Szűkítés


Kiválasztott Címke

január

Minden Címke 594


Jelenleg 13 bejegyzés található január cimkével

Képzés indult rendészeti felsővezetőknek az NKE-n

    • Képzés indult rendészeti felsővezetőknek az NKE-n
    • Képzés indult rendészeti felsővezetőknek az NKE-n
    • Képzés indult rendészeti felsővezetőknek az NKE-n
    • Képzés indult rendészeti felsővezetőknek az NKE-n
  • Előző
  • Következő

„Államreform és fejlesztések a közszolgálatban” címmel tartottak rendészeti felsővezetőknek minősített vezetőképzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az eseményen Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora a magyar államreform alapkérdéseiről tartott előadásában a többi között elmondta, hogy a magyar állam reformja nem egyszerűen jogi szabályozás, hanem kulturális, gondolkodásbeli és paradigmaváltás kérdése is egyben. Véleménye szerint minden állami és közigazgatási reformnak a jogszerűségre, hatékonyságra, célszerűségre és a demokratikus elvekre kell épülnie.

Dr. Kis Norbert, a kormányzati és a közszolgálati hatékonyság méréseinek és értékeléseinek eredményeiről szólt. Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese hangsúlyozta, hogy a „jó kormányzás” tekintetében fontos mutatók az életminőség-elégedettség, a biztonság, a fenntarthatóság és a társadalmi bizalom. Kis Norbert a biztonsági hatásterületek vizsgálatával kapcsolatban kiemelte a külső biztonságot, a közbiztonságot, a katasztrófavédelemmel összefüggő biztonsági kérdéseket, a jogbiztonságot, a kormányzás átláthatóságát és a létbiztonságot. A lakosság közbiztonság érzetével összefüggésben szólt arról is, hogy a TÁRKI felmérése szerint javult a rendőrség bizalmi indexe.

Zsigmondné dr. Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésért felelős államtitkára a 2014 és 2020 közötti magyar fejlesztéspolitikai irányairól tartott előadást a vezetőképzés résztvevőinek. Az államtitkár a Közigazgatási és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Programmal kapcsolatban elmondta, hogy annak kiemelt céljai között szerepel az adminisztratív terhek csökkentése és egy átlátható, szolgáltató szemléletű közszolgálat megteremtése.

Prof. Dr. Csath Magdolna, az NKE magántanára „Hogyan lesz a fejlesztésből fejlődés: versenyképességi kockázatok és kihívások” címmel tartott előadást. A versenyképesség rendszerével kapcsolatban az előadó beszélt a kulturális tőkéről, a nemzeti sikerről, az infrastruktúráról, a kormányzás minőségéről, illetve a társadalmi tőkéről, vagyis a társadalmi kohézióról, együttműködésről.

Cimkék: január, 2015

72 éve történt a doni katasztrófa

    • Doni áttörés

A 2. magyar hadsereget német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki a keleti frontra. A kivonuló 207 ezer emberből álló hadsereg fegyverzete és felszerelése hiányos és korszerűtlen volt. Az országban és Erdélyben több helyen is megemlékeznek a doni áttörés évfordulójáról. 

A magyar csapatok 1942. június 28-án kapcsolódtak be a harcokba, július 7-én érték el a Dont. A kifáradt egységek ott védelembe mentek át a Voronyezs és Pavlovszk közötti 208 kilométernyi szakaszon. A szovjet 40. hadsereg 1943. január 12-én, mínusz 30-35 fokos hidegben lendült támadásba az urivi hídfőtől kiindulva, és már aznap 8-12 kilométer mélyen beékelődött a magyar védelembe. Január 16-ára a szovjet támadás három részre szakította a magyar hadsereget.
 
A doni veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A 2. magyar hadsereg 93 500, más források szerint 120 ezer, illetve 148 ezer embert veszített el, az elesettek és a fogságba esők pontos számát nem lehet megállapítani.
 
A források szerint a katonák elégtelen felszerelésén túl a hatalmas veszteségeket tetézte, hogy Jány Gusztáv vezérezredes szó szerint vette Hitler parancsát, miszerint nem szabad visszavonulni, az utolsó vérig ki kell tartani. Január 24-i hadparancsában azt írta, hogy a hadsereg "elvesztette becsületét", a katonákat gyávasággal vádolta. Horthy Miklós kormányzó nyomására és a felháborodás hatására ezt a minősítést Jány később visszavonta. 
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kegyelettel adózik az elesettek emléke előtt. 
Cimkék: január, 2015

Új dékán a Közigazgatás-tudományi Karon

    • A KTK új dékánja

Prof. Dr. Kiss Györgyöt bízta meg 2015. január 1-től az NKE Közigazgatás-tudományi Kar (KTK) dékáni feladatainak ellátásával Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora. A megbízott vezető honlapunknak elmondta, hogy egyik legfontosabb célja a Kar nemzetközi jelenlétének erősítése.

Ennek megfelelően egy európai, összehasonlító közszolgálati hálózat megszervezését, kialakítását tervezi, amelynek bázisa a Nemzeti Közszolgálati Egyetem lesz. A dékán szerint további fontos feladat a KTK oktatási és tudományos munkájának javítása, fejlesztése, amihez szükség van a Kar struktúrájának áttekintésére.

„Az első feladatok egyike az, hogy meg kell határozni és markánssá kell tenni a Közigazgatás-tudományi Kar profilját. A KTK változó környezetben működik, az Államtudományi intézet megalakulásával ugyanis a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bővülése közvetlenül is érinti a Közigazgatás-tudományi Kar munkáját, oktatói gárdáját és profilját is. Meggyőződésem azonban, hogy az Egyetem vezetésével hatékony megoldás születik.” - nyilatkozta honlapunknak a KTK megbízott dékánja.

