezdett el foglalkozni a hadelmélet. Az első irreguláris harci módszert először a napóleoni háborúk idején jegyzik fel. Ilyen volt az 1808-as spanyol gerillaháború, vagy az 1812-es orosz partizán ellenállás. Mindkettőről elmondható, hogy a helyi nép szállt szembe egy külső megszállóval, ahol az uralkodóért és az országért harcoltak. „Néppel az uralkodóért” – világított rá a százados. A gerillacsapatok számára fontos volt, hogy elnyerjék a nép támogatását, emellett a sikeres hadműveletek során hatalmas előny volt számukra a helyi emberek terepismerete. „Hatalmas pusztító erő, amikor a nép kel fel!”

A gerillaelméletekkel Carl von Clausewitz „A háborúról” című művében is foglalkozik, ahol hadtudományi szempontok alapján elemzi a hasonló harcmodort „A népfelkelés” fejezetében. Clausewitz itt rávilágított, hogy ezek a forradalmak átpolitizálták a tömegeket, így hatalmas katonai erőt szabadítottak fel. A fegyveres népi felkelések sikerét egy belső háborúban, a folyamatos győzelemben, a kiterjedt hadszíntéren, továbbá a nép támogatottságában, valamint az átszegdelt terepben látja. Munkásságával gyakorlatilag beemelte a gerillaelméletet a modern katonai elméletek közé, így a későbbi gerillafelkelések vezetői már nem csak katonák, hanem különböző mesterségű értelmiségiek voltak.

Forgács Gábor Thomas Edward Lawrence-t, azaz Arábiai Lawrence-t emelte ki, mint első ismertebb gerillahadvezért. Lawrence régész-térképész volt, majd az első világháborúban harcolt brit hírszerzőként a törökök ellen, ahol az arab felkelőket támogatta. „Kezdettől fogva hitt az arabok mozgalmában. Hitt abban, hogy az arab nemzeti felkelés kiűzheti a törököket” – mondta az előadó. Az arab felkelés legfőbb célpontja a Damaszkusz-Medina vasútvonal. A felkelés során a pszichológiai hadviselésre fektették a hangsúlyt, céljuk a törökök demoralizálása volt. A sivatagra támaszkodtak, amely szinte megtámadhatatlan bázisként szolgált számukra. Emellett sikerült a lakosságot is az ügy mellé állítani, akik nem szívlelték a török megszállókat. Dezinformációkkal rettegésben tartották a török sereget. Arábiai Lawrence végül az arabok első számú katona vezetőjévé vált, az arab felkelők képesek voltak a brit reguláris erők jobbszárnyaként demoralizálni és megbénítani a túlerőben harcoló törököket. Arábiai Lawrence története bejárta a világot, számos későbbi gerillavezetőnek szolgált példaként. Életét Oscar- díjas filmben is megelevenítették, emellett Indiana Jones karakterét is róla mintázták.

A gerillák kezdeti baloldalisága Marx, Engels és Lenin nyomán Mao Ce-tungnál fedezhető fel. A kínai gerillavezért Forgács Gábor teoretikus, hadelméleti szempontból mutatta be. Mao könyvtárosként csatlakozott a párthoz, felemelkedése a hosszú meneteléshez köthető. A baloldali gerillák mottója átalakult: „A néppel a népért.” Mao kifejtette, hogy a katonai sikerekhez kezdetben területet és időt kell nyerni. Ha sikerül időt nyerni, meggyőzhetik a népet. Ha meggyőzték a népet, győzelmet arattak. Az NKE docense ismertette Mao elméletét: „A partizánnak olyannak kell lennie, mint a hal a vízben.” A partizánoknak elengedhetetlen támogató háttere volt a nép. Ezt a népet Mao rendkívül tudatosan szólította meg a leegyszerűsített propagandájával. Emellett továbbfejlesztette az eddigi gerillaelméleteket is: mivel nem volt reguláris támogató hadserege, így a partizánok egy részéből hozott létre saját hagyományos sereget. Ezzel sikeresen megnyerte az elhúzódó háborút. Forgács Gábor kifejtette, hogy később ezt a technikát vette át a vietnámi háborúban Võ Nguyên Giáp, a „vörös Napóleon”, akinek érdemeit a mai napig elismerik a franciák és az amerikaiak.

Che Guevara a kubai forradalom során tűnt fel, ahol a Castro fivéreket támogatta. A gerillák sikerét a propaganda, valamint a Sierra Maestra hegységrendszerből szervezett harcok hozták meg. Közel két év alatt sikerült elfoglalniuk Kubát. Ehhez elengedhetetlen volt a Radio Rebelde működtetése, ahol közvetlenül tudták megszólítani forradalmi eszméikkel a népet. Che Guevara felhasználta az eddigi gerillavezérek technikáit és kiegészítette saját fejlesztéseivel. Rájött, hogy nem kell jól szervezett, nagy méretű csapatokban gondolkodnia, egy kis létszámú felbujtó gerillaegység sokkal hatékonyabb. Megalkotta a „foco”-kat, amely kicsi magot jelent. Ezek a kis létszámú csoportok „népfelkeltő tűzfészkek” voltak. Forgács Gábor idézett hasonlatában kifejtette: „Ők úgy működtek, mint egy egyszerű szikra a száraz mezőn. Így képes lángba borítani a forradalom egy piciny magja is az egész területet.” Míg Che Guevara gerillaharcának fő színtere a vidék volt, addig Brazíliában a népi helyi sajátosságokhoz igazodva a nagyvárosokban jöttek létre hasonló radikális felkelések. Itt Carlos Marighella gerillavezetőre volt nagy hatással a kubai forradalom győzelme.

Végül Forgács Gábor felhívta a figyelmet a gerillaharcok alapjaira, hogy az irreguláris hadviselésnek is megvannak a saját szabályai: „Ne gondoljuk azt, hogy az irregularitás egyet jelent a szabálytalansággal. Nem a bevett szabályoknak megfelelő műveletekről van szó.” A reguláris hadviseléstől itt lehet felfedezni az eltérést. „Ez nem más, mint indirekt hadviselés, irreguláris formában. Kifárasztásra tör, a nem bevett szokások szerint.”

A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017. szeptember 26-án kerül megrendezésre, ahol Dr. Ördögh Tibor tart előadást „A Balkán XXI. századi kihívásai: radikalizmus, populizmus, demokrácia” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!


Regisztráció: http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról: http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2017-2018-i_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Kossuthra emlékeztek a HHK-n

    • fokep
    •  dsc8588 2
    •  dsc8594 2
    •  dsc8597 2
    •  dsc8605 2
    •  dsc8614 2
  • Előző
  • Következő

Kossuth Lajos születésének 215., és a Kossuth Lajos Katonai Főiskola alapításának 50. évfordulójára emlékeztek az NKE Hungária körúti campusán tartott ünnepségen. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, valamint a Ludovika Zászlóalj képviselői közösen helyezték el az emlékezés virágait a laktanyában található, 2008-ban felállított Kossuth mellszobornál.

„Kossuth emlékezete átfogja a modern polgári Magyarországért folytatott történelmi küzdelem egészét” – mondta ünnepi beszédében Prof. Dr. Harai Dénes nyugállományú ezredes. A Katonai Vezetéstudományi és Közismereti Tanszék egyetemi tanára szerint a katonák elsősorban nem a forradalmárt látják személyiségében, hanem az ország függetlenségét védelmező, az igaz ügyért harcolni kész államférfit. Elhangzott, hogy a haza védelmének kötelessége Kossuth fellépésével vált a szélesebb tömegek számára tudatos értékforrássá. Hozzátette, hogy Kossuth sokat foglalkozott a hadtudomány kérdéseivel, tanulmányozta a legnevezetesebb hadjáratokat, és otthonos volt a katonai szervezet és adminisztráció minden ágazatában. „Könyvtára tele volt gyalogsági, lovassági, tüzérségi szabályzatokkal, műszaki, hidászati szakkönyvekkel”- tette hozzá az ezredes. Harai Dénes szerint Kossuth korának polgára volt és hosszú élete során végig az is maradt. Tudta, hogy az emberekben fel kell szabadítani a szabadságvágyat ahhoz, hogy ki lehessen vívni a nemzet függetlenségét. Alkotmányterve külön foglalkozott a katonák polgári állásával. „Az oktatásra nézve megjegyezni kívánom, hogy alig kell egy dologtól jobban óvakodni egy szabad nemzetnek, mint attól, hogy a katona megszűnjék magát polgárnak tekinteni. A katonaságnak polgári jellemmel kell bírni”- idézte Kossuth szavait a professzor. Harai Dénes elmondta, hogy a HHK jelenlegi és az 50 évvel ezelőtt alapított Kossuth Lajosról elnevezett katonai főiskola egykori oktatói, hallgatói, dolgozói mindig is a kossuthi hagyomány megőrzésének figyelembevételével végzik, illetve végezték munkájukat. Beszédében kiemelte a katonai főiskola első parancsnokát, a nemrég elhunyt Kazai Barna vezérőrnagyot, akire méltán voltak büszkék. „Ma ismét fejet hajtunk Kossuth Lajos kiemelkedő történelmi személyisége, hazafisága, szervező- és alkotóképessége, irodalmi munkássága és bátorsága előtt”- fogalmazott ünnepi beszéde végén Harai Dénes. A rendezvényen a HHK, a Ludovika Zászlóalj, a Kossuth Szövetség és a Kossuth Lajos Hadtudományi Alapítvány képviselői helyezték el koszorúikat a Kossuth mellszobornál.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Élet diplomataként

    • 44444
    • 22222
    • 3333
  • Előző
  • Következő

„Az idegen nyelv ismerete önmagában nem elég a külügyi pályához, kell hozzá szakmai rátermettség és talpraesettség is”- mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában Robák Ferenc nyugalmazott nagykövet. Az NKE mentor –oktatója a Magyary Zoltán Szakkollégium meghívására beszélt a diplomata élet kihívásairól és protokollosként szerzett tapasztalatairól is. 

Robák Ferenc volt algériai konzul, tunéziai és brüsszeli nagykövet és az Európa Tanács melletti állandó magyar képviselet vezetője is. Hazai évei alatt a Külügyminisztérium Protokoll Főosztályát irányította, több kormányzati cikluson keresztül. A magyar EU-elnökség idején operatív ügyekért felelős kormánybiztosként tevékenykedett. A volt nagykövet jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mentor - oktatója. „Már kisiskolásként is érdekelt a történelem, és később egyre inkább figyelemmel követtem a világpolitikai folyamatokat. Nem is volt kérdés számomra, hogy milyen pályát választok, így az akkori Közgázra jelentkeztem, mivel csak ott volt nemzetközi kapcsolatok képzés”- szólt pályakezdéséről Robák Ferenc, aki a diploma megszerzését követően a Külügyminisztériumba került és ott is dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Elmesélte, hogy a rendszerváltást megelőző években a szovjet főosztályon dolgozott, a magyar-szovjet baráti kapcsolatok ápolása volt a feladata. Az orosz mellett francia nyelvet is tanult, így ráesett a választás, amikor Algériába kerestek konzult. „Ez egy nagyon jó iskola volt, hiszen megtanulhattam a diplomáciai mesterség csínját-bínját. Volt, amikor a gazdasági felelőst, vagy a titkárnőt helyettesítettem, de az is előfordult, hogy a gépkocsivezető balesetet szenvedett és nekem kellett elvinni a nagykövetet az ottani honvédelmi minisztériumba”- emlékezik Robák Ferenc.

