Szűkítés


Kiválasztott Címke

hatalmi ágak

Minden Címke 565


Jelenleg 1 bejegyzés található hatalmi ágak cimkével

Hatalmi ágak, szereplők, tényezők

    • fokep
    •  dsc2512 2
    •  dsc2518 2
    •  dsc2523 2
    •  dsc2529 2
    •  dsc2541 2
    •  dsc2551 2
  • Előző
  • Következő

A Molnár Tamás Kutató Központ szervezésében tartottak tudományos konferenciát a hatalmi ágak elválasztásáról a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2016. november 25-én. A workshop előadásokon és vitákon, az egyetemi oktatók és doktoranduszok mellett részt vett Polt Péter legfőbb ügyész is.

Dr. Cservák Csaba az NKE tanszékvezető docense, tudományos főmunkatársa a hatalommegosztásról és a hatalmi ágakról szóló előadásával nyitotta meg a konferenciát. A rendezvény egyik főszervezője előadásában kitért a vonatkozó alapvető fogalmak adott viszonyrendszerekben történő elhelyezésére és meghatározására. „A hatalommegosztást akkor tudjuk értékelni, amikor elveszítjük, amikor annak ellentétéről, diktatúráról beszélünk” – fejtette ki Cservák Csaba. Az NKE tanszékvezető docense kiemelte, hogy a hatalmi ágak máshogy érvényesülnek a jelen demokráciáiban, más az amerikai prezidenciális rendszerben és más a magyar parlamentáris köztársaságban. Hatalmi ágak elválasztásánál a három hatalmi funkcióra gondol általában az ember, amely a törvényhozás, az igazságszolgáltatás és a végrehajtói funkció. Azonban Cservák Csaba szerint egyáltalán nem biztos, hogy ezekhez a funkciókhoz, csak három hatalmi ág kapcsolódik, hiszen egyes intézmények „új” hatalmi ágként jelentek meg a hatalommegosztás rendszerében. A következő előadásban Prof. Dr. Hamza Gábor akadémikus gondolatait Lukács Dániel Csaba doktorandusz ismertette, aki a hatalommegosztás történeti múltjára tekintett ki, az ókori jogfejlődés és államfejlődés szempontjából.

Dr. Horváth Attila Magyarország frissen megválasztott alkotmánybírája és az NKE habilitált intézetvezető docense a magyar alkotmánytörténet fókuszából világította meg a hatalommegosztás kérdéseit. A hatalom megosztására számos példát hozott Horváth Attila, visszatérve egészen Szent Istvánhoz és a későbbi királyhoz, akik önkényesen alávetik magukat az egyházjogi-kánonjogi intézményeknek a koronázáskor, vagy a rendi országgyűlések létrejöttével a magyar rendeknek. A legfontosabb hatalmi ágak megoszlottak az országgyűlés és a király között, ezzel alapozva meg a magyar rendiség, majd hatalmi ágként a nemesi vármegyék megerősödését. Horváth Attila előadásából kiderült, hogy a Szent Korona-tant is ez hatalommegosztás szövi át, hiszen a király megosztja a hatalmát a nemesek és a papság közt, ahhoz hogy a királyt ki lehessen hivatalosan nevezni, a másik két hatalmi tényezőre is szükség van. A magyar alkotmányosság kiemelt állomásánál, az áprilisi törvényeknél is megállapítható, hogy az első felelős magyar kormány létrehozásánál már érvényesültek a modern, hatalmi ágak megosztásának az elvei. Az itt lefektetett alapokra épült a 1989 rendszerváltás, illetve az Alaptörvényünk is.