Cimkék: KTK, január, 2015

Heti gondolat: Martin Luther King

    • Heti gondolat: Martin Luther King

„Like an unchecked cancer, hate corrodes the personality and eats away its vital unity.”

„A gyűlölet olyan, mint a lappangó rákos megbetegedés, szétmarja a személyiséget, és eleszi az élethez szükséges egységet.”

Christmas sermon delivered at Dexter Avenue Baptist Church in Montgomery, Alabama, 1957

Martin Luther King


Kedves Olvasók!

Nem mehetünk el szótlanul a múlt héten Franciaországban elkövetett barbár mészárlás és embertelen terrortámadás mellett. Elfogadhatatlan, hogy alapvető emberi jogokat bármilyen ideológia korlátozhassa, hogy embereknek meg kell halniuk azért, amit mondtak vagy rajzoltak.

Jó volna hinni abban, hogy történelmünk során az ember, az emberiség pallérozódott, civilizálódott, emberségesebbé vált. Jó volna hinni, hogy ma kevesebb szenvedés van a világban, mint volt mondjuk száz vagy ezer évvel ezelőtt. Ha a tudomány eredményeire gondolunk, örülhetünk. Ha a "véres huszadik századra" gondolunk, a két világháborúra, a haláltáborokra, Kambodzsára, Szudánra, a három-négy milliárd mély nyomorban élő emberre, az életterüket elvesztő, éhen haló állatok milliárdjaira, akkor sírhatunk.” A Tétova crédó című esszében megfogalmazott gondolatokkal emlékezünk a napokban elhunyt Hankiss Elemérre, az értékszociológia kiváló, nemzetközi hírű magyar tudósára.

                                                                                                                                                                          Prof. Dr. Patyi András

                                                                                                                                                                                       rektor


Martin Luther King Jr. (Atlanta, Georgia, 1929. január 15. – Memphis, Tennessee, 1968. április 4.) amerikai baptista tiszteletes, polgárjogi harcos, politikai aktivista, az afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik vezető személyisége. Édesapja is tiszteletes volt, eredetileg apját és születésekor őt magát is Michael Kingnek hívták, de Luther Márton lelkész tiszteletére mindketten nevet változtattak. Egy tehetséges, de szegény tanulóknak létesített ösztöndíj révén vehetett részt felsőoktatásban. 1948-ban diplomát szerzett szociológiából, majd a Crozer Theological Seminary vallási iskolát látogatta hallgatóként; itt 1951-ben diplomázott és még ezen év szeptemberében a Boston University-n folytatta doktori tanulmányait, teológia szakon. Meggyőződése lett, hogy Isten aktív és személyes entitás, és hogy az ember megváltásának legfontosabb feltétele az Isten útmutatásába vetett hit. 1955. június 5-én doktorált, mindössze 25 évesen. Közben 1953. június 18-án megnősült (4 gyermekük született). 1954-ben az alabamai Montgomeryben található Dexter Avenue Baptist Church gyülekezet vezetője lett.

Világnézetére Howard Thurman polgárjogi aktivista és teológus, Mahátma Gandhi India politikai és spirituális vezetője, illetve Bayard Rustin polgárjogi aktivista voltak nagy hatással. Tanulmányozta Gandhi erőszakmentes tiltakozási módszereit, amit később maga is sikeresen alkalmazott. Beszédeiben, nyilatkozataiban és tetteiben mindig az erőszakmentességet hirdette. A feketék közül sokan nem értettek egyet békés módszereivel, később nyíltan szembefordultak vele és „Tamás bátyának” nevezték.

1955 márciusában kezdődött a Montgomery buszbojkott (egy színesbőrű kislány, később egy fekete nő sem adta át helyét a buszon egy fehér utasnak, amiért letartóztatták őket), a szegregációs rendelet eltörlését akarták elérni és vezetőjüknek Kinget választották. A feketék inkább gyalogoltak, minthogy buszra szálljanak. A bojkott több mint egy évig tartott, aminek során King otthonát bombatámadás is érte, közel száz társával együtt letartóztatták és bírósági pert indítottak a városban, amit az NCAAP szövetségi bíróság elé vitt, ahol úgy határoztak, hogy a szegregáció alkotmányellenes, így a városvezetés végül a buszokon érvényes faji elkülönítésre vonatkozó rendeletek visszavonására kényszerült.

1957-ben megalapította és elnöke lett a Déli Keresztény Vezetők Konferenciája (Southern Christian Leadership Conference, SCLC) nevű, több mint száz egyházi és polgári szervezetet tömörítő erőszakmentes ellenállási mozgalomnak. Napirenden tartotta a polgárjogi kérdést, ami így az 1960-as évek egyik legfontosabb közéleti és politikai témájává vált. A megmozdulások többek között a választáshoz való jogról szóltak, az elkülönítés ellen léptek fel illetve a munkavállalók jogaival kapcsolatosak voltak. A folyamatos tiltakozások vezettek az 1964-es Polgárjogi Törvény, illetve az 1965-ös Választójogi Törvény elfogadásához.