Diplomáciai értelemben a párizsi évek voltak számára a legmeghatározóbbak, hiszen a rendszerváltás idején tanácsosként részt tudott venni abban a folyamatban, amelynek során a kontinentális hatalom a történelmi kitérők után újra felfedezte Magyarországot. Brüsszelben, nagykövetként pedig már mint egy új EU-tagország képviselője kereste az új kihívásokat. Aztán a kiküldetésből hazaérkezve több éven és kormányzati cikluson át vezette a Külügyminisztérium protokoll főosztályát. „Engem a pártpolitika sohasem érdekelt, én csak jó külügyes szerettem volna lenni. Így aztán Martonyi János és Kovács László is számított a munkámra, mint ahogy Orbán Viktorral, Gyurcsány Ferenccel és Bajnai Gordonnal is személyes kapcsolatot ápoltam protokollosként” – teszi hozzá Robák Ferenc. Szerinte ennek a szakmai területnek minden mozzanatában a magyar érdekeket kell szolgálnia és nem annyira fontosak a külsőségek, mint azt sokan gondolják. A volt diplomata szólt arról is, hogy nagyon nehéz a külügyi szolgálatot és a magánéleti kérdéseket jól összehangolni, szerencsére ezt az ő házassága nem sínylette meg, sőt a gyermekei például kifejezetten jól jártak, hiszen több nyelvet is nagyon jól megtanultak. Robák Ferenc szerint, amíg korábban a külügyi tevékenység privilegizált munka volt, addig mára csökkent a presztízse. Ettől függetlenül bátran ajánlja azokat a képzéseket, amelyek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervez, hiszen a diplomácia egy nagyon érdekes és izgalmas szakma.

További részletek a Bonum Publicum novemberi számában olvashatóak.

 Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Magyary Zoltán Szakkollégium

Megosztás a Facebook-on


Az év információbiztonsági diplomamunkája

    • dsc04705 1mp
    • dsc04698 1mp
    • dsc04727 1mp
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatója, Beláz Annamária nyerte el idén az „Év Információbiztonsági diplomamunkája” díjat. A nyertes a nemzetközi kiberbiztonsági stratégiák összehasonlító elemzését végezte el, majd ajánlást is tett a magyar kiberbiztonsági stratégia felülvizsgálatára.

Beláz Annamária pályamunkája egyedülálló módon bemutatja a jog és intézményrendszer fejlődését az információbiztonság területén, a számítógépek megjelenésétől egészen napjainkig. A kiberbiztonsági stratégia elemzése is újszerűnek mondható, hiszen ilyen átfogó jellegű kritikai vizsgálat még nem történt ebben a témában. Az elemzés 3 nemzetközi ajánlás (ENISA, ITU, NATO CCD COE), valamint szakértői interjúk alapján készült. „Most készül Magyarország új kiberbiztonsági stratégiája, amelyhez remélem én is hozzá tudok járulni a dolgozatomban megfogalmazott időszerű javaslatokkal”- fogalmazott érdeklődésünkre Beláz Annamária. A nyertes diplomamunka szerzője elmondta, hogy az aktuális Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégia kiadása (2013) óta eltelt időszak jelentős változásokat hozott a kiberbiztonság terén, amelyek indokolttá teszik a stratégia felülvizsgálatát, illetve egy új dokumentum megalkotását.

A diplomamunka rövidített változata az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont elemzései között is megjelent tavasszal:

http://netk.uni-nke.hu/uploads/media_items/svkk-elemzesek-2017-3-kiberbiztonsagi-strategia-2-0-belaz-a-berzsenyi-d.original.pdf

A teljes diplomamunka itt érhető el:

https://www.researchgate.net/publication/318284670_Belaz_Annamaria_A_magyar_kibervedelmi_szabalyozas_tovabbfejlesztesenek_lehetosegei_-_Kulonos_tekintettel_a_strategiaalkotasra

Megosztás a Facebook-on


Az elfelejtett béke

    • fokep
    •  dsc6980 2
    •  dsc6994 2
    •  dsc7001 2
    •  dsc7015 2
    •  dsc7027 2
    •  dsc7032 2
    •  dsc7041 2
  • Előző
  • Következő

„Történelmünk méltatlanul elfeledett eseménye a Magyarország második világháborús részvételét lezáró 1947-es párizsi békekötés, holott az politikai, gazdasági és társadalmi tekintetben évtizedekre határozta meg a sorsunkat - hangsúlyozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora pénteken, Budapesten, a témában rendezett konferencián. A párizsi magyar békeszerződés hatálybalépésének 70. évfordulójára szervezett eseményen történészek, levéltárosok és kutatók vitatták meg a békeszerződéssel kapcsolatos témákat.

„A konferencia címe kifordítható is lehet: elfelejtett béke – el nem felejthető háború” – világított rá Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora kiemelte, hogy a békeszerződés egy olyan világháborút zárt le Magyarország részvételével, amelynek elfelejtése nem lehetséges az európai kontinensen. A rektor ismertette, hogy az elmúlt 70 évben a magyar tudományos közösség eddig nem tartotta fontosnak, hogy górcső alá vegye a békeszerződést. „Holott, hacsak egyetlen dolgot emelünk ki a békeszerződésből és körül járjuk a hatásait, láthatjuk, hogy milyen fontos 20. századi kérdésről van szó.” Kifejtette, a békeszerződés volt az, amely megengedte, hogy Magyarország területén idegen megszálló csapatok állomásozzanak. A rektor felidézte: a szovjet csapatok Magyarországon tartózkodásának indoka 1955-ig az Ausztriában állomásozó egységeik ellátása volt, majd amikor újabb indokra volt szükség, "ez az ürügy lett az 1956-os forradalom és szabadságharc", ez azonban nem kisebbíti a hat évtizeddel ezelőtti hősök érdemeit. Mint mondta, 1956. október 23. előtt harckocsiegységeket csoportosított Budapest térségébe a Vörös Hadsereg, ezek az előző napra körülzárták a fővárost, a megmozdulások első támogatói között pedig ott volt a magyar hadsereg egyik elitalakulata is. Végül Patyi András egy kéréssel fordult a konferencia résztvevői felé: „Kérem, kezeljék helyén és értéken azt a körülményt, hogy a témában tartott konferencia megszervezésére 70 évet kellett várnunk, ebből 27 évet idegen befolyás nélkül. Épp itt volt az ideje!”

Dr. Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára kifejtette, hogy a magyar külügy és diplomácia alakításához elengedhetetlen a történelem megfelelő átlátása. Az államtitkár kitért a magyar emancipációs küzdelemre az elmúlt 70 év keretében: a háború veszteseként még kisebb területtel kellett beérni, a békerendezés alkalmával az érdekérvényesítés rendkívül gyenge volt, valamint a körülvevő országok a szocialista rendszerben sem fogadták szívélyesen a magyarokat. „70 évvel a Párizsi Békeszerződés után Magyarország békében él a szomszédjaival, szoros együttműködésben. Az EU, valamint a NATO tagja. A gazdasági világválság után sikerült helyreállítani a magyar gazdaságot. Továbbá a Visegrádi 4-ek együttműködése nagyon sokat fejlődött” – mondta. Azonban rávilágított, hogy manapság is megmaradt egy kisebb mértékű emancipációs küzdelem, hiszen a szövetségi rendszereinken belüli érdekérvényesítésnél fel kell vennünk a versenyt a nyugat-európai országokkal. Balogh Csaba kitért a közép-európai térség együttműködésére is: véleménye szerint a Párizsi Békeszerződés továbbra is hozzájárult a kisállami struktúrához, így a térség államai mindig egy erősebb pólushoz, kezdetben a Szovjetunióhoz, majd az Európai Unióhoz kötődtek. Kiemelte, hogy fontos az ország nemzeti büszkesége is, még akkor is, ha a globális nagyhatalmi stratégiai játékok szemlélője lehet csak. „Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy minden okunk megvan büszkének lenni nemzetünk múltjára, államiságunkra, szabadságunkra” – hívta fel a figyelmet az államtitkár, majd ismertette, hogy ezeket a magyar nemzet szinte mindig önerejéből érte el. A diplomáciai szerepvállalásunkkal kapcsolatban kiemelte, hogy manapság újra hatalmas nyomásgyakorlás érzékelhető a nemzetközi politikában. Így a magyar diplomáciának ma is honvédelmi funkciója van. „Okulnunk kell a történelemből. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a jövő hasonló, a szuverenitásunkat és a prosperálásunkat veszélyeztető helyzetek kivédésére képesek legyünk. Ehhez tudatos, jól képzett, Magyarország jövőjéért tenni akaró és tenni is képes diplomatákkal, valamint egy erős, a munkát minden erőforrással támogatni képes hátérrel kell a jövő kihívásaival szembenéznünk. Ezen munkálkodunk együtt, közösen a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.”

A megnyitóbeszédeket szekciók követték, többek között az előadók kitértek az európai béke alapjára, a világháborúk utáni béke-előkészítésre, továbbá a szomszédállamok és a magyar kisebbség jogaira, valamint az így létrejövő rendszerekre.

Az eseményről bővebben a Bonum Publicum októberi számában lehet olvasni.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Megérkeztek nemzetközi hallgatóink

    • fokep
    • welcome day 1
    • welcome day 2
    • welcome day 3
    • welcome day 5
    • welcome day 4
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendkívüli népszerűségre tett szert nemzetközi szinten is: az idei tanév első félévében összesen 124 új hallgató kezdi meg tanulmányait különböző programok keretében.

A nemzetközi hallgatók számára hagyományszerűen megrendezésre került a „Welcome Day” elnevezésű nemzetközi tanévnyitó ceremónia, amely idén szeptember 14-én zajlott a Ludovika Campus Széchenyi Dísztermében. Dr. Nagy Judit nemzetközi rektorhelyettes köszöntötte elsőként a vendégeket, amelyet a karok dékáni, illetve dékánhelyettesi szintű üdvözlései követtek.

