Szűkítés


Kiválasztott Címke

önkormányzat

Minden Címke 621


Jelenleg 1 bejegyzés található önkormányzat cimkével

Önkormányzatok: erős demokratikus legitimáció

    • onkormanyzatisag napjainkban konferencia
    • onkormanyzatisag napjainkban konferencia
    • onkormanyzatisag napjainkban konferencia
    • onkormanyzatisag napjainkban konferencia
    • onkormanyzatisag napjainkban konferencia
    • onkormanyzatisag napjainkban konferencia
    • onkormanyzatisag napjainkban konferencia
    • onkormanyzatisag napjainkban konferencia
  • Előző
  • Következő

A magyar önkormányzati rendszer számos eredményt tudott felmutatni az elmúlt 25 évben, de több területen, így például a finanszírozásban is sok megválaszolásra váró kérdés maradt a jogalkotók számára - ez az egyik fontos konklúziója az önkormányzatok elmúlt fél évszázados működését elemző tudományos konferenciának, amelynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépülete adott otthont.

Az 1990-től működő demokratikus rendszer és benne az önkormányzati szféra létrehozásához vezető út jogszabályi-törvényhozási vonatkozásait tekintette át beszédében Prof. Dr. Kiss György. A konferenciát szervező Közigazgatás-tudományi Kar dékánja szerint a fontosabb jogszabályokat már 1987-ben megalkotta az akkori Országgyűlés. Ennek következménye volt a korábbi monolit hatalmi berendezkedés megváltoztatása, illetve a gazdasági szerkezetátalakítás. Kiss György beszédében szólt a gazdasági társaságok valós működését lehetővé tevő 1988-as, valamint az egyesülési jogról, a gyülekezési jogról és a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989-es törvényekről. A dékán külön kiemelte, hogy még ebben az évben született meg az országgyűlési képviselők, valamint a polgármesterek, és a helyi képviselők választásáról szóló törvény, amely a tanácsi rendszer felszámolásával párhuzamosan lehetővé tette a helyi önkormányzás lehetőségét. „Magyarország egésze lépett ki a több évtizedes elszigeteltségéből, és a törvény visszaadta a helyi közösségeknek az önálló gondolkodás és cselekvés lehetőségét” - tette hozzá Kiss György.

Az 1990-ben bevezetett új helyhatósági rendszert a közigazgatás célértékei, azaz a hatékonyság, demokrácia és jogszerűség szempontjai alapján elemezte előadásában Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora elmondta, hogy az önkormányzati működést alapvetően hatékonynak tekinthetjük, hiszen azokra irányul, nevezetesen a választókra, akik részt vesznek az önkormányzás megalkotásában. Emellett az önálló szervezetalkotási jogkörük, valamint a működésükkel kapcsolatos közvetlen visszajelzések is erősítik a hatékonyságukat - véli az NKE rektora. Patyi András ennek kapcsán megjegyezte: az önkormányzatok demokratikus legitimációja rendkívül magas fokú, hiszen közvetlen úton választják meg a polgármestert és a helyi képviselőket. Emellett a helyhatóságok egyben kormányzati szervekként is működnek, hiszen rendeletalkotási joggal rendelkeznek - tette hozzá Patyi András. Az NKE rektora úgy látja, hogy az önkormányzás valódi alanya a képviselőtestület, forrása pedig a választópolgárok közössége. Patyi András szerint kérdéseket vet fel, hogy amíg a polgármestereket 1994-től közvetlenül a polgárok választják meg, a megyei önkormányzatok elnökeit közvetve a létrejövő közgyűlések. Történeti visszatekintésében elmondta: a modern közigazgatási önkormányzat az 1870-es években jött létre, ekkortól a vármegyékben elvált az igazságszolgáltatás és a közigazgatás feladata, valamint megszűnt a törvényalkotásban korábban meglévő döntő szerepük.  

