Szűkítés


Kiválasztott Címke

konferencia

Minden Címke 584


Jelenleg 87 bejegyzés található konferencia cimkével

Új nemzedék, új szemlélet

    • fokep
    •  dsc7682 2 2
    •  dsc7695 2 2
    •  dsc7696 2 2
    •  dsc7697 2 2
    •  dsc7705 2 2
  • Előző
  • Következő

Az elektronikus hadviselés modern eszközei, a rendőrség és a civilek kapcsolata, valamint a határvédelem is szerepelt a témák között azon a rendezvényen, amelyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakkollégiumainak hallgatói mutatták be legújabb kutatási eredményeiket.

Három évvel ezelőtt alakult meg az NKE-n a Szakkollégiumi Együttműködési Fórum (SZEF), amely az egyetem hét szakkollégiumát fogja össze és képviseli a külvilág felé. A SZEF által szervezett rendezvények egyik fontos célja, hogy lehetőséget biztosítson a szakkollégiumok hallgatói számára a nyilvánosság előtt való bemutatkozásra. Kovács Szabolcs, a szervezet elnöke elmondta, hogy az előadások sokszínűsége jól tükrözi a szakkollégiumok eltérő tudományos profilját, de a kutatási témák közötti összhang egyben meg is teremti az egységet a szervezetek között.

„Az NKE hét szakkollégiuma közül öt már megkapta a megfelelő minősítést és a fennmaradókat is arra bíztatjuk, hogy szerezzék azt meg”- mondta köszöntőjében Dr. Zán Krisztina alezredes. A Tudományos Ügyek Irodája vezetője elmondta, hogy az idei OTDK-n is sikeresen szerepeltek az egyetemi szakkollégiumok hallgatói, akik közül 5-en az első helyet is megszerezték. Elhangzott, hogy idén, a víztudományi profilú Zsuffa István Szakkollégiummal együtt már hétre nőtt az egyetemi szakkollégiumok száma. Zán Krisztina beszélt a pályázatokról is, kiemelve a KÖFOP-projekt és az Új Nemzeti Kiválósági Program lehetőségeit. Utóbbi esetében 149 millió forint áll az egyetem rendelkezésére, hogy a legkiválóbb pályázatokat támogassa.

Az elektronikai hadviselés eszközeiről beszélt előadásában Szmolnik Laura. A HHK harmadéves honvédtisztjelölt hallgatója az Öböl-háborút és a NATO 2011-es líbiai hadműveletét elemezte. Kiemelte, hogy az Öböl- háború volt a történelem első információs háborúja, amelynek során számos olyan elektronikai újítás jelent meg, amely jelentősen befolyásolta a küzdelem kimenetelét. Ezek közé sorolta az intenzív felderítést és zavarást és a nagyszámú, elektronikai hadviselésre használt repülőgépet. Utóbbiak segítségével az amerikaiak már a háború első szakaszában jelentős légi fölényre tettek szert. A Puskás Tivadar Szakkollégium hallgatója szerint a NATO líbiai hadművelete is egy újabb fejlődési pont volt az információs hadviselésben, hiszen ekkor jelentek meg először tömegesen a pilóta nélküli légi járművek, azaz a drónok.

„Ahogy az amerikaiak igazgatták Irakot a megszállás idején, elrettentő példaként kell szolgáljon a jövőben, hogy hogyan nem szabad ezt csinálni”- mondta előadásban Matusik András. Az Ostrakon Szakkollégium hallgatója részleteiben vázolta az Egyesült Államok által, az Irak megszállását követően megszervezett közigazgatás negatívumait. Ilyennek nevezte a többi között a tapasztaltan hivatalnoki állományt, a társadalommal való tényleges kapcsolat hiányát, a túlterhelt minisztériumokat. Elmondta, hogy az iraki hadsereg leépítése sokszor azzal járt, hogy az egykori katonák a lázadókhoz csatlakozva küzdöttek a megszállók ellen. Elhangzott, hogy az állami média teljes amerikai befolyás alatt állt, és az irakiak többsége a függetlenebbnek tűnő Al Jazeera műsoraiból tájékozódott.

Az árvízvédelmi falak típusairól és működésükről szólt Zagyva Dániel. A Zsuffa István Szakkollégium hallgatója elmondta, hogy árvízről akkor beszélhetünk, ha a megemelkedett vízmennyiség kilép a medréből, addig csak áradásról van szó. Elhangzott, hogy amíg az ármenetesítés egy felkészülési folyamat, addig az árvízvédelem már konkrét beavatkozást is jelent. Az előadó beszélt a hagyományos, homokzsákos védekezésről, valamint az árvízvédelmi falakról is. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy azok készülhetnek betonból, vasbetonból és téglából is és a homokzsákokkal szemben többször is felhasználhatóak. Magyarországon két jelentősebb árvízvédelmi fal található: az egyik Szegeden, a másik Szentendrén.

