Szűkítés


Minden Címke 584


bejegyzések

Az év hallgatói magazinja a Forum Publicum

    •  dsc8227 2

Az év hallgatói magazinjának választották a Forum Publicumot.

Az elismerést a Várkert Bazárban a DUE Médiahálózat által szervezett Országos Ifjúsági Sajtófesztiválon vehette  át az újság főszerkesztője és a lap tulajdonosának képviseletében, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke. A Forum Publicum az első díjjal olyan felsőoktatási intézmények hallgatói újságait utasította maga mögé mint az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vagy a Semmelweis Egyetem.

A magazin először 2012 nyarán jelent meg, azóta közel negyven lapszám, több mint ötvennyolcezer példányban került az olvasók kezébe. Az elmúlt öt év alatt ötvennél is több hallgató írása jelent meg hasábjain. Korábban több elismerésben is részesült a lap; 2016-ban ugyanebben a kategóriában második helyezést ért el, 2015-ben pedig elnyerte a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület Pro Sperare- díját, amivel a magazin látványos fejlődését, és a szerkesztőség hallgatói újságírás szerepét növelő munkáját értékelték.

Megosztás a Facebook-on


NKE-s gyakornok az Országgyűlés Hivatalában

    • 1233
    • 12345
    • 132
  • Előző
  • Következő
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tíz hallgatója segítette a Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság gyakornoki programját a tavaszi szemeszterben.
2016-ban az Országgyűlés Hivatala és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem együttműködési megállapodást kötött, melynek értelmében a hivatal a korábbihoz képest több hallgatót fogad szakmai gyakorlat keretében.
A résztvevők ez idő alatt megismerkedhettek a Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság tevékenységével és részt vehettek az Országgyűlési Könyvtár, a Képviselői Információs Szolgálat és az Országgyűlési Múzeum napi munkafolyamataiban. A tavaszi félévet lezáró rendezvény keretében a hallgatóknak lehetőségük nyílt beszámolni tapasztalataikról is.

A programban résztvevő diákok és mentoraik szervezeti egységenként:

Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság

– Kojsza Dávid – mentor: Dula Marina
– Kiss Luca Blanka – mentor: Kerekes Mária

Országgyűlési Könyvtár

– Mirkovszki Dorina – mentor: Czákné Szomor Ildikó
– Löber Anna Laura – mentor: Kardos Helga
– Tóth Virág Ditta – mentor: Maltsik Balázs
– Szontagh Réka Mária – mentor: Varga Tímea

Országgyűlési Múzeum

– Szathmáry Zsófia – mentorok: Andrási Réka, Juhász Zoltán

Képviselői Információs Szolgálat

– Subert Viktor – mentorok: Dr. Samu-Nagy Dániel, Holle Alexandra
– Bence Bianka – mentorok: Soltész Katalin, Simsa Tünde
– Sági Vanessa – mentorok: Csorba György, Vajda Adrienn
– Szabó Mátyás – mentorok: Holle Alexandra, Máté Olga


Forrás: Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság

http://www.nemzetfotere.hu/blog/posts/veget-ert-a-gyakornoki-program

Megosztás a Facebook-on


Honvédelem napi megemlékezések

    • fokep
    •  dsc8022 2
    •  dsc8017 2
    •  dsc8011 2
    •  dsc7967 2
    •  dsc7949 2
    •  dsc7930 2
    •  dsc7894 2
    •  dsc7873 2
    •  dsc7853 2
    •  dsc8038 2
    •  dsc8058 2
    •  dsc8063 2
    •  dsc8085 2
    •  dsc8101 2
    •  dsc8107 2
    •  dsc8111 2
    •  dsc8117 2
    •  dsc8121 2
    •  dsc8126 2
    •  dsc8130 2
    •  dsc8134 2
    •  dsc8138 2
    •  dsc8142 2
    •  dsc8146 2
    •  dsc8150 2
    •  dsc8154 2
    •  dsc8162 2
    •  dsc8169 2
  • Előző
  • Következő

A Gesztenyés kertben található 1848-as Hősi Emlékműnél tartott koszorúzási ünnepséget a Honvédelem Napja alkalmából a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK). A délutáni ünnepi állománygyűlésén pedig elismerések átadására is sor került.

A magyar honvédsereg három hetes ostrom után, 1849. május 21-én foglalta vissza Buda várát. Ennek emlékére 1992-től ezen a napon ünnepeljük a Magyar Honvédelem Napját. A Gesztenyés kertben található síremlék 1877 óta hirdeti a budavári ostrom alatt elesett honvédkatonák önfeláldozó hősiességét. Az emlékműnél rendezett ünnepségen Dr. Kaló József, a HHK egyetemi docense kiemelte, hogy Buda elfoglalása egyike volt a szabadságharc legrövidebb és legsikeresebb ostromműveleteinek. „A 17 napig tartó csatában a magyar honvédség komoly, mintegy ötezer fős veszteséget okozott az ellenségnek és több mint 200 ágyú, valamint több ezer puska jutott a mieink kezére”- mondta Kaló József, aki szerint ez volt a szabadságharc egyik legnagyobb győzelme, amellyel lezárult a dicsőséges tavaszi hadjárat. A docens elmondta, hogy nem véletlenül ez a nap a Magyar Honvédelem napja, hiszen 1541 óta először foglalta vissza önerőből a magyar haderő az ország fővárosát. „Tisztelegjünk a mai napon ezen csodás győzelmet kivívó hősök és mindazok emléke előtt, akik a haza védelmében áldozták életüket”- fogalmazott Kaló József.

Az ünnepi megemlékezés után a Honvédelmi Minisztérium, a Honvéd Vezérkar és a Magyar Honvédség Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság nevében Takács Tamás, Dr. Papp Ferenc és Dr. Martin Attila ezredesek helyezték el az emlékezés virágait az emlékműnél. Az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár nevében Baráth Ernő ezredes, parancsnok, míg a Hegyvidéki Önkormányzat képviseletében Praimajer Mária és Földvári Gergely koszorúzott. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nevében Dr. Horváth József főtitkár és Dr. Szászi Gábor ezredes, a HHK dékánhelyettese helyezett el virágot a szobornál.

Ünnepi állománygyűlésen is megemlékezett a 168 évvel ezelőtt történtekről a HHK, az MH Ludovika Zászlóalj és az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság. A rendezvényen Németh Balázs tanársegéd osztotta meg a szabadságharccal kapcsolatos gondolatait. Beszédben felidézte Görgey Artúr tábornok alakját, akinek élete végéig viselnie kellett az „áruló” bélyegét. „Görgey csak tűrt, tűrt és tűrt, és úgy halt meg, hogy nem került sor a rehabilitálására- fogalmazott Németh Balázs. Elhangzott, hogy Deák Ferenc szerint erre azért nem kerülhetett sor, mert meg kellett hagyni a magyarokat abban a hitben, hogy a szabadságharcot fegyveresen nem lehetett leverni, csak árulással. Ferenc Józseffel kapcsolatban elhangzott, hogy számára is példaértékű volt a magyarok hősies helytállása a budai vár ostromakor, még a hálószobájában is őrzött két, ezzel kapcsolatos festményt.

Az ünnepségen ismertették a honvédelmi miniszter által kitüntetettek névsorát. Simicskó István az oktatás, képzés kategóriában az „Év Katonája Kitüntető Címet” adományozta Dr. Varga Béla Lajos alezredesnek, a HHK Repülő Sárkány-hajtómű Tanszék egyetemi docensének. A honvédelmi miniszter a ténylegesen eltöltött évei elismeréséül a Tiszti Szolgálati Jel 20 év után járó II. fokozatát adományozta Dr. habil. Berek Tamás alezredesnek, a HHK Műveleti Támogató Tanszék vezetőjének és Vas Tímea őrnagynak, a HHK Repülésirányító és Repülő-hajózó Tanszék tanársegédjének. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésével kapcsolatos tevékenysége során tanúsított kiemelkedő helytállása elismeréséül a Migrációs Válsághelyzet Kezeléséért Szolgálati Jelet kapta Dr. Ujházy László alezredes, a HHK Katonai Vezetéstudományi és Közismereti Tanszék vezetője.

Az ünnepségen kiemelkedő színvonalú tudományos kutatói, oktatói és doktori témavezetői munkájáért Hadtudományi Emlékplakettet vehetett át Prof. Dr. Kovács László ezredes, a HHK Elektronikai Hadviselés Tanszék egyetemi tanára, valamint oktatói és rendszerbiztonsági felügyelői feladatainak színvonalas ellátásáért Megyeri Lajos Zoltán alezredes, a HHK Híradó Tanszék tanársegédje. Az Altiszti-Legénységi Szolgálati Jel 20 év után járó II. fokozatát Csábiné Bozány Magdolna zászlós, a Ludovika Zászlóalj állományának tagja vehette át.

A Honvédelem Napja alkalmából dicséretben részesült Gyürki-Kiss Endre őrnagy, Holló Krisztián őrnagy, Kiss Balázs főhadnagy, Koczka Réka közalkalmazott, Imre Gábor alezredes, Nagymihály Zsolt alezredes, Bártfai László őrnagy és Berki Zoltán főhadnagy.

Az állománygyűlésen közreműködött a nemzetközileg is elismert Honvéd Férfikar, amely Európa szinte egyetlen hivatásos férfikórusa.

Szöveg: Szöőr ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Megjelent az Új Nemzeti Kiválóság Program pályázati kiírása

    • unkp banner
A Program célja a tudományos utánpótlás megerősítése, a tudományos életpálya vonzóvá tétele, a kiváló oktatók, kutatók pályán- és itthon tartása, illetve az egyetemek tudományos teljesítményének ösztönzése. A program keretében a kiváló, kutatási tevékenységet végző felsőoktatási hallgatók (alapképzés, mester /osztatlan/ képzés, doktori képzés), doktorjelöltek, fiatal oktatók, kutatók 5 havi, illetve 10 havi ösztöndíjban részesülnek, a fogadó felsőoktatási intézmények pedig a saját nyertes pályázóik ösztöndíj összegének 40%-a mértékében kutatási-működési támogatást kapnak. A hallgatók, doktorjelöltek és fiatal oktató-kutatók - támogatott célcsoporttól függően - 75.000 - 350.000 forint/hó nettó támogatásban részesülnek.
 
Az ösztöndíjakat az oktatásért felelős miniszter adományozza.
 
A pályázat részletei, információk, dokumentumok megtalálhatóak az alábbi linken:
Megosztás a Facebook-on


Új nemzedék, új szemlélet

    • fokep
    •  dsc7682 2 2
    •  dsc7695 2 2
    •  dsc7696 2 2
    •  dsc7697 2 2
    •  dsc7705 2 2
  • Előző
  • Következő

Az elektronikus hadviselés modern eszközei, a rendőrség és a civilek kapcsolata, valamint a határvédelem is szerepelt a témák között azon a rendezvényen, amelyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakkollégiumainak hallgatói mutatták be legújabb kutatási eredményeiket.