Az egyetem hazai elismertségét tovább fokozza az intézmény iránti folyamatosan növekvő nemzetközi érdeklődés. Miközben továbbra is az Erasmus+ programmal érkeznek a legtöbben, a Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal és önköltséges formában is évről évre egyre nagyobb számú hallgató kezdi meg mester- és doktori szintű tanulmányait az NKE-n.

A jelenlegi félévben 94 cserehallgató érkezett Európából az Erasmus+ program keretein belül. Továbbá Európán kívüli államokból 30 fő kezdi nálunk a tanulmányait, számos afrikai és ázsiai kultúrát képviselve. Érkeztek hallgatók többek között Egyiptomból, Etiópiából, Ghánából, Kazahsztánból, Mongóliából, Indiából, Kínából és Oroszországból.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem országos szinten is kiváló eredményeket ért el az Erasmus+ nemzetközi kreditmobilitási pályázatokon, vagyis az elsők közt szerepel az Európán kívüli mobilitásra megítélt intézményi támogatások alapján. Ennek köszönhetően, illetve az állami Stipendium Hungaricum ösztöndíj eredményeként az egyetem hallgatói állományának egyre nagyobb részét képezik a külföldi hallgatók, illetve egyre szélesedik a küldő országok köre, valamint növekszik az Európán kívülről érkező hallgatók aránya is. Az egyetem nemzetköziesítési törekvéseinek szerves részét képezi, hogy ezek a hallgatók az Egyetem életének aktív tagjaivá váljanak, így mind a központi és kari szervezeti egységek, mind a különböző hallgatói szervezetek arra törekednek, hogy gyorsabb és hatékonyabb legyen az integrációs folyamat, illetve, hogy bővüljön az elérhető szolgáltatások köre.

Cimkék: erasmus, 2017

Könyv a fejlesztéspolitika szolgálatában

    • fokep
    •  dsc6577 2
    •  dsc6587 2
    •  dsc6591 2
    •  dsc6607 2
    •  dsc6614 2
  • Előző
  • Következő

A fejlesztéspolitikával foglalkozó magyar szakemberek képzését és továbbképzését is segíti az a kiadvány, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen mutattak be. A könyv részletesebben foglalkozik a 2020-ig szóló uniós költségvetési ciklusban megvalósuló kohéziós politikával.

„A kötet szerzői a fejlesztéspolitika, az európai uniós fejlesztések mindennapi valóságában élnek”- mondta beszédében a könyv bemutatóján Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint ezért is szolgálja majd jól a kiadvány a fejlesztéspolitikával foglalkozó szakemberek képzését és továbbképzését, amelyet az egyetem valósít meg az idei tanévtől. Szerinte a könyv mögött komoly szellemi fejlesztő tevékenység valósult meg.

„Uniós csatlakozásunk óta mindig visszatérő igény volt, hogy legyen egy olyan képzés, amely a fejlesztéspolitikával foglalkozók szakmai munkáját segíti. A képzésben ennek a kiadványnak fontos szerepe lesz”- fogalmazott Dányi Gábor. Az európai uniós támogatásokért felelős helyettes államtitkár szerint csak jól felkészült szakemberek segítségével tudjuk hazánk érdekeit megfelelően képviselni, érvényesíteni és akár meg is védeni az Európai Bizottsággal kapcsolatos különböző vitákban. A 2014-2020-as költségvetési ciklusban mintegy 25 milliárd euró támogatást használhat fel Magyarország. Dányi Gábor szerint ez nem kevés pénz, amelynek „megszerzéséhez” és megfelelő felhasználásához is szükségesek azok az ismeretek, amelyeket a most bemutatott könyv és az induló képzés tartalmaz. A helyettes államtitkár reméli, hogy az egyetemen megvalósuló KÖFOP-projektek révén születő eredmények „túlélik” majd magát a projektet is és beépülnek a hazai oktatási-képzési rendszerbe. 

„Egy olyan könyv született meg, amely átfogó jelleggel mutatja be a kohéziós politikát, és több területen lehet majd használni az egyetemen, az oktatásban és a kutatásban is”- fogalmazott Dr. habil Nyikos Györgyi, intézetvezető egyetemi docens. A kiadvány szerkesztője elmondta, hogy a mostani tanévtől fejlesztéspolitikai szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak indul az NKE-n.  A két féléves képzésre kormánytisztviselők, köztisztviselők, vagy állami tisztviselői jogviszonnyal rendelkezők jelentkezhetnek. „Arra törekszünk, hogy ezek az ismeretek beépüljenek a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar, valamint az Államtudományi és Közigazgatási Kar képzési portfóliójába is”- tette hozzá Nyikos Györgyi.

A KÖFOP-2.1.2. projekt keretében megvalósuló kiadvány elektronikusan is elérhető az érdeklődők számára:

http://akfi.uni-nke.hu/uploads/media_items/nke_1724_6_2017_kohezios_politika_2014_2020.original.pdf


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Nem lett volna kiegyezés az 1848-as törvények nélkül

    • fokep
    •  dsc6551 2
    •  dsc6555 2
    •  dsc6557 2
    •  dsc6562 2
  • Előző
  • Következő

„A monarchia nemcsak az utolsó régi archaikus birodalom volt, de egyben az első multinacionális többetnikumú állam is” - mondta Máthé Gábor a „Gondolatok az Osztrák-Magyar Monarchia 150 éves jubileumán” címmel tartott előadásán a Ludovika Szabadegyetemen.

Dr. Máthé Gábor prof. emeritus jogtörténész, az állam- és jogtudományok habilitált doktora, egyetemi tanár, akit 2012-ben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntettek ki. Az elmúlt fél évszázadban az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Károli Gáspár Református Főiskola Állam- és Jogtudományi Karán, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának jogelőd intézményein oktatott és töltött be egyetemi tisztségeket. Közéleti tevékenységként tagja a Magyar Akkreditációs Bizottság Felülvizsgálati Bizottságának és a Felsőoktatási Tudományos Tanácsnak; elnöki szerepet tölt be az Országos Tudományos Diákköri Tanács Állam- és Jogtudományi Bizottságában, a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlésének tagja és doktorképviselője, valamint az MTA Közigazgatás-tudományi Bizottságának titkára. Főbb kutatási területe a magyar alkotmány- és közigazgatás intézményrendszerének fejlődéstörténete, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás határterületű problematikája, a közigazgatási büntetőjog elmélete. E témakörökben több száz publikációja jelent meg, köztük idegen nyelvű monográfiák és tanulmánykötetek.

Máthé Gábor a kiegyezés közjogi dogmatikája kapcsán megemlékezett az első béketeremtő biztonsági megállapodást jelentő Szent Szövetségről, amelyet I. Sándor orosz cár, Frigyes Vilmos porosz király és Ferenc osztrák császár és magyar király hozott létre 1815-ben. Ekkor Magyarország a birodalom részeként benne volt ebben a megállapodásban, amely 100 évig garantálta Európa fejlődését, az ipari forradalommal való megbirkózását és a jogállami intézményrendszer létrehozásának lehetőségét. A területrendezési és együttműködési elv a Szent Szövetség Európájában a legitimitás, az államok szövetségének egyensúlya és a felelősség volt. A szövetség első száz éve csodálatos fejlődést eredményezett, amely 1914-ben, a nagy háborúval és Trianonnal ért véget.

A XIX. században meghatározó szerepe volt a jogállamnak. Az állampolgárok védelmét célozta a hatalommegosztáson nyugvó intézményrendszer: a három hatalmi ág, a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltató felosztása, valamint 1896-tól a közigazgatási bíráskodás megteremtése is.

A XIX. század különös volt a reformkorral, a reformokkal és a politikai mozgalmakkal, amelyek 1848-ra sajátos polgári átalakulást realizáló törvényeket eredményeztek. A magyar polgári alkotmányosság első megnyilvánulásaként az 1848-as 31. törvény és a 11. erdélyi törvény nélkül nem lett volna kiegyezés, amely nem csak a négyszáz éves Habsburg-magyar együttműködés nyomán jött létre. Az érintette a Habsburg Birodalomban lévő tizenhét örökös tartományt és a Magyar Koronához tartozó országokat: Horvát-Szlavónországot, Dalmáciát, Erdélyt, Fiumet és Bosznia-Hercegovinát.

Az 1849-es olmützi alkotmány szerint minden ügy birodalmi, a hatáskör az összállamé, így megvalósult a kompetenciában való döntéshozatal, megszűntetve a tartományi hatalmat és a képviseleti tartománygyűlést. Ezt az 1852-es császári pátens hatályon kívül helyezte, életre hívva a neoabszolutizmus rendszerét. Az 1860-as császári oklevél a belső államot szabályozta, az osztrák örökös tartományok közé sorolva Magyarországot is, amit a magyarok nem fogadtak el és végül nem is lett sikeres országunknak a német összállamba való beépítése. Ebben az időszakban rengeteg közjogi ellenállás húzódott az alkotmányozás hátterében. „A kor zseniális politikai nemzedéke, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc mind a magyar polgári átalakulásért munkálkodott, bár kezdetben ellentétes utakon, végül félretették az ellenérdeket a közérdek eléréséért”- emelte ki az előadó.

Az alkotmányfejlődési vázlatból megállapítható, hogy az 1848. áprilisi alkotmányos törvények tették lehetővé a szuverenitás kinyilvánítását azzal, hogy az összmonarchia perszonálunióvá alakítható” - mondta a professor emeritus. Megjelent a magyar jogalkotási - polgári átalakulás eredménye szemben az osztrák kísérletekkel bizonyítva, hogy lehet szuverén is Magyarország. Ausztria és Magyarország kiegyezésével létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, melyben a császár a magyar tartományi hatalom határkörét birodalmi szintre emelte. A Szent Korona országai és az osztrák örökös tartományok elkülönültek egymástól, Magyarország és Ausztria mégis egyenlő volt, jelen voltak a közös ügyek: a hadügy, a külügy és az ezek fedezéséhez szükséges pénzügy; közös szervek létrehozásával biztosították az összmonarchia egységét.

A Monarchia eredményei közé sorolta Máthé Gábor, hogy 1910-re Ausztria 1 főre jutó GDP-je 3290 nemzetközi dollár, Magyarországon kétezer. A franciák ezt 1869-ben érték el, a belgák 1854-ben. A magyar gazdaságban 1913-ra az 1 főre jutó GDP két és félszeresre növekedett a kiinduláshoz képest. Magyarországon 1870-ben az 1 főre jutó GDP az osztrák GDP 60%-a; ez az érték 1910-re 77%-ra nő. Ezek alapján érzékelhető, hogy folyamatos eredmények voltak a Birodalomban. Nyugat-Európához 1913-ban álltunk a legközelebb. A dualizmus korának gazdasági fejlődése kapcsán ki kell emelni Széll Kálmán pénzügyminiszter tevékenységét. A magyar gazdaságot az agrárszektor határozta meg, mert 44,6%-át adta a gazdasági teljesítménynek. 1914-re a nemzeti jövedelem 1/3-át adta az ipar. Az ipari forradalom velejárója volt a vasútépítés; 1873-ra a vasúthálózat háromszorosára nőtt, 1900-ig 17 000 km épült, 1880-ra megalakult a MÁV és 1890-re az összes vasútvonal állami tulajdonba került.