1963-ban az SCLC képviseletében King részt vett az úgynevezett Washingtoni menetelés a munkáért és szabadságért nevű nagyszabású felvonulás létrehozatalában. Célja a fehérek és feketék között fennálló jogi egyenlőtlenség és a feketékkel szembeni faji megkülönböztetés megszüntetése volt. Az elhangzott beszédek végül John F. Kennedy kérésére korántsem voltak olyan kemények, mint amire számítani lehetett. Megfogalmazódtak a legfontosabb követelések: az elkülönítés felszámolása az iskolákban, hatékony polgárjogi törvények megalkotása, a munkahelyi faji diszkrimináció törvényi tiltása, a polgárjogi aktivisták védelme a rendőri erőszakkal szemben és törvényben meghatározott minimálbér meghatározása. A felvonuláson több mint 250 ezer ember vett részt. Ekkor hangzott el King Van egy álmom… kezdetű beszéde is, mely óriási nyilvánosságot hozott a polgárjogi mozgalomnak, Kinget pedig a történelem egyik legnagyobb szónokává emelte. 35 évesen, 1964-ben ő lett a legfiatalabb férfi, aki elnyerte a Nobel-békedíjat.

Elképzelései szerint csupán az egyenlő jogok megadása még nem elégséges kompenzáció; nem csak a rabszolgaságot elszenvedett és elfeledni nem tudó afroamerikaiak számára, hanem az összes valamikor is elnyomott Amerikában élő kisebbségi népcsoportnak szorgalmazta egy 10 éves (50 milliárd dollárral finanszírozható) felzárkóztató, rehabilitációs program megszervezését.

Mindemellett több beszédében hangsúlyozta társadalmi felelősségünket a bolygó túlnépesedését tekintve, mely ellen az átgondolt családtervezéssel és az emberek kellő tájékoztatásával, tájékozottságával lehet védekezni.

King nem értett egyet Amerika szerepvállalásával a vietnámi háborúban, bár az első időkben nyilvánosan nem lépett fel ellene, kerülte a témát. Egy 1967-es beszéde alkalmával azonban megosztotta véleményét a nyilvánossággal, miszerint az amerikai kormány meglátása szerint gyarmatosítani kívánja az országot, továbbá az Államok a világ leghatalmasabb erőszak-szállítója, aminek megváltoztatásához egész társadalmuk erkölcsi hozzáállását szükséges átformálni. Az értékek igazi forradalma a gazdagok és szegények közötti láthatóan elhatalmasodó különbségek következtében fog kitörni. A Nyugat összes kapitalistája közönyösen tekint a kizsákmányolt országokra, társadalmakra, csak a profit nagyságát tartva szem előtt. Hangsúlyozta, hogy emellett a háborúban való részvétel olyan anyagi javakat és erőforrásokat emésztett fel, melyek a szociális jólét érdekében is felhasználhatók lettek volna.

1968. április 4-én Memphisben (ahol a város köztisztasági munkásainak sztrájkját kívánta jelenlétével támogatni) merénylet áldozata lett, lelőtték.

Eszméiért való harcában fegyverei az igazság, a lélek ereje és a bátorság voltak. Erőszakos tettek hiányában a kompromisszumképtelen társadalom is kénytelen alkudozni, gondolkodni, végül szembenézni a problémákkal; ez a célravezető megoldás.


Utolsó – 1968. április 3-ai - beszédének sorai, próféciára emlékeztetnek:

"I've seen the promised land. I may not get there with you. But I want you to know tonight that we, as a people, will get to the promised land."

„A hegycsúcson voltam és láttam az Ígéret Földjét. Lehet, hogy én nem jutok el oda veletek, de azt akarom, hogy tudjátok: a népünk belép az Ígéret Földjére.”


http://hu.wikipedia.org/wiki/Martin_Luther_King

http://www.notable-quotes.com/k/king_jr_martin_luther_iii.html#UmT6ywlOvheJ9jz2.99

http://en.wikipedia.org/wiki/Martin_Luther_King,_Jr.#Montgomery_Bus_Boycott.2C_1955

http://www.ujkigyos.baptist.hu/index.php?m=937

http://hvg.hu/tudomany/20090403_martin_luther_king_gyilkossag_fotok/

http://www.biography.com/people/martin-luther-king-jr-9365086

http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/peace/laureates/1964/king-bio.html

http://www.americanrhetoric.com/speeches/mlkihaveadream.htm

http://mlk-kpp01.stanford.edu/

http://www.history.com/topics/black-history/martin-luther-king-jr

Cimkék: idézet, január, 2015

Hároméves a Nemzeti Közszolgálati Egyetem

    • Az egyetemi jelképek
 
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem több, mint a jogelőd Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemnek és a Rendőrtiszti Főiskolának számszerű összege. Ezen a helyen a jó kormányzás, a jó állam alapját képező jó közszolgálathoz, a jó döntéshozáshoz szükséges tudományos igényesség és elhivatottság bázisintézményét kell megteremteni, mely képes lesz a változó világ kihívásaira válaszolni - indította útjára az új felsőoktatási intézményt Prof. Dr. Patyi András rektor 2012. január 11-én, a Parlament felsőházi termében tartott ünnepségen.
 
A hivatalosan 2012. január 1-ével működő egyetem alapító ünnepségén Orbán Viktor miniszterelnök így beszélt az egybegyűltekhez: a minőségi állam megteremtéséhez az emberi minőség fejlesztésébe szükséges befektetni, ezért történelmi jelentőségű lépés az, hogy a közszolgálat legfontosabb területeire mostantól kezdve egységes egyetemi rendszerben képeznek embereket.
 
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem központja kezdetben a Hungária körúton, a Zrínyi laktanyában, a korábbi Nemzetvédelmi Egyetem ingatlanán működött. 2014. március 31-én azonban Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében ünnepélyes keretek között adták át az egykori Ludovika Akadémia felújított épületét, ahova május elejétől folyamatosan költöztek be az egyetem központi egységei.
 
