Szűkítés


Kiválasztott Címke

2015

Minden Címke 667


Jelenleg 203 bejegyzés található 2015 cimkével

Ötödik évét kezdi az NKE

    • dsc 5709 4

A következő években is folytatódik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Campusának fejlesztése, bővítése - mondta az MTI-nek adott interjújában az NKE rektora, aki szerint akkor lesz még erősebb az egyetem, ha minden kara a Ludovikára tud költözni.

Prof. Dr. Patyi András 2016-ban ötéves rektori megbízatásának utolsó évét kezdi meg, de azt mondta, ha a feltételek adottak lesznek, akkor ismét megpályázza az NKE rektori posztját.

Felidézte, a 2012 januárjában az ő vezetésével indított NKE "gyökerei" az 1800-as évekbe nyúlnak vissza: 1808-ban született meg a törvény a Ludovika Akadémia megalapításáról, épületét több évtizedes munkával nemzeti közadakozásból építették fel, és 1872-ben elindult a magyar nyelvű katonai tisztképzés. Hosszú történelmi múltja van a magyar rendészeti és közigazgatási felsőfokú képzésnek is. Az e három képzést egyesítő NKE most fejezte be negyedik évét.

A rektor megfogalmazása szerint "enyhe kifejezés" lenne, hogy az elmúlt években sem tétlenkedtek. A kötelező felsőoktatási feladatok mellett, folyamatos fejlesztések zajlottak: szinte az összes szakot átalakították, új képzéseket indítottak. Mindemellett 2015-ben saját forrásból egy új kart is létrehoztak, Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar néven.

Elmondta: az egyetem szinte minden szakára többszörös, van, ahol húszszoros a túljelentkezés. Ezzel együtt fontos elismerésnek tartja, hogy a HVG nem hivatalos egyetemi rangsorában az NKE idén a harmadik helyen végzett. Ezután sem "dőlnek hátra", sőt a rektor ezt a helyezést is egyfajta kötelezettségnek tekinti arra, hogy a jövőben is megőrizzék, sőt tovább növeljék pozitív megítélésük szintjét.

Kitért arra, hogy 2015 őszén váratlan események is befolyásolták az egyetem és hallgatói életét: az NKE Ludovika Zászlóaljának hallgatóit "éles helyzetben" is bevetették. Az illegális bevándorlással összefüggő határvédelmi feladatokban - például járőrözésben, felderítésben - a honvédtisztjelöltek is részt vettek, ezáltal komoly gyakorlati tapasztalatot szereztek egy valódi probléma kezelésében - mondta.

Megjegyezte: az NKE-n egyébként is magas szintű gyakorlati felkészítés zajlik. A honvédtisztjelöltek nemcsak elméletben tanulnak arról, hogyan néz ki egy katonai alakulat, hanem a Ludovika Zászlóalj tagjaként abban élnek, ahogy a rendészeti hallgatók is gyakorlatot szereznek például a közrendbiztosítási feladatokban - sorolta a rektor.

Az egyetem pár éves fennállása óta már több mint száz együttműködési megállapodást kötött különböző, köztük határon túli magyar nyelvű intézményekkel. Emellett - az Erasmus-program keretében és azon kívül - nemzetközi szinten is számos - jellemzően az NKE profiljához hasonló - intézménnyel írtak alá együttműködést Kínától, Oroszországon és Izraelen át Németországig. Jelenleg egy amerikai magánegyetemmel terveznek megállapodást kötni - tette hozzá.

Patyi András szólt arról is, hogy a kormány megújította a Ludovika Campus beruházás programját. Ennek nyomán 2016-ban 12,5 milliárd forintot, 2017-ben további 12,5 milliárdot, 2018-ban pedig 5 milliárdot fordítanak a Ludovika fejlesztésére. Már folynak a munkálatok egy új, modern, szemináriumi termekkel, menzával, mélygarázzsal rendelkező oktatási épület alapozására, amely az Üllői út mentén fog felépülni. Megkezdődtek az előkészületek a rendészettudományi kar speciális oktatási épületének és az azzal egybeépített kollégiumnak a kivitelezésére, és a sportközpont építésére is megvan a szerződés, már csak az Orczy park vagyonkezelési és használati viszonyainak rendeződésére várnak. Arról már korábban döntöttek, hogy a Ludovika Szárnyépülete, amelyben ma még a Raoul Wallenberg Iskola működik, az NKE-hez kerül. A tervek szerint ide hamarosan beköltözhet a Ménesi útról a közigazgatás-tudományi kar.     

Mindemellett a Belügyminisztériummal, a Honvédelmi Minisztériummal és a beruházásért felelős kormánybiztossal közösen javaslatot kell tenniük arra, hogy a katasztrófavédelmi és a honvédtiszti képzés milyen feltételekkel költöztethető a Ludovikára. Sok tervezési és egyeztetési feladat van még hátra, de remélhetőleg nyáron megszülethet a kormánydöntés - mondta a rektor.


Forrás: MTI

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Ludovika, interjú, 2015

Nyílt napok az NKE-n

    • dsc 5751

Ismét megnyitja kapuit az érdeklődő diákok előtt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely mind a négy kampuszán várja a pályaválasztás előtt álló fiatalokat. Január 8-án a Közigazgatás-tudományi Kar, 15-én a Rendészettudományi Kar, 29-én a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, míg 30-án az egyéves Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tart nyílt napot.

Képzésekről, karrier- és ösztöndíj lehetőségekről kaphatnak információkat azok, akik január 8-án ellátogatnak a Közigazgatás- tudományi Kar rendezvényére. A nyílt napok sora január 15-én, a Rendészettudományi Karon folytatódik. A Farkasvölgyi út 12. szám alatt található intézményben fizikai, egészségügyi, pszichológiai alkalmassági felvételi követelményekről, pályaalkalmassági vizsgálatokkal, felvételi eljárással kapcsolatos tudnivalókról is informálódhatnak a rendészeti képzések iránt érdeklődők. Emellett a tervek szerint rendőrségi eszközök, intézkedéstaktikai bemutatók, fizikai alkalmassági gyakorlatok megtekintésére és kipróbálására is lesz lehetőség. A Katasztrófavédelmi Intézet részéről több szakember tájékoztatja az érdeklődőket az intézetben folyó oktatásról, az indított szakokról és szakirányokról, 

Az érdeklődők közvetlenül megismerkedhetnek a tűzoltás és műszaki mentés során használt tűzoltó gépjárműfecskendővel, a veszélyes anyagokkal kapcsolatban bekövetkezett balesetek, valamint természeti és civilizációs katasztrófák esetében a lakosság és az anyagi javak védelme érdekében közreműködő, illetve a katasztrófa kiterjedésének megelőzésében, a mentésben és a fertőtlenítésben résztvevő Katasztrófavédelmi Mobil Laborral és annak felszerelésével.
 

A katonai pálya iránt érdeklődők a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon találhatják meg az érdeklődésüknek megfelelő információkat. Emellett láthatnak majd testnevelési és alaki bemutatót, valamint részt vehetnek egészségügyi alkalmassági tanácsadáson. A tervek szerint a rendezvény résztvevői harckocsit, tűzszerész robotot, és különböző drónokat is megtekinthetnek működés közben.

Február elsején ünnepli egyéves fennállását a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar. Január 30-i nyílt napjukon tájékozódhatnak az érdeklődők többek között a kar képzési kínálatáról, ösztöndíj lehetőségeiről, ERASMUS programjairól. Megtekinthetik az oktatás helyszínéül is szolgáló Építőipari Nívódíjat kapott Ludovika főépületét valamint a 2015. szeptemberében átadott Ludovika Campus területén elhelyezkedő kollégiumot. Leendő hallgatóink aktuális témákban ízelítő előadásokat hallgathatnak meg a kar oktatóitól továbbá találkozhatnak jövőbeni oktatóikkal és a kar jelenlegi hallgatóival.

A nyílt napok bővebb programjai:

 
    • nke nyilt napok plakat
Megosztás a Facebook-on

Cimkék: nyílt nap 2016, 2015

Az együttműködés egyeteme: új irányok az NKE intézményfejlesztési tervében

    • connections index e1417181719322

Az NKE Magyarország egyik legjobb és legvonzóbb egyeteme kíván lenni, a magyar közszolgálat fejlesztésének, a közszolgálati életpályának stabil oktatási és kutatási bázisa, a hazai és a külhoni magyar nyelvű felsőoktatás elkötelezett támogatója, amely Európa és a világvezető egyetemeivel szövetségben aktív részese tud lenni a nemzetközi felsőoktatási és tudományos kapcsolatoknak.  Ezeket a legfontosabb célokat fogalmazta meg az egyetem új Intézményfejlesztési Tervében(IFT), amelyet ősszel fogadott el a Fenntartói Testület.


Elkészült a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közép- és hosszútávú fejlesztési céljait tartalmazó, új stratégiai dokumentum. Az IFT egyaránt tartalmazza a fenntartók fejlesztési elképzeléseit és az egyetem saját magára vonatkozó koncepcióját, amellyel irányt szab a 2015-2020. között időszakban megvalósítandó feladatoknak.

Az NKE első IFT-je a 2012-2015 közötti időre határozta meg az egyetem alapítását követően végrehajtandó célokat, amelyeket az intézmény eredményesen teljesített. Sikerült az elődintézmények integrációját a hivatásrendi alapértékek megőrzése mellett megvalósítani. Megtörtént a képzési profil tisztítása, megújítása, valamint új szakok fejlesztése és indítása, továbbá az egyetem a közszolgálati tisztviselői továbbképzés– és vezetőképzés új rendszerének bázisintézményévé vált. Létrejött a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola és jelenleg is zajlik a Rendészettudományi Doktori Iskola akkreditációja.  Az integráció „közös” intézményeket hozott létre 2015-ben: létrejött a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar és megkezdte működését az Államtudományi Intézet, mint az egységes, elsősorban az államtudomány területére fókuszáló, egyetemi kutatásirányítás bázisintézménye. A belső együttműködés eredménye a közös képzési modul, a közös közszolgálati gyakorlat, valamint az egységes nemzetköziesítés elindítása is. . Mindeközben az egyetem saját tudományterületén vezető szerepet játszik a hazai tehetséggondozásban, ennek bizonyítéka az NKE-n 2015-ben megszervezett két sikeres OTDK szekció megrendezése  

A következő tervezési időszak 2020-ig határozza meg az NKE vízióját, stratégiai alapvetéseit, misszióját, fejlesztésének értékalapjait, irányait, valamint mindazokat a kihívásokat, amelyek az intézményre várnak. Az IFT kitér az egyetem vagyongazdálkodására, valamint a Ludovika Campus beruházásra is.

Államtudományi egyetemmé válik az NKE

Az NKE középtávú víziója, hogy az NKE Magyarország egyik legjobb és legvonzóbb egyeteme legyen, amely példát mutat a hazai és nemzetközi, képzési és kutatási együttműködésekben is. Mindezt a célt szolgálja az NKE államtudományi egyetemmé alakítása.

Az NKE-nek a hazai és nemzetközi tudományos intézményekkel közösen újra kell fogalmaznia az államtudomány helyét a társadalomtudományok rendszerében.

Az államtudomány megerősítése az NKE minden egységére kiterjedő, egységes és összehangolt kutatásirányítást tesz szükségessé, amely összehangolása az Államtudományi Intézet feladata, a többi között az Államreform II.-t koordináló kormányzati szervekkel, testületekkel (Államreform Bizottság).

Az NKE törvény 2015-ben a közigazgatási felsőoktatási területet az „államtudományi és közigazgatási” bővítéssel új fejlődési pályára állította. Az államtudomány megerősítésének új képzési és kutatási feladatrendszere szükségessé teszi a Közigazgatás-tudományi Kar szervezeti újragondolását és egyben annak koncentráltabb, az új képzési programokhoz jobban igazodó megszervezését. 

Várhatóan 2017-ben indul el az NKE törvényben nevesített államtudományi mesterszak ötéves képzése, amely doktori fokozatot ad a végzettek számára és a népszerű jogászképzés valós alternatívájaként szeretne megjelenni a közszolgálati ambíciókkal rendelkező fiatalok előtt. Az államtudományi mesterképzés a közszolgálati életpálya megalapozója, ahol az állami humántőkét rendszerszemlélettel kezelni tudó szakemberek végeznek és ismerik a kormányzati modelleket, technikákat, az alapvető közjogi és közigazgatási jogi kereteket, átlátják az állami működést meghatározó és befolyásoló társadalmi, politikai, gazdasági és emberi tényezőket.

A következő időszakban fontos feladat a jó állam –kutatások folytatása a többi között  a védelmi szektor, a közbiztonság- rendvédelem területére kiterjesztve, az igazságszolgáltatás-jogbiztonság, a vállalati versenyképesség és az adóbürokrácia-csökkentése területén. A digitális állam fejlesztésében az NKE-nek folytatnia kell a nemzetközi színvonalú e-közszolgálati kutatásokat, valamint erősíteni kell a rendészeti munkához kapcsolódó magatartástudományi kutatásokat. Szükséges a nemzetbiztonsági tudatosság fejlesztése minden hivatásrend számára az oktatás, nevelés területén, valamint a migrációs kutatásokban az NKE-nek hazai és nemzetközi viszonylatban is tudásközponttá kell válnia.

Az IFT –ben megfogalmazott cél, hogy az NKE a fenntartható fejlődés egyik elismert hazai felsőoktatási kutatóhelye legyen. Az elképzelések szerint a kutatások kiterjednek majd a sérülékeny erőforrások többségére, így a többi között az ivóvíz, és az élelmiszerbiztonság területére.

Fejlesztés uniós forrásokból

Az IFT-ben meghatározott stratégiafejlesztésekhez a pénzügyi forrásokat elsősorban a kormány által elfogadott Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) biztosítja.

A KÖFOP keretében az egyetem két komplex projektet valósít meg, amelyek a szolgáltató szemléletű állam megteremtését és fenntartását szolgálják. Ennek során megtörténik a közszolgálati továbbképzési rendszer komplex fejlesztése, a közszolgálat-fejlesztés hatásvizsgálati és kutatási megalapozása, a nemzetközi kompetencia igények támogatása, a közszolgálati tudásmenedzsment fejlesztése,

Képzés-továbbképzés: cél a kiválóság

Az elmúlt időszakban megújult a rendészeti alapképzések tanterve és megtörtént a rendészeti vezető mesterképzési szak fejlesztése.  A 2015/2016-os tanévben megkezdődött a két éves CEPOL rendészeti mesterképzés, amelyben az Egyetem az 1. modul oktatásáért felelős.

A Rendészettudományi Karon az alap-, és mesterképzésben a jelenlegi hat féléves struktúra helyett várhatóan bevezetik majd a nyolc féléves alapképzést és az erre épülő egyéves mesterképzést. Stratégiai cél a kriminalisztika mesterszak fejlesztése, valamint nemzetközi kapcsolatainak kiépítése.   

Az új katasztrófavédelem alapszak a tavalyi tanévben indult el. A végzettek számára a továbbtanulási lehetőség a katasztrófavédelem mesterképzési szak jelenti a 2016/2017-es tanévtől.

A 2013/14. tanévtől kezdődően elindultak az új katonai alapképzési és katonai mesterképzési szakok, illetve a katonai előmeneteli tanfolyami képzések is. . Megkezdődött a Nemzetbiztonsági Intézet által gondozott és a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar által meghirdetett nemzetbiztonsági alap- és mesterképzési szakok megújítása, az önálló polgári nemzetbiztonsági alap- és mesterképzési szak kidolgozása.  Idén a nemzetbiztonsági alapképzési szak kiegészült a terrorelhárítási specializációval.