A Monarchiát végezetül így értékelte az előadó: „A monarchia nemcsak az utolsó régi archaikus birodalom volt, de egyben az első multinacionális többetnikumú állam is. Poroszországgal összehasonlítva kényelmesen impotens, a cárokhoz képest emberséges és toleráns, és végső soron nem olyan rossz kombináció ez a saját nemzetek utáni, de a nacionalizmus által még mindig marcangolt korunkban is - egy érdekfeszítő modell.”

A Ludovika Szabadegyetem következő előadása 2017. szeptember 19-én lesz: Dr. Forgács Balázs százados a gerillaelméletekről tart előadást. 

Regisztráció: http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról: http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2017-2018-i_-szemeszter


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Elkezdődött a tanév a doktoranduszok számára is

    • fokep
    •  dsc6456 2
    •  dsc6457 2
    •  dsc6489 2
    •  dsc6497 2
    •  dsc6498 2
    •  dsc6511 2
    •  dsc6517 2
    •  dsc6526 2
    •  dsc6528 2
    •  dsc6538 2
  • Előző
  • Következő

Több mint száz elsőéves doktorandusz hallgató kezdte meg a tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A tanévnyitó ünnepségen bemutatkoztak az intézmény doktori iskolái, amelyek növekedő száma azt jelzi, hogy a doktori képzések is folyamatos fejlődésben vannak az NKE-n.

„Öröm látni, hogy felnőtt emberek, ha nem is az iskolapadba, de a tanulás, a tudomány mellé odaülnek”- mondta ünnepi köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint a doktori fokozat odaítélése az egyetem egyik alapvető, jellegadó tevékenysége, sok évszázadra visszamenően kötődik össze az egyetemi minőséggel. Hozzátette, hogy a doktori képzés színvonala nemcsak jelzi az egyetem más tevékenységeinek színvonalát, hanem fejleszti is azokat. A rektor szólt a szakmai szervezetek értékelő tevékenységének fontosságáról is, amelyek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktori iskolái esetében különösen hangsúlyosak, hiszen azok speciális tudományterületek művelését végzik. Patyi András úgy véli, hogy a doktori képzések eredményeképpen önálló, új tudományos eredményeknek kell születniük, amelyeknek az adott tudományágat kell fejleszteniük. „Mindez a doktori iskolák felelőssége”- tette hozzá a rektor. Patyi András szólt arról is, hogy a doktori képzés és maga a tudományos tevékenység nem legitimálhatja a végrehajtó hatalom döntéseit, de segítheti annak működését különböző, akár kritikus elemzésekkel, értékelésekkel.

A tanévnyitó ünnepségen bemutatkozott a NKE négy doktori iskolája. Közülük a legrégebbi, több mint 20 éves múlttal a Hadtudományi Doktori Iskola rendelkezik. A szervezet törzstagja, Prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes elmondta, hogy a két évtized alatt 388-an szereztek doktori fokozatot. Köztük olyan neves közéleti személyiségek is, mint például Simicskó István honvédelmi miniszter, Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke, vagy Frölich Róbert országos főrabbi. Elhangzott, hogy a doktori iskola munkája hét kutatási területet ölel fel, mint például a biztonsági tanulmányok, a hadművészet elmélete és a nemzetbiztonság. Szenes Zoltán szólt arról is, hogy jelenleg 84 hallgatójuk van, ebből 31-en most kezdik el a tanulmányukat a doktori iskolában. „Nem idegen tőlünk az interdiszciplináris együttműködés, a többi doktori iskolával szoros szakmai kapcsolatban vagyunk”- tette hozzá a professzor.

A Katonai Műszaki Doktori Iskolát 2002-ben alapították és 179-en szereztek itt doktori fokozatot. Prof. dr. Kende György ny. ezredes, az iskola vezetője elmondta, hogy jelenleg 74 hallgatójuk van és 7 kutatási területen folyik náluk tudományos tevékenység. Megjegyezte, hogy a PhD fokozat megszerzése csak egy állomása a tudományos pályának, és mindenkit arra bíztatott, hogy érdemes majd folytatni munkájukat a doktori cím megszerzése után is. Kiemelte az idegen nyelv tudásának fontosságát annak érdekében is, hogy minél gyakrabban tudjanak a doktoranduszok külföldön is publikálni.

„A 2013 óta működő Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola tevékenységében az utóbbi időszakban jelentősen erősödött az európai, nemzetközi közjogi-szervezeti ismeretek, valamint a gazdaságtudományok szerepe”- mondta előadásában Prof. Dr. Kiss György akadémikus. A doktori iskola vezetője elmondta, hogy hét kutatási területük van, így a többi között a jogtudomány és a gazdaságtudomány is. A professzor felhívta a figyelmet a tudományos módszertan fontosságára, amely a tudományos gondolkodás alapját jelenti. „Erre a területre különösen nagy figyelmet fordít a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola”- tette hozzá Kiss György.


A rendészettudományt 2012-ben ismerték el Magyarországon önálló tudományágként, a Rendészettudományi Doktori Iskola akkreditációja pedig 2015-ben történt meg. „Azóta nagy fejlődésen ment keresztül maga a rendészettudomány és a doktori iskola is”- mondta el előadásában Prof. Dr. Sallai János r. ezredes. A Rendészettudományi Doktori Iskola törzstagja hozzátette: az elmúlt két évben 10 főre nőtt a törzstagok és 55-re az oktatók száma. „Más egyetemek hallgatói körében is egyre nagyobb a presztízse a rendészettudományi doktori iskolának, és a külsős oktatók is egyre gyakrabban keresnek meg minket, hogy szeretnének itt oktatni”- fogalmazott Sallai János, aki megjegyezte, hogy jelenleg 80 témakiírása van a doktori iskolának, amely folyamatosan bővül. Terveik között szerepel egy újabb, immáron negyedik kutatási terület elindítása.

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktorandusz Önkormányzata 2012-ben alakult meg azzal a céllal, hogy képviselje a doktorandusz hallgatók érdekeit, támogassa tanulmányaikat”- mondta előadásában Hegedűs Barbara. A szervezet elnöke fontosnak tartja a szoros együttműködést a doktori iskolákkal, a különböző doktorandusz szervezetekkel. Számos rendezvényt, szakmai konferenciát szerveznek, ahol a doktoranduszoknak lehetőségük nyílik munkájuk, tudományos eredményeik bemutatására, és idén először szakestet is szerveznek.

A tanévnyitón jelenlévő elsőéves doktoranduszok fogadalmat tettek. A fogadalmat Koch Dániel, a Katonai Műszaki Doktori iskola elsőéves hallgatója mondta el.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ismét Kutatók Éjszakája az NKE-n

    •  dsc2355 2
    •  dsc2419 2
    •  dsc2399 2
  • Előző
  • Következő

Szeptember 29-én, pénteken rendezik meg a Kutatók Éjszakáját Magyarországon. Az NKE megalakulása óta aktív résztvevője az Európai Unió Bizottsága által 12 éve elindított eseménynek. Az egyetem idén is színes programokkal várja az érdeklődőket.

A Kutatók Éjszakája program célja a kutatói életpálya és a tudományok széleskörű megismertetése, a tudományos világ innovációinak bemutatása közérthetően, elsősorban a pályaválasztás előtt álló fiatalok és az érdeklődők számára. Az első ilyen alkalommal csak néhány intézmény nyitotta meg kapuit, és szervezett izgalmas, magas színvonalú programokat, tavaly már 46 város közel 200 helyszínén 2000-nél is több esemény várta a sok tízezer érdeklődőt. Európa-szerte több mint egy millióan vettek részt a rendezvényeken.

Az Európai Unió Bizottságának döntése alapján a népszerű rendezvényt Magyarországon idén is egy négytagú konzorcium szervezheti, amelynek tagjai a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., a Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont (RCISD), valamint a Hétfa Kutatóintézet és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Az egyetemi események szervezője az Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár.

Az NKE oktatói, kutatói, a Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár munkatársai, valamint az egyetem doktoranduszai és szakkollégistái minden eddiginél több, összesen 83 előadást és 6 bemutatót tartanak, emellett számos más program várja az érdeklődőket a 14.00-kor elinduló és késő estig tartó rendezvény folyamán. Az előadások tematikájukban felölelik az egyetem teljes képzési, illetve kutatási portfólióját, sok érdekességet, újdonságot és hasznos információt kínálnak minden korosztály számára.

A részletes program már megtekinthető a Kutatók Éjszakája honlapján:

NKE -Budapesten két helyszínen: http://www.kutatokejszakaja.hu/2017/esemenynaptar/index.php?menu_id=4&hely=173

NKE-Baja: http://www.kutatokejszakaja.hu/2017/esemenynaptar/index.php?menu_id=4&hely=411

NKE-Szolnok: http://www.kutatokejszakaja.hu/2017/esemenynaptar/index.php?menu_id=4&hely=345


A programok ingyenesek, de a termek korlátozott befogadóképessége miatt előzetes regisztrációhoz kötöttek, az egyetemi polgárok számára is.

További információ: http://www.kutatokejszakaja.hu/2017/

Megosztás a Facebook-on


Újra a Tudomány Kapujában

    • plakatverseny

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktorandusz Önkormányzata az Egyetem Szakkollégiumival, az MHTT Kápolnai Pauer István Ifjúsági Klubjával, a Doktoranduszok Országos Szövetségének Hadtudományi, Közigazgatás-tudományi és Matematikai és Informatikai Osztályaival együttműködésben idén is megrendezi a hagyományossá vált Tudomány Kapujában Poszterversenyt és Kiállítást, amelynek egyik szekciója az Európai Kiberbiztonsági Hónap rendezvénysorozat részét képezi.A verseny lehetőséget kínál a tudományos pálya iránt érdeklődők számára kutatásaik és eredményeik bemutatására. A poszterek korlátozott számban kiállításra kerülnek, amelyek közül a szakmai zsűri által a legmagasabb pontszámmal értékelt alap- és mesterképzésben résztvevő poszterek készítői lehetőséget nyernek, hogy a „Haza szolgálatában” interdiszciplináris doktorandusz konferencián ismertessék a poszterükön összefoglalt kutatásaikat, eredményeiket.