„A szabályalapú fiskális politika bevezetésére azért volt szükség 2010 után, mert a költségvetési hiány és az államadósság is nagyon megugrott az azt megelőző években” –mondta el előadásában Losonczi Krisztián. A Magyary Zoltán Szakkollégium hallgatója elmondta, hogy amíg például 2006-ban majdnem 10 százalékos volt a költségvetési hiány, a tavalyi évre sikerült ezt 2 százalék alá faragni. Hasonló folyamat játszódott le az államadóssággal 2011 után, aminek az eredményeként jelenleg 74 százaléknál tartunk. „A szabályalapú fiskális politika egyik nagy előnye, hogy bizonyos szabályok közé szorítja a gazdaságpolitikai mozgásteret”- hangsúlyozta Losonczi Krisztián.

Elsősorban a média befolyásolja a változékony civil-rendőr kapcsolatot Nagy Ivett szerint. A Szent György Szakkollégium hallgatója előadásában számos rendőrviccet felidézett a rendszerváltás előtti és utáni időszakból. Kutatásai során azt tapasztalta, hogy a mai napig nem alakult ki igazán a bizalom az emberekben a rendőrök iránt. Például a lakosok többsége, ha meglát egy rendőrautót, nem biztonságérzetet ad számára, hanem inkább „beparázik” tőle. Mindebben a médiának van különösen nagy felelőssége az előadó szerint.

A határvédelemnek különböző eszközei voltak a magyar történelemben a gyepűk és határvármegyéktől kezdve a határvadász egységek felállításáig. Az új típusú rendészeti kihívásokat a tömeges migráció hívta életre Hangácsi Ádám szerint. A Nemzetbiztonsági Szakkollégium hallgatója úgy véli, hogy a déli határ védelméhez a fizikai mellett szükség volt egy jogi határzárra is és csak így lehetett biztosítani azt, hogy jelentősen csökkent az illegális határátlépők száma 2015 óta. Az előadó beszélt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, azaz a FONTEX szerepéről is, kiemelve az együttműködés fontosságát az európai határvédelemben.

A hagyományos háborúk helyett, amelyeket országok vívtak, manapság egyre gyakoribbak az úgynevezett felkelés elleni katonai műveletek. Ezek esetében pedig fontos szerepe van a civil-katona együttműködéseknek és a lélektani műveleteknek. Erről beszélt előadásában Kovács Georgina. A Biztonságpolitikai Szakkollégium hallgatója szerint a katonai műveletek során úgy kell hatni a civil környezetre, hogy az lehetőleg kivesse magából a felkelőket. Megfelelő kommunikációs esetén ugyanis a civil közeg a katonákat fogja támogatni egy ilyen jellegű konfliktusban.

A tudományos konferencián elhangzott előadásokról külön kötet készül majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jóvoltából.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


A balkáni térség európai uniós bővítése Európa stabilitásának a kulcsa

    • fokep
    •  dsc6372 2
    •  dsc6388 2
    •  dsc6396 2
  • Előző
  • Következő

Európaizáció a Balkánon” címen tartottak konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Lőrincz Lajos előadótermében 2017. május 12-én. A plenáris ülést követő négy szekcióban az egyetem oktatói mellett a meghívott előadók a Nyugat-Balkánra ható európai integráció hátterét, az ehhez kapcsolódó uniós és magyar érdekeket, a Balkán régióját érintő átfogó kérdéseket, valamint az országok integrációjának lépéseit mutatták be.

Dr. Bóka János köszöntő beszéde nyitotta meg a konferenciát. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese beszédében kiemelte, hogy Magyarország számára kiemelt jelentőségű a Balkán, ezt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a nemzetközi kapcsolatok terén is figyelembe veszi: alig két napja a Ludovika Nagyköveti Fórum vendége a szlovén nagykövetasszony volt, egy hónapja pedig a horvát nagykövet.

A konferencia főszervezőjének a NETK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese a NETK koordinálásával működő Európaizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoportot jelölte meg, mely 2017 márciusában kezdte meg működését, legfőbb céljának pedig a magyar közigazgatási kompetenciahiány kielégítését, a kutatási eredményeknek a magyar külpolitikai stratégiába való beépítését tűzték ki, végső soron olyan az NKE-n oktatásban továbbadható tudásanyag kidolgozását, amellyel a közszolgálatba lépő szakemberek már fel lesznek vértezve. A kutatócsoport emellett hozzájárul az NKE kapcsolatrendszerének bővítéséhez, kutatóhálózat kiépítéséhez és az intézményközi kapcsolatok alakításához. Mindezt a KÖFOP finanszírozza, s bár a projekt időbeli korláttal rendelkezik, Dr. Bóka János kifejezte hitét aziránt, hogy olyan eredményeket érnek el, amelyek az operatív program végeztével is működőképesek lesznek.

Dr. Ördögh Tibor, a kutatócsoport vezetője kihangsúlyozta a Balkán fontos szerepét, valamint azt, hogy a céljuk lehetőséget biztosítani a fiatal kutatóknak, hogy elismert szakemberekkel dolgozhassanak és így ők is azzá válhassanak, mert egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezzel a témával mélyrehatóan tud foglalkozni.