A három kar, három képzési helyszín felállás egyelőre megmaradt, de a Ludovika Campus-beruházás hamarosan elkészülő újabb elemeinek köszönhetően, folyamatosan a VIII. kerületbe költözik majd a Közigazgatás-tudományi Kar, a Rendészettudományi Kar és az egyetemi vezetés tervei szerint a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar jelentős része is. A vadonatúj kampuszon emellett kollégium, oktatási épület és sportközpont is épül. 
 
A jelenleg létező három egyetemi karhoz hamarosan csatlakozik a 2015. február 1-ével induló Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar. Tulajdonképpen az eddig karközi intézetként működő Nemzetközi Intézet emelkedik ezzel magasabb rangra: az NKE arra készül, hogy a jövőben a hazai diplomataképzés bázisintézményévé váljon. 
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen egyre több tudományos területen van lehetőség arra, hogy a diplomával rendelkező hallgatók tovább folytassák tanulmányaikat.
 
A Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon működő két doktori iskola (hadtudományok és katonai műszaki tudományok) mellett 2013 szeptemberétől közigazgatás-tudományi doktori Iskola is működik az intézményben, amely Magyarországon egyedüliként biztosítja ezen a területen a tudományos fokozatszerzést.  
 
A 2010-ben hivatalba lépő kormány egyik fő célkitűzése volt, hogy egységesíti a közszolgálati képzéseket és életpályákat. Az NKE működésében több helyen felbukkant ez a törekvés. Ilyen például a röviden csak közös modulként emlegetett képzési egység, melynek lényege, hogy az egyetemen tanuló mindhárom hivatásrend hallgatói sajátítsák el a civil és a hivatásos közszolgálat alapvető ismeretanyagát. A közös modulhoz nem csupán teljesítendő kurzusok indultak, de egy sor, kifejezetten erre a célra írt tankönyv is megjelent.
 
A közszolgálatban dolgozó egyenruhás és civil hallgatók 2013-ban és 2014-ben úgynevezett közös közszolgálati gyakorlatokon készültek későbbi pályájukra. 2013 tavaszán a Vadvíz elnevezésű gyakorlat során egy elképzelt árvízhelyzetet kezeltek a karok hallgatói, tavaly pedig, Végvár címszó alatt, egy képzelt háborús konfliktust kíséreltek meg elhárítani.
 
2010 óta a kormány az állam működésének megújítása jegyében számos erőfeszítést tett. Ehhez kapcsolódik az a Jó Állam Kutatócsoport, melynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztosít bázist és amely nagyjából egy éve kezdte meg munkáját. 2014 végén pedig létrejött az Államtudományi Intézet, amely az intézmény államtudományi egyetemmé fejlesztésének érdekében folytat háttérkutatásokat.
 
Az elmúlt három év sikerei közé tartozik: az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Had - és Rendészettudományi Szekcióját fogadta az NKE Hungária körúti komplexuma 2013. április 16. és 18. között. A megmérettetésen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem számos hallgatója ért el szép eredményeket.
 
Szintén említésre méltó, hogy az egyetem Vezető és Továbbképzési Intézete bonyolítja hazánkban gyakorlatilag a teljes civil tisztviselői kar szakmai továbbképzését. Ezen belül kiemelt projekt volt a kormányablak-ügyintézők felkészítése.
 
A jelentkezési adatok alapján az NKE folyamatosan igen népszerű a tovább tanulni vágyók körében.
Se szeri, se száma azoknak a hazai szervezeteknek, magyar és külföldi felsőoktatási intézményeknek, akikkel az NKE indulása óta együttműködési megállapodást kötött. Ezek egyikének gyümölcse az a lehetőség is, melynek köszönhetően az egyetem hallgatói és oktatói tanulhatnak, illetve oktathatnak, vehetnek részt tanulmányi úton, például Kínában. 
 
Az egyetem szeretné népszerűsíteni a tudományokat, nemcsak polgárai körében. Ennek jegyében csatlakozik minden évben az NKE a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozathoz, de ide illeszkedik a tavaly ősszel indult Ludovika Szabadegyetem is. Utóbbi, ingyenesen látogatható, rendkívül népszerű rendezvénysorozat 2015-ben is folytatódik. 
 
2013 őszétől új honlapja van az intézménynek, több mint egy éve pedig napvilágot látott a Bonum Publicum egyetemi folyóirat első száma is. Az intézmény indulásától fogva "sportos egyetem" szeretne lenni: nem csupán tovább működnek az elődintézmények sportszakosztályai, de annak érdekében, hogy minden egyetemi polgár sportolási lehetőséghez jusson, 2013-ban megalakult a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Sportegyesület is.
 
Cimkék: január, 2015

Nyílt nap a Közigazgatás-tudományi Karon

    • KTK Nyílt nap 2015
    • KTK Nyílt nap 2015
    • KTK Nyílt nap 2015
    • KTK Nyílt nap 2015
    • KTK Nyílt nap 2015
  • Előző
  • Következő

Nagy volt az érdeklődés január 8-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának nyílt napján, ahol a Magyary Zoltán előadó terem zsúfolásig megtelt érdeklődő diákokkal, szülőkkel, kísérő tanárokkal.