További információk a csatolt dokumentumokban találhatóak:


Megosztás a Facebook-on


Az új tanév újabb mérföldkő az NKE életében

    • fokep
    •  dsc5679 2
    •  dsc5691 2
    •  dsc5710 2
    •  dsc5756 2
    •  dsc5764 2
    •  dsc5770 2
    •  dsc5785 2
    •  dsc5807 2
    •  dsc5817 2
    •  dsc5819 2
    •  dsc5821 2
    •  dsc5832 2
    •  dsc5850 2
    •  dsc5919 2
    •  dsc5933 2
  • Előző
  • Következő

Mintegy hétezer hallgató kezdte meg a tanévet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, amely állami vezetők jelenlétében tartotta meg tanévnyitó ünnepségét a mostanra elkészült új Oktatási Épületben. A több mint kétezer elsőéves hallgató többsége is már 21. századi környezetben végezheti tanulmányait az intézményben.

Az igazságügyi miniszter, az Alkotmánybíróság elnöke, a legfőbb ügyész, valamint számos más állami és kormányzati vezető, így például a tábornoki kar képviselői is jelen voltak az idei tanévet megnyitó ünnepségen, amelyet már az impozáns kivitelű oktatási épület nagyelőadójában tartottak meg. „A köz szolgálatára csak egyéni akarással, elmélyült belső munkával, önállóan lehet felkészülni. Az egyetem ehhez a környezetet teremti meg és tartja fenn. Külön öröm számunkra, hogy ez a fizikai és szellemi környezet egyre csak fejlődik”- mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora Kossuth szavait is idézve nagyszerű pillanatnak nevezte a tanévnyitó ünnepéget, amelyen először köszönthette az elsőévesek között a 70 év után újrainduló államtudományi doktori képzés hallgatóit. „Új otthonunk lett és ez a nap ünnep mindannyiunk számára. Köszönettel tartozunk a többi között a parlamentnek, a kormánynak, a miniszterelnöknek, a kormánybiztosnak és a Fenntartói Testületnek is”- fogalmazott a rektor, aki külön kiemelte Horváth József egyetemi főtitkár munkáját, aki már hatodik éve vezetője az intézmény részéről a Ludovika Campus beruházási programnak. Patyi András szerint azonban nemcsak fizikailag újult meg az egyetem az elmúlt években, hiszen például két újabb karral is bővült az intézmény, amelyben egy évvel ezelőtt indult el a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program két kiemelt projektje is. „Az egyetem sokarcú intézmény, ahol mindennek megvan a szépsége és a nehézsége. A kormány segítségével 21. századi körülményeket teremtünk a képzésekhez” – tette hozzá a rektor, aki elmondta, hogy megkezdődött az intézményben a digitális korszakra való átállás is. Az elsőéves hallgatókhoz fordulva hangsúlyozta, hogy méltónak kell lenniük a történelmi hagyományokhoz, tisztelniük kell a törvényeket és az alkotmányt és szolgálniuk kell a hazát. „De mindenekelőtt legyenek boldog emberek! Isten éltesse mindnyájunkat, Isten éltesse a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet az új tanévben is. Legyen számunkra az egyetem üdve a legfőbb törvény / Salus Universitatis Suprema Lex Esto!”- fogalmazott Patyi András.

Trócsányi László igazságügyi miniszter beszédében kiemelte, hogy az egyetem alapítása óta a kormány mindent megtett, hogy jó körülmények között, magas minőségű oktatás folyjon az intézményben. Szerinte az NKE szellemi műhely is egyben, amelynek oktatói és hallgatói révén évről évre erősebb szellemi kisugárzása van. „Kamatoztatni örökségünkből a jót és nyitottnak lenni a világra és a jövőre” - fogalmazta meg a következő időszakra vonatkozó tanácsát az igazságügyi tárca vezetője, aki szerint az egyetemen olyan stratégiai ágazatokra koncentrálódnak a képzések, amelyekre az államnak nagy hangsúlyt kell fektetnie a jövőben is. Szerinte a hivatás nemcsak nagy felelősséggel jár, de megbecsülést és érvényesülési lehetőséget is kell, hogy jelentsen a közszolgálatban dolgozók számára. „Ezért is indította el a kormány a hivatásrendek számára az életpályamodell programot”- tette hozzá Trócsányi László. A miniszter úgy véli, hogy a közszolgálatban folyamatosan jelentkeznek az újabb kihívások, így alkalmazkodni kell az új körülményekhez, de az állandó erkölcsi és szellemi alapértékeket meg kell tartani. „A közjó létezik és az államnak az elsőrendű feladata ennek védelme. Az új kihívások leküzdéséhez azonban nélkülözhetetlen az állam fokozottabb szerepvállalása”- tette hozzá a tárcavezető.  Trócsányi László szólt arról is, hogy a közbiztonság mellett legalább olyan fontos egy állam életében a jogbiztonság, valamint a környezeti biztonság is. „A Víztudományi Kar létrehozása azt jelenti, hogy az NKE a 21. században él”- fogalmazott. A miniszter kiemelten fontosnak tartja az államtudományok magas szintű ismeretét a köz érdekében dolgozók számára, ezért is támogatja az államtudományok oktatásának bővítését az intézményben. „A saját és az ország jövője is az Önök kezében van”- fordult az elsőéves hallgatókhoz Trócsányi László, aki szerint a mai világban bátorság is kell ahhoz, hogy valaki egy közösség, egy nemzet szolgálatának szentelje életét.

A tanévnyitó ünnepségen sor került az elsőévesek fogadalomtételére, majd a hallgatók képviselői a fogadalom általuk aláírt példányát átadták az igazságügyi miniszternek. A rendezvényen a karok képviselői - a hagyományokhoz híven - emlékszalagot kötöttek a kari és az egyetemi zászlókra.

A tanévnyitót követő fogadáson Molnár Zoltán államtitkár beszédében mérföldkőnek nevezte az idei tanévnyitót, amelyet először rendeztek immáron öt kar részvételével az új Oktatási Épületben. A Fenntartói Testület ügyvivője szerint az egyetem fejlődése nem egy spontán folyamat, hiszen az az intézményfejlesztési tervnek megfelelően zajlik. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az NKE az együttműködés egyeteme. Ennek jó példája a kormány és az intézmény együttműködésének gyümölcse, a Ludovika Campus fejlesztése.


Patyi András rektor beszéde teljes terjedelmében itt olvasható.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Távérzékelés - Környezetünk feltérképezése

    •  dsc5620 2
    •  dsc5601 2
    •  dsc5603 2
    •  dsc5622 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a 2017-es őszi szemeszter tantárgyi repertoárjából sem maradhatott ki az egyetem ismeretterjesztő kurzusa, a Ludovika Szabadegyetem, ahol az NKE civil és hivatásos hallgatói mellett külsős érdeklődők hétről-hétre betekintést nyerhetnek a közszolgálat különböző tudományterületéről származó különleges előadásokba. A szezonnyitó kurzust Dr. Bíró Tibor, a Víztudományi Kar dékánja tartotta „Távérzékelés a vízgazdálkodás szolgálatában” címmel.

Bíró Tibor a Debreceni Agrártudományi Egyetemen végzett agrármérnökként, PhD dolgozatát a síkvidéki vízrendezés témakörében írta. Főbb kutatásai a belvízi jelenségek vizsgálataira vonatkoznak. Ezen belül a digitális terepmodellek és idősoros analízisek vízgazdálkodásban való alkalmazásával, a belvízi elöntések gyakoriságának statisztikai vizsgálatával, a belvíz-veszélyeztetettség térképezésével, valamint belvíz-hidrológiával és az összegyülekezési folyamatok elemzésével foglalkozik. Összesen 160 publikáció szerzője, illetve társszerzője. 2000-ben elnyerte a Kvassay Ösztöndíjat, 2001 és 2003 között az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjában részesült. Szakmájában tagsági tisztséggel rendelkezik számos tudományos testületben: állandó tagja a Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Tudományos Tanácsának, az MTA Elnöki Víztudományi Bizottságának, továbbá a Magyar Hidrológiai Társaság Tudományos Tanácsának tagja. 2016 szeptemberében felkérést kapott az Akadémia Elnökétől a Nemzeti Víztudományi Kutatási Program kidolgozásában való részvételre.

A VTK dékánja előadását egy fogalom-meghatározással indította, ugyanis a „távérzékelésnél” a gyanútlanabb olvasó, vagy hallgató könnyen abba a hibába futhat, hogy a „távvezérlésre” gondol. Bíró Tibor kiemelte, hogy a távérzékelés ugyan távvezérléssel működhet, azonban a meghatározás arra az eljárásra gondol, amikor az egyes repülőalkalmasságokon elhelyezett szenzorokkal információt gyűjtünk be. Ilyen repülőalkalmasságok például a műholdak, repülőgépek, sárkányrepülők, vagy UAV-k, azaz drónok. A távérzékelés alapja a felszínről visszaverődő elektromágneses sugárzás. A passzív mérésnél a nap visszaverődő sugárzását mérik, míg az aktív mérések során szenzorokkal küldenek jelet. A gépeken elhelyezett szenzorok letapogatják az alattuk elterülő területet, az így kinyert adatokat pedig a közszolgálat különböző területei nagyon jól tudják hasznosítani. „Az elmúlt 1-2 évben a vízügybe szinte berobbant a távérzékelés” – hívta fel a figyelmet a technológia fejlődésére, ugyanis a víztudománynak hatalmas áttörést jelentett a drónok elterjedése.

Bíró Tibor rávilágított, hogy a víztudomány a technológiát különböző mentesítési feladatok támogatásánál, mint a sík- és dombvidéki vízgyűjtők vagy medrek felvételezésénél, elöntési modellek feltérképezésénél használja, valamint hatalmas szerepe van a védekezési feladatoknál, árvizek és belvizek felmérésénél, töltések, gátak vizsgálatánál. Ismertette, a multiszenzoros távérzékelés elemei a hiperspektrális légiszenzor, a légi lézerszkenner, a középformátumú digitális kamera, valamint a terminális infra légi szenzor. A geodézia, azaz a földtani mérések több hónapos procedúráját felváltotta az 1 napos távérzékeléssel történő mérés.

2013-ban a valaha mért legnagyobb dunai ár sújtotta Magyarországot. A VTK dékánja kiemelte, hogy ekkor már pontosan tudták követni az árhullámot a magyar szakemberek, közel 13.000 ortofelvétel készült az árvízről. Az elemzéseknek hála az ország vízügyi biztonságát már sokkal pontosabb adatokkal tudják szavatolni. A kolontári vörösiszap katasztrófa alkalmával is bevetették a technológiát, amikor LIDAR adatgyűjtéssel vizsgálták a területet. Bíró Tibor felhívta a figyelmet, hogy ekkor a magyar kutatócsoport világszínvonalon tudta felmérni a károsult területet, köbtized pontossággal megállapították a kiömlött vörösiszap mennyiségét, vizsgálták a fennmaradt tárolók veszélyeztetettségét, valamint percre pontosan le tudták modellezni a kiömlő káros anyag folyását.