Dr. Ördögh Tibor felidézte, hogy a Balkánhoz kapcsolódó balkanizáció kifejezéséhez általában negatív, pejoratív jelentést társítunk, ami az elmaradottságra és a káoszra, az elfogadhatótól eltérő állapotra utal. Ezt a kifejezést legelőször 1918-ban a New York Times használta, ám a mai napig is él a köztudatban. Ezzel ellentétbe kell állítani viszont a konferencia címében is feltűntetett európaizációt, amely a közösségiesedést, a nyugati értékrendet, a Balkán pozitív tartalommal való feltöltését jelenti. A NETK adjunktusa felidézte személyes tapasztalatát és állást foglalt a Balkánra jellemző vendégszeretet, élettempó és sokszínűség miatt annak pozitív voltjára.

A kutatócsoport vezetője összefoglalta, hogy a konferencia előadásai közgazdasági, védelmi, politikai, gazdasági és a nemzetközi kapcsolatok szempontjából hivatott bemutatni és elemezni a Balkán térségét, ország-specifikusan kitérve a demokráciára és az integrációra.

A plenáris ülés keretében Dr. Gosztonyi Krisztina „Az EU érdeke a nyugat-balkáni bővítésben” címen adott elő. A Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője kiemelte, hogy az Európai Unió számára a bővítés sikertörténet; a mai napig is kiemelt prioritással kezelt ügy annak ellenére, hogy az utóbbi években a gazdasági, a migrációs és a Lisszaboni szerződéssel életbe léptetett intézményi átalakításhoz kapcsolódó válságkezelésre kellett koncentrálnia az EU-nak. A bővítésnek hála dinamikusan fejlődik a belső piac és az EU a világpiacon is egyre nagyobb jelentőséggel bír. Az Európai Unió a békét és a szabadságot testesíti meg. Emellett Magyarország is kiáll; az ügy egyik élharcosaként hirdeti, a tagállamok felelőssége, hogy a szkeptikus tagállamokat is érdekeltté tegyék a bővítés iránt, mert az azzal járó hosszú távú stabilitás, jó szomszédi viszony és a töredezett régió összekapcsolása mindannyiunk érdeke.  

Várkonyi Márta előadásának központi témája az EU bővítési folyamatának átalakulása volt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa megerősítette, hogy a bővítés valóban sikertörténet, melynek nyitottságát értékként őrizni kell.  Mint mondta, a bővítési folyamat a korábbiaknál sokkal szigorúbb, szakaszoltabb eljárást jelent, amelyben a politikai elköteleződés és a technikai részletek nagy befolyással bírnak: az igazságügyi és az alapjogokra vonatkozó együttműködésnek a csatlakozási folyamat elején kell megnyílnia és a végéig nem zárulhat le. Ez azt is jelenti,  ha nincs megfelelő előrehaladás ezen területeken, akkor a tagállamoknak jogukban áll lelassítani vagy akár le is állítani a csatlakozni kívánó államra vonatkozó bővítési folyamatot, hiába teljesít jól az állam más területen. Várkonyi Márta a tagállam csatlakozását meghatározó tényezőknél két elvet emelt ki: az egyéni teljesítményt és a feltételesség igényét, melyeket vizsgálnia kell az EU-nak, hogy csak a valóban felkészült államok csatlakozhassanak, amelyek nem veszélyeztetik a szupranacionális szerv működését. Magyarország elkötelezett a Nyugat-Balkán mellett: az előadó büszkén jelenthette be, hogy integrációs diplomatákat delegáltak más tagállamok helyi kormányához, hogy az segítő szerepet vállaljon az adott állam integrációjában. Mocsáry Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa Belgrádban tölt be ilyen tisztséget.  

A plenáris ülést követően a konferencia négy szekcióban folytatódott, amelyeken többek között szó esett a balkáni védelem- és gazdaságpolitikáról, a demokrácia helyzetéről egy-egy ország példáján keresztül.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből került finanszírozásra. 


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Franciaország elnökválasztás után

    •  dsc6183 2
    • fokep
    •  dsc6060 2
    •  dsc6079 2
    •  dsc6095 2
    •  dsc6118 2
    •  dsc6129 2
    •  dsc6136 2
    •  dsc6155 2
  • Előző
  • Következő

„Franciaországban már régóta megújulást várnak a politikában az emberek, ez azonban a mostani elnökválasztással nem következett be” - hangzott el a Franciaország történelméről, gazdaságáról és politikájáról szóló tudományos konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„Franciaország az európai integrációs folyamat egyik meghatározó állama, fontos szereplő a világpolitikában és Magyarországon is jelentős gazdasági jelenléttel bír. Ezért is jött létre a KÖFOP-projektek keretében egy Franciaországgal foglalkozó kutatócsoport a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, Gazdag Ferenc professzor vezetésével” – mondta köszöntőjében Dr. Bóka János. A NETK dékánhelyettese hozzátette, hogy ez a rendezvény kiváló alkalmat kínál arra is, hogy a francia elnökválasztás aktualitásával is foglalkozzanak a szakemberek.

