Szűkítés


Kiválasztott Címke

könyvtár

Minden Címke 708


Jelenleg 1 bejegyzés található könyvtár cimkével

Gyorsítanák a közgyűjteményi digitalizációt, stratégia is készül

    • fokep
    •  dsc3711 2
    •  dsc3723 2
    •  dsc3736 2
    •  dsc3747 2
    •  dsc3767 2
    •  dsc3793 2
    •  dsc3805 2
    •  dsc3813 2
    •  dsc3824 2
    •  dsc3839 2
    •  dsc3859 2
  • Előző
  • Következő

Felgyorsulhat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem könyvtári állományának digitalizálása azon technikai eszközök segítségével, amelyekhez nemrégiben jutott az egyetem a KÖFOP-projekt keretében. Ezekkel első körben megkezdődik a muzeális értékű könyvek és a rendszerváltás gyűjteménye iratainak digitalizálása - hangzott el a Ludovika főépületben tartott, a közgyűjteményi digitalizáció aktuális kérdéseiről rendezett tudományos konferencián. A témában egy új stratégia is készül, amellyel új pályára kívánják állítani a közgyűjteményeket.

„Az egyetemi fejlesztés révén olyan különleges iratokat is elérhetővé tudunk majd tenni az online térben, mint például a katonatudós Király Béla által írt és gyűjtött dokumentumok, vagy a szintén egyedülálló rendszerváltás gyűjtemény”- mondta el köszöntőjében Prof. Dr. Padányi József. Az NKE tudományos rektorhelyettese szerint a digitalizációval lehetővé válik a speciális had- és rendészettudományi, valamint állam- és közigazgatás-tudományi kulturális örökségünk megőrzése is. A dandártábornok reméli, hogy egyszer majd egyetlen fizikai térben kapnak elhelyezést az egyetem különböző könyvtári egységei, és egy közös portálon elérhetővé válik majd a teljes egyetemi tudáshalmaz.

A 2025-ig szóló közgyűjteményi digitalizálási stratégia részleteiről szólt előadásában Dr. Vígh Annamária. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) főosztályvezetője elmondta, hogy új pályára kívánják állítani a közgyűjteményeket, amelyek meghatározó tartalomszolgáltató pozícióba kerülhetnek majd. A fejlesztések révén egy új szolgáltatási modell honosodhat meg hazánkban, ahol a felhasználónak már nem feltétlenül kell majd fizikailag is felkeresnie a könyvtárakat, levéltárakat, múzeumokat, hiszen az általuk kínált szolgáltatásokat teljes körűen, online is elérheti majd. Elhangzott, hogy a közgyűjtemények digitalizálása több évtizedes múltra tekint vissza, de a folyamat a nagy kiterjedésű hálózatok megjelenésével gyorsult fel. Fontos elvként fogalmazza meg a kormányzati elfogadás előtt álló stratégia, hogy a digitális másolat könnyen kereshető legyen és többletinformációkat is tartalmazzon a felhasználók számára. Vígh Annamária szerint mindez hozzájárul majd a társadalomban az elzártságból adódó digitális szakadék csökkenéséhez. A szakember szólt arról is, hogy a közgyűjteményekben található dokumentumok mintegy negyedét sikerült eddig digitalizálni, a 2025-ig szóló stratégia az 50 százalékos arányt megközelítő célt tűzi ki. A stratégia hamarosan a kormány elé kerülhet, és ezt követően állhat majd fel, várhatóan nyár közepére a közgyűjteményi digitalizálási kollégium, amely operatív szervként fogja össze és irányítja a stratégiában meghatározott feladatokat.

„Amíg a XX. század az információ, a XXI. század a digitális adatvagyon kora”- mondta előadásában Lakos Lambert István. Az NKE Informatikai Igazgatóság vezetője szerint az egyetemen is megtalálható nagyon nagy mennyiségű adat kezelése nemcsak megfelelő technikai eszközállományt kíván, hanem fontos, hogy mindez a folyamat egy jól szabályozott keretrendszerben történjen. A szakember szerint célszerű egy teljes állományban keresni képes, komplex keresőrendszert létrehozni, amely igény szerint az integrált adatvagyon bármely részét meg tudja jeleníteni a jogosult felhasználó számára. „Amíg sokan már meglévő fejlesztéseket vásárolnak és használnak egy ilyen rendszer kiépítéséhez, az NKE a saját útját járja és egyedi igények kiszolgálásra is alkalmas fejlesztésben gondolkodik” –fogalmazott Lakos István.

De már most is vannak felmutatható eredmények, hiszen a kiszolgáló informatikai struktúra és a portál keretrendszere elkészült, és jelenleg is folyik az egyetemi repozitórium, az egységes fogalomtár és az egységes tudástár kereső alkalmazás fejlesztése.

Az adatok, információk hosszú távú, általában 100 évre szóló digitális megőrzése nagyon költségigényes folyamat - erről Kovács László beszélt előadásában. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet osztályvezetője elmondta, hogy mindehhez egy nagyon komoly archívumrendszert kell létrehozni a megfelelő adatvédelemmel és a működtetést biztosító humán erőforrással. 

Az Európai Unió tagállaiban is már régóta foglalkoznak a kulturális javakat jelentő adatok, információk digitalizálásával, amelyhez kapcsolódóan egy közös szakértői csoport is létrejött. Az ebben működő szakemberek feladata a jó gyakorlatok megosztása, a digitális kulturális örökség online elérhetővé tételével és megőrzésével kapcsolatos információk cseréjének elősegítése. A tömeges digitalizálás európai eredményei kapcsán több felmérés is született már az elmúlt években. „Ez azt mutatja, hogy az unió tagállamaiban a közgyűjteményi digitalizáció terén a múzeumok járnak az élen, míg a levéltárak esetében van a legnagyobb lemaradás” - mondta Dr. Tóth Máté. Az Országos Széchenyi Könyvtár megbízott osztályvezetője szerint uniós szinten is fel kell gyorsítani a folyamatot, és ehhez még szorosabb együttműködésre van szükség az egyes intézmények között is.

„A szlovák parlamentben már szinte minden dokumentációs tevékenység digitálisan történik. Ide kellene nekünk is eljutnunk”- fogalmazott előadásában Markója Szilárd. Az Országgyűlési Könyvtár igazgatója elmondta, hogy számos eredményt ért már el intézményük a törvényhozással kapcsolatos dokumentumok digitalizálásában, amelynek egy részét saját maguk, más részét külső cégek bevonásával végzeték. „Elmondható, hogy ma már a kurrens könyvtári állomány nagy része elérhető online formában is”- mondta el a szakember, aki szerint a régi, kézzel írt dokumentumok digitalizálása az olvashatóságuk miatt sokszor nehézségekbe ütközik.

A tudományos konferencián szó volt még a múzeumi és a levéltári digitalizációról is. Az eseményről részletesebben a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on