A magyar kutatók a hiperspektrális technológia továbbfejlesztésével hatalmas mennyiségű adatot tudtak kifejteni a felmért területből. A talajon megtalálható különböző dolgok, különböző hullámhosszon verik vissza a leküldött elektromágneses hullámot, így anyagi szinten le tudják bontani a mért területet. „Ez szinte egy digitális ujjlenyomatvétel” – mondta Bíró Tibor. Később ezzel a technikával tudta a magyar csapat felmérni a Mexikói-öbölben bekövetkező olajkatasztrófát is. A VTK dékánja az ENSZ-nek is bemutatta a technológiát, a bécsi központban fel is szólalt a témában. A vízgazdálkodás jövőjével kapcsolatban kifejtette, hogy egyre pontosabb képet fognak tudni alkotni árvizekről, precízebben fogják tudni elkészíteni a vízgyűjtők és a síkvidéki területek digitális terepmodelljét.

Az előadás során az NKE tudományos rektorhelyettese ismertette a hallgatókkal a kurzus féléves koncepcióját és a tanulmányi kötelezettségeket. „Ebben a félévben is igyekeztünk olyan programokat válogatni, amelyek reményeink szerint felkeltik az Önök érdeklődését” – fejtette ki Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy. A szemeszter során a hallgatók a közszolgálat különböző témáit fogják körüljárni, mint például a terrorizmus és a gerillahadviselés kérdését, magyar légierő helyzetét, hungarikumok szabályozását, vagy a Zrínyi szablya történetét.


A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017.szeptember 12-én kerül megrendezésre, ahol Prof. Dr. Máthé Gábor tart előadást „Gondolatok az Osztrák-Magyar Monarchia 150 éves jubileumán” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció: http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról: http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2017-2018-i_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Megalakult az Egyetemi Sportigazgatóság

    •  dsc9471 2

Megkezdte működését az egyetemi sportélet megszervezéséért felelős Egyetemi Sportigazgatóság (ESI). Az ESI a rektor közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egység, amelynek feladatai közé tartozik még a sportlétesítményekben megvalósuló testnevelési, kiképzési és egyéb sportfoglalkozások tervezésének összehangolása, megszervezésének támogatása. Az ESI feladata a kapcsolattartás és együttműködés szervezése a sportegyesületekkel, valamint más állami és civil sportszervezetekkel. Közreműködik a Rektori Tanács által kiadásra kerülő egyetemi sportversenynaptár összeállításában, koordinálja a sportversenyeken történő egyetemi megjelenést, a sportmarketing és kommunikációs feladatok ellátását, továbbá egyetemi sportinformációs rendszert működtet. Mindezek mellett részt vesz az egyetemi sportlétesítmények működtetési feladatainak meghatározásában és végrehajtásában, az üzemeltetést ellátó szervezet felügyeletében, a sportvagyon szabad kapacitásának hasznosításában.

A Ludovika Campus területén a 2017/2018. tanév során folyamatosan kerülnek átadásra az egyetemi kiképzést, testnevelést és sportolást szolgáló új létesítmények. A jelenleg is meglévő sportlétesítmények köre kiegészül szabadtéri pályákkal (6 sávos rekortán atlétikai pálya – hármas- és távolugró lehetőséggel; 2 db 20x40 méteres műfüves labdarúgó pálya; 28x48 méteres többfunkciós rekortán sportpálya; 4 db salakos teniszpálya). Készül az intézmény új sportközpontja, benne egy 25x21 méteres 8 sávos fedett úszómedencével és a hozzá tartozó 10,5x17 méteres tanmedencével. Mellette kézilabda, kosárlabda, futsal, röplabda, tenisz, tollaslabda és számos más sportágra alkalmas sportcsarnok, továbbá különálló bemelegítő csarnok ad majd lehetőséget a sportolásra.

Szintén a campuson kapott helyet a 25 méteres, 10 állásos statikus, valamint a 25x15 méteres szituációs lőteret magában foglaló Lövészklub. Az RTK új képzési épületében 450 m2-es erőfejlesztő és konditerem, valamint 250 m2-es küzdőterem került kialakításra. A park területén futókör, lovas út épül, továbbá folyamatban van a történelmi Lovarda rekonstrukciója. Az Orczy-park felújítását követően a „Kalandpark” is újra megnyílik.  


Szöveg: Veres Eszter

Megosztás a Facebook-on


Új tanév új épületekkel

    • fokep
    •  dsc4987 2
    •  dsc5180 2
    •  dsc5221 2
    •  dsc5246 2
    •  dsc5334 2
    •  dsc5391 2
    •  dsc5427 2
    •  dsc5462 2
    •  dsc5496 2
    •  dsc5558 2
    •  dsc4866 2
    •  dsc4867 2
    •  dsc4881 2
  • Előző
  • Következő

Már a Ludovika Campus új épületeiben kezdte meg a tanévet a héten az NKE egyetemi polgárainak többsége. A Rendészettudományi Kar (RTK) és az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) hallgatói és oktatói birtokba is vették az új Oktatási Épületet, valamint az RTK speciális okozatási és kollégiumi épületét.

A hétvégén mintegy ezer hallgató már be is költözött az NKE kollégiumaiba. Ebből 590-en a pár évvel ezelőtt átadott Orczy úti létesítménybe, mintegy 300-an pedig az RTK új épületébe. A Rendészettudományi Kar elsőéves hallgatói jelenleg is öthetes alapkiképzésüket töltik a Farkasvölgyi úti campuson. Ők szeptember 24-én költöznek majd át a Ludovika Campusra. Az új Oktatási Épületet elsősorban az ÁKK és az RTK hallgatói használják majd, és itt alakították ki a két kar tanszékeinek, valamint igazgatási egységeinek irodáit is. Így mindkét kar dékáni hivatala is ebben az épületben található meg mostantól.

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar hallgatói és oktatói továbbra is a Ludovika Főépületben, míg a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar egyetemi polgárai a Hungária körúti campuson folytatják munkájukat. Az intézmény idén létrejövő ötödik kara, a Víztudományi Kar képzései pedig ezt követően is Baján zajlanak majd.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Újra szabadegyetem az NKE-n!

    • szabadegyetem

Az Európát érő terrortámadások új formáiról, a fedett nyomozók munkájáról és az úgynevezett hungarikumokról is hallgathatnak előadásokat a többi között a Ludovika Szabadegyetem idei őszi programjában. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos ismeretterjesztő előadás-sorozata nagy sikert aratott az elmúlt években: a nagyközönség számára is nyílt, hetenkénti előadások sok érdeklődött vonzottak, ráadásul az intézmény hallgatói szabadon választható tantárgyként is felvehetik azt a tanrendjükbe.

A programsorozat első, szeptember 5-i előadásán arról lesz szó, hogy a műholdakról és a különböző repülési magasságokból nyert távérzékelési adatokat hogyan lehet minél hatékonyabban felhasználni a vízgazdálkodás tervezési folyamataiban, az előrejelzésekben és a napi feladatok végzésében. Dr. Bíró Tibor, a Víztudományi Kar dékánja előadásában szól majd arról, hogy az árvizek, a belvizek, az aszályjelenségek észlelése, előrejelzése, a vízminőségi kárelhárítás, a tervezési és védekezési feladatok végrehajtása mennyire támaszkodik manapság a korszerű térbeli információnyerési módszerekre.

A Ludovika Szabadegyetem december 5-ig tartó programsorozatában olyan érdekességekről is lehet majd hallani előadást, mint például a nemzetközi terrorizmus hálózatai, a balkáni országokban újra megerősödő radikalizmus, vagy a katasztrófavédelmi műveletek tervezése. Magyarországon 2004 óta integrált légvédelem működik, szövetségi alárendeltségben. Hol a helyük ebben a magyar katonáknak? Az október végi előadásában erre a kérdésre is próbál majd választ adni Gajdos Máté főhadnagy, aki három évig dolgozott a „Sziklában”, a Magyar Honvédség egyik különleges létesítményében. Már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tulajdonában van a Zrínyi-szablya hiteles másolata, amelynek eredetijét évszázadok óta a bécsi Szépművészeti Múzeum őrzi. A Zrínyi-hagyományok egyik jeles darabjának történetéről Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy tart előadást, november 21-én.

A kedd esténként, 18 órától kezdődő rendezvények előadói között megtalálhatjuk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mind az öt karának oktatóit, akik az adott téma szakértőiként biztosítják az elhangzott információk hitelességét, tudományos megalapozottságát. A Ludovika Szabadegyetem programjai mindenki számára elérhetőek, de az egyes előadásokra külön regisztrálni kell. Az egyetem hallgatói pedig szabadon választható kurzusként is választhatják a programsorozatot.

A Ludovika Szabadegyetem tervezett előadásairól és a jelentkezéssel kapcsolatos részletekről itt kaphatnak információkat:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2017-2018-i_-szemeszter

Megosztás a Facebook-on


Képzéssel a szervezett bűnözés ellen

    • blasko b

A szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés részeként szakirányú továbbképzést szervez rendőrök, ügyészek és bírók részére a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A két féléves képzés alatt a legmodernebb ismereteket szerezhetik meg a bűnüldözésben és az igazságszolgáltatásban dolgozó szakemberek.

Az elmúlt években a tömeges migráció megjelenésével aktivizálódtak az embercsempészésre specializálódott bűnözői csoportok, amelyek hatalmas összegeket kaszáltak a migránsok illegális szállításából. Az Europol vezetője szerint 2015-ben 3-6 milliárd dollár közötti rekordbevételük lehetett az európai menekültváltságot kihasználó nemzetközi embercsempész hálózatoknak. Rob Wainwright, az Európai Unió rendőri együttműködési szervezetének igazgatója egy brit lapnak azt nyilatkozta, hogy az európai embercsempészet kiterjedtsége ma már megközelíti a kábítószer-kereskedelemét.