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok kar (NETK) képzésfejlesztéseinek célja a közszolgálatban nemzetközi kapcsolatokkal, diplomáciai feladatokkal foglalkozó szakértők alap– és mesterképzése, felkészítése a közszolgálati pályára. Az IFT megfogalmazása szerint a nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterszakot nyitottá kell tenni az NKE és jogelődjein végzettek számára, a karrierképzésként pedig a közszolgálatban dolgozók irányába. 2016-ban önálló szakként indul el az International Public Service Relations mesterképzési szak, amely a nemzetközi képzési környezet megteremtésének fontos eszköze.

Az NKE tavaly indította el a közszolgálati továbbképzés rendszerét. Ebben a tisztviselők új, inspirálóbb tanulási környezetben végezhetik munkájukat. 2014-ben a jogszabály szerint elindult az első négy-éves továbbképzési ciklus, amelynek első évében közel 70 ezer tisztviselő vett részt képzésekben. Az idei év a közszolgálati továbbképzési rendszer konszolidációjáról szól és folytatja a hazai felnőttképzés egyik leginnovatívabb tanulási rendszerének kialakítását. Fontos célkitűzés, hogy a tisztviselők fejlesztési igényei összhangban legyenek az államreform céljaival, a jogi és szervezeti környezet változásaival, az egyéni karrier- és életpálya tervekkel, az egyéni teljesítmény-értékeléssel, az egyéni kompetenciák tényleges fejlesztési igényeivel.

Az IFT-ben megfogalmazottak szerint a továbbképzések területén az NKE-nek törekednie kell arra, hogy a közszolgálat valós igényeire reagáló új képzéseket fejlesszen és kínáljon. Idén a többi között a közszolgálati protokoll, a közszolgálati médiakommunikáció, és a közszolgálati személyügy területén indult el a képzésfejlesztés. Az egyetemnek a közigazgatási állomány (tisztviselői) továbbképzése területén stratégiai célja, hogy egyéni fejlesztési igényeket szolgáló programokat, korszerű tanulási eszközöket és fejlesztő környezetet biztosítson a hatékonyság növelése érdekében.

Eredményes kutatások

Az államtudományi egyetemmé fejlesztés érdekében új kutatási stratégiát kell alkotni. A következő években a többi között növelni kell a PhD-s és DSc-s oktatók arányát, az összes tudományos közlemény, valamint a monográfiák és szakkönyvek számát. Fontos cél az is, hogy az egyéni és a szervezeti tudományos teljesítmény-értékelés a vezetői/irányítási rendszerben is megjelenjen.

Az IFT-ben meghatározott kutatási célok érdekében egy központi egység felállítását tervezi az egyetem, amely összehangolja a karok és intézetek kutatási céljait, az államtudományi kutatási stratégiát érvényesíti, és alkalmas a központi K+F forrásgazdálkodásra és projekt alapú működésre.

A kutatói munka eredményessége a tudományos eredmények megfelelő publikálásán is múlik, ezért fontos a tudományos adatbázisok bővítése. Jelenleg az offline és on-line NKE szakfolyóiratok, könyvkiadás és repozitórium ad lehetőséget a publikálásra, emellett szükséges megteremteni az egyetem teljes kutatási spektrumát átfogó, saját angol nyelvű szakfolyóirati publikáció lehetőségét is.  

Tehetséggondozás

Az NKE-n a szakkollégiumok és a tudományos diákkörök a tehetséggondozás színterei, amelyeket továbbra is támogat az egyetem. Az intézmény szem előtt tartja a tudományos ambíciók megalapozását valamint az egyetemi karrierre való az ösztönzést az ösztöndíjrendszerben, a kiválósági pályázatokban és a mentorálás eszközeiben. Emellett külön figyelmet fordít a hallgatói tehetséggondozás külsős szervezeteivel való hatékony együttműködésre, így például az Országos Tudományos Diákköri Tanáccsal.  

NKE a tudomány olyan területein nyújt PhD fokozatot, amelyen más hazai egyetemek nem folytatnak doktori képzést.

A hadtudományi, a katonai műszaki doktori és a közigazgatás-tudományi doktori iskolák, valamint az akkreditáció alatt álló rendészettudományi doktori iskola vonatkozásában a legfontosabb feladat a nemzetköziesítés. Ez az angol nyelvű képzés és témavezetés feltételeinek megteremtését jelenti elsősorban. Ez magában foglalja a szabályzók lefordítását, az adminisztráció felkészítését és az idegen nyelven is oktatni képes oktatók-kutatók minél szélesebb körének bevonását a képzésbe és témavezetésbe.       

Nemzetközi porondon

A NKE teljesítményének nemzetközileg kompatibilis mérésével kell az erősségeket felmutatni, a gyenge pontokat fejleszteni. A nemzetközi együttműködés dimenziója jelenti a legjobbak közé történő felemelkedés esélyét a nemzetközi felsőoktatásban.

Az NKE-nek nemzetközileg nyitott, mobilitás-barát, egyedi erősségeit felmutatni tudó, egyszerre magyar, közép-európai, európai és nemzetközi egyetemként kell megjelennie. Ehhez a többi között növelni kell a külföldi hallgatók, az idegen nyelvű tantárgyak, valamint a nemzetközi intézményi együttműködésben szervezett tudományos programok, publikációk,  számát. Fontos az is, hogy az NKE oktatói, kutatói egyre több idegen nyelvű hazai és külföldi közleménnyel jelenjenek meg a következő időszakban.   

A képzési programok nemzetköziesítésében  a kettős vagy közös diploma programok fejlesztése a cél az IFT szerint. Ezek a programok nem csak a hallgatói minőséget növelik, de a hazai és nemzetközi kiválósági szabályok szerint is előnyt jelentenek a minősítésben. A nemzetközi képzések a többi között a kisebbségpolitika, az E-közszolgálat és kibervédelem, a regionális biztonság, nemzetközi biztonság, a közjogi, a kriminalisztikai valamint a közpolitika-közmenedzsment szakterületeken fejlődhetnek majd a jövőben.

A nemzetköziesítéshez minél hatékonyabban kell felhasználni az Erasmus európai mobilitási program lehetőségeit. Így például az NKE is szeretné bővíteni az Erasmus szakmai gyakorlat lehetőségeit, az oktatói és a személyzeti mobilitást is. Az IFT-ben megfogalmazottak szerint az Egyetemnek vonzó célponttá kell válnia a nemzetközi minőséget képviselő külföldi oktatók, kutatók számára.

Korszerű infrastruktúra és szolgáltatások

A Ludovika Campus az Egyetem XXI. századi infrastruktúráját, egyszerre szellemi alapját és fizikai környezetét, a tradíció és a modernitás találkozását jelenti.  A beruházás első ütemének eredményeként 2014 márciusában vehette birtokba az egyetem az egykori  Ludovika Akadémia felújított épületét, amely azóta is az NKE központjaként szolgál.  Egy 2015-ös kormányhatározat rögzíti a további fejlesztési lépések ütemezését.  A tervek szerint 2018-ig megépül a többi között az új oktatási épület, a különböző sportlétesítmények, az RTK új képzési helye, kollégiuma és megújul az Orczy-park is, amelynek részeként lovarda és istálló is létesül. A megfelelő kormánydöntést követően 2017 és 2020 között a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar bentlakásos képzési központja és a Katasztrófavédelem speciális képzési létesítménye is a Ludovika Campus területén valósul meg.   

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Bonum Publicum, 2015

„Fel kell gyorsítanunk a bírósági eljárásokat”

    • volner pal

Vezetőinek többségével ellentétben a nyugat-európai országok polgárai egyre inkább elítélik a jelenlegi, befogadó típusú európai menekültpolitikát – véli Völner Pál. Az IM nemrégiben kinevezett parlamenti államtitkára szerint jó esélyünk van arra, hogy az Európai Bíróság számunkra kedvező ítéletet hozzon a kötelező menekültkvóták elutasításával kapcsolatban. A korábban a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés elnökeként is dolgozó politikus szerint hatékonyabbak lesznek a hatósági, bírósági eljárások, amennyiben a Parlament jövőre elfogadja az új perrendtartásokat és a büntető eljárásjogi kódexet.


Az interjú előtti napon fogadta el az Országgyűlés azt a törvényt, amely arra kötelezi a kormányt, hogy indítson pert az Európai Bíróságon a kötelező migrációs kvótákkal kapcsolatos uniós határozat miatt. Mit várnak ettől a pertől?

Völner Pál: A szeptember 22-i európai tanácsi határozat kötelező menekültkvótákat állapított meg a tagállamok számára. Eszerint minden országnak be kell fogadnia valamennyit a Görögországban és Olaszországban tartózkodó menedékkérők közül. Véleményünk szerint több szempontból is vitatható döntés született. Egyrészt, a tartalmát tekintve, egyértelműen jogalkotási aktusról van szó – szemben azzal, amiről az ülésen a belügyminisztereket tájékoztatták –, hiszen kötelezettséget ró a tagállamokra. Emellett sérül a szubszidiaritás elve is, hiszen a döntés kapcsán nem kérték ki a tagállamok véleményét, de még az Európai Parlamentet sem vonták be a döntéshozatali folyamatba. Úgy gondolom, ha mindezeket a kifogásokat figyelembe veszi az Európai Bíróság, akkor számunkra kedvező döntést fog hozni.

Várható-e, hogy Magyarország mellett más tagállamok is megtámadják ezt az uniós döntést?

V.P. A Magyarországgal lényegében egy álláspontot képviselő Szlovákia is jelezte már a reményét azzal kapcsolatban, hogy más államok is részt vesznek majd beavatkozóként ebben a folyamatban. A párizsi merényletet követően pedig már a lengyel kormány részéről is hangzottak el olyan nyilatkozatok, hogy nem kívánnak menedékkérőket befogadni ebből a kontingensből.

Korábban kormánypárti politikusok gyakran hangoztatták, hogy több mint 150 ezer bevándorló befogadását jelentené Magyarország számára a kötelező kvóta elfogadása. Ugyanakkor hivatalosan ez kettőezer embert érintene.  

V.P. Az úgynevezett Juncker-képlet alapján ennyi bevándorlóról van szó, de ezt az állapotot azóta már jóval túlhaladtuk, mivel európai viszonylatban már több mint egymillió migránsról beszélhetünk. Ez azt jelenti, hogy a ránk eső rész is jóval meghaladná a kettőezret, ráadásul a családegyesítési szabályok miatt néhány év alatt akár több mint 150 ezer, tehát körülbelül Szegednyi emberrel is „gyarapodhatna” Magyarország lakossága. 

Hogy látja, a párizsi terrortámadás és az azóta szinte folyamatosan meglévő terrorfenyegetettség menyiben változtatja meg a nagy európai országok menekültpolitikáját? Egyelőre ugyanis a nyilatkozatok alapján nem látszik lényeges súlyponteltolódás

V.P. Az államok vezetői esetében tényleg nincs lényeges elmozdulás a korábbi befogadó jellegű álláspontból. Ugyanakkor a nyugati országok közvéleménye, sőt egyes esetekben titkosszolgálatainak vezetői egyre inkább elutasítják ezt a menekültpolitikát. Azt viszont még nem lehet látni, hogy mindez mikor éri el a nagypolitika szintjét is. Az biztos, hogy mondjuk Franciaországban és Németországban jelentős mennyiségű a bevándorlók száma és egy részüknél megfigyelhető egyfajta radikalizálódás is. A visegrádi országokban, így Magyarországon is, ilyen szempontból kevéssé veszélyes a helyzet. Mi mindenképpen a biztonságosabb országok között vagyunk, de ezt az esélyt nem szabad eljátszanunk.

Egyre többen feszegetik azt a kérdést is, hogy a menekülthullám és a terrorizmus erősödése között van-e összefüggés. Egyelőre nincsenek konkrét bizonyítékok erre.

V.P. Méltánytalan lenne a migránsok tömegeivel szemben, ha ezt a két folyamatot egy az egyben összekötnénk. Ugyanakkor látszik az is, hogy a tömeges migráció lehetőséget azoknak, akik szeretnek a zavarosban halászni. Ők radikalizálódva, később komoly fenyegetést is jelenthetnek a nyugati társadalmakra. A mi álláspontunk továbbra is az, hogy nem fogadunk be bevándorlókat, a valóban menekültként érkezők azonban más elbírálás alá esnek. Az elmúlt hónapok tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy a migránsok kizárólag déli szomszédaink felől érkeznek, tehát nem közvetlenül a veszélyzónából, hanem úgynevezett biztonságos országokból. Így a genfi egyezmény szerint sem kellene befogadnunk őket.

Attól, hogy mi nem engedjük be ezeket az embereket, a probléma európai szinten marad, hiszen megpróbálnak más útvonalakon továbbmenni. Milyen megoldás lehet hosszabb távon?

V.P. A világban korábban lezajló migrációs problémák tapasztalatai alapján nem lehetünk nagyon optimisták. Azt láthatjuk ugyanis, hogy hiába fogad be Európa milliókat, ha az alapproblémát nem tudja kezelni, nem lesz megoldva a helyzet. Ráadásul ezzel újabb gondokat generálunk magunknak – anélkül, hogy bárkinek érdemben segítenénk ezzel.

Ma már azt szinte mindenki látja, hogy a dublini-egyezmény bukásra van ítélve. A pesszimistábbak azonban már Schengen végét is vizionálják.

A schengeni egyezmény megszűnése az Unió jövőjét kérdőjelezné meg. Ez egy olyan érték, amelyet a meglévő lehetőségek mellett inkább bővíteni kellene. Ha azonban a jelenlegi menekültpolitika folytatódik Európában és nem alakul ki egy egészséges védelmi mechanizmus a schengeni határok mentén, akkor akár odáig is eljuthatunk, hogy visszaállíthatják a határellenőrzést a német és a francia határokon is. Ennek pedig felmérhetetlen politikai és gazdasági hatásai lennének Európára nézve.

Témát váltva, egy nagy jogalkotási folyamat közepén van az IM: készül a polgári valamint a közigazgatási perrendtartás és a büntetőeljárás-jogi kódex is. 

V.P. Ez a folyamat az elkövetkezendő időszak nagy kihívásai közé tartozik és izgalmas feladat is egyben. Terveink szerint jövő tavasszal már kész javaslatot fogunk letenni a kormány asztalára. Az új Btk.-hoz szükséges egy rugalmasan alkalmazkodó eljárásjogi szabályozás, ami figyelembe veszi a közvélemény elvárásait a bírósági, hatósági eljárások lerövidítésével kapcsolatban. Ennek kapcsán szeretnénk például hatékonyabbá tenni az elektronikus ügyviteli és a szakértői rendszert is. Külföldi példák is vannak előttünk, hiszen például Észtországban évek óta elektronikusan zajlik az adatforgalom az ügyfelek és a bíróságok között.  

Az Igazságügyi Minisztérium is a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói közé tartozik. Év végéig ráadásul az IM adja a Fenntartói Testület ügyvivőjét. Miben látja az együttműködés eddigi eredményeit? Az IM hogyan tud hozzájárulni az NKE fejlődéséhez?

V.P. Kollégám, Molnár Zoltán közigazgatási államtitkár úr jelenleg a testület ügyvivője. A tőle hallottak és az eddigi tapasztalataim alapján is azt tudom mondani, hogy gördülékeny az együttműködés a két intézmény között. Persze, mindent lehet javítani, fejleszteni, és úgy gondolom, hogy ez iránt mindkét fél elkötelezett is.