„Franciaországban már régóta megújulást várnak a politikában az emberek, ez azonban a mostani elnökválasztással úgy tűnik, hogy nem következett be” - mondta előadásban Dr. Fejérdy Gergely. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára szerint se Nicolas Sarkozy, se a legutóbbi elnök, Francois Hollande nem tudott élni a lehetőséggel, így aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy a francia szélsőjobb menetközben olyannyira megerősödött, hogy ma már valós kihívója bármely politikai erőnek és szereplőnek. Elhangzott, hogy a jelenlegi választások során sokáig François Fillont is esélyesnek tartották a végső győzelemre, azonban a vele kapcsolatos botrányok és az ellene irányuló sajtóhadjárat végleg esélytelenné tette a jobbközép politikust. Az elnöknek végül megválasztott Emmanuel Macron ügyesen használta ki azt a lehetőséget, hogy a második fordulóban lényegében mindenki rá szavazott, aki nem akarta a szélsőséges jelölt, Marine Le Pen győzelmét. Fejérdy Gergely szerint azonban a nemzetgyűlési választások fogják igazán meghatározni Franciaország jövőbeli politikáját, hiszen várhatóan teljesen új „arcok” jelenhetnek meg a közéletben annak köszönhetően, hogy megszűnik a mandátumhalmozás lehetősége. A szakember elmondta azt is, hogy a francia politikában az elmúlt 30 évben hideg polgárháború zajlik, amelyet jól jeleznek az országban tapasztalható nagy gazdasági, vagyoni különbségek, valamint az egyre több szembenálló politikai irányzat is. „A hagyományos baloldali-jobboldali felosztás megszűnt, egyre több olyan szereplő lép a színpadra, aki korábban nem rendelkezett komolyabb hátországgal” - fogalmazott Fejérdy Gergely.

„A francia nagyhatalmiság ábránd és valóság is egyszerre, hiszen Franciaország mind a mai napig nagyobb hatással van a világpolitikára, mint ami a méretéből következne, de ez a hatás kisebb, mint amit ők szeretnének” – erről már Prof. Dr. Gazdag Ferenc beszélt. A NETK professor emeritusa szerint a franciák esetében az állam szerepe mindig is hangsúlyosabb volt, mint más európai országban, és ezt az elvet szinte minden politikai erő magáénak vallja ma is. A közgondolkodás ennek megfelelően nagy hangsúlyt fektet a történelemre is, a francia történeti iskolák például a mai napig mintaként szolgálnak a világban. Elhangzott, hogy Franciaország számára a II. világháborús események tragikusan alakultak a nagyhatalmi státuszukat illetően, hiszen sokáig nem kaptak jelentős szerepet a világpolitikában. „Franciaországot a nagyhatalmak szintjére Charles de Gaulle hozta vissza, aki különutas politikát folytatott és egyfajta egyensúlyra törekedett az akkori két szuperhatalom között” – tette hozzá a szakember.

Gazdag Ferenc elmondta, hogy ennek a politikának a jegyei akkor is feltűntek, amikor Franciaország volt Németország társaságában az egyik szószólója a béke kérdésének a II. iraki háború időszakában.

A francia politikai jobboldal a baloldallal szemben megfogalmazódva jött létre a 18. század végén - erről Bene Krisztián beszélt előadásában. A szakember elmondta, hogy sokáig három irányzata volt a francia jobboldalnak: az ellenforradalmi lojalisták, az alkotmányos monarchia támogatói és a napóleoni politika hívei, az úgynevezett bonapartisták. Bár a 19. században mindegyik irányvonal kipróbálhatta magát „kormányoldalon” is, végül kudarcba fulladtak a kísérletek. Az 1940 és 1944 között működő Vichy-kormány egyfajta keverékét képezte a korábbi jobboldali politikai irányvonalaknak. Charles de Gaulle Franciaország nagyhatalmi státuszának visszaállításán dolgozott, de a jobboldal az ő távozásával nagyon sokáig nem jutott kormányzati szerephez. Végül 1995-ben, majd 2002-ben Jacques Chirac tudta igazán jól összefogni a jobboldali erőket, amely Nicolas Sarkozy elnöksége alatt kezdett erodálódni. A szakember szerint a szélsőjobboldal megerősödése folyamatosan érzékelhető az elmúlt évtizedben és mára meghatározó tényezővé vált a Nemzeti Front. „A lendületük valószínűleg a jelenlegi elnökválasztással sem törik majd meg” – tette hozzá Bene Krisztián.

Franciaország gazdasági téren komoly kihívásokkal néz szembe továbbra is Dr. Szemlér Tamás szerint. A NETK oktatója úgy véli, hogy a versenyképesség, a növekedés, a foglalkozatás és az államháztartás területén is vannak komolyabb problémák, amelyekre az új elnöknek és az új kormányzatnak is megoldást kell találnia. A gazdasági világválság óta ugyanis elég látványos a német gazdaság eltérő fejlődési üteme a franciáétól.