Az eseményt Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora nyitotta meg. Előadásában az egyetem eszmeiségének és működésének lényegét hangsúlyozta, miszerint az intézmény nemcsak a saját szakmájukra készíti fel a hallgatókat, hanem olyan tudást ad át, amely elengedhetetlen a közigazgatás működtetéséhez, szervezéséhez, a rendészeti tiszti és a katonatiszti feladatok ellátásához. A képzés arra is kiterjed, hogy a hallgatók a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program irányelveinek megfelelően megismerjék egymás életpályáját és segítse az azok közti átjárhatóság megvalósulását. Különösen izgalmas volt a vendégeknek az, hogy betekintést nyerhettek a Ludovika Campus történetébe, jelenébe és jövőjébe.

Prof. Dr. Kiss György, az NKE-KTK megbízott dékánja arról tájékoztatta az egybegyűlteket, hogy az igazgatás eredendően talán az egyik legbonyolultabb tevékenység és a közigazgatás ezért is nagyon fontos feladat, hiszen meghatározza egy adott közösség jólétét, szerkezetét, fejlődését. Hozzáfűzte, a közigazgatás összetettségét jól mutatja a Kar képzésének struktúrája. Az NKE-KTK-n folyó képzés elsődleges célja a hallgatók felkészítése az előttük álló közigazgatási feladatokra és kihívásokra, hogy olyan tudás birtokába kerüljenek, mely képessé teszi őket azok komplex megoldására.

Dr. Szabó Szilvia megbízott oktatási dékánhelyettes arra adott választ, hogy az érdeklődőknek miért érdemes Karunk képzéseit választaniuk. Kiemelte azt, hogy az oktatási portfoliónk a közigazgatás teljes képzési kínálatát biztosítja, az alap és mesterképzés célirányosan készíti fel a hallgatókat, szakmai gyakorlati ismeretekkel együtt. Kihangsúlyozta, hogy az oktatóink hazai és nemzetközi szinten ismert és elismert szakemberek.

Dr. Fejes Zsuzsanna tudományos és nemzetközi dékánhelyettes ismertette a Karon folyó tudományos és nemzetközi életet, különös tekintettel a kiterjedt nemzetközi intézményi kapcsolatokra. Bemutatta a nyelvi képzést, a kari szakkönytár és a szakkollégiumok által kínált lehetőségeket. Beszélt az intézményi tudományos diákkörök jelentőségéről a kar életében, valamint tájékoztatást adott arról, hogy tavasszal március a kar lesz a házigazdája a XXXII. OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciójának.

Némethné Kárpáti Nóra tanulmányi osztályvezető részletesen ismertette a felvételi eljárás menetét az intézmény iránt érdeklődő végzős középiskolásoknak. Mósa Tamás, a HÖK elnöke pedig a Karon folyó színes és mozgalmas hallgatói életről beszélt a résztvevőknek.

„Érdekesnek találtam az egyetemről szóló előadásokat, amelyek felkeltették az érdeklődésemet és ezért a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karát jelölöm meg elsőként a jelentkezésemkor.”- nyilatkozta honlapunknak Iván Dóra, aki egy vidéki középiskolából érkezett intézményünkbe.

 A nyílt nap zárásaként az érdeklődők hallgatóink vezetésével megtekinthették a KTK épületét, és a tájékozódás kötetlen beszélgetés keretében zajlott. 


Nagy volt az érdeklődés a HHK nyílt napján

    • HHK Nyílt nap 2015
    • HHK Nyílt nap 2015
    • HHK Nyílt nap 2015
    • HHK Nyílt nap 2015
    • HHK Nyílt nap 2015
    • HHK Nyílt nap 2015
  • Előző
  • Következő
 
 
A békés, boldog élet biztosítására készülnek azok, akik itt tanulnak, egy egyáltalán nem békés világban - mondta Prof. Dr. Patyi András a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának (HHK) január 9-i nyílt napján. Az egyetem rektora hozzátette: „Nagyon nehéz út áll azok előtt, akik ezt a hivatást választják, de az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara kellő alapot és felkészülést nyújt hozzá”. Patyi András emlékeztetett: az NKE immár államtudományi egyetem, vagyis azokkal a tudományokkal foglalkozik, melyek egy állam működtetéséhez elengedhetetlenek.
 
A honvédtisztek fegyverrel a kézben, életük kockáztatásával szolgálják a hazájukat - mondta a Boldizsár Gábor ezredes, a kar dékánja. A speciális szaktudás, amit a honvédtisztjelöltek itt szerezhetnek meg, arra készíti fel őket, hogy oda menjenek, ahonnan mindenki menekül - szólt a mintegy 800 érdeklődőhöz a dékán. A háború egy, az emberi élettel nem összeegyeztethető övezet, a katonáknak mégis itt kell szolgálatot teljesíteniük – tette hozzá a dékán, aki szerint a katonák felelőssége óriási: ha feladatuk teljesítése közben elbuknak, a haza is elbukik. 
A tisztjelöltek az itt eltöltött négy év alatt megtanulnak majd vakon bízni társaikban, megismerik, mi az a bajtársiasság – mondta el az ezredes.
 
Mivel a karra felvehető hallgatók számát a Magyar Honvédség határozza meg, gyakorlatilag foglalkoztatási garancia van azok részére, akik becsülettel végig csinálják a négy évet és esküt tesznek - hangzott el. Az, aki sikeresen felvételizik a kar három szakának egyikére és az egyetem hallgatójává válik, egyben a Magyar Honvédség katonája is lesz, a Ludovika Zászlóaljban. Az elsős honvédtisztjelöltek augusztusban három hónapos alapkiképzéssel kezdik meg a felkészülést a katonai pályára.
 