A Jó Államhoz hozzátartozik a képzett, ügyfélbarát közszolga is. Az NKE a közszolgálati továbbképzés rendszer fő bázisává vált az elmúlt években. Ezt a folyamatot hogyan értékeli, milyen további lépéseket látna jónak?

V.P. Az Igazságügyi Minisztérium alapvető célkitűzése az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom további erősítése. Úgy gondoljuk, hogy ennek elengedhetetlen eleme az, hogy a jogászképzés is magas színvonalú legyen, hiszen csak a jó oktatásban részesülő, jó képességekkel bíró és jól teljesítő hallgatókból lehetnek később olyan ügyvédek, bírók, ügyészek, akik egy hatékonyan, az állampolgárok érdekeit szem előtt tartó rendszert működtetnek. Ez természetesen igaz a közigazgatás más területeire is, így fontosnak tartom, hogy akár a diploma megszerzése során, akár a későbbiekben, már munkavállalóként olyan képzésekben részesülhessenek a köztisztviselők, amelyek elősegítik, hogy mind a szakmai tevékenységük, mind az attitűdjük a Jó Államot, az ügyfélbarát közigazgatást szolgálja.

Az NKE-n év elején indult el a Nemzetközi és Európai tanulmányok Kar. Mennyire tartja fontosnak a nemzetközi jelenlét erősödését a hazai felsőoktatásban?

V.P. Egyrészről fontosnak tartom, hogy a magyar hallgatók megfelelő tudással – és ideális esetben tapasztalattal – rendelkezzenek akár a nemzetközi szervezetek, akár más államok működéséről. Akik az államigazgatásban helyezkednek el később, azok számára ez azért kiemelkedő jelentőségű, mert szélesíti a látókörüket, ami végső soron az egész országnak a hasznára tud válni. Akiket pedig annyira megfog a nemzetközi intézményi környezet, hogy végül munkát is ott keresnek, hazánk jó hírét viszik világszerte.

Ön alig több mint egy hónapja tölti be a minisztériumban a parlamenti államtitkári pozíciót. Hogyan érintette ez a változás?

V.P. Én korábban, még úgymond civilként is jogi területen dolgoztam. Ezeket a tapasztalatokat jól tudtam hasznosítani megyei önkormányzati vezetőként, majd közlekedési államtitkárként is. De természetesen minden új munkakört, feladatot meg kell szokni, hiszen mások a súlypontok, más a leterheltség.

Az ön pozíciójában a szakmai vagy a politikai feladatok a hangsúlyosabbak?

V.P. Ez alapvetően egy politikai feladatkör, de érteni kell a szakmához is, hiszen nagyon nehéz úgy kommunikálni dolgokról, ha nem látjuk a lényegét. Például, ha nem ismerem egy jogszabálytervezet tartalmát, akkor nehezen tudom képviselni azt a parlamentben, a törvény tárgyalásakor. Ugyanakkor a kormányzás szempontjából egy politikai államtitkár feladata az, hogy a politika elképzeléseit a szakma felé meg jelenítse meg.


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Bonum Publicum, 2015

Action learning: új módszerek a vezetőképzésben

    • robert kramer

Az őszi és a tavaszi szemeszter során 10-10 hallgató veheti fel Robert Kramer óráit, hogy heti százhúsz percben újszerű módszerekkel tanulmányozzák a vezetőképzés gyakorlatát. Fókuszban az Action Learning és Robert Kramer, aki azon dolgozik, hogy 2020-ra Közép- és Kelet-Európa meghatározó vezetőképző intézetévé váljon az NKE.


Kezdjünk egy személyesebb jellegű kérdéssel: Ön hogy került kapcsolatba az Action Learning módszerével?

Robert Kramer: Tulajdonképpen még az egyik amerikai légi kadét hallgatóm mesélt róla egy órámon. Elmondta, hogy milyen érdekes műhelymunkát tartanak nekik, s hívott, ha van kedvem, nézzem meg. A téma később olyannyira magával ragadott, hogy szorgalmaztam, a módszert gyakorlati szinten is emeljük be az oktatásba. Tudtam, hogy sok ellenzőm lesz, de úgy gondoltam, az Action Learning kiváló helyettesítője lehet egy-egy átfogó jellegű vizsgának, amire korábban a diákoknak esettanulmányt kellett írniuk. Az ötletet végül úgy sikerült meghonosítanom, hogy 2004-ben megpályáztam egy tananyag innovációs pályázatot, amit meg is nyertem. Ha egy olyan rangos társaság, mint az American Society for Public Administration (ASPA) elismeri az újítás hatékonyságát, sokkal könnyebb lesz elterjeszteni – taktikáztam.

Az NKE életében Ön mint vendégoktató van jelen. Mesélne nekünk az itt folyó munkáról?

R.K. Oktatóként először az ELTE színeiben tevékenykedtem Magyarországon, a Fulbright program keretében. Később már a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is tartottam előadásokat, tréningeket. Tavaly szeptemberben például az NKE trénerek számára szerveztünk egy négynapos módszertani képzést, kifejezetten az Action Learning módszerére koncentrálva, továbbá kísérleti projektként útnak indítottunk több képzési csoportot is. Ezek sikerét látva Patyi András rektor úr 2015 nyarán meghívásos pályázat keretében felajánlotta számomra az NKE ”International Chair” vendégprofesszori  pozíciót, amit természetesen elfogadtam. Jelenleg a doktori iskolában tartok órákat, miközben már a továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettessel, Kis Norberttel dolgozunk a Budapest Academy for Leading Change program megvalósításán.

Vegyünk mindent sorjában! Mit lehet tudni a PhD kurzusáról?

R.K. Az őszi és a tavaszi szemeszter során 10-10 hallgató veheti fel az óráimat; velük heti százhúsz percben tekintjük át a vezetőképzés gyakorlatát. Öt élvonalbeli egyetem képzését elemezzük, többek között a Harvardét. Két amerikai, egy kanadai, egy angliai és egy francia példáról beszélünk. Nem csak azt vizsgáljuk, hogyan folyik az oktatás, hanem azt is, mely módszerekkel mérhető a vezetőképzés sikeressége. Szintén  ennek egy modellje az általam kifejlesztett transzformatív Action Learningis. Mivel az Action Learning csoportok esetében ideális, ha különböző képzettségű és érdeklődésű emberek gyűlnek össze, örvendetes tény, hogy az NKE-n külföldi hallgatókkal is dolgozhatunk. Az óráimat jelenleg indiai, nigériai és kurdisztáni diákok látogatják, magyar társaikkal egyetemben.

Miről fog szólni a Budapest Academy for Leading Change?

R.K. Célunk az, hogy 2020-ra Közép- és Kelet-Európa meghatározó vezetőképző intézetévé váljunk, amely bizonyítékokon alapuló, hatékony tréningeket biztosít a közszolgálati szereplők számára. Többek között EU finanszírozással is kalkulálunk, és minimum öt évre tervezünk. A ma oly divatos „think tank” megnevezés helyett mi a „think-act tank” cím kivívására törekszünk, hangsúlyozva azt, hogy a nálunk megszerzett tudás gyakorlati jelentőségű. A Magyarországon beindított, neves nemzetközi instruktorok előadásaira épülő képzést idővel Kínában és Oroszországban, illetve ázsiai, afrikai és közép-keleti országokban ismételnénk meg, a helyi minisztériumok delegáltjaival. Itthon eddig két államtitkári szintű tréningen vagyunk túl, a visszajelzések pedig pozitívak.

Mégis hogyan mérhető egy készségorientált képzés eredményessége?

R.K. A maximum hat fős csoportokkal dolgozó transzformatív Action Learning a valódi problémák valós idejű megoldásáról szól. Azt lehet lemérni, hogy a problémák megoldásáig milyen hamar jut el egy-egy csoport. Mi nem csak az egyéni, hanem a csoportos készségekre, képességekre is koncentrálunk. Szoftveresen, objektívan mérjük a csoport képességeinek alakulását, ez pedig egyedülálló a szakmában. A dolog szubjektív oldalát egyéni beszámolók alapján tudjuk értékelni: a közreműködőknek minden találkozó után írásban kell reflektálniuk az aznapi tapasztalatokra és a felmerült problémák lehetséges megoldásaira, minden későbbi találkozó pedig annak az áttekintésével kezdődik, hogy az illetőnek mit sikerült megtennie a való életben a probléma megoldása érdekében. Természetesen a teljes képzésre szigorú titoktartási kötelezettség érvényes, amely egyaránt vonatkozik a résztvevőkre és a képzést lebonyolító személyekre is.

Milyen hallgatóságra számítanak?

R.K. A Budapest Academy for Leading Change kifejezetten az állami felsővezetők számára jött létre azzal a szándékkal, hogy a döntéshozatali folyamatok egyszerűsítésével segítse a közéleti munkát. Arra tanít, hogy egy jelölt mely módon válhat hiteles, megbízható vezetővé, akinek teljesítménye objektív módon mérhető. Ebben a formában a képzés szorosan kapcsolódik a Jó Állam kutatóműhely munkájához is. 


Szöveg: Pétery Dorottya

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Bonum Publicum, 2015

„Igazi korszakváltást eredményezett az egyetemmé alakulás”

    • polt peter

Dr. Polt Péter legfőbb ügyész lett a Rendészettudományi Karon a Büntetőjogi Tanszék vezetője, aki a 65. életévét betöltött Prof. Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagytól vette át a tanszék irányítását. Pályája kezdetéről, a tudományos gondolkodás legfőbb jellemzőiről osztotta meg gondolatait az olvasókkal, valamint arról, hogy milyen változásokat tapasztalt az egyetemmé válás, karrá alakulás folyamatában és azt is megtudhattuk, hogy milyen a jó vezető.


Polt Péter középiskolásként még kifejezetten a reáltudományok iránt érdeklődött, de családban fellelhető jogászok hatással voltak a pályaválasztására is. Már az egyetemi évei alatt lett kötődése a korábbi Rendőrtiszti Főiskolához Sárkány István tanítványaként, aki a büntetőjog felé terelgette. Ennek hatására jelentkezett tudományos munkatársnak az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetbe, amelynek ma már legfőbb ügyészként látja el a felügyeletét. 

Mi volt a pontos feladata az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetben?

P.P. Az akkori OKKRI nemcsak a kriminológiai tudományokkal foglalkozott, hanem a kriminalisztikával is. Bakóczi Antallal dolgoztam együtt, kutatási témám a fehérgalléros bűnözés volt, ezen belül is a számítógépes csalás érdekelt igazán, ami akkor még nem létezett hazánkban; senki nem kutatta, hiszen nem szolgált háttérként hozzá a számítástechnikai fejlettség. Ezért nem merültek fel a dogmatikai problémák sem, hogyan lehet egy számítógépet becsapni, a csalás törvényi tényállása ugyanis ezen alapul, hogy valakit tévedésbe ejtünk, vagy tévedésben tartunk. Itthon senkinek sem volt elképzelése arról, hogy ezt a számítógéppel hogyan lehet megtenni. Mindig is szívesen kutattam, de azt az elvet vallottam, hogy nem elég csak elméletileg művelni a tudományt, hanem arra is figyelni kell, hogy ez a gyakorlati életben hogyan hasznosítható. Legfőbb ügyészként nagyon szorgalmazom, hogy az OKRI ne csak egyszerűen legyen jelen a magyar és a nemzetközi tudományos életben magas szintű szellemi produktumokkal, hanem közvetlenül is segítse azt a jogalkalmazói munkát, amit a magyar ügyészek végeznek. Ha a kettőnek kialakul egy jó egyensúlya, az mindenki számára hasznos lehet.

A kutatás kezdettől fogva fontos része életének, PhD-fokozatot is szerzett. Milyen hozzáadott értéket jelent az életében a tudományos gondolkodás?

P.P. Nagyon sokat adott nekem. A tanulmányok, könyvek, cikkek olvasása, írása, a tudomány művelése önmagában kreatívabbá teszi az embert, más szemmel tudja nézni a világot. Egy kicsit jobban tud fókuszálni fontos pontokra, logikusabb lesz a gondolkodása. Mindig olyan területet választottam, ami nagy fontossággal bírt a tudományban. Ahogyan említettem, a számítógépes csalás volt a kutatási témám, majd nemzetközi büntetőjoggal kezdtem el foglalkozni, ami akkor, Magyarországon, a szocializmusban nem volt egy nagyon frekventált ága a büntetőjog tudománynak. Abban az időben egy gyanús kapitalista terméknek tűnt, ugyanakkor a rendszerváltás után a nemzetközi büntetőjog, nemcsak mint tudomány értékelődött fel, hanem a gyakorlati kérdései is nagyon fontossá váltak, gondoljunk csak a háborús vagy népellenes bűntettek elkövetőinek lehetséges felelősségre vonására, az igazságtételre. A PhD-értekezésemet mentelmi jog témában írtam. Mind a mai napig egy olyan fontos közjogi kérdésnek tartom, amely nem az íróasztalfiókoknak írt tanulmányokban realizálódik csak, hanem a napi életben, legyen szó Magyarországon a mentelmi jogról, mint büntethetőségi akadályról, vagy pedig nemzetközi színtéren, hiszen Magyarországnak is van olyan mentelmi ügye, ami európai parlamenti képviselőt érint. Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk az elvekkel, ne csak a szabályokkal, hanem azok gyakorlati alkalmazási lehetőségeivel is. A kutatási eredményeimet mindig tudtam hasznosítani a gyakorlati munkám során, és egyfajta gondolkodási többletet jelentett, amit aztán a jogalkalmazási helyzetekben is tudtam alkalmazni.

Most ismét egy olyan témát kutatok, amely aktuális. Ez az Európai Unió pénzügyi érdekeinek a védelme. Ezzel összefüggésben az európai ügyész intézményének a létrehozatala napirenden van az unióban. 2013 óta ismert az európai bizottságnak az a javaslata, hogy az EU működési szabályzatának alapján létrehozzák az európai ügyész intézményét. Ezzel kapcsolatban több tervezet látott már napvilágot. Gyakorlati szakemberek és tudósok részletesen foglalkoznak ezzel a bonyolult, fontos elméleti és nagyon nehezen feloldható gyakorlati kérdéseket felvető intézménnyel.

Nemzetközi joggal kapcsolatos tanulmányait külföldi posztgraduális képzéseken igyekezett elmélyíteni. Úgy tudom, hogy részt vett a Strasbourgi Egyetemen és a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémián. Milyen speciális ismereteket sajátított el?

P.P. A Strasbourgi Egyetemen egy jog-összehasonlítás témájú posztgraduális képzésen vettem részt, ahol a nagy európai jogrendszereket hasonlítottuk össze és azt, hogy milyen módon alakultak egymás mellett, egymást építve és egymással kölcsönhatásban, kezdve a római jogtól a kontinentális jogrendszeren keresztül egészen az angolszász jogig. Áttekintettük, hogy a kezdetektől napjainkig hogyan fejlődtek, hogyan hatottak egymásra és akkor, a nyolcvanas években milyen kölcsönhatásban voltak egymással. Abban az időben még létező volt a szocialista típusú jogrendszer. Ennek a jellemzőit is neves előadóktól hallhattam. A Hágai Nemzetközi Jogi Akadémián alapvetően nemzetközi jogi stúdiumokat ismerhettem meg a nemzetközi bíróság épületében. A nemzetközi jog fejlődését tanították, különös figyelemmel azokra az esetekre, amelyeket a bíróság elbírált, és amelyek rendkívül fontosak voltak egész Európa, sőt a világ számára is.