„Az új elnök valószínűleg nagyobb hangsúlyt fektet majd Franciaország hátországának a megszervezésére, amelyben kulcsszerepe van a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének, amelynek immáron 85 tagja van”- hangsúlyozta előadásában Rolbák Ferenc. Az NKE mentor-oktatója, korábbi diplomata arra mutatott rá, hogy várhatóan egy centrista kormány alakul majd a nemzetgyűlési választásokat követően, amelyben a pragmatizmus kerül majd előtérbe, a választások idején tapasztalható idealisztikus elképzelésekkel és szólamokkal szemben. 

A rendezvényen szó volt még a többi között a francia védelmi stratégia modernizációjáról, a migrációs politikáról és előadást tartott a francia nagykövet is.

További részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin júniusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Idegenek a történelem tükrében

    • fokep
    •  dsc5092 2
    •  dsc5112 2
    •  dsc5125 2
    •  dsc5129 2
    •  dsc5134 2
    •  dsc5149 2
    •  dsc5159 2
    •  dsc5165 2
    •  dsc5173 2
  • Előző
  • Következő

Az NKE ÁKK Európai Állam- és Jogtörténeti Intézet 2017. május 4-7. között nemzetközi konferenciát szervezett, amelynek témája az idegenek jogi megítélése a történelem tükrében: „Der Fremde im Recht. Rechtliche Aspekte der Mobilität, Migration, Asyl und Integration in der Antike“.

A tanácskozást május 4-én Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora nyitotta meg. Az eseményen - a hazai kutatók mellett - 35 külföldi egyetemi tanár, docens, tanársegéd, illetve hallgató tartott előadást azzal a céllal, hogy a migráció, integráció és a menedékjog történeti gyökereit feltárják, a jogintézmények szociális beágyazottságát megvizsgálják, valamint forrásközeli elemzését adják az állam és az individuum komplex viszonyának. A környező országokból Belgrád, Ljubljana, Zágráb és Tartu jogi karai, míg a német felsőoktatásból Bécs, Bochum, Frankfurt a.M., Hamburg, Linz, Magdeburg, München, Trier és Tübingen kiemelkedő jogtörténészei és történészei érkeztek a Ludovikára, hogy legújabb kutatási eredményeiket közösen megvitassák, illetve a nemzetközi együttműködést egyetemünkkel szorosabbra fűzzék. A konferencia a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés“ elnevezésű kiemelt projekt része, az „Európai hagyomány: állam és igazgatás történeti megközelítésben“ Kutatóműhely jóvoltából.


Szöveg: Prof. Dr. Jakab Éva

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az NKE is figyel a fenntarthatóságra

    • fokep
    •  dsc4913 2
    •  dsc4924 2
  • Előző
  • Következő

Századunk egyik legnagyobb kihívása a fenntarthatóság, amelyre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is egyre nagyobb figyelmet fordít – hangzott el a „Közszolgálat karbon lábnyoma” című tudományos rendezvényen, az NKE Hungária körúti campusán. A rendezvényen szó volt arról a felmérésről is, amelyben a Ludovika campust vizsgálták meg a szakemberek ökológiai szempontból. Elhangzott az is, hogy nemrégiben nemzetközi környezetügyi kutatócsoport alakult az egyetemen. 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tavaly alakult meg a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinet (FFTK), amely önálló szakpolitikai központként megjeleníti a fenntartható fejlődés szempontjait az intézmény oktatási, kutatási és képzési tevékenységének teljes spektrumán. A kabinet vezetője, Baranyai Gábor elmondta, hogy hamarosan elkészül az a tankönyv, amely az állam szerepét mutatja be a fenntartható fejlődés biztosításában. „Ez a tankönyv már az ősszel induló államtudományi mesterképzés hallgatói számára is elérhetővé válik, akik külön tantárgy keretében tanulmányozhatják a témát”- tette hozzá Baranyai Gábor. A szakember szólt arról is, hogy igyekeznek minél több tudományos rendezvényt is tartani a fenntarthatóságról, a többi között a közeljövőben klímaügyi konferenciát is szerveznek. A kabinet vezetője elmondta, hogy tavaly készítettek az NKE Ludovika campusáról egy fenntarthatósági felmérést, amelyben számos javaslatot is megfogalmaztak a jövőre vonatkozóan. Az ökológia szempontú átvilágítás során a campushoz tartozó épületeket, elsősorban a főépületet, valamint az Orczy-parkot vizsgálták. „Megnéztük a többi között a hűtés-fűtés, az elektromosság, a vízhasználat és a közlekedés helyzetét és ezekkel kapcsolatban konkrét javaslatokat is kidolgoztunk, amelyeket modelleztünk is”- fogalmazott Németh Zsolt, az FFTK tudományos főmunkatársa. A szakember szerint a főépület energetikai rendszere sok esetben nem működik energia-hatékonyan, például szükség lenne a gázfűtésű kazánok felújítására vagy az épület nanoszemcsés hőszigetelésére. Az elektromos rendszer optimalizálásával, például a számítógépek és egyéb technikai eszközök éjszakára való kikapcsolásával is sok energiát és pénzt takarítana meg az intézmény, aminek már vannak megmutatkozó jelei.  Németh Zsolt elmondta, hogy az ivóvíz takarékosság mellett szükség lenne a csapadékvíz hatékonyabb hasznosítására és az Orczy parkban található kutak restaurálására. Mindezekkel is jelentős energia-megtakarítást érhetne el az egyetem a szakember szerint. De a kabinet által megfogalmazott javaslatok között vannak olyan érdekességek is, mint egy tanösvény vagy egy közösségi kert létrehozása, amellyel környezettudatosabb szemléletre lehetne nevelni az egyetemi polgárokat.  A tudományos főmunkatárs úgy látja, hogy a campus szervezettebb közlekedési rendszere, a megfelelő vonalvezetésű és kivilágítású utak, vagy például bekamerázott kerékpártárolók építése szintén sokat lendítene az intézmény energiahatékonyabb működésén.