"Itt senki sem fogja a kakaót az ágyba vinni, senki sem fogja kivasalni a nadrágot" - szólt az érdeklődő fiatalokhoz Molnár Zsolt ezredes, a Ludovika Zászlóalj és a Zrínyi Miklós Laktanya parancsnoka. Az ezredes nem titkolta a diákok előtt: a katonai szocializáció, ami rájuk vár, nem egyszerű feladat. Főleg, hogy miközben katonaként élnek, kötött napirend szerint, katonai szolgálatot látnak el otthonukban, a laktanyában, a tanulmányi követelményeknek is meg kell felelniük. „Baráti szeretettel, de katonaként várjuk önöket" - zárta szavait a parancsnok.
 
Prof. Dr. Bleszity János nyugalmazott tűzoltó altábornagy a nyílt napi tájékoztatón elmondta: a Zrínyi kampuszon működik a Katasztrófavédelmi Intézet is, ahol három szakirányon képzik a jövő katasztrófavédelmi szakembereit. A szolgálatokat az elmúlt években teljesen újjászervezték, ma a területen dolgozók mintegy 400 hatósági jogkört látnak el. 2016-ban végeznek az első hallgatók, akik már teljes egészében az új alapképzésben vettek részt, és akkorra megnyílik a lehetőség a továbblépésre is, mesterképzés formájában - mondta a tűzoltó altábornagy.
 
A nyílt napon résztvevő fiatalok számára számos programot kínáltak a szervezők, így a diákok megismerkedhettek a HHK szakjaival, képzéseivel, megtekinthettek egy katonai testnevelési bemutatót, egészségügyi alkalmassági tanácsadáson vehettek részt és a felvételivel kapcsolatos legfontosabb információkat is megkaphatták a kar tanulmányi osztályának munkatársaitól. A pályaválasztás előtt álló diákok olyan modern eszközökkel is megismerkedhettek, mint például az ANDROS F6-A és TELEMAX típusú tűzszerész robot, a DJI Phantom 2 kvadrokopter vagy a Skylark 1 SUAV drón repülőgép. 

Párizsi terrortámadás: 100%-os védelem nincs

    • Gazdik Gyula
A franciák számítottak egy, a január 7-én történthez hasonló terrortámadásra - nyilatkozta szerkesztőségünknek Dr. Gazdik Gyula, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa.
 
Mint ismert, a párizsi székhelyű Charlie Hebdo szatirikus hetilap székháza ellen tizenkét halálos áldozatot követelő merényletet követtek el iszlám terroristák. A szakember emlékeztetett: mióta a francia katonák részt vesznek az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcban és az észak-afrikai terrorista csoportokkal szemben vívott küzdelemben, az országban fokozott készültség van érvényben.
 
A kutató információi szerint még nem tudható pontosan, konkrétan melyik iszlám terrorszervezet felelős a vérengzésért. Szerinte bizonyos jelek arra mutatnak, hogy az Iszlám Állam lehet a támadás hátterében, melynek vezetőjéről kevéssel a támadás előtt karikatúrák jelentek meg.
 
A kutató úgy látja: a terrortámadás kivitelezéséből egyértelmű, hogy a merényletet magas színvonalú katonai kiképzésben részesült emberek hajtották végre. A támadók például nem vesztegettek időt az autó ajtajának becsukására és pontosan tudták, hogy éppen a szerkesztő bizottság ülése zajlik a folyóirat székházában. 
 
A szakember szerint az efféle támadások ellen nem létezik biztos védelem, bár előfordulásukat alapos megelőző, felderítő munkával jelentősen csökkenteni lehet. Gazdik Gyula arra számít, hogy a franciák vizsgálni fogják, mekkora felelőssége van az elhárításnak a január 7-i terrorcselekmény bekövetkeztében.
 
Az elkövető algériai származású testvérpár egyik tagja korábban már kapott felfüggesztett börtönbüntetést, mert harcosokat toborzott az amerikaiak ellen Irakba - emlékeztetett a szakember. Az iszlám terrorszervezetek építenek a merényletek helyszínéül kiszemelt országokban élő muszlimokra. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az Európában élő iszlám közösségek túlnyomó többsége elítéli az ilyen támadásokat - nyilatkozta a kutató. 
 
Gazdik Gyula az európai titkosszolgálatok működésének erősödésére számít a következő években. Ugyanakkor a mostanihoz hasonló merényletek az iszlám- és bevándorló ellenes, szélsőjobboldali pártok malmára is hajtják a vizet a kontinensen - tette hozzá. Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, a Budapesten akkreditált francia nagykövetnek küldött levelében együttérzését fejezte ki az elhunytak családtagjainak. 
 
 
 
Cimkék: január, 2015

Nyílt Napok az NKE-n

    • Nyílt nap az NKE-n
    • Nyílt Nap 2015
  • Előző
  • Következő
Ismét megnyitja kapuit az érdeklődő diákok előtt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely mind a négy kampuszán várja a pályaválasztás előtt álló fiatalokat. Január 8-án a Közigazgatás-tudományi Kar (1118 Budapest, Ménesi út 5.), 9-én a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (1101 Budapest, Hungária körút 9-11.), 16-án pedig a Rendészettudományi Kar (1121 Budapest, Farkasvölgyi út 12.) tart nyílt napot, míg a központi rendezvény (1083 Budapest, Ludovika tér 2.) január 30-án lesz, amikor bemutatkozik a február 1-én induló Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar. 
 