A kutatás mellett mindig is tanított, először az  ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékén, illetve a Rendészettudományi Kar jogelőd intézményében is. Mit jelent manapság az oktatás az életében?

P.P. 1984 óta tanítok a Rendőrtiszti Főiskolán, ahová Békés Imre professzor úr meghívására érkeztem. Mindig szívesen oktattam itt, mert jobban lehetett a napi gyakorlathoz igazítani a büntetőjog oktatást ebben az intézményben.  Ma ugyanazokban a termekben oktatok az RTK-n, mint a nyolcvanas években.

Milyen változásokat tapasztalt az egyetemmé válás, karrá alakulás folyamatában?

P.P. Történt egy igazi korszakváltás, mert a főiskola irányvonala és az egyetemé csak részben egyezett meg. Önmagában az a tény, hogy alapképzésben és mesterképzésben is folyik az oktatás, más minőségű tanítást kíván meg. Ez a fokozatosság azt is lehetővé teszi, hogy a többszintű képzés révén a gyakorlatban is más szerepet szánjunk azoknak a hallgatóknak, akik az alap, és akik a mesterképzést végzik el, és ehhez tudjuk igazítani a tananyagot is. Az egyetemi képzésnek nagyobb elméleti megalapozottsága van, mint korábban a főiskolainak. Az alapképzés arra nyújt lehetőséget, hogy a megszerzett elméleti szint alapul szolgáljon egy magasabb, tudományos jellegű képzéshez, ami ilyen értelemben nem volt meg a főiskolai képzésben. Jobban hasznosítható ez a rendszer a gyakorlatban is, jobban orientál, és jobb alapokat nyújt egy nagyobb elméleti tudás megszerzéséhez.

Ebben a tanévben vette át a Rendészettudományi Kar Büntetőjogi Tanszékének a vezetését. A tanszék jövője vonatkozásában milyen elképzelései vannak?

P.P. Szeretném, ha a kollégák minél magasabb szinten oktatnák a tárgyakat, ehhez fontosnak tartom, hogy a tanszéki munkatársak minél inkább képezzék magukat, ezáltal biztosított lesz a hallgatók magasabb szintű büntetőjogi képzése is. Szeretném azt, ha a képzés kicsit koherensebb lenne, az elmélet és a gyakorlat jobban kiegészítené egymást. Viszonylag csekélyebb óraszám esetében azon általános elvek tanítását szükséges előtérbe helyezni, amelyek nélkülözhetetlenek. Szeretném, ha a képzésben sokkal hangsúlyosabban tudnánk alkalmazni a számítástechnikai eszközöket. A tudományos teljesítmény kiemelt helyen kell, hogy szerepel ezen a tanszéken is. A hallgatók és az oktatók között egyetértés szükséges, hogy kialakuljon abban, hogy a büntetőjog egy fontos tárgy, amit jó oktatni és hallgatni is.

Mi a legfontosabb, legspeciálisabb büntetőjogi ismeret, amelyet egy leendő rendőrnek feltétlenül el kell sajátítania?

P.P. A legfontosabbnak azt tartom, ha egy hallgató sikeresen abszolválja a tárgyat és a későbbiekben, amikor az élete során találkozik egy-egy jogdogmatikai problémával, fel fogja ismerni azt és tudni fogja, hogy a megoldást merre kell keresnie. Büntetőjogi szakemberek segíthetnek ebben, ugyanakkor tudni kell, hogy mit és miért kérdezünk, hogy mit szeretnénk vele elérni.

Most készül az új büntetőeljárási törvény. Legfőbb ügyészként milyen elvárásai vannak törvénnyel kapcsolatban?

P.P. Alapvetően azt várom, hogy a büntetőügyek gyorsabban, hatékonyabban és az anyagi igazságnak megfelelően oldódjanak meg. Az új büntető-eljárásjogi kódex legfőbb jellemzői a maitól eltérően az kell, legyen, hogy nagyobb teret adjon az egyszerűsítésre, ugyanakkor a garanciális elemeket tartsa meg, de egy gyorsabb és hatékonyabb büntetőeljárást tegyen lehetővé. Az intézményrendszer, a hatáskörök és az eljárási szabályok kialakulóban vannak. Különösen fontosnak tartom a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazását, az így nyert adatoknak a bizonyításba való beépítését, bizonyítékként való felhasználását. Szükség van változtatásra, amely – a garanciális elemek megtartása mellett – egy jobb felhasználhatóságot tenne lehetővé. Egy bizonyítékok körét szélesítő szabályozást tudnék elképzelni. Nagyon fontosnak tartom annak eldöntését, hogy az érdemi bizonyítás hol történjen, mert azt nem tartom jónak, hogy mind a nyomozati, mind a bírósági szakban teljes körű bizonyítás folyik, ez a hatékonyság és a gyorsaság rovására megy.

 Az RTK-n leendő parancsnokokat nevelünk. Mit tanácsolna számukra? Ön szerint milyen a jó vezető? Milyen alapelveket követett vezetőként élete során?

P.P. Az ügyészség hierarchikus szervezet, de más típusú természetesen, mint a rendőrség, a rendvédelmi szervek. Az ilyen típusú, függelmi viszonyokon alapuló szervezet irányítása, vezetése is ma már a XXI. században egyfajta menedzserszemléletet igényel. Irányítani, vezetni egy szervezeti egységet vagy egy szervezetet csak akkor lehet, ha azt a szervezetet átlátja a vezető és egy minimális szinten tisztában van azokkal a feladatokkal, amelyeket a beosztottak, alárendeltek látnak el. Persze nem neki kell mindent megoldania, hanem azt kell biztosítania, hogy a szervezetben megoldódjanak ezek a kérdések. Ez egy más szemléletet igényel, mint amikor valaki úgy gondolja, hogy minden problémát csak személyesen ő oldhat meg. Ez egy más jellegű tudást igényel, más típusú büntetőjogi tudást is. A büntetőjog tele van garanciális elvekkel, egy vezetőnek, parancsnoknak is mindig tudnia kell, hogy melyek a korlátok és a lehetőségek. Ez utóbbiakat ki kell használni, a korlátokat viszont nem lehet átlépni.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Bonum Publicum, 2015

A karácsony mindenkinek jár

    • takacs tamas 1
    • takacs tamaskeresztelo
    • takacs tamasmaas4
  • Előző
  • Következő

A karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe. Világszerte milliók ünneplik Jézus születését, család, rokonok, barátok körében. Utánajártunk hogyan bírkóznak meg az ünnep okozta kihívásokkal a hazánktól több ezer kilométerre, háborús övezetekben állomásozó katonáink. A Ludovika Campus kápolnájában beszélgettünk Takács Tamás alezredes, kiemelt vezető katolikus tábori lelkésszel saját tapasztalatairól, szolgálatáról, akivel a déli határ menti kerítésnél töltött szolgálata után találkoztunk.


A Tábori Lelkészi Szolgálat a Honvédelmi Minisztérium háttérintézménye, ugyanakkor a Katolikus Egyházon belül is különleges helyet foglal el. Hogyan épül fel és működik a szolgálat?

Takács Tamás: Három önálló szolgálati ággal rendelkezünk, ezek egyikének - a Katolikus Tábori Püspökségnek - vagyok a tagja én is. Hiába vagyunk kevesen, mégis önálló részét képezzük a Katolikus Egyháznak. Annyi különbséggel, hogy püspökség joghatósága nem területi, hanem személyi alapú. Manapság ennek jelentősége van, mert bár a területi határok fontosak lehetnek, de bizonyos helyzetekben ez az élettől elrugaszkodottá is válhat. Fontos hogy személyekhez, egyes élethelyzetekhez kapcsolódjon a pap. Az egyházon belül például az iskolai oktatáshoz, kórházakhoz, különleges feladatokat végrehajtó személyekhez kötődő szolgálatok specialitása, hogy ott és akkor segítsen az embereknek, amennyiben igénylik, amikor egy „hagyományos” egyházmegyés papnak ez nem adatik meg. Valójában ez a válasz az eredeti kérdésre. A tábori lelkész fő feladata, hogy együtt legyen a katonával. Egy vagy több egységhez kirendelve, minél több időt töltsön el velük, akár különleges élethelyzetekben is.

Mivel telik egy tábori lelkész napja?

T. T. Van, amikor azokkal találkozik, akikkel találkozni szeretne. Van amikor feladatot kap - például a határmenti kerítésen dolgozó katonáknál. Előtte még azért úszik egyet hajnalban, utána ellátja irodai teendőit, majd következhetnek a feladatok.

Hogyan lesz valakiből tábori lelkész?

T.T. A mostani - fiatalabb - generációból többen már egyenesen hozzánk tudtak jelentkezni, így a tábori püspökség szolgálatára szentelte fel őket a tábori püspök. Annak idején én egyházmegyés papként kezdtem. Ha jól belegondolok, igazából előbb lettem katona, mint pap. Amikor kispapnak jelentkeztem, rögtön besoroztak Lentibe katonának. Mondván, utána a papokkal már úgysem lehet mit kezdeni. Először tarka, később a fekete mundért öltöttem magamra, végül ötvöztem a kettőt. Kilenc év egyházmegyei szolgálat után döntöttem úgy, hogy újra csatlakozom a sereghez.

Miként fogadták újra?

T.T. Amikor beléptem a rendszerbe sok minden új volt. Kicsit kisarkítva azt szoktam mondani, hogy egy éven keresztül mást sem csináltam, csak sportoltam és köszöngettem mindenkinek. A közös sport kellő alapot adott arra, hogy megszólítható legyek. Ugyanolyan izzadt és koszos voltam, mint katonatársaim, ugyanúgy fel lehetett rúgni futballmérkőzésen, mint bárki mást. A köszönés pedig alapfeltétele annak, hogy az ember kapcsolatokat teremtsen. Eltelik egy év és visszaköszönnek neki. Valaki azért, mert tudja ki az illető, mások csupán azért mert tudják, hogy ez az az őrült, aki mindig mosolyogva köszönget. Annak idején, civil koromban egy öreg néni, a következőket mondta nekem új állomáshelyemre érkezésemkor: „Tisztelendő úr! Két dologra tanítsa meg a gyerekeket: köszönni és imádkozni!” Utólag belegondolva ez olyan instrukció volt, aminél frappánsabban megfogalmazni egy pap nevelői hivatását nagyon nehéz lenne: Tanítsa meg a rábízottakat, hogy kapcsolatot teremtsenek az emberekkel és Istennel is!

Korábban szóba került, hogy a déli határ menti kerítést építő katonáknál is járt. A szögesdrótnál is szükség van tábori lelkészre?

T.T. A tábor lelkész nem a helyzet miatt van ott, ahol, hanem a katona miatt. Ha ellenkezőleg gondolkodnánk, akkor feltehetnénk azt a kérdést is, hogy mit keresünk Afganisztánban? Háromszor voltam ott misszióban. Nem azért mentem oda, mert ilyen ambícióim vannak, hanem azért, mert ott voltak a katonák.

Afganisztán.

Háromszor fél év, plusz egy-két hónap felkészülés itthon. Ez az az idő, amikor szinte folyamatosan együtt lehettem a katonákkal, azaz a nap huszonnégy óráját addig talán teljesen ismeretlen emberekkel kell eltölteni. Mikor visszajön a kontingens, sok mindent hozunk haza: történeteket, tapasztalatokat és kapcsolatokat. Amik azután az itthoni a munkának az alapját adhatják.

A lelkészek jelenléte, feladata felértékelődik az ünnepek alkalmával. Miben tud segíteni ünnepekkor a misszión lévő katonáknak?

T.T. Úgy gondolom, a honvédségben kétféle ünnep létezik. A katonás ünnep, amelyek elsősorban a nemzeti ünnepek, ceremóniák. Ezekkel vagy azonosulunk, vagy nem. A másik, ami kicsit a civilek ünnepe, de nyilván a katonákat is érinti: a karácsony, húsvét és az egyéb egyházi ünnepek. A karácsony összekapcsolódik a családdal. Ha ebből kiszakítjuk a katonát, akkor válik „izgalmassá” a dolog. Ilyenkor mutatkozik meg minden, ami a lényegét és nehézségét adja az ünnepnek. A nehézségét a hiányzó személyek, a lényegét pedig a sallang- mentessége adja. Ez sok mindent letisztít az ünnepről, ami rárakódik. Életünk egyik legstresszesebb időszaka a karácsonyi.  Ilyenkor kellene pihenni és önfeledten ünnepelni, ehelyett azon aggódunk, jól fog-e minden sikerülni, örül-e a család, mikor leszünk szabadságon, kinek mit veszünk ajándékba. Ha vége van az ünnepeknek, mindenki fáradtan esik vissza a munkájába. A missziós karácsonyoknál ez nem így van. Ott nem tud a katona a családdal foglalkozni, legalábbis nem úgy, mint itthon. Nem feladat, hogy szervezzen, ajándékokért rohanjon az ember. Egy puritán környezeten belül kell átélnie az ünnepet. És itt van a tábori lelkésznek komoly feladata. Ha szükséges, személyes beszélgetések kapcsán segítse elviselni azokat a tényezőket, amiket a katona nem tud megváltoztatni.

Megváltozik valami az emberben az ünnepekkel kapcsolatban, miután hazaérkezik egy misszióból?

T.T. Egy ismerős családban próbálták a gyereket zsarolni azzal, hogyha rossz lesz, akkor nem kap ajándékot. Erre a gyermek megállt, és közölte, hogy karácsonykor mindenki kap ajándékot. Nyilván ő nem teológiai értelemben gondolta végig, hogy Jézus születése az ajándék, hanem úgy gondolta, ha karácsony, akkor jár az ajándék. Valahol a karácsony titka benne van ebben a mondatban. Mindenkié, aki várja. A karácsony igazi titkát hazaviszik a katonák a misszióból. Ezután valami megváltozik. Bennem is megváltozott az első kint töltött karácsony után sok minden. Sorkatona koromban, természetesen éppen szolgálatba osztottak karácsonykor. Katonatársaim a saját egyszerű módjukon megrendezték az ünnepet. Leültek és meggyújtottak egy szál gyertyát. Majd behívtak és mondták: „Atyám énekeljünk!” Tizennyolc éves voltam, az „atya” megszólításhoz semmi közöm nem volt még, de a többiek eldöntötték, hogy én csuhás leszek. Elkezdték közösen üvölteni a „Mennyből az angyalt”. Borzalmas lehetett hallgatni, mégis hihetetlen őszinteség volt benne. Úgy gondolom ez az ünnep titkához sokkal közelebb áll, mint a polgári rohangálós, ajándékszerzős készülődés.

Mi az értékmérője egy jó tábori lelkésznek?

T.T. Egykori tanárom mondta: „Fiaim jegyezzétek meg! Hazudni lehet igennel, nemmel és statisztikával.” Ha húznám a strigulát, hogy hány embert kereszteltem meg, hány jó pontot szereztem, értelmetlenné válna a szolgálatom. A statisztika nem Isten mértékegysége. Amikor valaki ezzel próbálja lefedni a saját életét, ott valami nagy baj van. Számomra az volt az egyik legpozitívabb minősítés, amikor misszióban egy katonatársam nekem ajándékozott egy tőrt a következő szavakkal: „Atyám, ezt magának adjuk, mert azon tisztek közé tartozik, akikért itt maradnánk” - mondta. Ez olyan megtiszteltetés, ami akkor, és azóta is hálával tölt el.