A fenntarthatóság biztosítása a jövő egyik kulcskérdése az MTA Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont munkatársa szerint is. Fleischer Tamás elmondta, hogy a környezetvédelem a 70-es években került középpontba, az akkori olajárrobbanás rádöbbentette a döntéshozókat is, hogy komolyan kell venni a fenntarthatóság kérdését, hiszen a Föld energiakészletei végesek. Minderre erősítettek rá később a klímaváltozással kapcsolatos jelenségek is. A szakember szerint a jelen szükségleteit a jövő lehetőségeinek felélése nélkül kell biztosítani, ezt takarja alapvetően a fenntartható fejlődés kifejezés is. Fleischer Tamás előadásában beszélt az ökológiai lábnyomról, amely azt fejezi ki, hogy az adott technológiai fejlettség mellett az emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Az úgynevezett karbon lábnyom pedig a kibocsájtott szén-dioxid mennyiség egyfajta mérőszáma. Ez az utóbbi évtizedekben folyamatosan növekedett világviszonylatban, manapság azonban mintha egy kicsit megállt volna ez a növekedés.

Nemrégiben nemzetközi környezetügyi kutatócsoportot alakult az egyetemen, amelynek működéséről Lakatos Péter egyetemi docens beszélt. A kutatócsoport vezetője elmondta, hogy fő feladatuk a fenntarthatóság közszolgálati aspektusainak vizsgálata, elsősorban a CO2 kibocsájtás mérése és azok közzététele a hallgatók számára. „A kutatócsoport missziója, hogy saját területén és hatókörében támogassa mindazokat a tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak Magyarország és a hazai közszolgálat esetében a fenntarthatóság megteremtéséhez”- fogalmazott Lakatos Péter, aki azt is hozzátette, hogy hazai és nemzetközi intézményekkel is kötöttek már együttműködési megállapodást.

Idén a kazahsztáni Astanaban rendezik meg a világkiállítást, amely a jövő energiáit hivatott bemutatni. A június 10-én nyíló expón a világ 100 országából érkező mintegy 140 cég, közöttük két magyar társaság mutatja majd be legújabb fejlesztéseit. A 1.5 milliárdos költségvetésű rendezvényről Kárteszi Nándor attasé, miniszteri biztos beszélt a tudományos konferencia résztvevőinek. A balti országok fenntarthatósággal kapcsolatos eredményeiről Yugi Agafonov, a rigai egyetem oktatója beszélt a rendezvényen.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


CEE E|DEM AND E|GOV DAYS 2017

    • fokep
    •  dsc4822 2
    •  dsc4829 2
    •  dsc4843 2
    •  dsc4850 2
    •  dsc4854 2
    •  dsc4866 2
    •  dsc4883 2
    •  dsc4894 2
    •  dsc4905 2
    •  dsc4908 2
    •  dsc4941 2
    •  dsc4946 2
    •  dsc4953 2
    •  dsc4970 2
  • Előző
  • Következő

Idén a negyedik alkalommal rendezték meg a CEE e-Dem és e-Gov Days eseményt az NKE-n. Az Andrássy University Budapesttel és a Ludwigsburgi-i University of Public Administration and Finance-al közös szervezésű konferencia témája a „digital divide”, vagyis digitális megosztottság kérdésköre a közigazgatásban.

A kétnapos konferenciát Nemeslaki András, az NKE E-government Institute igazgatója nyitotta meg, aki megköszönte a partner egyetemek szervezésben nyújtott segítségét. Kiemelte, a konferencia olyan változatos és érdekfeszítő témákat érint, mint a közösségi média és internet hatásai, az ICT szerepe a tudásfejlesztésben, digitális megoldások a közszférában.