Három évvel ezelőtt alakult meg az NKE-n a Szakkollégiumi Együttműködési Fórum (SZEF), amely az egyetem hét szakkollégiumát fogja össze és képviseli a külvilág felé. A SZEF által szervezett rendezvények egyik fontos célja, hogy lehetőséget biztosítson a szakkollégiumok hallgatói számára a nyilvánosság előtt való bemutatkozásra. Kovács Szabolcs, a szervezet elnöke elmondta, hogy az előadások sokszínűsége jól tükrözi a szakkollégiumok eltérő tudományos profilját, de a kutatási témák közötti összhang egyben meg is teremti az egységet a szervezetek között.

„Az NKE hét szakkollégiuma közül öt már megkapta a megfelelő minősítést és a fennmaradókat is arra bíztatjuk, hogy szerezzék azt meg”- mondta köszöntőjében Dr. Zán Krisztina alezredes. A Tudományos Ügyek Irodája vezetője elmondta, hogy az idei OTDK-n is sikeresen szerepeltek az egyetemi szakkollégiumok hallgatói, akik közül 5-en az első helyet is megszerezték. Elhangzott, hogy idén, a víztudományi profilú Zsuffa István Szakkollégiummal együtt már hétre nőtt az egyetemi szakkollégiumok száma. Zán Krisztina beszélt a pályázatokról is, kiemelve a KÖFOP-projekt és az Új Nemzeti Kiválósági Program lehetőségeit. Utóbbi esetében 149 millió forint áll az egyetem rendelkezésére, hogy a legkiválóbb pályázatokat támogassa.

Az elektronikai hadviselés eszközeiről beszélt előadásában Szmolnik Laura. A HHK harmadéves honvédtisztjelölt hallgatója az Öböl-háborút és a NATO 2011-es líbiai hadműveletét elemezte. Kiemelte, hogy az Öböl- háború volt a történelem első információs háborúja, amelynek során számos olyan elektronikai újítás jelent meg, amely jelentősen befolyásolta a küzdelem kimenetelét. Ezek közé sorolta az intenzív felderítést és zavarást és a nagyszámú, elektronikai hadviselésre használt repülőgépet. Utóbbiak segítségével az amerikaiak már a háború első szakaszában jelentős légi fölényre tettek szert. A Puskás Tivadar Szakkollégium hallgatója szerint a NATO líbiai hadművelete is egy újabb fejlődési pont volt az információs hadviselésben, hiszen ekkor jelentek meg először tömegesen a pilóta nélküli légi járművek, azaz a drónok.

„Ahogy az amerikaiak igazgatták Irakot a megszállás idején, elrettentő példaként kell szolgáljon a jövőben, hogy hogyan nem szabad ezt csinálni”- mondta előadásban Matusik András. Az Ostrakon Szakkollégium hallgatója részleteiben vázolta az Egyesült Államok által, az Irak megszállását követően megszervezett közigazgatás negatívumait. Ilyennek nevezte a többi között a tapasztaltan hivatalnoki állományt, a társadalommal való tényleges kapcsolat hiányát, a túlterhelt minisztériumokat. Elmondta, hogy az iraki hadsereg leépítése sokszor azzal járt, hogy az egykori katonák a lázadókhoz csatlakozva küzdöttek a megszállók ellen. Elhangzott, hogy az állami média teljes amerikai befolyás alatt állt, és az irakiak többsége a függetlenebbnek tűnő Al Jazeera műsoraiból tájékozódott.

Az árvízvédelmi falak típusairól és működésükről szólt Zagyva Dániel. A Zsuffa István Szakkollégium hallgatója elmondta, hogy árvízről akkor beszélhetünk, ha a megemelkedett vízmennyiség kilép a medréből, addig csak áradásról van szó. Elhangzott, hogy amíg az ármenetesítés egy felkészülési folyamat, addig az árvízvédelem már konkrét beavatkozást is jelent. Az előadó beszélt a hagyományos, homokzsákos védekezésről, valamint az árvízvédelmi falakról is. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy azok készülhetnek betonból, vasbetonból és téglából is és a homokzsákokkal szemben többször is felhasználhatóak. Magyarországon két jelentősebb árvízvédelmi fal található: az egyik Szegeden, a másik Szentendrén.

„A szabályalapú fiskális politika bevezetésére azért volt szükség 2010 után, mert a költségvetési hiány és az államadósság is nagyon megugrott az azt megelőző években” –mondta el előadásában Losonczi Krisztián. A Magyary Zoltán Szakkollégium hallgatója elmondta, hogy amíg például 2006-ban majdnem 10 százalékos volt a költségvetési hiány, a tavalyi évre sikerült ezt 2 százalék alá faragni. Hasonló folyamat játszódott le az államadóssággal 2011 után, aminek az eredményeként jelenleg 74 százaléknál tartunk. „A szabályalapú fiskális politika egyik nagy előnye, hogy bizonyos szabályok közé szorítja a gazdaságpolitikai mozgásteret”- hangsúlyozta Losonczi Krisztián.

Elsősorban a média befolyásolja a változékony civil-rendőr kapcsolatot Nagy Ivett szerint. A Szent György Szakkollégium hallgatója előadásában számos rendőrviccet felidézett a rendszerváltás előtti és utáni időszakból. Kutatásai során azt tapasztalta, hogy a mai napig nem alakult ki igazán a bizalom az emberekben a rendőrök iránt. Például a lakosok többsége, ha meglát egy rendőrautót, nem biztonságérzetet ad számára, hanem inkább „beparázik” tőle. Mindebben a médiának van különösen nagy felelőssége az előadó szerint.

A határvédelemnek különböző eszközei voltak a magyar történelemben a gyepűk és határvármegyéktől kezdve a határvadász egységek felállításáig. Az új típusú rendészeti kihívásokat a tömeges migráció hívta életre Hangácsi Ádám szerint. A Nemzetbiztonsági Szakkollégium hallgatója úgy véli, hogy a déli határ védelméhez a fizikai mellett szükség volt egy jogi határzárra is és csak így lehetett biztosítani azt, hogy jelentősen csökkent az illegális határátlépők száma 2015 óta. Az előadó beszélt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, azaz a FONTEX szerepéről is, kiemelve az együttműködés fontosságát az európai határvédelemben.

A hagyományos háborúk helyett, amelyeket országok vívtak, manapság egyre gyakoribbak az úgynevezett felkelés elleni katonai műveletek. Ezek esetében pedig fontos szerepe van a civil-katona együttműködéseknek és a lélektani műveleteknek. Erről beszélt előadásában Kovács Georgina. A Biztonságpolitikai Szakkollégium hallgatója szerint a katonai műveletek során úgy kell hatni a civil környezetre, hogy az lehetőleg kivesse magából a felkelőket. Megfelelő kommunikációs esetén ugyanis a civil közeg a katonákat fogja támogatni egy ilyen jellegű konfliktusban.

A tudományos konferencián elhangzott előadásokról külön kötet készül majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jóvoltából.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Vezérőrnaggyá léptette elő az NKE rektorhelyettesét a köztársasági elnök

    • nevtelen 1
A honvédelmi miniszter előterjesztésére  vezérőrnaggyá léptette elő Prof. Dr. Padányi József dandártábornokot, a NKE tudományos rektorhelyettesét Áder János köztársasági elnök május 17-én, szerdán, a Sándor Palota tükörtermében.

Prof. Dr Padányi József  két és fél évtizede teljesít szolgálatot a katonai felsőoktatás területén belül. 1991-től TMB ösztöndíjas, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia műszaki tanszékének oktatója, majd különböző vezető pozíciókat töltött be az egyetemen. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012-es megalakulásától kezdődően rektori felkérést kapott az NKE stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettesi, 2015. január 1-től az NKE tudományos rektorhelyettesi magasabb vezetői tisztség ellátására.
A mai ceremónián rajta kívül még négy honvédtábornokot léptetett elő altábornaggyá és vezérőrnaggyá Áder János. Altábornagy lett Varga János vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnökének koordinációs helyettese, valamint Huszár János vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka. Vezérőrnaggyá léptette elő Dezső Sándor dandártábornokot, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgató-helyettesét, Nagy József dandártábornokot, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgató-helyettesét.  Az ünnepélyes előléptetésen részt vett Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes, dr. Firicz László, a tárca közigazgatási államtitkára és dr. Orosz Zoltán, Honvéd Vezérkar főnökhelyettes.
 
Forrás: honvedelem.hu
Megosztás a Facebook-on


Két pályázattal is várja a BM a tudománykedvelőket

    • shutterstock 269439293

A Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára és a Belügyi Tudományos Tanács pályázatot hirdet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem PhD hallgatói számára a doktori képzési díj, illetve a doktori fokozatszerzési eljárási díj költségátvállalására a 2017/2018. tanévre. A költségátvállalás célja a belügyi tudományos kutatói utánpótlás biztosítása a PhD (doktori) tudományos fokozat megszerzésének elősegítése útján. A pályázat benyújtásának határideje 2017. szeptember 04.

A pályázati kiírásról bővebb információ:

 http://www.bm-tt.hu/assets/letolt/palyazat/2017/bttphd.pdf


A Belügyi Tudományos Tanács tudományos, szakmai pályázatot hirdetett meg Az új évezred kihívása – Digitális, infokommunikációs képességek címmel. A pályázat meghirdetésével a Belügyi Tudományos Tanács célja írásra serkenteni mindazokat, akik valamilyen módon érintettek a pályázatban dokumentált témakörökben. A feladat tanulmányok, innovációs javaslatok megírása „e-közigazgatás” és „kritikus információs infrastruktúra” témakörökben. Pályázni egyénileg és csoportosan is lehet. A pályázat benyújtásának határideje 2017. október 15.

A pályázati kiírásról bővebb információ:

http://www.bm-tt.hu/assets/letolt/palyazat/2017/btttudpalya.pdf

Megosztás a Facebook-on


Fejben dől el minden?

    • fokep
    •  dsc7626 2
    •  dsc7636 2
    •  dsc7652 2
    •  dsc7663 2
  • Előző
  • Következő

Dr. Haller József előadásával zárult a Ludovika Szabadegyetem rendezvénysorozat 2017-es tavaszi szemesztere. A Rendészettudományi Kar Rendészeti Magatartástudományi Intézet intézetvezetője, egyetemi docense „Agresszió: neurobiológiától a kriminológiáig” címmel tartott előadást.