Szöveg és fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Nehéz, de eredményes évet zárt az NKE

    • 2015 karacsony
    • 2015 karacsony
    • 2015 karacsony
    • 2015 karacsony
    • 2015 karacsony
    • 2015 karacsony
  • Előző
  • Következő

Mind az oktatói-kutatói munkában, mind az infrastruktúra fejlesztésében jelentős eredményeket hozott a 2015-ös év, amelyben a nehézségek ellenére sikerült a gazdasági-pénzügyi egyensúlyt is megőrizni - hangzott el az NKE év végi karácsonyi ünnepségén.


Az NKE oktatói-dolgozói részvételével a Ludovika Kápolnában megtartott ünnepségen összességében eredményesnek ítélte az idei évet Prof. Dr. Patyi András. A rektor beszédében szólt arról az év közbeni kormánydöntésről, amely hazai forrásból lehetőséget adott a Ludovika Campus beruházás folytatására. Így a nemrég átadott 600 fős kollégium mellett már az idén megkezdődött az Oktatási Épület „felhúzása” is. Patyi András beszélt a 2011-ben megreformált honvédtisztképzésről, amely egyik nagy eredményének és visszaigazolásának az NKE hallgatóinak, a tömeges migráció okozta határvédelmi feladatokban való példás helytállását nevezte.

Az NKE rektora az idei év eredményei között említette az intézmény negyedik karának, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karnak (NETK) a beindítását. Szervezetfejlesztési szempontból keserűséget is hozott az idei év Patyi András szerint. A rektor ilyennek nevezte a rendészettudományi doktori iskola akkreditációja körüli bonyodalmakat. Az NKE negyedik doktori iskolájának kérelmét ugyanis a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) korábban elutasította és csak a napokban meghozott felülvizsgálat eredményeképpen vette nyilvántartásba azt az Oktatási Hivatal. Ezzel a döntéssel azonban a következő évben már megindulhat a munka a rendészettudományi doktori iskolában.

Patyi András szólt arról is, hogy gazdasági-pénzügyi szempontból nehéz év áll mögöttünk,de a nehézségek ellenére sikerült megőrizni a gazdasági-pénzügyi egyensúlyt, amihez a kormány többlettámogatására is szükség volt.

Patyi András, a tűzoltóság egyik régi jelmondatát idézte az ünnepségen: „Istennek dicsőség, egymásnak segítség” A rektor szerint egy munkálkodó közösség akkor lehet igazán eredményes, ha a benne dolgozók egymás segítségével végzik feladataikat. Patyi András szerint így érhetjük el azt a célt, hogy az NKE az ország legjobb egyeteme legyen.

Az ünnepi beszéd végén a rektor megköszönte a jelenlévők egész éves munkáját és jókívánságait fejezte ki a közelgő ünnep alkalmából.

A rendezvényen a többszörös Fonogram-díjas Sárik Péter zeneszerző és zongorista valamint a Junior Príma-díjas énekesnő, Szőke Nikoletta egyedi hangulatú koncertjét hallgathatták meg az érdeklődők.


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: 2015

Miniszteri elismerés az NKE vezetőinek

    • img 5360
    • img 6714
  • Előző
  • Következő

A hazai felsőoktatás - különösen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem- érdekében magas színvonalú tevékenységéért végzett munkája elismeréséül Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes és Dr. Horváth József főtitkár a Belügyminisztériumban miniszteri elismerő oklevélben részesült.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: kitüntetés, 2015

Mentorok is segítették az NKE-t

    • mentorkollegium_2015_december
    • mentorkollegium_2015_december
    • mentorkollegium_2015_december
    • mentorkollegium_2015_december
    • mentorkollegium_2015_december
    • mentorkollegium_2015_december
  • Előző
  • Következő

Ma már az NKE portfóliójába illeszkedő valamennyi szakterület képviselteti magát az intézmény mentori kollégiumában- hangzott el a testület utolsó, év végi ülésén. A Mentorok Kollégiumát még év elején azért hozta létre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, hogy a tagok szakértő javaslataikkal segítsék az NKE fejlődését.
 

A testület egykori tagjára, a novemberben elhunyt Simonné Dr. Berta Krisztinára, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárára egyperces néma felállással emlékeztek a kollégiumi tagok az ülés kezdetén. Ezt követően a testület elnöke, Gazsó L. Ferenc tekintett vissza a Mentori Kollégium első évére. Beszámolt arról, hogy megtörtént a képzési portfólió szakterületenkénti helyzetértékelése, valamint ajánlást fogadott el a testület posztgraduális képzések fejlesztéséről és elindításáról. Emellett az idei évben tájékoztató hangzott el a Mentorok Kollégiuma ülésein az Intézményfejlesztési Terv fontosabb irányairól, a Közigazgatás-és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) tervezés helyzetéről, a privatizáció történetével kapcsolatos kutatási projektjavaslatról, valamint a Magyar Tudomány Ünnepe idei rendezvényeiről. Gazsó L. Ferenc eredményesnek ítélte a testület ez évi munkáját, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy vannak még „tartalékok”, elsősorban az öntevékenység területén.

Tovább gyarapodott az egyetem idén is - értékelt beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora kiemelte a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) mint az intézmény negyedik karának elindítását. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a NETK minél hamarabb létrehozza a kar karakteréhez illő szervezeti, működési, oktatási és tudományos kultúrát. Patyi András jelentős eredménynek tartja azt is, hogy az Oktatási Hivatal a napokban nyilvántartásba vette a NKE Rendészettudományi  Doktori Iskoláját, amellyel immáron négyre nőtt az intézmény doktori iskoláinak száma. A 2016-os évet illetően megjegyezte: számára továbbra is az lesz a legfontosabb, hogy mi történik a tantermekben. Azaz miből és hogy tanít az oktató, milyen tudást ad át és milyet kér vissza a hallgatóktól. „ Annak a tudásnak van igazán súlya, amit a szakma is hitelesít. Ebben lehet nagy szerepe a Mentorok Kollégiumának” – hangsúlyozta Patyi András. A rektor szerint ezért is fontos, hogy a testület tagjaitól folyamatos visszajelzéseket kapjon az egyetem. Szólt arról a két nagy KÖFOP- projektről is, amelyek a következő években az egyetem berkein belül valósulhat majd meg. Ezek hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a közszolgálati továbbképzések színvonala magasabb szintre emelkedjen és az egyetemi oktatási-kutatási fejlesztések is hatékonyabbak legyenek. A következő év kiemelt feladatának nevezte Patyi András a tervezett államtudományi mesterszak teljes képzési dokumentációjának kidolgozását. Reményei szerint az öt éves, doktori címmel záruló mesterszak 2017-ben indulhat el az NKE-n. A rektor szerint a képzésekben jelenleg egyfajta hiány mutatkozik a közpénz és államháztartás, valamint a vezetés tudás területén. A képzésfejlesztés jövő évi felülvizsgálatakor ezeket a szempontokat is figyelembe kell venni – tette hozzá Patyi András.

A Mentorok Kollégiuma idén öt alkalommal ülésezett, összesen 47 szakember tagja a testületnek.


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on


Emlékezés hőseinkre Karácsony Havában

    • szugyi zoltan
    • gyakorlat
  • Előző
  • Következő

Ennek az évnek a nyarán, László napon már huszonötödik alkalommal gyűlt össze egy kis csapat Letkésen, hogy megemlékezzen a Szent László hadosztály itt harcolt és elesett katonáiról. Ezek a meghitt kis ünnepségek segítenek megőrizni hajdanvolt elődeink emlékét, akik konok elszántsággal küzdöttek a félelmetes túlerejű szovjet csapatokkal szemben.

Karácsony a szeretet és a béke ünnepe. De 1944 decembere véres és könyörtelen harcokat hozott a hónapok óta Magyarország területén harcoló honvédeknek.

A Budapestért vívott gigantikus csata során a szovjet Vörös Hadsereg 2. Ukrán Frontja december elején azt a feladatot kapta, hogy északi irányból kezdje meg Budapest bekerítését és ennek során foglalják el az Ipolyságot. Ez a sikeres művelet az Ipoly, majd a Garam folyókon való átkelés után lehetőséget adott volna egy Nyitra főirányban történő előretörésre és egy Pozsony felé mért csapás előkészítésére is. A hadművelet fő erejét a 7. gárdahadsereg és a 6. gárda-harckocsi hadsereg képezte, melyek december 20-án egy merész támadással Léváig törtek előre elfoglalva az Ipolyságot. Ezzel együtt a szovjet gépesített erők birtokba vették Szobot, Márianosztrát és Letkést is, sőt Helembánál már hídfőt is foglaltak az Ipoly jobb partján.

A váratlan és kemény támadás a német Dél Hadseregcsoport kettévágásával fenyegetett, ezért mindent meg kellett tenni a szovjet siker megakadályozására. A német hadvezetés kétségbeejtő helyzetbe került. Erőiket meg kellett osztani az északról támadó 2. Ukrán Front, és a Margit-vonal Balaton és Dél-Buda közti szakaszát fenyegető 3. Ukrán Front erői között.

A kényszer hatására a Margit-vonalból kivonták a 3., a 6. és a 8. páncéloshadosztályok zömét, és ezek mintegy 128 páncélossal ellentámadást indítottak az előretörő szovjet erők megállítására.

A német offenzíva nyomán elkeseredett páncélos csata alakult ki az Ipoly folyón túli területen, melyben mindkét fél nagy veszteségeket szenvedett, de a szovjet erőfölény meghátrálásra kényszerítette a német-magyar erőket. A német hadsereget ekkor már nagyban „gyötörte” az a tény, hogy egy-egy korlátozott művelethez elegendő harcjárművet tudtak összeszedni, de a kísérő gyalogságban, a háború ebben a szakaszában már mindig hiányt szenvedtek. Ezért került sor ebben a támadásban a Szent László hadosztály bevetésére is.

A Szent László hadosztályt a mai napig egy sajátos nimbusz lengi körül, és ugyanakkor sok félreértés is. 1944. október 12-én elrendelt felállításával egy elit hadosztálynak szánták, amely végül két zászlóaljas ezredekből állt fel. Fő erejét a 1. ejtőernyős ezred, a 2. gránátos ezred és a 3. repülő lövészezred adta. A 3. ezred különös elnevezést az eredményezte, hogy ide kerület a légierő gép nélkül maradt hajózó és földi személyzete. A hadosztály rendelkezett még egy felderítőosztállyal, hadosztály közvetlen tüzérséggel és híradózászlóaljjal, valamint utászzászlóaljjal. A hadosztály harcedzett állományát, az ejtőernyősöket és a tüzéreket, már a hadosztályuk kötelékén kívül hamar harcba küldték. Az ejtőernyősök Isaszegnél, Kéthelynél, Csepelen és Fóton nagyszerűen küzdöttek a Vörös Hadsereg ellen, a tüzérek Isaszegnél és Tápiószentgyörgynél bizonyították bátorságukat. A hadosztály együttes bevetésére az Ipolyságból támadó szovjet erők feltartóztatására indított hadművelet adott alkalmat. Eljött a dicsőség és rettenet hete – harc a legyőzhetetlen ellenség ellen. A hadosztály egységeit sebtében szedték össze aktuális bevetési helyeikről, így a II. ejtőernyős zászlóaljat Fótról dobták át az Ipoly bal partján fekvő Letkésre, ahová december 19-én érkeztek meg. Feladatuk a helység elfoglalása és az átkelő biztosítása volt, hogy a folyó bal partján rekedt német-magyar erők vissza tudjanak vonulni a bekerítés elöl. Az Ipolyszalka felől Letkésre vonuló ejtőernyősök meglepve tapasztalták, hogy a szovjet előőrsök már bent vannak Letkésen és az él már a hídon van! A zászlóaljparancsnok,Sanna Henrik főhadnagy azonnal elrendelte a menetből történő ellentámadást, ami úgy megzavarta a szovjet csapatokat, hogy vesztség nélkül sikerült még a települést is visszafoglalni.

A Letkést elfoglaló ejtőernyősöknek, majd az utánuk, a leváltásukra beérkező repülőlövész-ezred I. zászlóaljának következő feladata az volt, hogy tartsák a községet és a hídfőállást.

A részenként beérkező hadosztály védelmi vonala Nagybörzsönytől a Duna vonaláig húzódott észak-déli irányban. Ezen belül fő feladata végül is a letkési hídfő kimélyítése lett, hogy ezzel biztosítsák a német LVII. páncélos hadtest elvonulását. A magyar csapatok a Letkéstől 2-3 kilométernyi távolságban lévő uralgó pontokon megvetették a lábukat egy kiterjedt hídfőt létre hozva. A kezdeti sikerek után ez véres elhárító harcokat eredményezett a túlerejű szovjet csapatok ellen. A rendkívül heves összecsapások – melyek gyakran kézitusába torkolltak – folyamatosan folytak a hídfő minden szakaszán. A szovjet csapatok mindent megtettek a magyar térnyerés felszámolására, amire a „Szent Lászlósok” legtöbbször ellenlökéssel feleltek.

A Vörös Hadsereg anyagi-technikai fölénye folyamatosan szorította vissza a magyarokat, akik nem tudták pótolni a veszteségeiket, amíg ez a szovjet oldalon nem okozott ekkora problémát.

A Letkés körüli harcok fő súlya a repülőlövészeket terhelte, akiknek I. zászlóalja december 24-re elveszítette tisztjei 80, legénységének 70 százalékát! Az elkeseredetten védekező repülőlövészek végül is Szentestén, éjfél körül adták fel a letkési hídfőt a híd felrobbantásával.

A védelmi vonal többi szakaszán sem volt jobb a helyzet.A szovjetek folyamatos nyomás alatt tartották a magyar védvonalat. Különösen vad és hullámzó harc alakult ki Helemba birtoklásáért, melyben a gránátos ezred II. zászlóalja nagyon kitüntette magát. A szovjet fölény végül 25-én kiszorította a gránátosokat Helembáról, akik az attól keletre lévő Garamkövesdre vonultak és 27-ig elszántan védték az itt lévő hidat.

A Szent László hadosztály leharcolt alakulatai innét főként az Ipoly, még magyar kézen lévő vonalának védelmét kapták feladatul, de a folyamatos szovjet támadások miatt már 25-én általános visszavonulást kellett elrendelni.

A hadosztály roncsai harcolva vonultak vissza a Garam felé, hogy azon átkelve annak jobb partján megkapaszkodjanak. A szovjet előretörés olyan gyors volt, hogy 27-én a visszavonulókat néha megelőzték, ezzel teljesen be is kerítették őket.

A harcolva visszavonulás végleg megpecsételte a Szent László hadosztály itt harcoló katonáinak sorsát. A két folyót elválasztó pár kilométeres sávon a hadosztály gyakorlatilag felmorzsolódott és csak töredékei érték el a Garam jobb partját.

A Szent László hadosztály az Ipoly mintegy 12 kilométeres szakaszának védelmét kapta feladatul a német vezetéstől, hogy biztosítsák a visszavonulást. A nem teljes harcértékű hadosztály a legmesszebbmenőkig teljesítette a parancsot, gyakorlatilag a megsemmisülésig.

Talán a legnagyobb elismerést a fogságba esett Sanna Henriket kihallgató szovjet őrnagy nyilvánította ki, aki amikor meg tudta, hogy kivel áll szemben megütötte a magyar tisztet, majd ezt kiabálta neki: „Három hadosztályunkat tartotta fel egy hétig a nyomorult zászlóaljával!” Ezután kezet nyújtott Sannának és gratulált neki...

