Szűkítés


Kiválasztott Címke

az elfelejtett béke

Minden Címke 712


Jelenleg 1 bejegyzés található az elfelejtett béke cimkével

Az elfelejtett béke

    • fokep
    •  dsc6980 2
    •  dsc6994 2
    •  dsc7001 2
    •  dsc7015 2
    •  dsc7027 2
    •  dsc7032 2
    •  dsc7041 2
  • Előző
  • Következő

„Történelmünk méltatlanul elfeledett eseménye a Magyarország második világháborús részvételét lezáró 1947-es párizsi békekötés, holott az politikai, gazdasági és társadalmi tekintetben évtizedekre határozta meg a sorsunkat - hangsúlyozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora pénteken, Budapesten, a témában rendezett konferencián. A párizsi magyar békeszerződés hatálybalépésének 70. évfordulójára szervezett eseményen történészek, levéltárosok és kutatók vitatták meg a békeszerződéssel kapcsolatos témákat.

„A konferencia címe kifordítható is lehet: elfelejtett béke – el nem felejthető háború” – világított rá Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora kiemelte, hogy a békeszerződés egy olyan világháborút zárt le Magyarország részvételével, amelynek elfelejtése nem lehetséges az európai kontinensen. A rektor ismertette, hogy az elmúlt 70 évben a magyar tudományos közösség eddig nem tartotta fontosnak, hogy górcső alá vegye a békeszerződést. „Holott, hacsak egyetlen dolgot emelünk ki a békeszerződésből és körül járjuk a hatásait, láthatjuk, hogy milyen fontos 20. századi kérdésről van szó.” Kifejtette, a békeszerződés volt az, amely megengedte, hogy Magyarország területén idegen megszálló csapatok állomásozzanak. A rektor felidézte: a szovjet csapatok Magyarországon tartózkodásának indoka 1955-ig az Ausztriában állomásozó egységeik ellátása volt, majd amikor újabb indokra volt szükség, "ez az ürügy lett az 1956-os forradalom és szabadságharc", ez azonban nem kisebbíti a hat évtizeddel ezelőtti hősök érdemeit. Mint mondta, 1956. október 23. előtt harckocsiegységeket csoportosított Budapest térségébe a Vörös Hadsereg, ezek az előző napra körülzárták a fővárost, a megmozdulások első támogatói között pedig ott volt a magyar hadsereg egyik elitalakulata is. Végül Patyi András egy kéréssel fordult a konferencia résztvevői felé: „Kérem, kezeljék helyén és értéken azt a körülményt, hogy a témában tartott konferencia megszervezésére 70 évet kellett várnunk, ebből 27 évet idegen befolyás nélkül. Épp itt volt az ideje!”

Dr. Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára kifejtette, hogy a magyar külügy és diplomácia alakításához elengedhetetlen a történelem megfelelő átlátása. Az államtitkár kitért a magyar emancipációs küzdelemre az elmúlt 70 év keretében: a háború veszteseként még kisebb területtel kellett beérni, a békerendezés alkalmával az érdekérvényesítés rendkívül gyenge volt, valamint a körülvevő országok a szocialista rendszerben sem fogadták szívélyesen a magyarokat. „70 évvel a Párizsi Békeszerződés után Magyarország békében él a szomszédjaival, szoros együttműködésben. Az EU, valamint a NATO tagja. A gazdasági világválság után sikerült helyreállítani a magyar gazdaságot. Továbbá a Visegrádi 4-ek együttműködése nagyon sokat fejlődött” – mondta. Azonban rávilágított, hogy manapság is megmaradt egy kisebb mértékű emancipációs küzdelem, hiszen a szövetségi rendszereinken belüli érdekérvényesítésnél fel kell vennünk a versenyt a nyugat-európai országokkal. Balogh Csaba kitért a közép-európai térség együttműködésére is: véleménye szerint a Párizsi Békeszerződés továbbra is hozzájárult a kisállami struktúrához, így a térség államai mindig egy erősebb pólushoz, kezdetben a Szovjetunióhoz, majd az Európai Unióhoz kötődtek. Kiemelte, hogy fontos az ország nemzeti büszkesége is, még akkor is, ha a globális nagyhatalmi stratégiai játékok szemlélője lehet csak. „Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy minden okunk megvan büszkének lenni nemzetünk múltjára, államiságunkra, szabadságunkra” – hívta fel a figyelmet az államtitkár, majd ismertette, hogy ezeket a magyar nemzet szinte mindig önerejéből érte el. A diplomáciai szerepvállalásunkkal kapcsolatban kiemelte, hogy manapság újra hatalmas nyomásgyakorlás érzékelhető a nemzetközi politikában. Így a magyar diplomáciának ma is honvédelmi funkciója van. „Okulnunk kell a történelemből. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a jövő hasonló, a szuverenitásunkat és a prosperálásunkat veszélyeztető helyzetek kivédésére képesek legyünk. Ehhez tudatos, jól képzett, Magyarország jövőjéért tenni akaró és tenni is képes diplomatákkal, valamint egy erős, a munkát minden erőforrással támogatni képes hátérrel kell a jövő kihívásaival szembenéznünk. Ezen munkálkodunk együtt, közösen a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.”

A megnyitóbeszédeket szekciók követték, többek között az előadók kitértek az európai béke alapjára, a világháborúk utáni béke-előkészítésre, továbbá a szomszédállamok és a magyar kisebbség jogaira, valamint az így létrejövő rendszerekre.

Az eseményről bővebben a Bonum Publicum októberi számában lehet olvasni.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on