Dr. Polt Péter legfőbb ügyész, „Az ügyészség, mint az igazságszolgáltatás együttműködője” címmel tartott előadást, amelynek fő témája az ügyészség szerepe és fejlődése volt a hatalommegosztás rendszerében. „145 évvel ezelőtt fogadták el az első ügyészség törvényt, amely gyakorlatilag megalkotta a modern ügyészséget Magyarországon” – nyitotta meg a történelmi távlatokat Polt Péter. „Vajon az idők folyamán a hatalommegosztás rendszere hogy alakult, mi az, amit ma hasznosíthatunk a múlt teljesítményéből és gyakorlatából?”. Legfőbb ügyész kitért arra, hogy az első ügyészségről szóló törvény igen modernnek számított, megfelelt az európai trendeknek. Ügyészség szerepe és szemlélete a történelem során sokszor változott. Önálló ügyészségről beszélünk, vagy a végrehajtó hatalom alá soroljuk be? Polt Péter ismertette, hogy a kormány alá rendelték az ügyészséget, az igazságügy miniszter rendelkezett a legtöbb befolyással az ügyészség rendszerére, ez a helyzet egészen 1953-ig nem változott. A szovjet rendszerre való átállás az ügyészség szerepét is megreformálta, az alkotmány alapján nem tartozott sem a legfelsőbb bíróság, sem a végrehajtó hatalom alá. „Ez így jól hangzik, azonban az ügyészség tartalmi szempontból elvesztette a függetlenségét, hiszen az akkori pártvezetés akarata érvényesült. Formálisan nem létezett pártirányítás, informálisan igen.” Rendszerváltás idejében felmerült a kérdés, hogy mi legyen az ügyészség szerepével, hogy lehet a demokratikus rendszerhez igazítani. Polt Péter elmondta, hogy ekkor építettek be számos olyan összeférhetetlenségi szabályt, amellyel függetlenítik az ügyészséget a politikától. Azonban létrejött az országgyűlés előtti ügyészi interpretáció intézménye, amikor az országgyűlés beleszólhatott az ügyészség döntésébe. Ezt a problémát szüntette meg a 2004-es alkotmánybírósági döntés, amely kijelentette:„Az ügyészség nem önálló hatalmi ág, de önálló alkotmányos tényező!”. Később Alaptörvény is kimondta, hogy a legfőbb ügyész sem politikailag, sem jogilag nem tartozik felelősséggel a végrehajtói hatalom és a törvényhozás felé: „Tehát megállapítható, hogy az ügyészség és a legfőbb ügyész független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként, az állam büntető igényének kizárólagos érvényesítője. Ezáltal elhelyezve alaptörvényi szinten az ügyészséget az igazságszolgáltatás rendszerében, megadva neki azt a függetlenséget, amely az Alkotmánybíróság döntéséből is következik, így tartósan és vitathatatlan módon behelyezte a hatalommegosztás rendszerébe” – zárta a szavait Polt Péter.

Dr. Koi Gyula az ÁKK adjunktusa Concha Győző hatalommegosztási elméletét, államhatalmakkal kapcsolatos nézeteit mutatta be a hallgatóság számára. Az ÁKK adjunktusa kitért a Concha fő műveire, közjogi és kutatói munkásságára, mindezzel reflektálva az általa vallott hatalommegosztási elméletre is. Dr. Rimaszécsi János doktorandusz, a bíróság mint hatalmi ágról tartott előadást, valamint a hatalmi ágként betöltött szerepéről. Előadásában két gyakorlat témakört mutatott be: a közigazgatási bíráskodás és közjogi bíráskodás jellemzőit, valamint az Alkotmánybíróság új hatáskörön megjelenő tevékenységét. Dr. Pokol Béla alkotmánybíró előadását Dr. Téglási András adjunktus tolmácsolta. Az előadás témája a hatalommegosztás és a jurisztokrácia problémája volt, ahol Téglási András a saját véleményével és gondolataival is kiegészítette alkotmánybíró úr leiratát, emellett rávilágított a hazai és nemzetközi kérdésekre is. A tudományos konferencia zárásában Cservák Csaba kifejtette, hogy nagyon mély történeti bugyrokba sikerült az előadó szakembereknek merülni, hogy rávilágítsanak a hatalommegosztás és a hatalmi ágak megosztásának a gyökereire, hatalmi ágak funkcióira és az új hatalmi tényezőkre. „Úgy vélem a témát tudtuk új vonatkozásba gazdagítani, kérem továbbra is folytassuk a közös gondolkodást” – zárta le a konferenciát Cservák Csaba.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: hatalmi ágak, 2016