A karácsony szent ünnepe 1944-ben egybeesett a magyar vitézség és bátorság legszebb megnyilvánulásainak a harctéren. Emlékezzünk hát rájuk a nagy elődökre, akik végsőkig kitartottak a parancs mellett, óriási veszteséget szenvedve és örök dicsőséget szerezve.

A hadosztály parancsnoka, Szügyi Zoltán ezredes december 22-én intézkedésében így szólította meg katonáit: „… Kemény súlyos lesz a harc, mely ránk vár, de fogainkat összeszorítva védjük elkeseredetten minden talpalatnyi földet, hogy majdan nyugodt lelkiismerettel nézhessünk gyermekeink szemébe, akik számonkérik tőlünk Hazánkat. Ezt a Hazát eleink ezer éven át megvédték, mi sem lehetünk eleinknél hitványabbak.”

Visszatekintve, a Szent László hadosztály katonáinak nyugodt lehet a lelkiismerete. Méltók voltak legnagyobb eleikhez, saját tetteikkel szereztek örök jogot a magyar katona hősök panteonjába. Legenda született 1944 karácsonyán.

Megosztás a Facebook-on


„Valódi” vizsgát tettek a honvédtisztjelöltek

    • kozos akarat oklevel atadato
    • kozos akarat oklevel atadato
    • kozos akarat oklevel atadato
    • kozos akarat oklevel atadato
    • kozos akarat oklevel atadato
    • kozos akarat oklevel atadato
    • kozos akarat oklevel atadato
    • kozos akarat oklevel atadato
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 194 honvédtisztjelölt hallgatója részesült elismerésben a tömeges migráció miatti határvédelmi feladatokban való sikeres részvételük miatt. Az MH Ludovika Zászlóalj állományában lévő hallgatókat Prof. Dr. Patyi András rektor és Dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke köszöntötte az NKE Ludovika Kápolnában rendezett ünnepségen.

Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) hallgatói októberben és decemberben 10-10 napon keresztül vettek részt a déli határszakaszok védelmét ellátó „Közös Akarat 2015” elnevezésű műveletben. Az elsősorban járőrözési és felderítői feladataikat Szeged, Röszke és Mórahalom térségében végezték, de például 12 elfogásban is aktívan részt vettek a hallgatók. „Katonai pályánk elején részesei lehettünk olyan éles feladatoknak, melyek meghatározzák tiszti pályafutásunkat, szemléletünket”- fogalmazott a rendezvényen Pásztor Benjámin. A HHK negyedéves hallgatója elmondta, hogy ez volt az igazi vizsga számukra hivatástudatból, bajtársiasságból, magából az életből.

„Nemcsak a hallgatók vizsgáztak sikeresen, hanem az a működési modell is, amely a hadrendi elemként megszervezett Ludovika Zászlóalj és a HHK szoros együttműködésén alapul”- hangsúlyozta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint az egyetem hallgatói katonai felkészültségből, hazaszeretőből és a feladat iránti lelkesedésből jelesre vizsgáztak és valódi tapasztalatokat szereztek mindarról, amire készülnek az intézmény falain belül.

Patyi András szólt arról a nemrégiben megjelent felsőoktatási rangsorról, amelyben a hallgatók és az oktatók kiválósága alapján, a harmadik helyen végzett az NKE. A rektor szerint a jó eredmény arra kötelez, hogy folytassuk a megkezdett munkát és az NKE az ország legjobb egyetemévé váljon. A cél elérése érdekében sokat tettek a határvédelemben kiválóan teljesítő hallgatók, akiknek a saját fejlődését is jól szolgálta ez a feladat. „Csillogást hoztak az egyetem koronás zászlajára”- ezekkel a szavakkal köszönte meg Patyi András a 194 honvédtisztjelölt munkáját.

A határszakaszok védelmében több mint 7 ezer magyar katona vett részt, az egész honvédség megmozdult- fogalmazott beszédében Benkő Tibor vezérezredes. A Honvéd Vezérkar főnöke szerint ez egy jó alkalom volt a honvédtisztjelöltek számára, hogy bepillantást nyerjenek a katonák mindennapi életébe. Ugyanakkor szerencsésnek is nevezte őket, hiszen megismerhették a társadalom nyitottságát, az emberek figyelmét és szeretetét.  „Önök bebizonyították, hogy Magyarország képes hazája védelme érdekében jelentős áldozatokat is hozni”- fogalmazott a vezérezredes. Benkő Tibor szerint a migráció kezelése azért is kiemelkedő feladat, mert meg kell őrizni azt az európai kultúrát, amit sok évszázad alatt építtetek fel elődeink Magyarországon is.

A rendezvényen összesen 194 honvédtisztjelölt hallgató kapott elismerést, közülük 21-en személyesen vehettek át oklevelet Patyi András rektortól és Benkő Tibor vezérezredestől.


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on


Karácsonyi adományok erdélyi gyermekeknek

    • dsc 5130 2
    • dsc 5144 2
  • Előző
  • Következő

52 erdélyi magyar gyermek karácsonyát teszik szebbé a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársai által gyűjtött adományok. A főleg ruhaneműből, cipőből és játékokból álló csomagok a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által Erdélyben működtetett gyermekotthonokon keresztül jutnak el a fiatalokhoz. Az NKE ajándékokkal megpakolt kisbusza már elindult Erdély felé.

A erdélyi gyermekotthonokban lakó,  többnyire szociálisan hátrányos helyzetű családokból származó gyerekek személyes hangú levelekben fogalmazták meg karácsonyi kívánságaikat. Az egyetemi polgárok ezeket a kéréseket teljesíthették felajánlásaikkal. A gyerekek többsége ruhaneműt, cipőt kért az ünnepre, ezért az adomány is nagyrészt ezekből az ajándékokból áll. Az elmúlt napokban folyamatosan gyűltek össze a névre szóló ajándékcsomagok az egyetem, amelyeket Horváth József főtitkár személyesen viszi el a rászorulóknak.

Az NKE több, az adventi időszakhoz köthető jótékonysági akcióban részt vesz. Az Egyetemi Hallgatói és a Doktorandusz Önkormányzat, az Ostrakon Szakkollégiummal, a Magyary Zoltán Szakkollégiummal, a SoReCa Étteremmel és a Reményt a Gyermekeknek Közhasznú Egyesülettel karöltve nehéz sorsú gyerekek részére gyűjt ajándékokat, amelyeket hazai gyermekotthonoknak juttattak el. December 19-én pedig az egyetem honvédtisztjelöltjei az Európai SORS-TÁRSAK Közhasznú Egyesülete, a Lakásmaffia Áldozatainak Érdekképviseleti Szervezete által a rászorulóknak szervezett ételosztásában segítenek majd. A többéves hagyományra visszatekintő jótékonysági kezdeményezésben, amelynek idén a Bárka Egyetemi Rendezvényközpont előtti parkoló lesz a helyszíne, hagyományosan részt vesz az MH Ludovika Zászlóalj is.


Szöveg: Szöőr Ádám

    • img 5330
Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Karácsony, adomány, 2015

Sír az út előttem

    • sir az ut elottem_megemlekezes a limanowai csatarol
    • sir az ut elottem_megemlekezes a limanowai csatarol
    • sir az ut elottem_megemlekezes a limanowai csatarol
    • sir az ut elottem_megemlekezes a limanowai csatarol
    • sir az ut elottem_megemlekezes a limanowai csatarol
    • sir az ut elottem_megemlekezes a limanowai csatarol
    • sir az ut elottem_megemlekezes a limanowai csatarol
    • sir az ut elottem_megemlekezes a limanowai csatarol
    • sir az ut elottem_megemlekezes a limanowai csatarol
    • sir az ut elottem_megemlekezes a limanowai csatarol
    • sir az ut elottem_megemlekezes a limanowai csatarol
    • sir az ut elottem_megemlekezes a limanowai csatarol
    • dsc 4887 2
    • dsc 4958 2
    • dsc 4983 2
    • dsc 4996 2
    • dsc 5011 2
    • dsc 5017 2
  • Előző
  • Következő

Az intézmény által összegyűjtött első világháborús katonadalok is felcsendültek azon a rendezvényen, amellyel a limanowai csata évfordulójáról emlékezett meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. 101 évvel ezelőtt ezekben a napokban ért véget az ütközet, amely során az osztrák–magyar csapatok megállították az orosz előrenyomulást. A csata végleg megtörte és visszavonulásra is késztette az ellenséget, így elhárult a veszély, hogy az oroszok magyar földre lépjenek.

A limanowai csatában a magyar huszárok különös bátorságról tettek tanúbizonyságot, akik kellő felszerelés híján közelharcot vívtak az ellenséggel. Az ütközet igazi jelentőségét az adta, hogy az orosz előrenyomulás megtörése lehetővé tette az osztrák-magyar haderő újjászervezését. Mindehhez olyan katonalegendák szerepvállalása is kellett, mint Szurmay Sándor altábornagy, vagy a csata hősi halottja, Muhr Ottmár, a 9. Nádasy-huszárezred parancsnoka. Erre a csatára, a magyarok hősies helytállására emlékezett kulturális műsorral a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. „Az NKE megalakulásától kezdve nagy hangsúlyt helyezett a történelmi hagyományok ápolására, a mai rendezvény is ezt a célt szolgálja” - hangsúlyozta köszöntőjében Prof. dr. Padányi József. Az intézmény tudományos rektorhelyettese elmondta: a 101 évvel ezelőtti esemény a galíciai nagy csataként vonult be a történelembe. „Mi magyarok ezt egy külön csataként tarjuk számon, mivel ezzel sikerült megakadályozni az orosz áttörést és az ellenség magyar földre lépését”- tette hozzá Padányi József. A rektorhelyettes szólt a Honvéd Táncszínházzal való mintegy kétéves együttműködésről, amelynek eredményeképpen több mint hetven első világháborús katonadal került fel az egyetem honlapjára. Ebből a gyűjteményből hallgathattak meg többet is az érdeklődők a Prima Primissima- díjas Honvéd Együttes művészeti kara és a Hegedős Együttes előadásában. Az immáron az NKE-hez tartozó Bárka Egyetemi Rendezvényközpontban a többi között Maros menti regrutanóták, gyimesi katonakísérők és szatmári verbunkok is elhangzottak. A zenekar által előadott dalokat az NKE Bartók Táncegyüttes és a Ludovika tánccsoport tagjai illusztrálták. Egy szerelmi szálon végigfutó vidám rábaközi mulatság mellett a szatmári táncokkal a verbuválás, a bevonulás elemei is megjelentek a produkcióban. A koncert az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával valósult meg. Az NKE gondozásában megjelent, 101 katonadalt feldolgozó gyűjtemény elektronikus formában is megtalálható, az egyetem honlapján:

http://uni-nke.hu/a-nagy-haboru-katonadalokban/a-dalok-gyujtemenye


Szöveg: Szöőr Ádám

Az eseményről készült videó elérhető az alábbi linken:

https://www.youtube.com/watch?v=_len3iQO9sA

Megosztás a Facebook-on


A katonai pálya egy életre szóló hivatás

    • mh hvkf ur katedran 2
    • nke biztpol hallgatosag 1
    • nke biztpol hallgatosag 2
  • Előző
  • Következő

Dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke „Aktuális biztonság- és védelempolitikai kihívások – s azok civil-katonai kapcsolatokra gyakorolt hatása hazánkban, valamint más NATO- és EU-tagországokban” címmel tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) biztonság- és védelempolitika szakának mesterszintű képzésén nappali munkarendben tanuló hallgatóinknak.

Az előadó bemutatta, hogy miként változott a közelmúltban, hogyan alakul napjainkban, s miként formálódik előreláthatóan a jövőben a hazánk biztonságára hatást gyakorló tényezők komplex rendszere, hazánk biztonsági környezete. Részletesen bemutatta ennek kapcsán a Magyar Honvédség feladatrendszerének kiemelt elemeit s az azok közötti kapcsolatok és viszonyok alakulását, valamint az egyes feladatok hangsúlyának változásait befolyásoló tényezőket.

Külön is felhívta a figyelmet a honvédség személyi állományának az illegális migráció kezelésében a közelmúltban vállalt aktív szerepére, s katonáink becsületes helytállására, amellyel messzemenően kivívták a civil társadalom elismerését, s hozzájárultak a civil-katonai kapcsolatok javulásához, valamint a haderő és tagjai társadalmi presztízsének emelkedéséhez.

A vezérezredes kitért a különféle nemzetközi szervezetek, intézmények tagjaként önként vállalt nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összefüggő feladatellátásunk eredményeire, de kendőzetlen őszinteséggel beszélt azon nehézségekről is, amelyekkel katonáinknak meg kell küzdeniük a nemzetközi válságreagáló műveletek végrehajtása során.

Beszélt a NATO soron következő, 2016. július 8-9-én Varsóban megrendezésre kerülő csúcstalálkozóján várhatóan mindenképpen a tárgyalások homlokterébe kerülő kérdésekről is, továbbá arról, hogy miként alakul egyebek között a NATO erőket integráló elem (NATO Force Integration Unit, NFIU) létrehozása és működésbe helyezése.

Benkő Tibor bemutatta az új közszolgálati életpálya-rendszert, s annak részeként az új katonai életpálya-modellt, valamint azon feladatokat, tapasztalatokat, dilemmákat és kihívásokat, melyek az új katonai életpálya-modell gyakorlatba történő átültetésével és az önkéntes tartalékos rendszer továbbfejlesztésével függnek össze. Az előadó számos példán keresztül illusztrálta a szükséges emberi erőforrások tervezésével, fejlesztésével; a karriertervezéssel, életpálya-menedzseléssel, a hivatásos és szerződéses katonai pályamodellek kialakításával és alkalmazásával, valamint a szervezeti mobilitással összefüggő kitüntetett területeket és aktuális dilemmákat a mai Magyar Honvédségben. Hangsúlyozta: a katonai életpálya egy életre szóló hivatás.


Szöveg: Prof. Dr. Kiss Zoltán László ezredes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NATO, előadás, 2015

Erasmus+ siker: stratégiai partnerkapcsolat a katonai oktatás terén

    • erasmus strategic partnership 01 680 454 s
    • erasmus strategic partnership 02 680 454 s
    • erasmus strategic partnership 03 1 680 260 s
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara egyike azon sikeres képzési intézményeknek, amelyek az Erasmus+ program keretén belül stratégiai partnerkapcsolatot létesítettek több más katonai felsőoktatási intézménnyel. A konzorcium első nemzetközi találkozója december 9-11. között, a lengyelországi Wroclawban kerül megrendezésre.

A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar révén az NKE egy olyan nemzetközi konzorcium tagjává vált, amelyet a varsói Tadeusz Kosciuszko Katonai Akadémia vezet, s amelynek tagjai között szerepel a bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémia, a brnói Nemzetvédelmi Egyetem és a nagyszebeni Nicolae Balcescu Szárazföldi Hadászati Akadémia. A közreműködők „Creating International Semester regarding Military Education Needs for Future Officers in Europe” néven indított közös projektjének célja, hogy fokozza a mobilitást az európai akadémiák és a felsőoktatási intézmények között. A programban résztvevő iskolák kadétjai a partnerintézmények látogatásával további ismeretekre és nemzetközi tapasztalatokra tehetnek szert, míg a projekt előmozdíthatja az átfogó katonai oktatás irányelveinek közeledését az Európai Unión belül. A projekt végső célja egy olyan mobilitási program összeállítása a hadtudományi iskolák hallgatói számára, amelynek során a kadétok külföldön is tanulhatnak egy szemesztert anélkül, hogy aztán különbözeti vizsgát kéne tenniük.