Többek között ez is azt példázza, hogy az eddiginél is nagyobb összefogásra van szükség az európai országok között a szervezett bűnözés visszaszorításához. A nemzetközi együttműködés mellett a hazai hatóságoknak, a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás szerveinek is hatékonyabb koordinációra van szükség ahhoz, hogy eredményeket lehessen felmutatni. A szervezett bűnözés hazai és nemzetközi helyzete, a közbiztonságra kiemelt veszéllyel bíró terrorcselekmények megelőzése indokolja, hogy az ellene fellépő, a bűnüldözésben és az igazságszolgáltatásban tevékenykedő hivatalos személyek egymás munkáját megismerjék, és együttes fellépéssel segítsék elő a bűncselekmények eredményesebb felderítését, a hatékonyabb vádemelést és az időszerű, megalapozott ítélkezést.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem A szervezett bűnözés elleni küzdelem elmélete és gyakorlata nevet viselő szakirányú továbbképzési szakot indít. A két féléves képzésre a bíróságnál, ügyészségnél, rendőrségnél dolgozó, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek jelentkezhetnek. „A képzés kiemelten kezeli a kiberbűnözés elleni hatékony fellépést elősegítő ismeretek átadását, és a képzésben résztvevők tudásának és készségeinek továbbfejlesztését”- mondta  Prof. Dr. Blaskó Béla ny. rendőr vezérőrnagy. A szakfelelős szerint a szervezett bűnözéssel összefonódó kiberbűnözés korunk technikai vívmányait használja fel jogellenes célokra, és ezért a bűnüldöző szervek tagjai részéről fokozott felkészültséget igényel az ellene történő fellépés. „Ebben a harcban csak akkor lehetünk eredményesek, ha magunk is birtokában vagyunk a szükséges technikai ismereteknek és gyakorlati megoldásoknak”- fogalmazott Blaskó Béla.

A képzés átfogóan mutatja be a szervezett bűnözés elleni küzdelem elméleti és gyakorlati ismereteit, és az átadott tudásanyaggal segíteni kívánja a szervezett bűnözés körébe tartozó bűncselekmények felderítését és bizonyítását. A képzés ismerteti a szervezett bűnözéssel érintett büntetőeljárásban a bírói, az ügyészi és a nyomozó hatósági tevékenység speciális teendőit, valamint felveti a gyakorlatban felmerülő jogalkalmazási problémákat, és megoldásokat nyújt azokra. „Az egyik fő cél az, hogy az egyes hivatásrendek között erősödjön a kommunikáció”- tette hozzá a szakfelelős. A szakot elvégzők olyan kompetenciákra tesznek szert, amelyek képessé teszik őket a szervezett bűnözéssel összefüggő büntetőügyekben való eljárásra is. Mindezt olyan komplex szemlélet és tudás birtokában teszik, amelynek középpontjában a modernizáció elveinek és gyakorlatának konzekvens alkalmazása áll. A képzésben résztvevők jól hasznosítható, gyakorlatorientált tudást sajátítanak el, amely segítséget nyújt a bírói, ügyészi és nyomozó hatósági munka professzionális végzésére. Olyan ismeretekről van szó, mint például a szervezett bűnözés elleni küzdelem hatályos jogi szabályozása, a titkos információgyűjtés elméleti és gyakorlati kérdései a bűnüldözésben és az igazságszolgáltatásban vagy felderítést és bizonyítást támogató elemző-értékelő tevékenység.

Az Egyetem Kiváló Oktatója címmel is kitüntettet Blaskó Béla szerint kezdetben 30-40 fő képzését végzi majd az egyetem és a jelentkezőknek rendelkezniük kell munkahelyi vezetőjük vagy állományilletékes parancsnokuk hozzájárulásával is. Ők tudják ugyanis azt, hogy melyik kollégájuknak van igazán szüksége a legaktuálisabb ismeretekre. Blaskó Béla úgy látja, hogy minden bűnüldözésben és igazságszolgáltatásban dolgozó szakember számára fontos lenne ezen ismeretek elsajátítása, így reméli, hogy a képzés hosszabb távra szól és akár bővülhet is a résztvevők száma.

A képzés egyik kezdeményezője és koordinátora dr. Tóth Éva ny. kúriai bíró, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes egyetemi tanára is úgy látja, hogy a képzés elindítását a szervezett bűnözés hazai és nemzetközi jelenlegi helyzete, elszaporodottsága, a jól szervezett terrorcselekmények megelőzése indokolja. A szakember fontosnak tartja, hogy a bűnüldözésben és az igazságszolgáltatásban tevékenykedő hivatalos személyek egymás munkáját - azon belül, az egyes munkafolyamatokat, munkamódszereket, szervezési feladatokat is – megismerjék. Ez azonban szerinte csak akkor lehet teljes és eredményes, ha a képzések légkörét - a témák jellege ellenére is - az őszinteség jellemzi, ezért is csak a rendőrség, az ügyészség és a bíróság vezetői által beiskolázottak vehetnek részt rajta. Tóth Éva a képzés tematikájában megjelenő legfontosabb témakörök között említette a szervezett bűnözésre vonatkozó jogi szabályozás fejlődésének megismerését, a tanúvédelem kérdését, valamint a titkos eszközök eredményének bizonyítékként való felhasználásának lehetőségét. A szakember hozzátette azt is, hogy a képzés résztvevői megismerhetik a Belügyminisztérium kiemelt szerveinek bűnfelderítő tevékenységét, a szervezett bűnözés körében előforduló leglényegesebb bűncselekmények feldolgozását, a felderítés és a vizsgálat, valamint a vádemelés jogdogmatikai és bírói gyakorlatát. A szóbeli vizsgával záruló képzést a kezdeményezők, így Tóth Éva is, azért tartják időszerűnek, mert ebben a témában, elsősorban a gyakorlati alkalmazásban bizonytalanságok tapasztalhatóak.

A cikk teljes terjedelmében a Bonum Publicum júliusi számában olvasható.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Blaskó Béla, RTK, 2017

Mindenkinek meg kell ismernie Kínát!

    •  dsc1117 2
    •  dsc1074 2
  • Előző
  • Következő

„Azt gondolom, nagyon tévesen ítéljük meg Kínát és a kínaiakat Magyarországon, így mindenkinek meg kell ismernie az ázsiai országot” – hívta fel a figyelmet Kocsi János Gyula hadnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (NKE HHK) oktatója, aki egy évet tölthetett el a YES CHINA ösztöndíj programmal a Zhejiang Egyetemen. Kína a világ vezető „diák importőr” országa, így ott számos külföldi ösztöndíj és képzési program vár a hallgatókra.

„Úgy gondolom, mindennek alapja a tudás, amihez elengedhetetlen, hogy az ember felfedezze a világot!”- mondta honlapunknak Kocsi János, aki egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kis községből, az 1500 fős Tiszakanyárból jutott el egészen Kínáig. Életpályájában meghatározó szerepet játszott a honvédség: közép- és felsőfokú tanulmányait is katonai iskolákban végezte. Az NKE jogelődjében, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen évfolyamelsőként végzett és szerzett tiszti rendfokozatot. Már ekkor sem állt messze tőle a tudomány világa, hiszen az egyetemi évek során is sikerült egy OTDK különdíjat „begyűjtenie”. Jelenleg az NKE HHK gyakorlati oktatója, szakaszszintű harcászatot és túlélést tanít a kar honvédtisztjelöltjeinek.

A külföldi tanulmányi ösztöndíjat a Youth Of Excellence Scheme Of China programon keresztül sikerült elnyernie 2016-ban az NKE fiatal oktatójának. Az ösztöndíj keretében Kína partner országaiból diplomás közszolgálati tisztviselők jelentkezhettek különböző posztgraduális képzésekre. A kínai „Egy öv – Egy út” külpolitikai stratégiának egyik pillére az oktatási együttműködés, amelynek célja, hogy Kína partnerei még jobban megismerjék az ázsiai országot. „A kínai kormányzat a kölcsönös megértés és megismerés jegyében indította el ezt a programot. Mivel a kínai kultúra valódi megismerését több mint 8000 km választja el tőlünk, a YES program keretében közelebb kerülnek a nyugati partnerországok, így Magyarország is” – fejtette ki honlapunknak.

Kocsi János az egy év időtartamú mesterképzésen kínai tanulmányok szakon tanulhatott a Shanghajtól 170 km-re lévő Hangzhou településen, a Zhejiang Egyetemen. Hangzhou egy közel 10 milliós város, amely a 21. század egyik úttörőjének számít az urbanizáció és a digitalizáció területén. A városban található a kínai Alibaba központja, amely a világ egyik legnagyobb cége. A vállalat alapítója Jack Ma, aki Ázsia egyik legbefolyásosabb embere, hatalmas energiákat fektet a térség és az egyetem fejlesztésébe. A Zhejiang Egyetem 7 kampusszal rendelkezik, hatalmas kiterjedésű, közel 50.000 hallgató folytathat itt felsőfokú tanulmányokat. Kiemelte, hogy ez az egyetem Kínában a 3., míg a világ felsőoktatási rangsorában az 51. helyen szerepel. A hadnagy elmondta, hogy egy hatalmas kulturális sokk volt számára az első hónap, a világszemlélete egészen megváltozott, egy csapásra minden felgyorsult körülötte: „Magyarország szinte egy kis gombszem lett a világtérképen.”

A program keretében 54 országból utazhattak ki hallgatók: Kocsi Jánost egyedüli magyarként, európaiként és katonaként választották be 2016-ban. Kiemelte, hogy az első hónap rendkívül furcsa volt: meg kellett tanulnia pálcikával enni, megismernie az alap kínai szavakat, elintézni a szükséges egyetemi adminisztrációt. A nemzetközi környezet nem volt számára probléma, hiszen már korábban is számos külföldi konferencián és gyakorlaton vett részt. „Viszont a kínai társadalomba való beilleszkedés nagyon nehéz volt. Ahogy telt az idő, adaptálódtam, megismertem a kultúrát és a digitális újításokat”- mondta. A magyar nép sajátossága, hogy kis népessége ellenére is mindenhol fellelhető a világon, így a távoli kínai egyetemen is az ott tanuló magyar diákok voltak a hadnagy segítségére. A képzés angol nyelven zajlott, reggeltől egészen estig. A hónapok során egyre sűrűsödtek a programok, a kínai társadalomelméleti és gazdasági órák mellett tanulmányi kirándulásokon is részt vettek az ösztöndíjasok, ahol megismerhették az ázsiai országot. „A cél az volt, hogy kendőzetlenül megismerjük a kínai társadalmat. Ne csak másodkézből, a médiából és könyvek által legyenek következtetéseink, hanem hogy személyesen is megtapasztaljuk a valódi Kínát” – emelte ki. Kínai nyelvből szintmérővizsgát kellett végezniük, ami után Kocsi János, bár nem volt kötelező, kínai HSK3 nyelvvizsgát is tett. A képzés második szemesztere a szakdolgozatírásról szólt, ahol az NKE oktatója a kínai képzési és oktatási programokat kutatta, hogy hogyan lehet leghatékonyabban bemutatni a külföldiek számára a kínai társadalmat. A záróvizsgáit kiemelkedően, 90% felett sikerült abszolválnia. „Diplomáciailag nagy hangsúlyt fektettek képzésünkre, szinte kiemeltek minket, ösztöndíjasokat a többi diák közül. Nem erőltették ránk azt a gondolatot, hogy az ő államberendezkedésük vagy kormányuk jobb lenne a miénknél. Nagy tisztelettel bántak minden hallgatóval” – ismertette honlapunkkal. Gondolatait összegezve rávilágított, hogy a kint eltöltött 1 év során rengeteget fejlődött, kitágult a világképe, és ami a legfontosabb, megerősödött a haza iránti szeretete.