Haller József egyetemi tanulmányait a Babes-Bolyai Tudományegyetem biológia szakán végezte Kolozsváron, majd PhD- fokozatot szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 2004 óta az MTA doktora. Kutatói állásban dolgozott a kolozsvári Biológiai Kutató Központban, a holland Leiden University-n, valamint tudományos főmunkatársként és tanácsadóként a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben. Az NKE RTK-n 2016 óta oktat, emellett rendszeresen oktatat az Eötvös Loránd és Semmelweis egyetemek doktori iskoláiban. Az egyetemi katedra mellett szakterületének megbecsült szakembere, különböző orvostudományi kutatócsoportok, konzorciumok és kutatóintézetek vezetője volt karrierje során. Számos hazai és nemzetköz elismerés birtokosa.

Az agresszió és a neurobiológia összefüggéseit, valamint a kriminológiai viszonyát vázolta fel előadásában Haller József. Az alapvető kérdés az, hogy a bűnelkövetés neurobiológiailag meghatározható-e vagy sem, továbbá hogy az agyban bekövetkező változásokon alapuló bűnelkövetés alkalmával a tettest gyógyítani kell, vagy büntetni? Ez elsőre bonyolultnak tűnhet, azonban az NKE intézetvezetője részletesen kifejtette az agresszió kialakulásának okait, valamint az agresszivitás hatását az emberi agyra, illetve az emberi agy hatását az agresszivitásra.

Az agresszió funkciója fájdalom okozása az erőforrások megszerzése céljával. Az agresszió akkor működik funkcionálisan, ha jó az „ár-érték” arány, tehát ha az agresszív cselekvésbe befektetett energia kifizetődik. Az agresszivitásnak számos formája létezik. Lehet proszociálisan agresszív valaki, például a rendőr, aki a társadalom rendjének fenntartása érdekében kénytelen erőszakot alkalmazni. Egy bokszmeccs során is tombol az agresszivitás, ekkor semleges agresszióról beszélhetünk. Továbbá beszélhetünk antiszociális agresszióról, amikor egy bankrabló kirabol egy bankot, vagy amikor bandák utcai verekedésbe kezdenek. A kriminológia az antiszociális agresszióval foglalkozik, a bekövetkezett bűntettekkel. Ezekről az agresszív cselekményekről elmondható, hogy abnormálisak és diszfunkcionálisak, tehát a viselkedés a befektetett ár, a következmény nagyobb, mint a cselekvéssel elnyert érték. „Két jele van, hogy az agresszió abnormális: az egyik, hogy egy mentális zavarhoz párosul, a másik, hogy megszegi a törvényt” – mondta Haller József.

„Miért abnormálisan agresszív az ember? Tanuljuk az agressziót, vagy agresszívnek születünk?” – tette fel a kérdést az NKE intézetvezetője. Az agresszió kutatására számos kísérletet tett a tudományos világ, mind állatokon, mind embereken. A Harlow majmokon végzett kísérletéből kiderült, hogy azok az egyedek, amelyek az anyjuk nélkül laboratórium környezetben nevelkedtek, elzárva fajtársaiktól, felnőtt korukban az ismeretlen ingerekre sokkal agresszívabban válaszoltak, mint az átlagos majmok. Ez az embereknél is ugyanígy megfigyelhető. Az NKE egyetemi docense kiemelte, hogy ez egy általános biológiai reakció, mivel az agresszió formája sosem változik, így a szocializációs fejlődésből kimaradt egyedek sokkal agresszívabbak, mivel nem volt önkontrolljuk. „Megállapíthatjuk, hogy nem az agressziót kell megtanulni, hiszen az agresszió bennünk van. Azt kell megtanulni, hogy hogyan kontrolláljuk. Ezt lessük el a szocializáció során. Ha egy agresszív környezetben növünk fel, nem azt tanuljuk meg, hogy hogyan kell agresszívnak lenni, hanem nem tanuljuk meg, hogy hogyan illeszkedjünk be a társadalomba” – mondta.

Haller József kiemelte, hogy az agy bizonyos részének stimulálásával, a hipotalamusz elektromos ingerlésével kiváltható fizikai agresszió. A neurobiológiában ezt a területet kutatják az agresszivitással kapcsolatban, igyekeznek feltérképezni azokat az agyi ideghálózatokat, amelyek az agresszivitás kialakulásáért és kontrollálásáért felelnek. Az agresszió kialakulásának mechanizmusa a következő agyi neurológiai hálózaton működik: először a beérkezett ingereket a homloklebeny megszűri, itt található az agy morális gátja. Amennyiben a provokáció vagy egy erős hatás áttöri ezt a gátat, akkor a hálózat következő állomása az amigdala, amely a morális döntést érzelmekkel ruházza fel. Ezután jön a hipotalamusz, ahol az agy kiosztja a parancsot. A végső állomás az agytörzs, amely az izmokat működteti az agresszió megtestesítéséhez.

Haller József rávilágított, hogy az antiszociális agresszivitásnál megváltozott az agy valamelyik agresszivitásért felelős területe, így meggyengültek vagy túlzottan megerősödtek az agresszív gondolatokért felelős védőgátak. Megváltozott a morális mérlegelés, érzelmi gát, vagy a hipotalamuszi fék működése. Az agy megváltozása természetes, külső környezeti tényezők, stresszorok hatására adott életkorban különböző módon változik meg az agyunk. Így egy esetleges gyermekkori trauma kiválthatja az erőszakos bűnözésre való hajlamot.

„Biológiai, szociális és pszichológiai jelenségek szimbiózisáról van szó: amikor a pszichológia és a szociológia idegrendszeri változásokat idéz elő, ezek a változások megváltoztatják a viselkedést, amely megváltoztatja a társadalomba való integrálódást” - mondta Haller József az abnormális agresszivitásról. Az abnormális agresszió kezelésének számos formája van: lehet kezelni az okok megszüntetésével, szegénység kiküszöbölésével vagy oktatással, megelőzhetjük az agresszió kialakulását különböző felvilágosító programokkal, továbbá kezelhető az abnormális agresszivitás pszichoterápiával, gyógyszeres kezeléssel, vagy műtéttel. Az NKE egyetemi docense szerint a jövőben sokkal hatékonyabb lesz az agyi működés feltérképezése a technika fejlődésével, amivel majd könnyebben megállapítható lesz az, hogy milyen különbségek vannak a normális és abnormálisan agresszív emberek között.

Az előadás során hagyományosan átadták az állandó külsős érdeklődők számára az elismerő okleveleket, amellyel azoknak a vendégeknek a teljesítményét ismerte el az egyetem, akik a félév során regisztráltak és aktívan részt vettek a Ludovika Szabadegyetem programjain. Az előadás-sorozat a következő félévben is folytatódni fog, további információ szeptembertől várható az egyetem honlapján.


Szerző: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd

Megosztás a Facebook-on


Hivatásuk: a nemzet szolgálata

    •  dsc7015 2
    •  dsc6615 2
    •  dsc6621 2
    •  dsc6688 2
    •  dsc6694 2
    •  dsc6737 2
    •  dsc6791 2
    •  dsc6825 2
    •  dsc6901 2
    •  dsc7086 2
    •  dsc7104 2
    •  dsc7106 2
    •  dsc7153 2
    •  dsc7191 2
    •  dsc7217 2
    •  dsc7270 2
    •  dsc7294 2
    •  dsc7338 2
    •  dsc7348 2
    •  dsc7364 2
    •  dsc7368 2
    •  dsc7434 2
    •  dsc7477 2
    •  dsc7491 2
    •  dsc7564 2
  • Előző
  • Következő

Idén májusban ismét megtartották a Ludovika Fesztivált a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, immáron nyolcadik alkalommal. A rendezvény hagyományosan a Ludovika Zászlóalj Száznapos Ünnepségével indult, ahol azokat a honvédtisztjelölteket ünnepelték, akik elérkeztek a tiszti esküjük letétele előtti utolsó kihíváshoz.

A Száznapos ünnepség szokása egészen a 18. századig nyúlik vissza. 1919-ig a volt Osztrák-Magyar monarchia tisztképző intézményeiben a növendékek avatásuk előtt 1000, illetve 500 nappal 1000 napos, illetve 500 napos ünnepségeket tartottak. A m. kir. Ludovika Akadémián 1924-ben elevenítették fel a szokást - mégpedig az avatást megelőző 100 nappal - innen ered a "száznapos ünnepség" elnevezés is.

„Önökre mi magyar emberek azért tekintünk büszkén, mert hivatásukul választották az egész nemzet szolgálatát. Hivatásul azt, hogy felkészültségükkel és elszántságukkal hazánk védelmének letéteményeseivé váljanak” – mondta Dr. Földváry Gábor, a Honvédelmi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testületének tagja a végzős tisztjelölteknek. Kiemelte, hogy a tisztavatás előtti időszakban érdemes számot vetni mindarról az önzetlen támogatásról, amelyet a szülőktől, oktatóktól, tisztektől és bajtársaktól kaptak a kiképzések és a tanulmányok során, valamint visszatekinteni a múltra, a Ludovika Akadémia örökségére. „Tekintsenek vissza a nagy elődökre, akiknek a szellemisége a Ludovika történelmi épületéből árad és 100 nap múlva Önöket is kötelezi majd” – mondta a tisztjelölteknek. Ismertette, hogy a kormány és a Honvédelmi Minisztérium elkötelezett a honvédség állományának megerősítésében. „Tudniuk kell, hogy a Magyar Honvédségre, amiben szolgálni fognak, minden honfitársuk, minden magyar állampolgár tisztelettel és bizalommal tekint” – bíztatott minden honvédtisztjelöltet az államtitkár.

Az ünnepség során átadták a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar elismeréseit a tisztjelölteknek. A Bolyai Vándorkardot Gál Bence, a végzős évfolyam rangelsője vehette át, a Bolyai Dísztőrt a végzős évfolyam rangelső hölgy hallgatója, Benyusovics Edina kapta meg. Ludovika Emlékkarddal Imre Péter évfolyamelső példaértékű munkáját jutalmazták, míg a Kossuth Dísztőrt Virágh Edina honvédtisztjelölt hölgy évfolyamelső vehette át. A Repülős Dísztőrt Göblyös Bence, a Szolnokon repülésirányító tanulmányt folytató rangelső hallgató kapta meg. A Szent László- díjat Mészáros Csongornak ítélték oda, a Kvasz András Repülős Dísztőrt pedig Herczeg Lászlónak. A HHK dékánja a Hadik András Tanulmányi Vándordíjat 2017-ben a Katonai Üzemeltetés Alapképzési Szak, Híradó Specializáció, Katonai Információbiztonsági Modul  IV. évfolyamos tancsoportja részére adományozta.