Prof. Dr. Patyi András szerint a mai világban az információ és kommunikációs technológia kiemelt szerepet foglal el az emberek életében, és nagyban előre lendíti a demokrácia fejlődését is. Az NKE rektora hangsúlyozta, hogy az intézmény az együttműködés egyeteme, több mint száz partnere van az egész világon, amelyek mind támogató partnerei az NKE-nek.

Wolfgang Ernst, a University of Public Administration and Finance rektora bemutatta saját intézményét és elmondta, hogy a különféle teljes- és részképzéseiken nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlati oktatásra és a folyamatos fejlődésre, amelynek fontos része a digitális szolgáltatások és a legmodernebb technológiák megismertetése a hallgatókkal.

Az Andrássy University Budapest képviseletében Prof. Dr. Hendrik Hansen üdvözölte az esemény résztvevőit. Mint mondta, az Andrássy Egyetem egyfajta hídként is szolgál Magyarország és a német nyelvű, továbbá a keleti- és délkelet-európai intézmények között is. Kiemelte, az esemény egyik célja bemutatni és megvitatni a digitális technológiák széleskörű használatát, tanulni egymástól, fejlődni egymás mellett.

A konferencia két vitaindító beszédét Wolfgang Gerstl (Ausztria) és Dusan Stojanovic (Szerbia) tartotta meg. Gerstl, aki az Osztrák Parlamentben alkotmányos ügyekkel foglalkozik, a médiában terjedő hamis hírek veszélyére hívta fel a figyelmet, mely az „új média” melléktermékeként terjed. Az Osztrák Parlamentben fontosnak tartják az elektronikus nyomtatványok használatát, készítettek egy online platformot a parlament honlapjára, aminek a tartalmához bárki hozzá tud szólni, és most egy teljes körű elektromos személyigazolvány bevezetésén dolgoznak.

Véleménye szerint a probléma az, hogy ezeket az elektronikus felületeket nagy valószínűséggel azok az emberek fogják használni, akik már ezelőtt is elkötelezett hívei voltak a hasonló újításoknak. Azt szeretnék elérni, hogy minél többen igénybe vegyék a szolgáltatásokat, és ha ez nem is megy azonnal, ez egy nagyon fontos első lépés. A modern információs technológia egyben kockázat és lehetőség is, amely iránt felelősséggel tartozunk, és amely a demokrácia biztosításának eszköze.

Dusan Stojanovic, a Szerb Közigazgatási Minisztérium E-kormányzati igazgatója Szerbia kapcsán az elektronikus szolgáltatások jelenlegi helyzetéről beszélt. Az ország egy EU-s skálán jó helyet foglal el az e-services területén, de még mindig aránylag kevesen használják a felkínált lehetőségeket – kevesebb, mint Szerbia lakosságának 15%-a. Az eddigi legsikeresebb projektjük az online óvodai regisztráció/beiratkozás volt, amely megelőzte a hagyományos hivatali ügyintézést. Stojanovic az elektronikus és hagyományos hivatali ügyintézés megosztásában látja a jövőt, és abban, hogy a felhasználók igényeinek minél inkább eleget tudjanak tenni. Az egyik legfontosabb igény a gyorsaság és naprakészség, illetve a jó kommunikáció.

A kétnapos rendezvényen több szekcióban vitatják meg a digitális kérdéseket a téma szakértői. Szó lesz többek között az adatvédelemről, az e-demokrácia jogi, szociális és gazdasági szempontjairól is.


Szöveg: Szigeti Julianna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: CEE GOV, konferencia, 2017

Measuring Governance konferencia az NKE-n

    • fokep
    •  dsc4194 2
    •  dsc4210 2
    •  dsc4215 2
    •  dsc4225 2
    •  dsc4240 2
    •  dsc4247 2
    •  dsc4268 2
    •  dsc4301 2
    •  dsc4318 2
    •  dsc4321 2
  • Előző
  • Következő
Az Államkutatási és Fejlesztési Intézet idén 2017. május 3-án kiemelt nemzetközi partnerség-építő konferenciát szervezett „Measuring Governance: Theory and Practice” címmel. Az esemény célja az NKE nemzetközi intézményi kapcsolataiban a tudományos diskurzus és a kutatási együttműködés aktivizálása, illetve a Jó Állam kutatások eredményeinek prezentálása céljából nemzetközi megjelenési lehetőség biztosítása. 
 
A konferenciát Dr. Nagy Judit nemzetközi rektorhelyettes nyitotta meg, aki beszédében kiemelte, hogy az egyetem elkötelezett támogatója a fejlődésnek, amihez elengedhetetlen a részvétel a Jó Állammal kapcsolatos kutatásokban. Fontos, hogy az országok képviselői meg tudják vitatni a különféle nézőpontokat, tapasztalatokat, illetve jó gyakorlatokat cserélni egymással a témában. 
 
