Szűkítés


Kiválasztott Címke

Dr. Darázs Lénárd

Minden Címke 711


Jelenleg 1 bejegyzés található Dr. Darázs Lénárd cimkével

Felrobbanó hajszárítók esete a Ludovikán

    • fokep
    •  dsc3539 2
    •  dsc3548 2
  • Előző
  • Következő

Fogyasztói jogok és a fogyasztók magánjogi védelméről tartott előadást Dr. Darázs Lénárd a Nemzeti Közszolgálati Egyetem előadás-sorozatán. A Ludovika Szabadegyetem keretében megtartott kurzuson az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar docense kitért a fogyasztóvédelem komplexitására, a magánjogi fogyasztóvédelem kereteire és dilemmáira, továbbá az egyes fogyasztóvédelmi magánjogi témákra, mindezt az életből vett reális példákkal illusztrálva.

Dr. Darázs Lénárd 1991-ben szerzett jogtudományi diplomát az ELTE Jogi Karán, ezt követően 4 évig tanult és kutatott a Heidelbergi Egyetemen, ahol LL.M. diplomát szerzett nemzetközi versenyjogból. PhD-fokozatát 2006-ban az ELTE-n szerezte meg. Habilitált egyetemi docens az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar Civilisztikai Intézetében, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékén, valamint az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola témafelelőse. Számos szakmai szervezet tagja, 1997-től a Budapesti Ügyvédi Kamara, 2013-tól Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, továbbá az Academic Society of Competition Law és a European Law Institute munkáját segíti, valamint Magyar Franchise Szövetség Etikai és Jogi Bizottságának és a Magyar Jogász Egylet Versenyjogi és Fogyasztóvédelmi Szakosztályának elnöke.

Darázs Lénárd a fogyasztói jogok elhelyezésével és pozicionálásával kezdte előadását. Mint a legtöbb magyar jogeset áttekintésénél, itt is az Alaptörvénynél a kiindulópont. „Az Alaptörvény deklarálta azt, a korábban már elfogadott álláspontot, hogy a fogyasztók védelme alkotmányos államcélként jelenik meg. Ezzel, hogy már az Alaptörvény is rögzíti ezt, viszonylag úttörők vagyunk mi, magyarok” – mondta az ÁKK docense, majd hozzátette „a fogyasztók védelmére vonatkozóan ez nem alkotmányos jog vagy alapjog a fogyasztói jog tekintetében. Ez komplex állami feladatként jelentkezik.”

Darázs Lénárd kifejtette, hogy az Amszterdami Szerződésben hasonló módon van beágyazva a fogyasztóvédelem, amelyben az EU-s tagállamok részben átruházták az európai közösségre a közösségi szabályozást. Darázs Lénárd kitért arra is, hogy az államcél megfogalmazás igen tág a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban. „Horizontális jogterületről beszélhetünk, amely a különböző főbb jogágakat keresztbe metszi”. Az előadás során a fogyasztóvédelem különböző szituációit is bemutatta az előadó. A fogyasztót védheti a fogyasztóvédelem személyében, mint piaci szereplő, mint szerződő fél, mint büntetőjogi tekintetben sértett, vagy mint különböző ágazati fogyasztóvédelmi szabályok alanya.

„Egyetlen egy olyan területe sincs a fogyasztóvédelmi jognak, amely annyi problémát jelentene, mint a fogyasztók magánjogi védelme” – világított rá fogyasztóvédelem nehézségeire Darázs Lénárd. Előadásából kiderült, ebben az esetben nyomás alá kerül a magánjog, hiszen elsősorban nem az a feladata, hogy a szerződő feleket védje, hanem mindenkiről azt feltételezi, hogy egymásnak mellérendelt viszonyban vannak. Az ÁKK docense azonban felhívta a figyelmet, hogy a fogyasztó védelmének tekintetében megjelent a gyengébbik fél védelme, így ha aszimmetria lép fel a szerződő felek közt, azt a magánjogi szabályozás igyekszik kiegyenlíteni. De ki minősül fogyasztónak? „A polgárjogban egyetlen szituációt tudunk elképzelni védendőként, amikor egy természetes személy szaküzleti gazdasági tevékenységi körén kívül jár el. Ilyen esetben a személyt fogyasztóként, gyengébb félnek tekintjük” – vezette be a hallgatóságot Darázs Lénárd a fogyasztó fogalmába, a fogyasztóvédelem érintetti körébe, valamint a fogyasztó és a szerződő felek kapcsolatába.

A Ludovika Szabadegyetem hallgatóinak gyakorlati példán, egy hajszárító vásárlásán keresztül mutatta be Darázs Lénárd, hogy a polgárjog milyen szituációkban léphet fel a fogyasztók védelmében: szerződéskötés esetén, a szerződési feltételek tisztességtelensége kapcsán, szerződésszegés esetén, hibás teljesítés okán, az elektronikus kereskedelem vonatkozásában, valamint a termékfelelősség szemszögéből. Tisztességtelen szerződéskötés esetén fontos elem a rekonstruált védelmi igény, az általános szerződési feltétel, valamint a fennálló tisztességtelen gyakorlat. Hibás teljesítés esetén szerződésszegéssel szembesülhetünk, itt Darázs Lénárd kitért a kellékszavatosság, a jótállás és a termékszavatosság tartalmi elemeire a hajszárító kapcsán. Az elektronikus kereskedelemnél a távollévők közötti szerződéseket vizsgálja a polgárjog, például az online, az ország másik feléből rendelt hajszárító kapcsán. Utolsó pontként Darázs Lénárd a felrobbanó hajszárító példáját hozta, ahol a hibás termék kárt is okozott, ekkor a termékfelelősség oldaláról közelít a polgárjog. „Remélem ezzel a rövid kitekintéssel sikerült átfogó képet adnom, milyen fő területei vannak a fogyasztóvédelmi magánjognak és kicsit tisztába kerültek a fogyasztói jogaikkal, nem csak a hajszárító vásárlásnál, hanem általánosságban is!” – zárta előadását Darázs Lénárd.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes


A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017. március 7-én kerül megrendezésre, ahol Prof. Dr. Papp Tekla tart előadást „Nomen est omen - milyen a jó cégnév?” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!


Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration


További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter

Megosztás a Facebook-on