„Ázsia minden egyes területét ajánlom a fiatal hallgatóknak. Amelyik országba tudnak, jussanak el. Lássák és tapasztalják meg az ok-okozati összefüggéseket, hogy miért olyan fejlettek a kelet-ázsiai országok” – hívta fel a figyelmet a távol-keleti ösztöndíj lehetőségekre. „Ugyanúgy, ahogy ők tanulnak a nyugati társadalmaktól, mi is tanulhatunk a keleti kultúráktól. Véleményem szerint Magyarország a jövőben nagyon sokat tud kamatoztatni a kínai kapcsolatokból!”

Az NKE fiatal oktatója Kínával szeretne foglalkozni a jövőben is. Nemrég jelentkezett az NKE Hadtudományi Doktori Iskolába, ahol a kínai katonai gondolkodás területén szeretne kutatni. Emellett reméli, hogy az NKE erős kínai oktatási együttműködési kapcsolatain keresztül lesz lehetősége még ismételten meglátogatni az ázsiai országot.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: HHK, Kína, ösztöndíj

A közigazgatás generációi

    • nevtelen 1

Egy szervezet számára mindig stratégiai fontosságú az emberierőforrás-gazdálkodás kérdése. Nincs ez másképp a komplexen és bonyolultan működő, különböző államigazgatási szerveket és helyi önkormányzatokat magába foglaló magyar közigazgatásnál sem. Jelenleg közel 110.000 fő dolgozik tisztviselőként, pályáját megkezdő Z generációtól egészen a nyugdíjazáshoz közel álló korosztályig, eltérő képességekkel és igényekkel. A különböző generációk motivációról, a közigazgatási vezetők lehetőségről, valamint a jövő kihívásairól kérdeztük Dr. Szakács Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar egyetemi docensét.

Meglepő módon, Magyarországon az OECD országok átlagához képest fiatalabb a közigazgatási személyi állomány összetétele. Ez az arány a közigazgatás különböző szintjei között megoszlik. Amíg központi közigazgatási szerveknél a fiatalabb, Y és Z generáció dominál, addig a helyi szintű önkormányzatoknál az idősebb állomány a meghatározó. „Szakmaiság szempontjából egy fordított arány lenne az egészségesebb, ahol a fiatalabb generációk a helyi és területi szerveknél megtanulnák a szakma alapjait, aztán pár év gyakorlatszerzés után helyezkednének el a központi közigazgatásban” – mondta Szakács Gábor. Ehhez természetesen elengedhetetlen, hogy egy közigazgatási életpályáról beszéljünk, ami tartalmazza az egymásra épülő munkaköröket és feladatrendszereket. Az, hogy a generációk fordított arányban helyezkednek el a közigazgatás szervezetében, előnyökkel és hátrányokkal egyaránt jár: jó, ha a fiatalabb generációk bejönnek, hozzák az új tudást és lendületet, az új elköteleződéseket. Viszont negatív, ha magas a fluktuáció. Miután a fiatalok generációs adottságukból már sokkal könnyebben váltanak munkahelyet, így ha nem tudnak kiteljesedni az adott munkakörben, nem várják meg, hogy jobbra forduljon a világ, hanem 1-2, de akár fél éven belül továbblépnek. Ez a központi közigazgatásban az idősebb generációkra is egyre jellemzőbb, ezért a szakmának komoly tudás-kiáramlással kell számolnia. „Jelenleg 10-15%-os fluktuációval számolhatunk általánosságban, magasabb százalékot már rendkívül nehéz kezelni” – fejtette ki Szakács Gábor.

Hogy lehet elkerülni azt, hogy a munkaerő kiábránduljon a közigazgatásból?

Szakács Gábor szerint a szervezeti kultúra sokszor mindennek az alapja. Ha a dolgozó felismeri, hogy nem feltétlen azonosak az elképzelései a közigazgatási attitűddel, akkor egy idő után vagy „bedarálja a rendszer”, és kénytelenül beáll a sorba, vagy kiábrándul és továbbáll. „Legfontosabb, hogy a szervezeti kultúrában megjelenjenek az alapvető értékek, ezek ugyanúgy áthassák a szervezet vezetőjét, mint a legegyszerűbb ügyintézőt. Amíg a versenyszférát a minél nagyobb profit elérése hajtja, addig a közigazgatásban központi érték a köz szolgálata kell, hogy legyen. Bármennyire idealisztikusan is hangzik.”

A teljesítményedzés és menedzselés fontos alapja a modern menedzsmentszemléletnek: a dolgozók igénylik, hogy elmondhassák a véleményüket, visszajelzést adjanak és kapjanak a munkafolyamatokról. A generációk közti különbségre a Közszolgálati Humán Tükör kutatás mutatott rá, ahol az integrált stratégiai emberierőforrás-gazdálkodás szellemében vizsgálták meg a közigazgatás személyi állományát. Míg a fiatalabb generációs dolgozók kifejezetten igényelték, hogy munkájukat teljesítményük alapján értékeljék, addig az idősebb dolgozóknál megfigyelhető, hogy a bérek közti kiegyenlítésre játszanak. Nem szeretnek azzal szembesülni, hogy valaki hatékonyabban dolgozik náluk, így időszakosan is magasabb a bére. Fontos, hogy a vezetők felvállalják ezt a konfrontációt a generációk között. Ha ehhez nincs meg a kellő motiváció a szervezetben, akkor elveszik a teljesítménykényszer.

A közszolgálati mentorációs programok jelenleg is a stratégiai közigazgatási HR menedzsment fejlesztésének egyik alappillérei. Szakács Gábor elmondta, hogy a mentori rendszer jelenleg is kialakítás alatt áll. „Ezeket a cölöpöket szeretnénk beépíteni a különböző fejlesztési programjainkba. A mentori rendszer alatt elsőként sokszor azt értjük, amikor egy fiatal dolgozót tanácsokkal lát el egy idősebb és tapasztaltabb kolléga, aki bevezeti őt a szakma rejtelmeibe”. Szakács Gábor azonban felhívta a figyelmet, hogy a mentorációnak nem szabad egyirányúnak lennie a különböző generációk tekintetében: „Nyugat-Európában nagyon sok helyen alkalmaznak fiatalokat, mint mentorokat. Az idősebb generáció tagjait, akár vezetőket is, a fiatalok a szárnyaik alá veszik, és a technika által nyújtott lehetőségeket tanítják meg számukra.”

A motiváció és ösztönzés területén rengeteg lehetőség van. A jutalmazást és a büntetést külső motivációként aktívan alkalmazza a közigazgatás, azonban a belső motivációk adta lehetőségeket kevésbé veszik igénybe a vezetők. A legtöbb motivációkutatás kimutatja, hogy a dolgozók nem a jövedelmet jelölik meg az elsőként a számukra legfontosabb igény közt, hanem sokkal inkább a megbecsültséget és azt, hogy a számukra megfelelő munkakörbe dolgozhassanak. „Ez már a vezetőkön múlik. Kérdés, hogy megfelelő munkát kap-e a dolgozó, olyat, amit meg is tud csinálni. Ha a kompetenciáihoz képest kevésbé összetett a feladat, akkor az egyén unatkozni fog, ha viszont jóval nehezebb, akkor feszeng az adott munkakörben” – emelte ki. Kifejtette, hogy erre megoldást nyújthatna, ha lenne egy olyan átfogó, a közszolgálati személyi állományt monitorozó rendszer, amin keresztül a dolgozókat horizontálisan is lehetne mozgatni a pozíciók között az intézményi kereteken kívül. Így nem ragadna meg az ember egy adott közigazgatási szerven belül.

Közigazgatás-fejlesztés felsőfokon?

A különböző közigazgatási generációk képzéséért és továbbképzéséért Magyarországon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felel, ahol a 18 éves egyetemista hallgatót és a veterán közigazgatási szakembert egyaránt oktatatják. Az NKE-n belül az Államtudományi és Közigazgatási Kar a közigazgatás- és az államtudomány fellegvára, ahol az alap- és mesterképzés mellett, a Vezető- és Továbbképzési Központ képzései, valamint a Közigazgatási Doktori Iskola PhD képzései várják a közigazgatás személyi állományát. A közigazgatásban megvalósuló továbbképzési rendszer hasonló, mint a multinacionális cégeké. Az egyetem oktatói gárdája mellett a képzésben részt vesznek közszolgálati szakemberek, trénerek is. Az oktatás portfólióját széleskörű e-learning tananyag egészíti ki. A tisztviselők számára a vonatkozó jogszabályok kialakítottak egy képzési pontrendszert, a kiválasztott területen 4 évente folyamatosan képezniük kell magukat. Szakács Gábor véleménye szerint gyakorlat azt mutatja, hogy nem az a fő szempont, hogy az adott dolgozónak milyen fejlesztésekre lenne szüksége, hanem hogy a tisztviselők mivel tudják a leggyorsabban megszerezni az előírt továbbképzési pontokat. Így kicsit elbillent a mérleg nyelve a gyorsabb és kényelmesebben elvégezhető e-learning képzések irányába, pedig a személyes tréningeknek legalább olyan fontos szerepe van. „Cél, hogy mindenki olyan továbbképzésen vegyen részt és olyankor, amilyenre szüksége van a fejlődéshez” –emelte ki.  Ennek az alapjai elérhetőek a széleskörű képzési tartalmakkal, hiszen a VTKK továbbképzési rendszere szinte érinti a közigazgatási szakma minden területét.

Reformok és kihívások

Szakács Gábor kifejtette, hogy a közigazgatási emberierőforrás-gazdálkodás számos reformon és innováción átesett, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy a közszolgálat rendkívül lassan alakítható át. A fejlesztéseket kisebb lépésekben kell végrehajtani, mindezt kiegészítve egy nagyon erős kommunikációval és marketinggel annak érdekében, hogy a személyi állomány megértse a fejlesztés lényegét és fontosságát.  A jövő egyik kihívása, hogy sikerül-e egyszer odáig eljuttatni a jogszabályi hátteret, hogy a közigazgatás egységesen átlátható és rugalmas legyen. Fontos kérdés, hogy a közigazgatásban meg tud-e jelenni a kreativitás és az innováció. Az közigazgatási vezetők számára pedig hatalmas erőpróba lesz, hogy a különböző generációkból adódó eltérő készségekkel és képességekkel hogyan tudják a magyar közigazgatás javát szolgálni.


A cikk teljes terjedelmében a Bonum Publicum júliusi számában olvasható.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on