„A Száznapos ünnepség és a Ludovika Fesztivál mindannyiunk életében meghatározó esemény” – mondta Sári Szabolcs alezredes, a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj megbízott parancsnoka. Ünnepi beszédében rávilágított, hogy ezt a hagyományt még a Ludovika Akadémián végzett bajtársak hagyták örökségül a Ludovika Zászlóaljnak. Felhívta a tisztjelöltek figyelmét arra, hogy bár már nagyon közel járnak a hadnagyi csillaghoz, még nagy feladatok előtt állnak, hiszen csapatgyakorlatok és záróvizsgák várnak a rájuk következő 100 nap alatt. „Az előttetek álló feladatokhoz kívánok jó erőt, egészséget. Ne felejtsétek el, majd ha leteszitek az eskütöket, a feladatotok: a Hazáért mindhalálig!” – mondta.

A rendezvény ünnepi hangulatát a MH 54. Légierő Zenekar Honvéd Férfikara biztosította. Az ünnepséget követő Ludovika Fesztivál számos programmal várta az érdeklődőket. A Magyar Honvédség különböző szakterületei és hivatásrendjei mutatkoztak be a Ludovika téren felállított standoknál, emellett az egyetem karai és szervezetei, valamint Józsefváros Önkormányzata várta a résztvevőket. A gyerekműsorról a Bóbita zenekar gondoskodott. A dinamikus bemutató programokat több százan kísérték figyelemmel. Az esemény talán egyik legizgalmasabb pontja az volt, amikor a Katasztrófavédelmi Intézet életmentési bemutatót hajtott végre a Ludovika épületében, a második emeleten kialakult szimulált tűz elől „menekítették ki” az épületbe szorult kollégákat.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd

Megosztás a Facebook-on


A balkáni térség európai uniós bővítése Európa stabilitásának a kulcsa

    • fokep
    •  dsc6372 2
    •  dsc6388 2
    •  dsc6396 2
  • Előző
  • Következő

Európaizáció a Balkánon” címen tartottak konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Lőrincz Lajos előadótermében 2017. május 12-én. A plenáris ülést követő négy szekcióban az egyetem oktatói mellett a meghívott előadók a Nyugat-Balkánra ható európai integráció hátterét, az ehhez kapcsolódó uniós és magyar érdekeket, a Balkán régióját érintő átfogó kérdéseket, valamint az országok integrációjának lépéseit mutatták be.

Dr. Bóka János köszöntő beszéde nyitotta meg a konferenciát. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese beszédében kiemelte, hogy Magyarország számára kiemelt jelentőségű a Balkán, ezt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a nemzetközi kapcsolatok terén is figyelembe veszi: alig két napja a Ludovika Nagyköveti Fórum vendége a szlovén nagykövetasszony volt, egy hónapja pedig a horvát nagykövet.

A konferencia főszervezőjének a NETK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese a NETK koordinálásával működő Európaizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoportot jelölte meg, mely 2017 márciusában kezdte meg működését, legfőbb céljának pedig a magyar közigazgatási kompetenciahiány kielégítését, a kutatási eredményeknek a magyar külpolitikai stratégiába való beépítését tűzték ki, végső soron olyan az NKE-n oktatásban továbbadható tudásanyag kidolgozását, amellyel a közszolgálatba lépő szakemberek már fel lesznek vértezve. A kutatócsoport emellett hozzájárul az NKE kapcsolatrendszerének bővítéséhez, kutatóhálózat kiépítéséhez és az intézményközi kapcsolatok alakításához. Mindezt a KÖFOP finanszírozza, s bár a projekt időbeli korláttal rendelkezik, Dr. Bóka János kifejezte hitét aziránt, hogy olyan eredményeket érnek el, amelyek az operatív program végeztével is működőképesek lesznek.

Dr. Ördögh Tibor, a kutatócsoport vezetője kihangsúlyozta a Balkán fontos szerepét, valamint azt, hogy a céljuk lehetőséget biztosítani a fiatal kutatóknak, hogy elismert szakemberekkel dolgozhassanak és így ők is azzá válhassanak, mert egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezzel a témával mélyrehatóan tud foglalkozni.

Dr. Ördögh Tibor felidézte, hogy a Balkánhoz kapcsolódó balkanizáció kifejezéséhez általában negatív, pejoratív jelentést társítunk, ami az elmaradottságra és a káoszra, az elfogadhatótól eltérő állapotra utal. Ezt a kifejezést legelőször 1918-ban a New York Times használta, ám a mai napig is él a köztudatban. Ezzel ellentétbe kell állítani viszont a konferencia címében is feltűntetett európaizációt, amely a közösségiesedést, a nyugati értékrendet, a Balkán pozitív tartalommal való feltöltését jelenti. A NETK adjunktusa felidézte személyes tapasztalatát és állást foglalt a Balkánra jellemző vendégszeretet, élettempó és sokszínűség miatt annak pozitív voltjára.

A kutatócsoport vezetője összefoglalta, hogy a konferencia előadásai közgazdasági, védelmi, politikai, gazdasági és a nemzetközi kapcsolatok szempontjából hivatott bemutatni és elemezni a Balkán térségét, ország-specifikusan kitérve a demokráciára és az integrációra.

A plenáris ülés keretében Dr. Gosztonyi Krisztina „Az EU érdeke a nyugat-balkáni bővítésben” címen adott elő. A Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője kiemelte, hogy az Európai Unió számára a bővítés sikertörténet; a mai napig is kiemelt prioritással kezelt ügy annak ellenére, hogy az utóbbi években a gazdasági, a migrációs és a Lisszaboni szerződéssel életbe léptetett intézményi átalakításhoz kapcsolódó válságkezelésre kellett koncentrálnia az EU-nak. A bővítésnek hála dinamikusan fejlődik a belső piac és az EU a világpiacon is egyre nagyobb jelentőséggel bír. Az Európai Unió a békét és a szabadságot testesíti meg. Emellett Magyarország is kiáll; az ügy egyik élharcosaként hirdeti, a tagállamok felelőssége, hogy a szkeptikus tagállamokat is érdekeltté tegyék a bővítés iránt, mert az azzal járó hosszú távú stabilitás, jó szomszédi viszony és a töredezett régió összekapcsolása mindannyiunk érdeke.  

Várkonyi Márta előadásának központi témája az EU bővítési folyamatának átalakulása volt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa megerősítette, hogy a bővítés valóban sikertörténet, melynek nyitottságát értékként őrizni kell.  Mint mondta, a bővítési folyamat a korábbiaknál sokkal szigorúbb, szakaszoltabb eljárást jelent, amelyben a politikai elköteleződés és a technikai részletek nagy befolyással bírnak: az igazságügyi és az alapjogokra vonatkozó együttműködésnek a csatlakozási folyamat elején kell megnyílnia és a végéig nem zárulhat le. Ez azt is jelenti,  ha nincs megfelelő előrehaladás ezen területeken, akkor a tagállamoknak jogukban áll lelassítani vagy akár le is állítani a csatlakozni kívánó államra vonatkozó bővítési folyamatot, hiába teljesít jól az állam más területen. Várkonyi Márta a tagállam csatlakozását meghatározó tényezőknél két elvet emelt ki: az egyéni teljesítményt és a feltételesség igényét, melyeket vizsgálnia kell az EU-nak, hogy csak a valóban felkészült államok csatlakozhassanak, amelyek nem veszélyeztetik a szupranacionális szerv működését. Magyarország elkötelezett a Nyugat-Balkán mellett: az előadó büszkén jelenthette be, hogy integrációs diplomatákat delegáltak más tagállamok helyi kormányához, hogy az segítő szerepet vállaljon az adott állam integrációjában. Mocsáry Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa Belgrádban tölt be ilyen tisztséget.  

A plenáris ülést követően a konferencia négy szekcióban folytatódott, amelyeken többek között szó esett a balkáni védelem- és gazdaságpolitikáról, a demokrácia helyzetéről egy-egy ország példáján keresztül.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből került finanszírozásra. 


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Szlovéniával zárult a Ludovika Nagyköveti Fórum

    • fokep
    •  dsc6237 2
    •  dsc6259 2
    •  dsc6270 2
    •  dsc6283 2
    •  dsc6294 2
    •  dsc6319 2
    •  dsc6330 2
    •  dsc6344 2
  • Előző
  • Következő

Az idei tanév utolsó Ludovika Nagyköveti Fórumának vendége Ksenija Škrilec, Szlovénia nagykövete volt, aki No more shall foes, but neighbours be” címmel tartott előadást a Ludovika főépület Kápolnájában.

Őex. Ksenija Škrilec Magyar és Német Filológia szakon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd Nemzetközi Kapcsolatok posztgraduális képzés után Német nyelvből doktorált az Andrássy University-n. 1992 óta dolgozik a Budapesti Szlovén Nagykövetségen, ahol először titkárként, majd ügyvivőként tevékenykedett. Szolgálata során főként gazdaságpolitikával és bilaterális kapcsolatokkal foglalkozott. Őexc. a szlovén és magyar anyanyelvén kívül németül, angolul, szerbhorvátul és spanyolul is folyékonyan beszél.

A nagykövet 2013 óta tölti be magyarországi posztját, időszakának nemsokára a végére ér. Beszédében a négy év alatt elért sikerekre és együttműködésekre is kitért, hangsúlyozva a magyar-szlovén jó szomszédi, baráti viszonyt. Az előadás címe az egyik leghíresebb szlovén költő, France Prešeren tollából származik. Ksenija Škrilec nagyon fontosnak tartja a példaértékű szlovén-magyar barátságot, hiszen a két ország nem csak egymás szomszédja, de jó barátai is egymásnak, az egymással való diplomáciai együttműködés békés és zökkenőmentes. Elmondta, hogy Budapestre kerülésekor az egyik fő célja volt egymáshoz közelebb hozni a magyar-szlovén embereket különféle területeken és szinteken, ami sikerült is. Aktív politikai dialógus indult a két ország között, erős együttműködés vette kezdetét szlovén és magyar egyetemek és gimnáziumok között, illetve a kisebbségek védelmére is kiemelt figyelem irányult az elmúlt időszakban. Ksenija Škrilec hiszi, hogy a kisebbségeknek rendkívül fontos összekötő szerepe van az országokban, így a szlovén és magyar kisebbségek egyforma jogokkal rendelkeznek, mint otthoni társaik. Hasonlóképpen, a nemi egyenjogúságot is elengedhetetlennek tartják, a szlovák parlamentben például nagy arányban dolgoznak nők, amely arány európai viszonylatban is jónak számít.

Szlovénia változatos ország gyönyörű tájakkal, tengerrel, kikötővel, rengeteg erdővel, amely csábító a turisták számára, ezért nagy hangsúlyt helyeznek a turizmus fejlesztésére, az országimázs szépítésére. Az emberek vigyáznak a természeti értékekre és védik a környezetet, beleértve az erdőket, a nagyszámú medve populációt és a méheket is. A nagykövet asszony egyik projektje volt a ’Mézes Reggeli’ nevű program bevezetése itthoni és szlovén általános iskolákban, ahol a gyerekek méhekről és mézről tanulnak, illetve együtt elfogyasztanak egy finom reggelit.