Miután az Erasmus+ programokkal foglalkozó Lengyel Nemzeti Ügynökség felkarolta a konzorcium által kezdeményezett projektet, az 220.000 eurós támogatásban fog részesülni a következő két év során, 2017 októberével bezárólag. Miközben a konzorcium partnereivel tovább folynak a tárgyalások, a közeljövőben több nemzetközi projekttalálkozó és konferencia várható, terepet adva ezzel az oktatási anyagok összeállításának és a nemzetközi szemeszter népszerűsítésének.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: HHK, erasmus, 2015

101 éve volt a limanovai csata

    • limanovai csata1
    • limanovai csata2
  • Előző
  • Következő

1914. december 18-án ért véget a limanovai csata, amely során az osztrák–magyar csapatok megállították, és a Dunajec folyó mögé vetették vissza a Krakkó irányába áttörni készülő orosz csapatokat. Az első világháborús ütközet végleg megtörte és visszavonulásra is késztette az ellenséget, így elhárult a veszély, hogy az oroszok kijuthatnak az Alföldre. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem zenekari koncerttel emlékezik a nevezetes eseményre.

1914. november végére az osztrák-magyar csapatok számára meglehetősen veszélyes helyzet alakult ki a keleti hadszíntéren, miután a fronton egy 100 kilométeres hézag keletkezett, amibe az orosz csapatok könnyen betörhettek - mondta el honlapunk érdeklődésére Kaló József. Az NKE Hadászati és Hadelméleti Tanszék adjunktusa szerint a Monarchia ezt akarta megakadályozni egy átkaroló hadművelettel, amelyhez december elején, vasúton szállítottak Krakkótól tiroli és német csapatokat, akik felvonulását magyar lovas alakulatoknak kellett fedezni. Az összecsapás Lapanov körül kezdődött, később a harc Limanova környékére is átterjedt, amikor a Kárpátokban harcoló orosz 8. hadsereg részei Neu-Sandecen át Limanova környékén, a hézagon át a monarchia csapatainak oldalába akartak kerülni. Ezt úgy akadályozta meg az osztrák-magyar hadvezetés, hogy a magyarországi Luboténynál Szurmay Sándor altábornagy vezetése alatt új seregtestet alakítottak a kolozsvári 38. és az újonnan felállított 51. honvédhadosztályból. Kaló József elmondta, hogy utóbbiak hiányos felszereléssel, tüzérség nélkül harcoltak, sokszor emberfeletti teljesítményt nyújtva. A sáros, fagyos, csúszós utakon megtett hosszú menetelés után, december 10-én érték el a Kárpátokból Limanova felé előretörő orosz hadtest oszlopait, amellyel a 38. hadosztály egész nap harcban állt. Az 51. kombinált honvéd hadosztály nagyon rossz körülmények között indult átkarolásra azzal a feladattal, hogy a 38. hadosztállyal szemben harcoló oroszok oldalába kerüljön. Ez a hadosztály egy részének sikerült is, megállítva ezzel a Limanova felé törő orosz hadtest előnyomulását. Mivel a Kárpátokban harcoló 8. orosz hadsereg egy hadtesttel meggyengült, a vele szembenálló 3. osztrák-magyar hadsereg ezt kihasználva ellentámadásra indult. A csatában osztrák-magyar és német csapatok vívták ki a győzelmet - fogalmazott Kaló József. Az NKE adjunktusa szerint a Limanova körüli harcokban a magyar katona hősiességének nagyszerű példáját adták huszárjaink, akik a heves küzdelemben napokig tartották állásaikat az orosz gyalogsággal szemben. Ezzel pedig lehetővé vált, hogy a beérkező Szurmay hadtest az oroszok oldalába kerülhessen. Kaló József szerint ez a teljesítmény a huszárok akkori felszerelését figyelembe véve, még inkább dicséretes. 1914-ben ugyanis a lovasság még zsinóros atillában, mentében, magas, sarkantyús csizmában, szuronyok nélküli karabélyokkal és mindössze 50 db tölténnyel állt ki a gyalogharchoz. A huszároknál a lovasság csak lóháton harcolt, a gyalogharc csak kivételes és átmeneti módja volt a küzdelemnek. A célszerűtlen ruházat, a hiányos felszerelés, valamint a gyalogharcra való kiképzés hiányosságai ellenére a huszárok önfeláldozóan oldották meg feladatukat. Mivel töltényeiket kilőtték, szuronyuk pedig nem volt, több alkalommal, puskatussal verték vissza az orosz gyalogság szuronyrohamát. Az limanovai csata végleg megtörte és visszavonulásra is késztette az ellenséget, így elhárult a veszély, hogy az oroszok kijussanak az Alföldre - fogalmazott Kaló József.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a nevezetes nap évfordulóján zenei koncerttel emlékezik a csata magyar hőseire. 

Megosztás a Facebook-on


A fukushimai katasztrófa japán szemmel

    • dsc 0097
    • dsc 0037
    • dsc 0053
    • dsc 0069
  • Előző
  • Következő

A „Fukushimai katasztrófa japán szemmel” címmel tartott színvonalas előadást 2015. december 15-én Makino Shigeru japán kutató a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Katasztrófavédelmi Intézet és a Biztonságpolitikai Szakkollégium szervezésében létrejött rendezvényen a japán katasztrófa bekövetkezésének okaival, a keletkezett károkkal és annak felszámolási műveleti tevékenységeivel kapcsolatos kérdések kerültek napirendre.

Az előadást a Katasztrófavédelmi Intézet vezetése megbízásából Dr. habil. Kátai-Urbán Lajos tű. alezredes, az NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszékének megbízott vezetője és Dr. Németh József az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégium tiszteletbeli elnöke nyitotta meg.

Az előadáson közel 100 fő katasztrófavédelem szak nappali és levelező tagozatos hallgató és biztonságpolitikai szakkollégiumi tag vett részt.

Makino Shigeru katasztrófavédelmi iskolaigazgatói munkáját követő nyugdíjazása után civil önkéntesként kezdett el foglalkozni a Fukushimai katasztrófa által sújtott terület és az újjáépítés dokumentálásával, illetve nemzetközi szintű közvetítésével. A kutató a Magyarországi-Japánnyelv Oktatók Társasága Országos szervezetének tiszteletbeli tagjaként látogatott el hazánkba. Előadásának tolmácsolásában Markó László az oktatói szervezet tagja segített.

A tájékoztató keretében a résztvevők színvonalas szakmai előadást hallgathattak meg egy olyan káreseményről, amelynek képei az egész világot bejárták. A kutató diaképek segítségével részletesen beszámolt a katasztrófát követő helyreállítási munkálatokról, valamint a katasztrófa emberi egészséget- és környezetet károsító hatásairól. A hallgatóság első kézből kaphatott információt az előadó által - három egymást követő évben - a kárhelyszínen tett személyes látogatásának tapasztalatairól is.

A nemzetközi szintű ipari katasztrófa felszámolási eredményeinek az ismertetése és értékelése segítséget nyújthat a katasztrófavédelmi szakos hallgatók magas szintű szakmai képzésének biztosításában.

A japán kutató az Intézetet vezetése részéről emléklapot vehetett át. A rendezvényt a Biztonságpolitikai Szakkollégium tiszteletbeli elnöke zárta.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: japán, látogatás, 2015

60 éve csatlakoztunk az ENSZ-hez

    • ENSZ zaszlo
    • ENSZ kozgyules
  • Előző
  • Következő

„Egyedülálló, felbecsülhetetlen és nélkülözhetetlen lett az ENSZ”

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) létrehozását az a meggyőződés vezérelte, hogy a világ nemzetei képesek együttműködni, és együtt is kell működniük a konfliktusok békés megoldásában, az emberek életének jobbá tételében. A szervezet a mai napig teljes mértékben ragaszkodik ezekhez az elvekhez az ENSZ létrejöttének 70. és Magyarország ENSZ-tagságának 60. évfordulóján is.

Az Egyesült Nemzetek Alapokmányát az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezet létesítésére összehívott értekezlete fogadta el 1945. június 26-án San Franciscóban. Az Alapokmány 1945. október 24-én lépett hatályba. Magyarország 1955. december 14-én csatlakozott a szervezethez, mely a Földön 193 tagállamot tart nyilván. Ha egy ország az ENSZ tagállama, ez azt jelenti, hogy nemzetközileg elismerték. Az önálló államiság elismerésének jelképe lett az ENSZ-tagság. Csak független államok lehetnek a közgyűlés tagjai, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetének általános döntéshozó szerve. Bármilyen kormányközi vagy más jogi személy megfigyelőként vehet csak részt a tanácskozáson, beszédet mondhatnak, de nem szavazhatnak.

Az ENSZ megalapítása óta a szervezet taglétszáma közel megnégyszereződött, miközben a gyarmati rendszer felbomlása, a népesség növekedése és a globalizáció mind külön-külön hozzájárultak a modern világ átrajzolásához. A világ fejlődésével együtt gyarapodtak a kihívások is. A technológiai fejlődés mindenkit érint, és mindenkihez kötődik úgy, ahogyan akár egy évtizeddel ezelőtt sem tudtuk elképzelni; pénzügyi, élelmiszer-, egészségügyi és energiaválságok nem voltak tekintettel országhatárokra; továbbá az éghajlatváltozás és más ökológiai veszélyek rávilágítottak arra, hogy a fenntartható fejlődés három egymást kiegészítő pilléren nyugszik: társadalmi fejlődés, gazdasági növekedés és környezetvédelem.

Az ENSZ céljait az Alapokmány a következőkben határozta meg: a nemzetközi béke és biztonság fenntartása; baráti kapcsolatok fejlesztése, amelyek az egyenjogúság és önrendelkezés elvének a tiszteletben tartásán alapulnak; együttműködés a nemzetközi gazdasági, szociális, kulturális és humanitárius problémák megoldására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának előmozdítására. Az ENSZ a nemzetek e közös célok elérése érdekében kifejtett tevékenysége összehangolásának a központja lett, valamennyi tagjának szuverén egyenlőségén alapul. Minden tagja köteles az Alapokmányban vállalt kötelezettségeit jóhiszeműen teljesíteni, nemzetközi viszályait békés eszközökkel, a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság veszélyeztetése nélkül rendezni. Nemzetközi kapcsolataiban tartózkodik az erőszakkal való fenyegetéstől vagy az erőszak alkalmazásától bármelyik más állam ellen. Megad minden segítséget az ENSZ bármely, az Alapokmánynak megfelelően folytatott tevékenységéhez. Ugyanakkor az Alapokmány egyetlen rendelkezése sem jogosítja fel az ENSZ-et arra, hogy olyan ügyekbe avatkozzon, amelyek alapvetően valamelyik állam belsőjoghatóságának a körébe tartoznak.

A békéért folyó küzdelem tartós folyamat. Több mint egy évszázaddal ezelőtt, 1899-ben tartották az első Nemzetközi Békekonferenciát Hágában azzal a céllal, hogy multilaterális okmányokat dolgozzanak ki a válságok békés megoldására, a háborúk megakadályozására és a hadviselés szabályainak kodifikálására. A konferencia elfogadta a Nemzetközi viták békés megoldására vonatkozó egyezményt, és létrehozta az Állandó Választott Bíróságot, amely 1902-ben kezdett működni.

Az ENSZ békefenntartó műveletei 1948-ban kezdődtek, amikor a Biztonsági Tanács engedélyezte az ENSZ katonai megfigyelőinek a felvonultatását a Közel-Keleten. A misszió feladata az Izrael és arab szomszédjai közötti fegyverszüneti egyezmény felügyelete volt. Az ENSZ azóta 64 békefenntartó műveletet vonultatott fel, ötvenegyet 1988 óta Afrikában, az amerikai országokban, Ázsiában és a Csendes-óceáni térségben, Európában és a Közel-Keleten. Az eltelt évek során több mint 120 országból több százezer katona, több tízezer rendőr, és polgári szakértők vettek részt az ENSZ békefenntartó műveleteiben.
Több mint 2900 békefenntartó vesztette életét az ENSZ missziókban.

Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, az RTK dékánja négy ENSZ rendőri misszióban vett részt. Úgy véli, az ENSZ megalakulásában fontos szerepet játszott, hogy a két világégés után megelégelték az emberek és az államok is, hogy hatalmas emberi veszteségek és gazdasági károk keletkeztek. A győztesek a II. világháború után határozták el, hogy olyan nemzetközi szervezeteket alapítanak, amely képes lesz megelőzni a világ borzalmait. A dékán felidézte, hogy bár az 1940-es évek végén kezdődtek az első békefenntartó műveletek a Közel-Keleten, az ENSZ Első Rendkívüli Haderejét, 1956-ban Gázába telepítették. Ezekben az első generációs békefenntartó műveletekben a feladat az volt, hogy felek megegyezése után, az ENSZ alakulatok szétválasztották a harcoló csapatokat és konfliktusmentes övezeteket alakítottak ki. Az 1960-as években kapcsolódtak be a műveleti munkába a polgári szakértők és a rendőrök, akiket először Kongóban alkalmaztak. A katonák elsősorban a missziók biztonságáért felelnek, és ők garantálják azt is, hogy a rendőrök, vagy a civilek végre tudják hajtani a feladataikat. 1989-ben kb. 1200 rendőr dolgozott a világ különböző konfliktusövezeteiben, most már több mint tizennégyezer. Boda József emlékeztetett: az 1990-es évek közepén a NATO megjelenésével, az ENSZ szerepe csökkenni kezdett. Koszovói példával élt, ahol létrehoztak egy államot. A NATO-csapatok bevonultak, a szerb alakulatokat lefegyverezték, hatástalanították, az ENSZ átvette a közigazgatási irányítást. Egy teljes állami adminisztrációs apparátust állított fel, szinte mindenki ENSZ alkalmazott volt, az elnöki szerepet betöltő külön megbízottól, a rendőrfőnökön, a helyi rendőrállomás vezetőjén, át a helyi közigazgatási szervezet vezetőjéig. Ebben a hierarchiában a rendőrség bűnügyi rendőri munkát, közrendvédelmi, közlekedésrendészeti tevékenységet végzett. Letartóztattak, előállítottak, kihallgattak és nyomoztak is. Ezekben a végrehajtói mandátummal rendelkező missziókban az ENSZ rendőri szervek tagjai ugyanazokat a feladatokat látják el a missziókban, mint a küldő országukban. Ezek a missziók nagyon költségesek. A felszerelést a küldő ország biztosítja, az egyének napidíj ellátásban részesülnek. Az ENSZ-nek működtetni kell a logisztikai hátteret is: gépjármű, üzemanyag, irodák, számítástechnikai háttér szükséges a működéshez.

2011-ben Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára egyedülállónak, felbecsülhetetlenül értékesnek és nélkülözhetetlen szervezetnek nevezte az ENSZ-t, Boda József pedig megkerülhetetlennek, egy olyan szervezetnek, amelynek a munkája különösen fontos a világban. Vannak különböző szakosított intézményei is, Genfben, Bécsben, olyan szervezetek, amelyek világszínvonalon is elismert munkát végeznek. Napjainkban felértékelődött az ENSZ szerepe.

A legnagyobb kihívást a globális felmelegedés, az elszegényedés, az élelmiszerhiány, az etnikai háborúk, a vízhiány, az energiahiány jelentik. Az informatikai kihívásokkal, az informatikai bűnözéssel az ENSZ nem foglalkozik, de az informatika, a kiberbiztonság kérdése kihat a békefenntartásra is. A természeti erőforrások végessége ezeket a konfliktusokat gerjeszti, az energiaválságok a világ minden pontján jelen vannak, fegyverként is alkalmazzák az államok a befolyásuk érvényesítésére.