Patyi András szerint mind a mai napig érezteti hatását az a szerinte helytelen szemlélet, amely élesen megkülönböztette az önkormányzati és az államigazgatási feladatokat. Az önkormányzás tekintetében ez a megyei szerep elvékonyodásához vezetett - tette hozzá Patyi András. Az NKE rektora előadásában beszélt arról is, hogy a 2012-től kiépülő új önkormányzati rendszer középpontjába a településfejlesztés került, amely nagyon komplex tevékenység és nehezen lehet megtalálni a címzettjeit. A településfejlesztési tevékenység közigazgatási értelemben vett szabályozása még várat magára - tette hozzá Patyi András.

Az Alkotmánybíróság (AB) és az önkormányzati rendszer kapcsolatáról beszélt előadásában Prof. Dr. Kiss László alkotmánybíró. A Pécsi Tudományegyetem professzora nem ért egyet az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatának szabályozásával, amely külön kezeli az alkotmányjogi és a törvényességi vizsgálatot. Szerinte például az önkormányzatok feloszlatásáról nem az országgyűlésnek, hanem az AB-nek kellene döntenie. Kiss László elmondta, hogy az utóbbi években kevés felülvizsgálati kérelem érkezett hozzájuk a helyhatóságok működésével kapcsolatban és szinte elenyésző számban semmisítenek meg önkormányzati rendeleteket. Az alkotmánybírótól megtudtuk, hogy a többi között a helyi adókkal, építési szabályokkal és közösségellenes magatartásokkal kapcsolatban fordulnak az AB-hoz felülvizsgálati kérelemmel. Az alkotmánybíró szerint érdemes lenne jobban felhívni az önkormányzatok figyelmét a működésük során előforduló anomáliákra, veszélyekre. Kiss László ilyennek nevezte a hivatali visszaélést, a tiltott visszaható hatályú rendeletalkotást, valamint a jogalkotás nyelvi egyértelműségével kapcsolatos problémákat.

Nagy szabadsággal és önállósággal rendelkeztek az önkormányzatok az elmúlt 25 évben - ezt már Zongor Gábor mondta. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára szerint az ezredforduló táján tudatosult az a szakemberekben, hogy a gazdálkodás-finanszírozás területén komoly bajban van az önkormányzati rendszer, amelynek egy jelentős része a központi költségvetésnek kiszolgáltatva, folyamatos eladósodással küzdött. Ezt csak erősítette a 2008-től jelentkező gazdasági világválság, amely nagyon jelentős megszorítást eredményezett az önkormányzati szférában. 2010-től megváltozott az önkormányzatok pozíciója, az állam jelentős feladatokat vett át tőlük, például a közoktatás és a közművelődés területén. Bár az új rendszer számos problémára megoldást kínált, több területen sok tennivalója lesz még a jogalkotóknak. Zongor Gábor ilyennek nevezte a például a kistelepülési polgármesterek megalázóan alacsony díjazását, valamint az önkormányzati tisztségviselők hiányos képzését. A főtitkár érdekességképpen megjegyezte: úgy tűnik, hogy a jegyzők ma már egyfajta településmenedzseri munkát is ellátnak az önkormányzatoknál. Ez a szerep akkor értelmezhető, ha kiterjesztett értelemben beszélünk a jegyző feladatairól - jegyezte meg a felvetés kapcsán Tóth János. A Jegyzők Országos Szövetségének elnöke szerint a jegyzők törvényben rögzített feladata, hogy gondoskodjanak az önkormányzattal kapcsolatos működési feladatok ellátásáról, amely tágabb értelmezésben az egész települést érinti. Ez különösen a kistelepülések esetében igaz, ahol társadalmi megbízatású polgármesterek mellett dolgoznak a jegyzők, akikre egyre gyakrabban hárulnak településfejlesztési feladatok. Emellett részt vesznek a közmunka programok szervezésében, a közmunkások irányításában és aktív részesei a település életének.

A konferencián szó volt még a helyi adóztatás lehetőségeiről és korlátairól, valamint a helyi közszolgáltatások fejlesztéséről. A témával kapcsolatban további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin decemberi számában olvashatnak.



Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on