A panelbeszélgetésen Dr. Bóka János beszélgető társai Dr. Szent-Iványi István, aki 2010 és 2015 között nagykövetként szolgált Szlovéniában, és Egeresi Zoltán, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársa voltak. Szent-Iványi István elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt a két ország közötti külpolitika egészen más volt, mint manapság; akkor inkább csak jó szomszédsági kapcsolatot ápoltak egymással, azonban ez mostanra egy komoly stratégiai partnerséggé erősödött, amelyben a felek kölcsönösen tisztelik és elismerik a másikat. A volt nagykövet szerint ez az egyik legjobban működő diplomáciai kapcsolat a magyarországi kapcsolatok között.

Egeresi Zoltán kiemelte Szlovénia fontos és pozitív szerepét a Nyugat-Balkáni országok között. A nagykövet a stratégiai kapcsolatok alapjának a jó kommunikációt és az egymás felé tett gesztusokat tartja. Záró gondolatként hozzátette, hogy Szlovénia jelenleg a Közép-Európában betöltött szerepén dolgozik a Nyugat-Balkáni országokkal együtt.

A Ludovika Nagyköveti Fórum sorozata a következő tanévben is folytatódik. Szeptemberben a meghívott vendég Törökország lesz.


Szöveg: Szigeti Julianna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Új NKE-s tagok az MTA testületeiben

    • kiss gyorgy halmai peter

Prof. Dr. Halmai Péter és Prof. Dr. Kiss György is bekerült a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egy-egy testületébe. Az MTA 188. közgyűlésén emellett megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia főállású vezetőit is.

A nemrégiben akadémiai székfoglalóját tartó Halmai Pétert, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tanszékvezetőjét az MTA Doktori Tanácsába választották be. A testületnek 22 tagja van, akiket a tudományos osztályok jelölnek. A tanács tagjává az Akadémia hazai tagja vagy az MTA doktora címmel, vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező köztestületi tag választható. A Doktori Tanács fő feladata az MTA doktora cím megszerzésére vonatkozó eljárás szakmai, ügyrendi és tudományetikai felügyelete, az eljárás egyes szakaszaiban esedékes döntések meghozatala és a cím odaítélése.

Az MTA Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság tagjává választották meg a közgyűlésen Prof. Dr. Kiss Györgyöt, az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola vezetőjét. A 16 tagú bizottság feladata az MTA és intézményei kiadói politikájának összehangolása, a könyv- és folyóirat-kiadás támogatására elkülönített költségvetési forrásokkal való hatékony gazdálkodás elősegítése.

Az MTA közgyűlése újabb három évre Lovász Lászlót választotta elnöknek, a testület főtitkára Török Ádám, főtitkárhelyettese pedig Barnabás Beáta. Az alelnöki pozíciókat Bokor József, Freund Tamás és Vékás Lajos töltik be 2020-ig.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Kibervédelem és veszélyek Magyarországon

    • fokep
    •  dsc6015 2
    •  dsc6021 2
    •  dsc6033 2
    •  dsc6041 2
  • Előző
  • Következő

 „A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen fontos és horizontális területté nőtte ki magát a kiberbiztonság” – mondta Dr. Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa a Ludovika Szabadegyetemen tartott előadásában. Ismertette, hogy az NKE-n elindult a Kiberbiztonsági Akadémia, valamint a Ludovika Kibervédelmi Kiemelt Műhely működése. Az előadásban kitért az ország biztonsági kihívásaira, felkészültségi szintjére, valamint a Magyarországot érhető aktuális és jövőbeni veszélyekre.

Krasznay Csaba 2003-ban szerezte meg diplomáját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar villamosmérnöki szakán. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, kutatási témája az elektronikus közigazgatási rendszerek biztonsága. Jelenleg az egyetem Kiberbiztonsági Akadémiájának programigazgatója. Felsőoktatási tevékenysége mellett folyamatosan dolgozik piaci közegben is, korábban a BME Informatikai Központjának, a kancellár.hu Zrt-nek és a HP Magyarországnak volt a munkatársa, ahol informatikai biztonsággal kapcsolatos projektekben vett részt. 2005 és 2015 között számos nemzetközi minősítésben részesült a szakterületén. A Magyary E-közigazgatástudományi Egyesület és az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás elnökségi tagja, valamint tagként részt vesz ISACA magyar tagozatának és a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetségnek munkásságában. 2011-ben az "Év Útmutató Biztonsági Szakemberének" választották.

„Ma a magyar lakosság 78%-a napi szinten használja az internetet” – ismertette Krasznay Csaba az előadás bevezetőjében. Kifejtette, hogy a mai fiatalok már aktív részesei a világhálónak, olyan szinten, hogy már egy három hónapos magzat ultrahangos képe is gyakori jelenség a közösségi oldalakon, ezzel megalapozva a születendő kisgyermek digitális lábnyomát. Az idősebb generáció is kezdi képviselni magát az online közösségben, így mára a családi kapcsolattartásnak nem okozhat gondot a térbeli távolság. „Ma egy digitális társadalomban élünk. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy minden informatikai alapon működik” – mondta.

Az NKE adjunktusa kifejtette, hogy az internet mint az információáramlás alapja mára stratégiai tényező, így szinte minden napra jut egy hackertámadás, amelyet a szakma elemezhet. A legaktuálisabb példa a francia elnökválasztás, ahol Emmanuel Macron és kampánystábja szerverét törték fel és szivárogtattak ki belső információkat. Ezeket a támadásokat azonban sikeresen elhárította Macron kiberbiztonsági csapata, tanulva az amerikai választási hibákból: a szervereken direkt számos hamis felhasználó és adat futott a hackerek megtévesztésére, így a kiszivárogtatott anyag valóságtartalma kétséges. Ezzel kapcsolatban Krasznay Csaba megemlítette, hogy sajnos megváltozott a média működése, a sajtóetika elve és a társadalom hozzáállása is. Kiemelte, hogy manapság szinte bárki lehet újságíró, a közösségi média segítségével, fals hírekkel egy megosztott twitter bejegyzés is országos hír lehet. Így egyre nagyobb veszélynek vagyunk kitéve az álhírekkel szemben, elengedhetetlenné válik a tudatos online hírolvasás. „Az internetező magyarok 88%-a van fent valamilyen közösségi hálózaton, ebből 81% az interneten keresztül szerzi be a napi híreket”- tette hozzá.

A társadalom a hasonló problémák megoldását általában informatikus mérnököktől, vagyis a technológiától várja. Krasznay Csaba azonban kifejtette, hogy a mérnökök ezt a problémát nem tudják feloldani, hiszen először meg kell fejteni a kérdést: „mi is maga a probléma?” Az előadás rávilágított, hogy a kiberbiztonsági kihívások mára átalakultak, hiszen a „más valaki problémájából” a közös problémánkká váltak. „A kiberbiztonság sokkal több, mint az információbiztonság, vagy az informatikai biztonság. Itt már jogról, nemzetközi kapcsolatokról, diplomáciáról és államok közti relációkról beszélünk. Ez lényegesen több, mint amelyet egy mérnöki szemlélettel meg tudunk oldani” – fejtette ki.

A támadási felületek alapja általában az emberi tényező. A felhasználók mellett a szoftver és hardverhibákat, a komplex rendszerek védelmi réseit, valamint az infrastruktúrát szokták támadni a hackerek. Biztonsági kihívás a széles körökben elterjedt informatikai rendszerekben elrejtett vírusok, a korszerűtlen webes rendszerek, egyedi fejlesztésű honlapok, valamint az ipari termelésirányító rendszerek. Az NKE adjunktusa kiemelte, hogy a szakma a technológia fejlődésével számos új biztonságtechnikai kihívással néz szembe: okostelefonok és a kapcsolódó applikációk, okoskiegészítők, mint például az okosórák, vagy a tévék, valamint a nem túl távoli jövő, az okosvárosok hálózata. Ezek a rendszerek már összeköttetésben állnak egymással, így feltörésük komoly károkat tud okozni a felhasználónak. Krasznay Csaba rávilágított: „Abba az irányba megyünk, amikor mindenünk hálózatos és informatizált lesz. Valószínűleg bele se gondolunk abba, hogy ez milyen gazdasági és társadalmi problémákat fog okozni.”

Magyarország 2013 óta rendelkezik kiberbiztonsági stratégiával, amely azonban mára megújításra szorul. Emellett megállapítható, hogy Magyarország komoly szakemberhiánnyal rendelkezik a területen, közel 20.000 fő hiányzik a munkaerőpiacról. Az NKE adjunktusa ismertette az országot fenyegető veszélyeket is: kiberbűnözés, hacktivizmus, kiberterrorizmus, kiberkémkedés, információs műveletek, kiberhadviselés, szivárogtatás. „Nekünk is meglehet a magyar Snowdenünk” – utalt az amerikai kiszivárogtatási botrány főszereplőjére.

Krasznay Csaba az előadás hallgatóságának szimulált egy „Digitális Mohács” esetet, ahol összehangolt kibertámadások érték az országot. A szimuláció során támadások alkalmával lassan megbénultak a közszolgáltatások, kiszivárogtak az állampolgárok személyes, valamint a kormányzat belső adatai, vagyis bekövetkezett a „#HunLeaks”, amelynek már kiemelt bel- és külpolitikai következményei voltak, végül leálltak a telekommunikációs szolgáltatások, a pénzintézetek, valamint az áramszolgáltatás. Az NKE adjunktusa felhívta a figyelmet, hogy ez manapság, ha nincs is egyszerre, de mind megtörténik a világban. „A jövő katonája az informatikus lesz. Nagyon sok olyan szakember kell a rendvédelembe, honvédelembe, titkosszolgálatba, közszolgálatba, közigazgatásba, aki ismerik és értik a felmerülő problémákat. Ehhez gyakorlat kell, amelynek segítségével fenn fogjuk tudni tartani az ország működését egy komplex támadás bekövetkezése esetén.” – zárta előadását.

A Ludovika Szabadegyetem tavaszi szemeszterének utolsó programja május 16-án kerül megrendezésre, amelyen Dr. Haller József tart előadást „Agresszió: neurobiológiától a kriminológiáig” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd

Megosztás a Facebook-on


Franciaország elnökválasztás után

    •  dsc6183 2
    • fokep
    •  dsc6060 2
    •  dsc6079 2
    •  dsc6095 2
    •  dsc6118 2
    •  dsc6129 2
    •  dsc6136 2
    •  dsc6155 2
  • Előző
  • Következő

„Franciaországban már régóta megújulást várnak a politikában az emberek, ez azonban a mostani elnökválasztással nem következett be” - hangzott el a Franciaország történelméről, gazdaságáról és politikájáról szóló tudományos konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„Franciaország az európai integrációs folyamat egyik meghatározó állama, fontos szereplő a világpolitikában és Magyarországon is jelentős gazdasági jelenléttel bír. Ezért is jött létre a KÖFOP-projektek keretében egy Franciaországgal foglalkozó kutatócsoport a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, Gazdag Ferenc professzor vezetésével” – mondta köszöntőjében Dr. Bóka János. A NETK dékánhelyettese hozzátette, hogy ez a rendezvény kiváló alkalmat kínál arra is, hogy a francia elnökválasztás aktualitásával is foglalkozzanak a szakemberek.