Az ENSZ Nemzetközi Békeintézete (UN International Peace Institute - IPI) Prof. Dr. Szenes Zoltán vezérezredest, tanszékvezető egyetemi tanárt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárát kérte fel arra, hogy készítsen egy értékelést Magyarország részvételéről a békefenntartó műveletekben. Az IPI kutatási programját közösen végzi egy amerikai és egy ausztrál egyetemmel, amelynek keretében az adott ország szakértőivel összefoglaló anyagot készített, amit két körben elbírálnak, és felteszik az intézet honlapjára. A rendőri békefenntartási adatok összegyűjtésében Dr. habil. Boda József, az RTK dékánja is közreműködött. A Magyar Rendőrség az elmúlt időszakban fölajánlott egy hét fős bűnügyi helyszínelő csoportot ENSZ-feladatok ellátására. Ez a szakértői csoport a magyar rendőrök felkészültségét is fogja bizonyítani.


Konferenciát rendezett az RTK az ENSZ napja alkalmából

„Nemzeti érdekünk, hogy a világ jobb és békésebb legyen”

„Békefenntartó műveletekre olyan helyzetekben van szükség, amikor válságkezelésre vállalkozunk, amelyre egyre inkább szükség van” - hangsúlyozta Dr. Balogh Csaba Sándor, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára A katonai és rendőri együttműködés a békefenntartó missziókban című, az ENSZ napja alkalmából megrendezett nemzetközi konferencián, a Rendészettudományi Karon, abban az épületben, ahol 1989-ben az első ENSZ rendőri misszióra készítettek fel egy huszonkét fős állományt.

Majd hozzátette: elindult egy átalakulási folyamat, amely - mint minden változás - komoly kihívások elé állítja a nemzetközi élet szereplőit. „Nem alakult ki az a nemzetközi rend, ami biztosítaná a harmonikus együttműködést.”Emlékeztetett: az Európai Uniót az instabilitás félholdja veszi körül, hiszen új kihívások keletkeztek, amelyek egyre nyugtalanítóbbak. Felerősödött a migrációs hullám, amely egyértelműen biztonságpolitikai kérdésként azonosítható.

Kül- és biztonságpolitikai képet vázolt fel a globalizálódó világ hatásairól, az iraki, szíriai, ukrán helyzetet és a menekültválság hatásait elemezve hangsúlyozta, hogy a biztonsági kihívások vonatkozásában nem hagyományos kihívásokkal nézünk szembe, figyelemmel a kiberbiztonság megnövekedett jelentőségére és a migrációs krízissel kapcsolatos humanitárius kihívásokra, melyek során a nemzeti érdekek markáns képviselete a jellemző. A legfőbb cél a békéltetési célú politikai folyamat lehetőségének a megteremtése.

„Az ENSZ az egyetlen olyan globális szereplő, melynek felelősségi területe az egész világra kiterjed, a béke és a biztonság megteremtésében a legfontosabb szereplővé vált. Az Európai Uniónak egyre nagyobb szerepet kell vállalnia a nemzetközi biztonság és stabilitás megelőzésében, Magyarország aktív szerepet vállal a válságkezelési tevékenységben, 210 fő teljesít szolgálatot ezekben a missziókban” - fejezte be gondolatait az államtitkár.

Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese a Török Határőrség létrehozásának az előkészítésében vett részt, amelynek megvalósulását a kialakult nemzetközi helyzet végül nem tette lehetővé. Elmondta, hogy összesen huszonöt misszióval, közel tízezer fővel képviseltette magát Magyarország, a missziókban jelenleg 700 katona és 300 rendőr teljesít szolgálatot. „Ennek a tevékenységnek a kockázatairól sem feledkezhetünk meg, ugyanis összesen 3100-an vesztették életüket, az NKE kopjafával is emlékezik a missziós szolgálat közben életüket vesztettek katonákról és rendőrökről” - emlékeztetett a rektorhelyettes.

„A válságot a legalacsonyabb szinten szükséges kezelni, a helyszínen kell végrehajtani a különböző felhatalmazások alapján a békefenntartó műveleteket” - jelentette ki Dsupin Ottó r. ezredes, a Rendőrség Oktatási és Kiképző Központjának igazgatója, majd reményét fejezte ki, hogy a rendőri és a katonai együttműködés tovább erősödik, ennek hiányában ugyanis nem lehet sikeres missziót végrehajtani.

Dr. Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkari Főnök helyettese felhívta a figyelmet arra, hogy soha nem volt még ennyire aktuális a két szervezet közötti együttműködéséről beszélni, hiszen a rendőrök és katonák hetek óta a déli határvidéken teljesítenek szolgálatot. „A magyar katonák a napokban Magyarországon olyan feladatokat teljesítenek, amelyek eddig a békefenntartó missziókban történtek. A magyar békefenntartók lassan másfél évszázada látnak el ilyen típusú feladatokat, ők az ott élőknek a reményt jelentik. Összesen 1000 magyar katona három földrészen vesz részt aktívan a békeműveletekben, ugyanis a béke rendkívül törékeny és nemzeti érdekünk is, hogy a világ jobb és békésebb legyen” - jelentette ki a végezetül a Vezérkari Főnök helyettese.

Prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes a magyar békefenntartás témájában írt ENSZ-jelentés létrehozásában vett részt, melynek kutatási céljait és szerkezetét ábrázolta a résztvevők számára. Elmondta, hogy a kutatást nehezítette a források, hivatalos adatok csekély száma és azt is megállapította, hogy ezek a projektek erősítik a nemzetközi kapcsolatokat.

Az ENSZ-ről és a rendvédelmi békefenntartásról szóló előadásában Dr. Kozma Tibor r. alezredes a békeműveletek rendvédelmi személyi állományának megoszlását, valamint a legjelentősebb hozzájáruló tagállamok rendőri és pénzügyi hozzájárulásának számadatait osztotta meg a jelenlévőkkel.

Balogh Péter ezredes az utóbbi egy év fontosabb biztonsággal kapcsolatos eseményeit vette számba előadásában a katonai és polgári együttműködés területén Afganisztánban, ahol ötven kilométeres a határbiztonsági zóna, 2431 km a határszakasz hossza, nyolc határátkelőhely és két repülőtér lelhető fel. Jellemző a romló biztonsági helyzet, a korrupció, a megosztottság és a központi kormányzat gyengesége.

A magyar katonai és rendőri együttműködés húsz évének tapasztalatairól beszélt Dr. Schultz Tamás c. r. alezredes, aki megosztotta személyes tapasztalatait is az előadása során.

Dr. Márkus Tamás c. r. alezredes az Európai Unió Jogrendi Misszió célkitűzéseit sorolta föl, melyek között Észak-Koszovó jogállamiságának helyreállítása szerepel, valamint a megfigyelés, mentorálás, tanácsadás, a Pristina-Belgrád közötti politikai párbeszéd támogatása, a háborús és a legsúlyosabb korrupciós ügyekkel kapcsolatos nyomozás.

Felszólalások hangzottak még el a NATO és az EU együttműködéséről Dr. Márkus Tamás c. r. alezredes és Gacsal János alezredes közreműködésével, a biztonsági szektor reformjáról és az együttműködés kérdéseiről Dr. Philippe Fluri DCAF igazgató-helyettes prezentálásában, az EBESZ rendvédelmi válságkezelői tevékenységéről és a CEPOL szerepéről a válságkezelő missziók támogatásában Dr. Bánfi Ferenc ny. r. vezérőrnagy, a CEPOL igazgatója előadásában. Az ukrajnai válság hatásáról Dr. Póti László vezető kutató osztotta meg gondolatait az érdeklődőkkel.

A rendezvény levezető elnöke Dr. Boda József vezérőrnagy, dékán, Dr. Padányi József mk. dandártábornok, tudományos rektorhelyettes és Dr. Dobák Imre ezredes, a Nemzetbiztonsági Intézet tanszékvezető egyetemi docense volt.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: ENSZ, 2015

Antikorrupció és integritás

    • Tanulmánykötet

Antikorrupció és integritás


„A korrupciót kiirtani nem lehet, de megelőzésére és megnehezítésére, a szigorú büntetés kilátásba helyezésén túl számos eszköz van. Az NKE – mint kiemelt állami egyetem, azaz oktatási intézmény – fegyvere az oktatás és a nevelés, amelynek egyik legfontosabb célja a kötelesség-kultusz kialakítása a hallgatókban”- mondta Prof. Dr. Patyi András akorrupcióellenes világnap alkalmából rendezett konferencián, csütörtökön Budapesten. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora kiemelte az NKE alapvető feladatának tekinti, hogy képzési és kutatási tevékenysége révén hozzájáruljon a korrupció elleni harc és a megelőzés sikerességéhez. A rendezvényen bemutatták az egyetem Antikorrupció és integritás című tanulmánykötetét is, amelyet az NKE a Belügyminisztérium és a Nemzeti Védelmi Szolgálat együttműködésével készített el.

Patyi András előadásában kihangsúlyozta, az egyetem részben az oktatás és a nevelés eszközével igyekszik a jövendő közszolgákat a jó úton tartani. „Szolgálatba lépésük előtt az oktatási-nevelési környezetnek döntő hatása van arra, milyen szemlélettel érkeznek az állami szolgálatba”- mondta. Hozzátette, a hallgatók fiatal felnőttként otthonról hozott mintákkal érkeznek az egyetemre, de koruk miatt még lehet rájuk hatni. Kérdés, hogy milyen eszközeink vannak arra, hogy egy fiatal felnőtt személyiségében a feltétel nélküli tisztesség erényét erősítsük úgy, hogy az legalább egy életre szóljon.

Az NKE rektora szerint ebben a folyamatban fontos az ismeretanyag, amelyet megértenek és megtanulnak: az alaptörvény értékrendje, a hivatásrend joga, a büntetőjog, a nemzeti érdek, a törvényesség, a hivatásetika értékei, az ellenőrző rezsimek működése és hatékonysága. Mindez szükséges, de messze nem elégséges, mert a közszolgálatba lépve ugyanis eljöhet a megkísértés pillanata. Ez ellen egy ellenszer van: ha az ember lelkébe bele van égetve mintegy belső törvényként a NEM, SOHA törvénye.

Az NKE egyike azon kevés felsőoktatási intézményeknek, amely missziójának nemcsak az oktatást és kutatást, de a nevelést is tekinti. „A nevelés mindenekelőtt azt jelenti, hogy a tisztesség belső parancsát törekszünk hallgatóinkban megedzeni, úgy, hogy az egy életre kitartson. Ennek egyetlen valóban hatékony módja van: a személyes példamutatás. Minden tanítás valódi hatás nélkül marad, ha a hallgatót nem olyan vezetői, parancsnok környezet, oktató személyiségek és hallgatótársak veszik körbe, akiktől azt a személyes példát látja, hogy minden körülmények között tisztességesnek kell maradni”- mondta, majd hozzátette: „a személyes tartást integritásnak is nevezzük, amely értékalapú szemléletet, értékvezérelt egyéni gondolkodást jelent. Magyary Zoltán szavaival a közszolga a „teljes személyiségével” gyakorolja hivatását”.

Patyi András szólt arról is, hogy a hivatásos pályára készülő hallgatók nevelésében kiemelten fontos a kötelességtudatra való nevelés. „Kiemelkedő szerepe van a kötelességről alkotott felfogásnak, a kötelesség-kultusznak. Miközben kultuszról teszek említést, lényeges, hogy ennek racionális magva van. Az állami szolgálat önmaga kötelességek rendszere, önként vállalt többlet a közösséggel, a nemzettel szemben.” Az NKE rektora kiemelte, hogy ez hatványozottan igaz a hivatásos állományúakra vonatkozóan. Hozzátette, hogy a közszolgálat nagy ágazatai kizárólag a kötelességüket teljesítő tagjaik útján maradhatnak fent, maradhatnak épek és hatékonyak. A hivatásos pályára készülő hallgatók nevelésében ezért kiemelten fontos a kötelességre, kötelesség tiszteletére, kötelességtudatra és annak tudatosságára nevelésnek. Tudniuk kell, sejtjeikben kell érezniük, hogy a személyes kötelességszegésük a rendszer, a szervezet egészét sodorja­–olykor alig orvosolható– veszélybe. Ennek a tudásnak az elsajátítására nem elég egy vagy két tantárgy, ehhez az oktatási szemlélet és a nevelői attitűd intakt jellege is elengedhetetlen. „Amikor tehát a korrupció elleni küzdelem felsőoktatási feladatairól beszélünk, különösen a hivatásos tisztek felkészítésével kapcsolatban, elsősorban az oktatók-nevelők felkészítése, jó karban tartása, személyes példamutató képességének fenntartása kerül szóba. Ennek tudatosan választott és használt eszköze, hogy az NKE hivatásos képzéseiben magas arányban vesznek részt az egyetemre vezényelt hivatásos dolgozók.”

Az NKE rektora beszédében kiemelte, hogy a közszolgálati szervezet szerepe is nagyon fontos a korrupcióval szembeni immunitás elérésében. Az egyetem ebben a fejlesztésben komoly szerepet vállal: 2013 óta közel kilencezer tisztviselő és közigazgatási vezető részére szervezett integritás tréninget. Az integritás tanácsadók szakirányú továbbképzésében már három évfolyam végzett. Az EU 2014-es antikorrupciós jelentése és az OECD 2015-ös országjelentése is méltatta azt, hogy Magyarország a közszolgálat integritás képzésére ilyen nagy hangsúlyt helyez. Külön kiemelték ezek a jelentések annak fontosságát, hogy az integritásról szóló tudás az NKE-n koncentrálódik: tudásbázis jön létre kutatásokkal, nemzetközi gyakorlatokkal, elemzésekkel, képzéssel, amelyek arra is felkészítenek, hogy a követendő és védendő értékek és a közérdek sem jelentkezik mindig tiszta és egyértelmű formában. Az értékkonfliktusok tudatosításában és ezáltal megoldásában az új hivatásetikai normarendszerek is segítenek, valamint az a kutatómunka, amit az NKE is végez.

Ennek eredményeként született meg az Antikorrupció és integritás tanulmánykötet, amelynek elsődleges célja, hogy a témával kapcsolatban az NGO-k, és a nemzetközi szervezetek érzületméréseit is figyelembe véve mutassa be a magyar antikorrupciós helyzetet. A könyv képet ad arról milyen módon méri az Európai Unió és az OECD a tagállami antikorrupció eredményességét, mit jelent a korrupció elleni küzdelem integritás alapú szemlélete, valamint a nyílt kormányzást előtérbe állító megközelítés. A könyv kitér az NKE az integritásoktatásának részleteire, a Nemzeti Védelmi Szolgálat korrupcióelleni megelőzési tevékenységére, a korrupció-ellenesség és integritás szerepére a rendészeti tisztképzésben, a rendőri korrupció kezelésének módjaira, javaslataira, valamint beszámol az OECD által is elismert, az egyetem által elkészített Jó Állam Jelentés módszertanáról és a transzparencia -és integritáskutatásban résztvevő szakértők tapasztalatairól is. A jelentés kormányzati teljesítményértékelő indikátorrendszerén keresztül mérhető eredményt tud felmutatni a korrupció elleni harc stratégiai célkitűzéseit illetően.

Megosztás a Facebook-on