Az NKE egyik fő törekvése, hogy államtudományi egyetemmé váljon, erről is beszél majd Prof. Dr. Patyi András rektor, a Közigazgatás-tudományi Kar január 8-i, 11:00-kor kezdődő nyílt napján. A Ménesi út 5. alatt található egyetemi kampuszon tartandó rendezvényen a diákok megismerkedhetnek a kar képzéseivel, a karrierlehetőségekkel, információt kaphatnak az ösztöndíjakról valamint bepillantást nyerhetnek a diákéletbe, bejárhatják az oktatásnak helyt adó épületet is.
 
A nyílt napok sora január 9-én, a Hungária körút 9-11. alatt található Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon (HHK) folytatódik. A katonai pálya iránt érdeklődők - a praktikus információkkal kapcsolatos tájékoztatáson kívül - láthatnak majd testnevelési és alaki bemutatót és részt vehetnek egészségügyi alkalmassági tanácsadáson. A rendezvényen a résztvevők élőben is megtekinthetnek egy beindított T72-es harckocsit és egy tűzszerész robotot, röpül majd többféle drón is és megnyitja kapuit az érdeklődők előtt a kar könyvtára, a szülők pedig külön nekik szóló tájékoztatón vehetnek részt és bemutatkozik a Katasztrófavédelmi Intézet is. Emellett érdekes programnak ígérkezik a lézerlövészet és a makettkiállítás is. A nyílt napon bemutatkoznak a HHK alap- és mesterképzési szakjai is. 
 
Fizikai, egészségügyi, pszichológiai alkalmassági felvételi követelményekről, pályaalkalmassági vizsgálatokkal, felvételi eljárással kapcsolatos tudnivalókról is kaphatnak információkat a rendészeti képzések iránt érdeklődők, a Rendészettudományi Kar január 16-i nyílt napján. A Farkasvölgyi út 12. szám alatt található kampuszon rendőrségi eszközök, tonfa- és intézkedéstaktikai bemutató, fizikai alkalmassági gyakorlatok szabályos végrehajtásának megtekintésére, valamint kipróbálására is lehetőség nyílik. A résztvevők ezen a rendezvényen is megismerkedhetnek a Katasztrófavédelmi Intézet képzéseivel. 
 
 
 

Közszolgálati integritással a korrupció ellen

    • Integritas

A korrupció elleni küzdelem jegyében jött létre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az Integritás Tudásközpont. A szervezeti egység támogatja a közszolgálati integritás kultúrájának kiépítését és hozzájárul a nemzeti integritás stratégia megalkotásához. De mi az a közszolgálati integritás? A közszolgálatban az integritás szemlélet a korrupcióellenes politikák része.

A korrupcióellenes küzdelem első korszakára alapvetően a jelenséget keményvonalas jogalkotói és szankcionáló tevékenységgel elfojtani kívánó módszerek voltak jellemzőek. Az integritás szemlélet arra a felismerésre épül, hogy ez a stratégia önmagában nem oldotta meg a problémát, ezért az utólagos szankcionálás mellé hangsúlyos elemként került a megelőzést szolgáló tevékenység. A korrupcióval szembeni ellenálló képesség azzal fejleszthető, hogy a közigazgatás szabály- és értéktudatát erősítik, szakszerűségét és átláthatóságát fejlesztik. A szemlélettel elősegíthető, hogy a közigazgatás a rá ruházott hatalmat a közérdeknek megfelelően használja.

Az Integritás Tudásközpont céljai között szerepel az integritásfejlesztésre vonatkozó közigazgatási kutatás és tanácsadás, integritás szakemberek hálózatának kiépítése és szakmai támogatása, a képzők képzése, valamint a tudományterületen nemzetközi szinten felhalmozódott ismeretanyag átvétele.

Az Integritás Tudásközpont már rendelkezik olyan, nemzetközi minősítéssel is bíró kurzusokkal, melyeken a hazai közszolgálatban dolgozók vehetnek részt. A szervezet angol és magyar nyelvű tudástárat épít, saját magyar és idegen nyelvű publikációkat és kiadványokat tervez megjelentetni és az NKE honlapján is szeretnének egy aloldalt létrehozni. 

A tudásközpont Irányító Bizottsága egyelőre május 31-ig határozott meg konkrét munkatervet, ennek alapján kutatásokat végeznek és lefektetik a hosszú távú működés alapjait.

Cimkék: január, 2014

Gyakorlatorientált képzés a nyomozó ügyészeknek

    • ügyképzés 2
    • ügyképzés 1
  • Előző
  • Következő

A Legfőbb Ügyészség, az Országos Rendőrfőkapitányság és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudmányi Karának közös szervezésében rendezték meg múlt héten a nyomozó ügyészek speciális kriminalisztikai képzését. Az új tematikára épülő speciális képzés lényege, hogy a meglévő elméleti tudtást hasznos gyakorlati tudással, tapasztalatokkal egészítsék ki.

A rendezvény megnyitóján Polt Péter legfőbb ügyész elmondta, hogy a képzés nem előzmény nélküli, hiszen az első 1982-ben indult. A legfőbb ügyész úgy véli, a korszakváltás időszakában egyfajta szemléletváltásra van szükség, ehhez nyújt támogatást, erősítést a kriminalisztikai képzés.

Pintér Sándor belügyminiszter köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy ez a konzultáció részét képezi a kormány közbiztonságot növelő törekvéseinek, intézkedéseinek. A miniszter kitért arra is, hogy az elmúlt időszakban hozott jogszabályoknak, törvénymódosításoknak köszönhetően jelentősen csökkent a bűncselekmények száma, lerövidült a nyomozati idő, javult az eredményesség. A miniszter szerint a gyakorlati tapasztalatok megszerzése még gyorsabbá, pontosabbá, eredményesebbé teszi a felderítést, ezáltal tisztább lesz a közélet is.

Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora köszöntőjében kiemelte a képzés jelentőségét az egyetem életében. Különösen fontos ez azért is, mert a két éve alapított egyetemen jogászképzés nem folyik, de az egyetem közigazgatás-tudományi, hadtudományi- és honvédtisztképző valamint a rendészettudományi karain zajló képzéseken jelentős számban oktatnak jogi tárgyakat. Patyi András kitért az egyetemen folyó fejlesztésekre is, különös tekintettel a Rendészettudományi Kart érintő folyamatokra. Utóbbi kapcsán elmondta, hogy tervezik egy Kriminalisztikai Intézet létrehozását, a későbbiekben pedig egy kriminalisztikai laboratórium kialakítását, valamint folynak a mesterszak létrehozásának előkészítő munkálatai is. Patyi András szerint ezek intézmények tovább növelik majd a gyakorlati képzés lehetőségeit a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Cimkék: január, 2014

Civil kollégium is épül a Ludovika Campuson

    • Civil kollégium is épül a Ludovika Campuson

A kormány tavaly decemberben döntött a Ludovika Campus állami beruházás kibővítéséről, így már idén elkezdődhez egy 600 fős civil kollégium építése. A Közigazgatás-tudományi Kar hallgatói számára épülő létesítmény 6.1milliárd forintos kormányzati támogatással valósul meg, a hallgatók pedig várhatóan már 2015 szeptemberében beköltözhetnek a modern, minden igényt kielégítő épületbe.

A kollégium az Orczy park területén belül, az új oktatási épülettel egy időben épül meg, így a kar a 2015/16-os tanévét teljes egészében ott kezdheti meg.

A végéhez közeledik a Ludovika Campus beruházás részeként a történelmi Ludovika Főépület felújítása. A homlokzat már teljesen megújult, a belső munkálatok is hamarosan befejeződnek. A Főépület átadására idén márciusban kerül sor.

 
A Ludovika Campus beruházásról is beszélt Patyi András rektor, a Kossuth Rádió csütörtök reggeli műsorában. A felvétel itt hallgatható meg.
 
Az infóRádió által készített interjú itt érhető el.
 

A Ludovika Campus beruházásról további részleteket itt olvashat

Cimkék: január, 2014

Nagy érdeklődés volt a nyílt napon

    • Több  száz fős közönség előtt zajlott a rendezvény
    • Zsúfolt előadóterem
    • Patyi András rektor előadása
    • Az érdeklődők megtekinthették az épületet is
  • Előző
  • Következő

600 férőhelyes civil kollégium épül a Ludovika Campuson, a 6 milliárdos kormányzati támogatással megvalósuló beruházás a korábbi tervekkel szemben már az idén megkezdődhet- erről Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora tájékoztatta az érdeklődőket az intézmény Közigazgatás-tudományi  Karának szerdai nyílt napján.

Az intézmény vezetője elmondta: a kormány tavaly év végén határozott a beruházás megkezdésének előrehozásáról, így várhatóan már 2015 szeptemberében beköltözhetnek a hallgatók a modern kollégiumi épületbe. Mindez része a mintegy 32 milliárd forintos Ludovika Campus beruházásnak, amelynek eredményeként egy teljesen megújult, 21. századi környezetben tanulhatnak, illetve dolgozhatnak majd az egyetem polgárai.

Patyi András a középiskolásokból álló több száz fős hallgatóság előtt beszélt az egyetem felépítéséről, képzéseiről, hazai és nemzetközi kapcsolatairól. Bejelentette, hogy az Erasmus program egyetemi ösztöndíjkerete idén kibővült, így még több hallgató szerezhet tapasztalatot külföldi intézményekben.

A rektor beszédében kiemelte, hogy a fiatalok körében egyre népszerűbb a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ezt jelzik a tavalyi felvételi adatok is. Amíg országosan átlagban 10 százalékkal csökkent a felvételizők száma, addig intézményünket – a korábbi évhez képest -  20 százalékkal többen jelölték meg első helyen. Emellett az országban éppen a Közigazgatás-tudományi Kar egyik képzésén, a nemzetközi igazgatás szakon kellett a legmagasabb pontszámot megszereznie a felvételizőknek, a bejutáshoz minimum 453 pontra volt szükség. 

Dr. György István a kar oktatási dékán- helyettese elmondta, hogy a most felvételizők idén szeptembertől már egy vadonatúj képzési struktúrában tanulhatnak.  Szigeti Zsuzsanna tanulmányi osztályvezető a felvételi eljárás menetéről és a ponthatárokról adott teljes körű tájékoztatást. A hallgatói juttatások, közszolgálati ösztöndíj és az önköltséges hallgatók esetében szóba jöhető diákhitel volt a témája Rakonczai Éva gazdasági igazgató előadásának. Egy tenyérrel nem lehet tapsolni – tartja a kínai mondás, tehát fontos, hogy a szakmai tudás megbízható idegennyelv-tudással párosuljon. E gondolat köré épült Kowalik Tamás nemzetközi főreferens és P.Szabó Sándor, a Kína Központ igazgatójának tájékoztatója. A programot a Hallgatói Önkormányzat elnöke, a hallgatói életet bemutató videókkal zárta.

A Ménesi úti kampuszon szervezett nyílt nap célja az volt, hogy a felvételizők személyes benyomást szerezzenek a karról és részletes tájékoztatást kapjanak a képzésekről.

Cimkék: január, 2014