„Franciaországban már régóta megújulást várnak a politikában az emberek, ez azonban a mostani elnökválasztással úgy tűnik, hogy nem következett be” - mondta előadásban Dr. Fejérdy Gergely. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára szerint se Nicolas Sarkozy, se a legutóbbi elnök, Francois Hollande nem tudott élni a lehetőséggel, így aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy a francia szélsőjobb menetközben olyannyira megerősödött, hogy ma már valós kihívója bármely politikai erőnek és szereplőnek. Elhangzott, hogy a jelenlegi választások során sokáig François Fillont is esélyesnek tartották a végső győzelemre, azonban a vele kapcsolatos botrányok és az ellene irányuló sajtóhadjárat végleg esélytelenné tette a jobbközép politikust. Az elnöknek végül megválasztott Emmanuel Macron ügyesen használta ki azt a lehetőséget, hogy a második fordulóban lényegében mindenki rá szavazott, aki nem akarta a szélsőséges jelölt, Marine Le Pen győzelmét. Fejérdy Gergely szerint azonban a nemzetgyűlési választások fogják igazán meghatározni Franciaország jövőbeli politikáját, hiszen várhatóan teljesen új „arcok” jelenhetnek meg a közéletben annak köszönhetően, hogy megszűnik a mandátumhalmozás lehetősége. A szakember elmondta azt is, hogy a francia politikában az elmúlt 30 évben hideg polgárháború zajlik, amelyet jól jeleznek az országban tapasztalható nagy gazdasági, vagyoni különbségek, valamint az egyre több szembenálló politikai irányzat is. „A hagyományos baloldali-jobboldali felosztás megszűnt, egyre több olyan szereplő lép a színpadra, aki korábban nem rendelkezett komolyabb hátországgal” - fogalmazott Fejérdy Gergely.

„A francia nagyhatalmiság ábránd és valóság is egyszerre, hiszen Franciaország mind a mai napig nagyobb hatással van a világpolitikára, mint ami a méretéből következne, de ez a hatás kisebb, mint amit ők szeretnének” – erről már Prof. Dr. Gazdag Ferenc beszélt. A NETK professor emeritusa szerint a franciák esetében az állam szerepe mindig is hangsúlyosabb volt, mint más európai országban, és ezt az elvet szinte minden politikai erő magáénak vallja ma is. A közgondolkodás ennek megfelelően nagy hangsúlyt fektet a történelemre is, a francia történeti iskolák például a mai napig mintaként szolgálnak a világban. Elhangzott, hogy Franciaország számára a II. világháborús események tragikusan alakultak a nagyhatalmi státuszukat illetően, hiszen sokáig nem kaptak jelentős szerepet a világpolitikában. „Franciaországot a nagyhatalmak szintjére Charles de Gaulle hozta vissza, aki különutas politikát folytatott és egyfajta egyensúlyra törekedett az akkori két szuperhatalom között” – tette hozzá a szakember.

Gazdag Ferenc elmondta, hogy ennek a politikának a jegyei akkor is feltűntek, amikor Franciaország volt Németország társaságában az egyik szószólója a béke kérdésének a II. iraki háború időszakában.

A francia politikai jobboldal a baloldallal szemben megfogalmazódva jött létre a 18. század végén - erről Bene Krisztián beszélt előadásában. A szakember elmondta, hogy sokáig három irányzata volt a francia jobboldalnak: az ellenforradalmi lojalisták, az alkotmányos monarchia támogatói és a napóleoni politika hívei, az úgynevezett bonapartisták. Bár a 19. században mindegyik irányvonal kipróbálhatta magát „kormányoldalon” is, végül kudarcba fulladtak a kísérletek. Az 1940 és 1944 között működő Vichy-kormány egyfajta keverékét képezte a korábbi jobboldali politikai irányvonalaknak. Charles de Gaulle Franciaország nagyhatalmi státuszának visszaállításán dolgozott, de a jobboldal az ő távozásával nagyon sokáig nem jutott kormányzati szerephez. Végül 1995-ben, majd 2002-ben Jacques Chirac tudta igazán jól összefogni a jobboldali erőket, amely Nicolas Sarkozy elnöksége alatt kezdett erodálódni. A szakember szerint a szélsőjobboldal megerősödése folyamatosan érzékelhető az elmúlt évtizedben és mára meghatározó tényezővé vált a Nemzeti Front. „A lendületük valószínűleg a jelenlegi elnökválasztással sem törik majd meg” – tette hozzá Bene Krisztián.

Franciaország gazdasági téren komoly kihívásokkal néz szembe továbbra is Dr. Szemlér Tamás szerint. A NETK oktatója úgy véli, hogy a versenyképesség, a növekedés, a foglalkozatás és az államháztartás területén is vannak komolyabb problémák, amelyekre az új elnöknek és az új kormányzatnak is megoldást kell találnia. A gazdasági világválság óta ugyanis elég látványos a német gazdaság eltérő fejlődési üteme a franciáétól.

„Az új elnök valószínűleg nagyobb hangsúlyt fektet majd Franciaország hátországának a megszervezésére, amelyben kulcsszerepe van a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének, amelynek immáron 85 tagja van”- hangsúlyozta előadásában Rolbák Ferenc. Az NKE mentor-oktatója, korábbi diplomata arra mutatott rá, hogy várhatóan egy centrista kormány alakul majd a nemzetgyűlési választásokat követően, amelyben a pragmatizmus kerül majd előtérbe, a választások idején tapasztalható idealisztikus elképzelésekkel és szólamokkal szemben. 

A rendezvényen szó volt még a többi között a francia védelmi stratégia modernizációjáról, a migrációs politikáról és előadást tartott a francia nagykövet is.

További részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin júniusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ludovika Fesztivál a Ludovika téren

    • nke ludovika fesztival web 710 358 s

Idén először a Ludovika téren tartják meg az immáron 8. alkalommal megrendezendő Ludovika Fesztivált, amelynek ezúttal is a tisztavatást megelőző, úgynevezett Száznapos Ünnepség az egyik központi programja. A rendezvényre május 13-án kilátogatókat emellett olyan programok is várják, mint például intézkedéstaktikai és műszaki mentési bemutató, vagy rendőrségi és honvédségi gépjárművek bemutatása. A nagyközönség számára nyitott, egész napos, ingyenes rendezvényen számos családi- és gyermekprogram is várja az érdeklődőket.

A Ludovika Fesztivál múltja 1924-ig nyúlik vissza, amikor a 18. században megkezdett és 1919-ben megszakadt Száznapos Ünnepséget – amely az avatásig hátralévő időt jelöli – ismét megtartották a végzős akadémisták tiszteletére. A rendezvényen az MH Ludovika Zászlóalj kiváló tanulmányi eredményű, végzős honvédtisztjelöltjeinek adnak át elismeréseket, köztük a Schmittné Makray Katalin zászlóanya által alapított Szent László-díjat.

A VIII. Ludovika Fesztiválon a szervezők olyan látványos programokkal várják az érdeklődőket, mint például a katasztrófavédők magasból mentési bemutatója, a honvédség haditechnikai és a rendőrség intézkedéstaktikai bemutatója. Az érdeklődők tűzszerészrobotokat és különböző szimulátorokat is láthatnak, és kipróbálhatják ügyességüket a különböző akadálypályákon is.

A rendezvényen bemutatkoznak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kara és intézetei is, köztük a nemrégiben alakult Víztudományi kar is látványos programokkal várja a fesztivál résztvevőit. Manapság egyre többet hallunk a kiberbiztonság fontosságáról, az ezzel kapcsolatos legfrissebb ismereteket a közelmúltban megalakult Kiberbiztonsági Akadémia szakembereitől tudhatják meg a rendezvényen.

További információ:

http://uni-nke.hu/x/ludovika-fesztival-2017

Megosztás a Facebook-on


Kari nap a NETK-n

    • fokep
    •  dsc5785 2
    •  dsc5786 2
    •  dsc5800 2
    •  dsc5809 2
    •  dsc5814 2
    •  dsc5819 2
    •  dsc5845 2
    •  dsc5888 2
    •  dsc5908 2
    •  dsc5923 2
    •  dsc5943 2
    •  dsc5952 2
    •  dsc5961 2
  • Előző
  • Következő

Hettyey András adjunktus lett idén a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar kiváló oktatója. Az elismerést a kari napon vehette át a NETK munkatársa. A rendezvényen szó volt arról is, hogy tovább kell építeni a kar formálódó közösségét, amely számos eredményt is elért már az elmúlt több mint két évben.

 „Május 9-e kettős ünnepet jelöl, hiszen az Európa-nap mellett a II. világháború lezárását, magát a békét is ünnepeljük”- hangsúlyozta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szólt arról, hogy 1950-ben ezen a napon történt meg az úgynevezett Schuman-nyilatkozat, amely elindította az Európai Unió létrejöttét eredményező folyamatot. Emellett kitért arra is, hogy ezen a napon fejeződött be a II. világháború az európai hadszíntéren, így a béke napját is ünnepelhetjük.

Patyi András beszélt arról is, hogy a több mint két éve alakult Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar számára különösen fontos feladat a közösség építése, amelynek tagjai elsősorban az egyetem és a kar polgárai, s csak másodsorban docensek, tanszékvezetők vagy hallgatók. Patyi András szerint az ehhez hasonló rendezvények is nagyon jó alkalmat kínálnak a közösségépítésre. A rektor szerint fontos az is, hogy a kar meg tudja különböztetni magát az intézmény többi karától, de ugyanakkor azzal is tisztában kell lenniük, hogy mik azok a közös értékek, amelyek mentén együtt tudnak működni az egyetem fejlődéséért.

„Magyarország elkötelezett az uniós tagság mellett, ahogyan erről Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt nemrégiben az Európai Parlamentben”- hangsúlyozta köszöntőjében Dr. Molnár Balázs. A Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint ugyanakkor vannak olyan területek, amelyekben Magyarország álláspontja akár jelentősebben is eltér a brüsszeli adminisztráció elképzeléseitől. Ezek közé sorolta a tömeges migráció kezelésének ügyét is, amelynek kapcsán azonban úgy látja, hogy egyre több tagállam kezdi magáévá tenni a magyar álláspontot. Az államtitkár részletsebben is beszélt a Brexit várható hatásairól. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a britek kiválása alapvetően rosszul érinti a visegrádi országok, köztük Magyarország helyzetét is, hiszen sokszor ők voltak azok, akikben partnerre leltek a V4-ek. Megjegyezte, hogy a britek kilépését az EU-nak óvatosan és körültekintően kell kezelni, hiszen számos területen - például a gazdaságban, vagy katonai kérdésekben- továbbra is szükség lenne a szorosabb együttműködésre.

„Az elmúlt egy év legfontosabb teljesítménye a kar akkreditációja volt, és a visszajelzések alapján tisztességgel vettük az akadályt”- mondta beszédében Dr. habil. Koller Boglárka. A NETK dékánja elmondta, hogy ez egy valódi közös teljesítmény eredményeként valósulhatott meg, amiben nagyon sokak munkája „benne volt”. Koller Boglárka emellett kiemelte a NETK tudományos diákköri és a szakkollégiumi munkában elért eredményeit is, valamint szólt az egyre sikeresebb publikációs tevékenységről is. Elmondta, hogy újraindították a nemzetközi tanulmányok mesterszakot, amely fontos bázisa lehet a tervekben szereplő nemzetközi doktori iskolának. Elhangzott, hogy a NETK oktatói aktívan részt vesznek majd a szeptemberben induló államtudományi mesterképzési szak működtetésében is. A kar biztosítja az Európai Unió és nemzetközi kapcsolatok modult, valamint az állam-gazdaság-közpénzügyek modul felelőseit és a kapcsolódó tárgyak tárgyfelelőseit.

A rendezvény végén adták át a kar kiváló oktatója címet, amelyet idén Dr. Hettyey András adjunktus érdemelt ki. A Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék oktatója szakterületei közé tartozik Németország kül- és belpolitikája, a magyar-német kapcsolatok, a magyar kül- és biztonságpolitika, valamint a magyar külpolitika története. Ezekben a témákban eddig mintegy negyven nemzetközi és hazai publikációja jelent meg. Tudományos tevékenysége eredményeképpen a 2014-2017 közötti időszakra elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatói Ösztöndíját. Hettyey András emellett 2012-től a Hadtudományi Szemle rovatvezetője is. Oktatási tevékenységének keretei között gondozza és oktatja a diplomáciatörténet, a politikatörténet, a magyar kül- és biztonságpolitika és a Németország külpolitikája szakterületekhez tartozó tantárgyakat. Témavezetőként számos szakdolgozatot és diplomamunkát konzultált, hallgatói eredményesen szerepelnek a tudományos diákköri megmérettetéseken. Oktatási tevékenysége mellett fontos szerepet vállal a tudományszervezés és tudománynépszerűsítés területén. Az elmúlt években számos konferencia, workshop és panelbeszélgetés szervezőjeként, résztvevőjeként, illetve moderátoraként járult hozzá a Kar és az Egyetem hírnevének öregbítéséhez.

A NETK a kari napon számos programot szervezett az érdeklődőknek, így a többi között európai uniós szimulációt és úti élménybeszámolót is tartottak a hallgatóknak, oktatóknak. Csehországról pedig bővebb információt is kaphattak az érdeklődők, két vendégelőadónak köszönhetően.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, kari nap, 2017

NKE siker a genfi kiberversenyen

    • kiber1
    • kiber2
  • Előző
  • Következő

A legjobb döntéshozatali dokumentumért járó díjat elnyert csapat (NUPS Team) tagjai: Simon Gábor (HHK), Beláz Annamária (ÁKK), Berzsenyi Dániel - mentor (HDI), Keczer Judit (NETK), Arany-Bíró Martin (RTK).

2017. április 20-21-én került megrendezésre a Cyber 9/12 Student Challenge elnevezésű kiberbiztonsági verseny a svájci Genfben. A versenyt a Genfi Biztonságpolitika Központ (GCSP) és az Egyesült Államok Atlanti Tanácsa (Atlantic Council) koordinálta. Az idei megmérettetésre összesen 24 csapat érkezett Európából, Észak-Amerikából és Ázsiából. A verseny során a résztvevő csapatoknak egy szimulált kiberbiztonsági incidensre kellett reagálni, figyelembe véve a különböző nemzetközi szereplők érdekeit. A verseny kezdete előtti hetekben a szervezők elküldték a forgatókönyvet, ami alapján a versenyzőknek alternatívákat kellett kidolgozniuk, és a szimuláció során Genfben ezt a zsűrinek szóban előadni, illetve el kellett készíteni egy döntéshozatali dokumentumot is, amit a versenybírók a prezentáció előtt tanulmányozhattak át. A csapatoknak ezután a versenybírók átfogó kérdéseire kellett választ adniuk. A szervezők idén a kórházak és más egészségügyi intézmények elleni kibertámadásokra helyezték a hangsúlyt, amely sajnos a való világban elég kevés figyelmet kap, így ezen a területen még van hova fejlődni. A kétnapos rendezvény alatt a versenyt kiegészítve számos szakmai előadás foglalkozott az egészségügyi intézményeket érő kiberbiztonsági kihívásokkal. A verseny szabályzata arra buzdítja a résztevőket, hogy próbáljanak meg minél kreatívabb válaszokat megfogalmazni a felmerülő komplex kiberbiztonsági kihívásokra, és olyan megoldásokat találni egy-egy problémára, amely talán még nem is létezik. A gyors és kreatív reakcióknak a versenyen kívül is nagy szerepe van, hiszen mai világunkban a kiberbiztonsági kihívásokkal bárhol, bármilyen körülmények között szembe kerülhetünk, legyen az rendvédelmi vagy honvédelmi, közigazgatási vagy diplomáciai terület, közszféra vagy verseny szektor. A Cyber 9/12 Student Challenge szervezői nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a hallgatókat minél komplexebb kihívások elé állítsák és a több dimenzióban történő gondolkodást elősegítsék. A verseny során mindvégig fontos szerepet kap a nemzetközi együttműködés, hiszen a kibertérben nincsenek államhatárok, a hackerek a világ bármely pontjáról képesek bárhová kibertámadást indítani a másodperc tört része alatt. Ilyen körülmények között a felkészülés során elengedhetetlen, hogy a politikai és döntéshozatali folyamatok mellett, a nemzetközi jogot és a támadások technikai hátterét is tanulmányozzuk. A 2017-es Cyber 9/12 verseny mérföldkő lehet az egyetem számára, mert idén már két csapat is az NKE-t képviselve versenyezhetett Genfben. A korábban hazai megmérettetést is nyert RTK-s csapat mellett a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú, ”A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című kiemelt projekt keretében megalakult és működő, Prof Dr. Kovács László által vezetett Kiberbiztonsági Kiemelt Kutató Műhely támogatásával második csapatot is tudott indítani az NKE. Ez a csapat elnyerte a „Legjobb döntéshozatali dokumentum” díját. A versenyen résztvevő csapatok és azok tagjai:

RTKDefend3r5: Bártfai Fanni, Margitics József, Mészáros István, Molnár Tibor, mentor: Gyaraki Réka.
NUPS Team: Arany-Bíró Martin, Beláz Annamária, Keczer Judit, Simon Gábor, mentor: Berzsenyi Dániel.

A versenyt számos nemzetközileg elismert kiberbiztonsággal foglalkozó cég támogatta, így a résztvevőknek lehetősége nyílt a támogatók rendezvényen megjelent képviselőivel konzultálni, továbbá a fordulók közötti szünetekben és az állófogadások idején a csapatok kötetlenül ismerkedhettek egymással.


Szerző: Keczer Judit

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: kiberverseny, siker, 2017

Sajtótájékoztatón cáfolták az NKE-t érő vádakat

    • fokep
    •  dsc5670 2
    •  dsc5694 2
    •  dsc5703 2
    •  dsc5720 2
    •  dsc5747 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kezelt uniós projektek esetében nem történt szabálytalanság az intézmény vezetői szerint. A témában megfogalmazódott európai bizottsági levélben is csak kérdések merültek fel és nincs szó semmilyen szabálytalansági eljárásról. A többi között ezek is elhangzottak azon a sajtótájékoztatón, amelyen az intézmény rektora és a projektek szakmai vezetői reagáltak a sajtóban megjelentekre és beszéltek a közszolgálat egészét érintő fejlesztésekről.

„Méltánytalan politikai támadás érte az egyetemet és ezzel együtt az intézménnyel együttműködő felsőoktatási közösséget, valamint magát a közigazgatást is” - mondta el a tájékoztatón Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint az intézmény által kezelt mindkét uniós projekt mögött nagyon intenzív tudásteremtés áll, hiszen mintegy 50 egyetem és közigazgatási szerv, valamint ezer oktató, kutató és adminisztratív munkatárs dolgozik azok sikeres megvalósításán. A rektor elmondta azt is, hogy a projektekben meglévő költségek felhasználása rendkívül szigorúan szabályozott keretek között történik.

A projektek kapcsán Prof. Dr. Padányi József arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa egyik legnagyobb és leginnovatívabb közszolgálati felnőttképzési rendszerét fejleszti a Nemzeti Közszolgálati Egyetem az uniós források felhasználásával. Az NKE tudományos rektorhelyettese, a KÖFOP 2.1.2  Jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés projekt szakmai vezetője hozzátette, hogy emellett az intézmény végzi - szintén az EU támogatásával - annak a mintegy kétezer tisztviselőnek a képzését, akik a magyar államigazgatásban az uniós projektmenedzsmenttel foglalkoznak. Idén szeptembertől pedig fejlesztéspolitikai tanácsadó posztgraduális és továbbképzési programot indít az NKE. Elhangzott, hogy a saját programok menedzselése mellett az egyetem látja el az összes magyar KÖFOP program hatásvizsgálatát. Emellett több uniós projektben is részt vesz az intézmény, például a Nemzeti Védelmi Szolgálat antikorrupciós projektjében. A rektorhelyettes kiemelte, az NKE szakmailag megalapozott pályázati kérelmét szabályosan adta be az Irányító hatóságnak. A pályázati kérelmet az Egyetem Szenátusa megtárgyalta és támogatta, továbbá azt az NKE miniszteri képviselőkből álló Fenntartói Testülete is jóváhagyta. A projekt lebonyolítása az Irányító Hatóság által meghatározott pénzügyi és szakmai előírásokra figyelemmel történik. Minden egyes pénzügyi tétel általuk engedélyezett, továbbá minden fejlesztés a Fenntartói Testület jóváhagyásával, rendszeres ellenőrzésével zajlik. 

„Egyetemünk nem csak a legnagyobb innovatív felnőttképzési rendszert fejleszti a közszolgálati szektorban, hanem az egyik legolcsóbbat is” - hangsúlyozta a tájékoztatón Prof. Dr. Kis Norbert. Az ÁKK dékánja, a KÖFOP 2.1.1 A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpályaprogram és oktatástechnológiai fejlesztése projekt szakmai vezetője elmondta, hogy a programban mintegy 82 ezer magyar tisztviselő személyes fejlesztését végzik el. A tisztviselők 30 órás fejlesztése az NKE projektjében körülbelül fele annyiba kerül (350.000Ft/fő), mint más nyugat-európai országok hasonló képzései. Erre egyik példaként Kis Norbert az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) képzését hozta fel, amely kétszer drágább, mint az NKE által menedzselt program.

A szakmai vezető elmondta, hogy a projektek informatikai költsége sem haladja meg a teljes költség 20 százalékát, amely egyáltalán nem nevezhető túlzottnak, hiszen ma már nincs a világon olyan oktatási innováció, ahol ez az arány alacsonyabb lenne. Ráadásul a fejlesztés révén olyan modern és költséghatékony informatikai rendszer jön létre, amely hosszabb távon is biztosítja, hogy önköltségen, azaz olcsón működjön tovább a magyar közszolgálati továbbképzési rendszer.

A projektek előkészítési költségei kapcsán megjegyezte, hogy az engedélyezett 5 százalék helyett csupán a teljes költség 3.5 százalékát számoltak el a 15 hónapos előkészítő munkára. Kis Norbert a túlzott személyi költségekre vonatkozó megjegyzések kapcsán elmondta, hogy a feladatokat nem akarták kiszervezni külsős cégeknek, hanem annak nagyon jelentős részét oktatók, kutatók, trénerek és szakértők, azaz „hús-vér” emberek végzik az Irányító Hatóság szabályai szerint, a kettős (uniós és állami) finanszírozás kizárásával, átlátható módon, szerződésekkel és teljesítésigazolásokkal alátámasztva.

Újságírói kérdésre válaszolva az egyetem rektora elmondta, hogy a projektekkel kapcsolatban az Európai Bizottság február 27-én kelt levelében tett fel kérdéseket a KÖFOP magyarországi irányító hatóságának (IH), a Miniszterelnökségnek. „Ez a levél nem egy vizsgálati eljárás része, nem jártak az egyetemen ellenőrök, és nem állapítottak meg szabálytalanságot” - hangsúlyozta Patyi András, aki hozzátette, hogy az egyik projekt kapcsán már el is küldték észrevételüket az IH-nak, a másik projektnél pedig ez még a napokban megtörténik. A rektor arról is beszélt, hogy az NKE munkatársai közül jó néhányan részt vesznek a projektek lebonyolításában, ők ezért a többletfeladatért díjazásban részesülnek a projektek költségvetéséből. „Szó sincs tehát arról, hogy egy munkáért két helyről kapnának fizetést”- tette hozzá Patyi András.

Az intézmény vezetője azt is hangsúlyozta, hogy az uniós projektekből az új közszolgálati felnőttképzési rendszer kialakítása történik és nem az intézmény működésének finanszírozása. Erre nem is lenne szükség, hiszen az egyetem alapfeladatainak ellátásához szükséges források továbbra is rendelkezésre állnak a központi költségvetésben.

A tájékoztatón többször is elhangzott, hogy az NKE mindig is törekedett az átláthatóság biztosítására, így az említett uniós projektek közérdekű dokumentumainak teljes anyaga megtalálható az intézmény honlapján elérhető sajtószobában: 

http://kofop.uni-nke.hu/kofop-roviden/sajtoszoba


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes


A sajtótájékoztatón készült felvételünket teljes egészében megtekinthetik az alábbiakban:

Megosztás a Facebook-on


Idegenek a történelem tükrében

    • fokep
    •  dsc5092 2
    •  dsc5112 2
    •  dsc5125 2
    •  dsc5129 2
    •  dsc5134 2
    •  dsc5149 2
    •  dsc5159 2
    •  dsc5165 2
    •  dsc5173 2
  • Előző
  • Következő

Az NKE ÁKK Európai Állam- és Jogtörténeti Intézet 2017. május 4-7. között nemzetközi konferenciát szervezett, amelynek témája az idegenek jogi megítélése a történelem tükrében: „Der Fremde im Recht. Rechtliche Aspekte der Mobilität, Migration, Asyl und Integration in der Antike“.

A tanácskozást május 4-én Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora nyitotta meg. Az eseményen - a hazai kutatók mellett - 35 külföldi egyetemi tanár, docens, tanársegéd, illetve hallgató tartott előadást azzal a céllal, hogy a migráció, integráció és a menedékjog történeti gyökereit feltárják, a jogintézmények szociális beágyazottságát megvizsgálják, valamint forrásközeli elemzését adják az állam és az individuum komplex viszonyának. A környező országokból Belgrád, Ljubljana, Zágráb és Tartu jogi karai, míg a német felsőoktatásból Bécs, Bochum, Frankfurt a.M., Hamburg, Linz, Magdeburg, München, Trier és Tübingen kiemelkedő jogtörténészei és történészei érkeztek a Ludovikára, hogy legújabb kutatási eredményeiket közösen megvitassák, illetve a nemzetközi együttműködést egyetemünkkel szorosabbra fűzzék. A konferencia a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés“ elnevezésű kiemelt projekt része, az „Európai hagyomány: állam és igazgatás történeti megközelítésben“ Kutatóműhely jóvoltából.


Szöveg: Prof. Dr. Jakab Éva

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az NKE is figyel a fenntarthatóságra

    • fokep
    •  dsc4913 2
    •  dsc4924 2
  • Előző
  • Következő

Századunk egyik legnagyobb kihívása a fenntarthatóság, amelyre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is egyre nagyobb figyelmet fordít – hangzott el a „Közszolgálat karbon lábnyoma” című tudományos rendezvényen, az NKE Hungária körúti campusán. A rendezvényen szó volt arról a felmérésről is, amelyben a Ludovika campust vizsgálták meg a szakemberek ökológiai szempontból. Elhangzott az is, hogy nemrégiben nemzetközi környezetügyi kutatócsoport alakult az egyetemen. 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tavaly alakult meg a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinet (FFTK), amely önálló szakpolitikai központként megjeleníti a fenntartható fejlődés szempontjait az intézmény oktatási, kutatási és képzési tevékenységének teljes spektrumán. A kabinet vezetője, Baranyai Gábor elmondta, hogy hamarosan elkészül az a tankönyv, amely az állam szerepét mutatja be a fenntartható fejlődés biztosításában. „Ez a tankönyv már az ősszel induló államtudományi mesterképzés hallgatói számára is elérhetővé válik, akik külön tantárgy keretében tanulmányozhatják a témát”- tette hozzá Baranyai Gábor. A szakember szólt arról is, hogy igyekeznek minél több tudományos rendezvényt is tartani a fenntarthatóságról, a többi között a közeljövőben klímaügyi konferenciát is szerveznek. A kabinet vezetője elmondta, hogy tavaly készítettek az NKE Ludovika campusáról egy fenntarthatósági felmérést, amelyben számos javaslatot is megfogalmaztak a jövőre vonatkozóan. Az ökológia szempontú átvilágítás során a campushoz tartozó épületeket, elsősorban a főépületet, valamint az Orczy-parkot vizsgálták. „Megnéztük a többi között a hűtés-fűtés, az elektromosság, a vízhasználat és a közlekedés helyzetét és ezekkel kapcsolatban konkrét javaslatokat is kidolgoztunk, amelyeket modelleztünk is”- fogalmazott Németh Zsolt, az FFTK tudományos főmunkatársa. A szakember szerint a főépület energetikai rendszere sok esetben nem működik energia-hatékonyan, például szükség lenne a gázfűtésű kazánok felújítására vagy az épület nanoszemcsés hőszigetelésére. Az elektromos rendszer optimalizálásával, például a számítógépek és egyéb technikai eszközök éjszakára való kikapcsolásával is sok energiát és pénzt takarítana meg az intézmény, aminek már vannak megmutatkozó jelei.  Németh Zsolt elmondta, hogy az ivóvíz takarékosság mellett szükség lenne a csapadékvíz hatékonyabb hasznosítására és az Orczy parkban található kutak restaurálására. Mindezekkel is jelentős energia-megtakarítást érhetne el az egyetem a szakember szerint. De a kabinet által megfogalmazott javaslatok között vannak olyan érdekességek is, mint egy tanösvény vagy egy közösségi kert létrehozása, amellyel környezettudatosabb szemléletre lehetne nevelni az egyetemi polgárokat.  A tudományos főmunkatárs úgy látja, hogy a campus szervezettebb közlekedési rendszere, a megfelelő vonalvezetésű és kivilágítású utak, vagy például bekamerázott kerékpártárolók építése szintén sokat lendítene az intézmény energiahatékonyabb működésén.

A fenntarthatóság biztosítása a jövő egyik kulcskérdése az MTA Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont munkatársa szerint is. Fleischer Tamás elmondta, hogy a környezetvédelem a 70-es években került középpontba, az akkori olajárrobbanás rádöbbentette a döntéshozókat is, hogy komolyan kell venni a fenntarthatóság kérdését, hiszen a Föld energiakészletei végesek. Minderre erősítettek rá később a klímaváltozással kapcsolatos jelenségek is. A szakember szerint a jelen szükségleteit a jövő lehetőségeinek felélése nélkül kell biztosítani, ezt takarja alapvetően a fenntartható fejlődés kifejezés is. Fleischer Tamás előadásában beszélt az ökológiai lábnyomról, amely azt fejezi ki, hogy az adott technológiai fejlettség mellett az emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Az úgynevezett karbon lábnyom pedig a kibocsájtott szén-dioxid mennyiség egyfajta mérőszáma. Ez az utóbbi évtizedekben folyamatosan növekedett világviszonylatban, manapság azonban mintha egy kicsit megállt volna ez a növekedés.

Nemrégiben nemzetközi környezetügyi kutatócsoportot alakult az egyetemen, amelynek működéséről Lakatos Péter egyetemi docens beszélt. A kutatócsoport vezetője elmondta, hogy fő feladatuk a fenntarthatóság közszolgálati aspektusainak vizsgálata, elsősorban a CO2 kibocsájtás mérése és azok közzététele a hallgatók számára. „A kutatócsoport missziója, hogy saját területén és hatókörében támogassa mindazokat a tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak Magyarország és a hazai közszolgálat esetében a fenntarthatóság megteremtéséhez”- fogalmazott Lakatos Péter, aki azt is hozzátette, hogy hazai és nemzetközi intézményekkel is kötöttek már együttműködési megállapodást.

Idén a kazahsztáni Astanaban rendezik meg a világkiállítást, amely a jövő energiáit hivatott bemutatni. A június 10-én nyíló expón a világ 100 országából érkező mintegy 140 cég, közöttük két magyar társaság mutatja majd be legújabb fejlesztéseit. A 1.5 milliárdos költségvetésű rendezvényről Kárteszi Nándor attasé, miniszteri biztos beszélt a tudományos konferencia résztvevőinek. A balti országok fenntarthatósággal kapcsolatos eredményeiről Yugi Agafonov, a rigai egyetem oktatója beszélt a rendezvényen.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on