A délelőtti szekció első felében Lonti Zsuzsanna, az Organisation for Economic Cooperation and Development (OECD) Költségvetési és Közkiadási Részlegének statisztika és mutatók egységének vezetője vitaindító előadásával indult „Measuring Governance in OECD” címmel. Az OECD által készített, 2017 júliusában megjelenő riport címe „Objectives of Government at a Glance”, mely az OECD tagok és partner országaik kormányának működéséről szóló adatokat dolgozza fel. Hogy miért fontos ez a kötet? Mert sokat lehet tanulni egymás jó gyakorlataiból, tapasztalatokat és ötleteket meríteni. Az OECD a kutatásai során a kormányok folyamataira koncentrált, mert ez a kormány „fekete doboza”, ebben áll a lényeg. A szervezet munkája során a részletekre és a hatékony cselekvőképességre koncentrál, és a saját eszközeit használja a kutatásokhoz. A tanulmány először 2009-ben jelent meg, azóta sok változáson esett át. A mostani, ötödik kiadásban fontos szerepet kap az államháztartás, a nyitott kormány témaköre, a közfoglalkoztatás és a közszféra innovációja. Lonti Zsuzsanna ezen a fórumon beszélt először közönségnek erről a kutatásról.
 
Vladimir Tokarev, a Russian PresidentialAcademy of National Economy and Public Administration (RANEPA Egyetem) professzora  „The system for efficiency evaluation of managing the socio-economic development of the region by the executive authorities of Saint-Petersburg” címmel tartott előadást kutatásáról, amelyet két kollégájával készített. A kutatás a szentpétervári végrehajtó szervek működését vizsgálta komoly képletek segítségével. A tanulmány legfőbb eredményei közé tartozik az, hogy a szentpétervári szervek a második helyen állnak az országos hatékonysági skálán, és hogy az orosz lakosság egy egy-ötös skálán 4.19 pontra értékeli Vladimir Putin elnökségét. Az orosz kormány szerintük jelenleg 79%-ban hatékonyan végzi a munkáját. 
 
A délelőtti szekció Sir John Elvidge, a skót parlament volt titkára, Dr. Alexander Prosser, a Bécsi University of Economics and Business, és Dr. Csath Magdolna közgazdász, az NKE kutató professzorának előadásaival folytatódott. A délutáni program két szekcióban, többek közt a fenntarthatóság, a gazdasági versenyképesség, a kormányzati szerepvállalás és a hatékony közigazgatás témáival folytatódott. 
 
 
Szöveg: Szigeti Julianna
Fotó: Szilágyi Dénes
 
A konferencia alapját képező két angol nyelvű kiadvány elérhető az alábbi linkeken:
 
Good State and Governance Report 2016:

Measurability of Good State II:
Megosztás a Facebook-on


Gyorsítanák a közgyűjteményi digitalizációt, stratégia is készül

    • fokep
    •  dsc3711 2
    •  dsc3723 2
    •  dsc3736 2
    •  dsc3747 2
    •  dsc3767 2
    •  dsc3793 2
    •  dsc3805 2
    •  dsc3813 2
    •  dsc3824 2
    •  dsc3839 2
    •  dsc3859 2
  • Előző
  • Következő

Felgyorsulhat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem könyvtári állományának digitalizálása azon technikai eszközök segítségével, amelyekhez nemrégiben jutott az egyetem a KÖFOP-projekt keretében. Ezekkel első körben megkezdődik a muzeális értékű könyvek és a rendszerváltás gyűjteménye iratainak digitalizálása - hangzott el a Ludovika főépületben tartott, a közgyűjteményi digitalizáció aktuális kérdéseiről rendezett tudományos konferencián. A témában egy új stratégia is készül, amellyel új pályára kívánják állítani a közgyűjteményeket.

„Az egyetemi fejlesztés révén olyan különleges iratokat is elérhetővé tudunk majd tenni az online térben, mint például a katonatudós Király Béla által írt és gyűjtött dokumentumok, vagy a szintén egyedülálló rendszerváltás gyűjtemény”- mondta el köszöntőjében Prof. Dr. Padányi József. Az NKE tudományos rektorhelyettese szerint a digitalizációval lehetővé válik a speciális had- és rendészettudományi, valamint állam- és közigazgatás-tudományi kulturális örökségünk megőrzése is. A dandártábornok reméli, hogy egyszer majd egyetlen fizikai térben kapnak elhelyezést az egyetem különböző könyvtári egységei, és egy közös portálon elérhetővé válik majd a teljes egyetemi tudáshalmaz.

A 2025-ig szóló közgyűjteményi digitalizálási stratégia részleteiről szólt előadásában Dr. Vígh Annamária. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) főosztályvezetője elmondta, hogy új pályára kívánják állítani a közgyűjteményeket, amelyek meghatározó tartalomszolgáltató pozícióba kerülhetnek majd. A fejlesztések révén egy új szolgáltatási modell honosodhat meg hazánkban, ahol a felhasználónak már nem feltétlenül kell majd fizikailag is felkeresnie a könyvtárakat, levéltárakat, múzeumokat, hiszen az általuk kínált szolgáltatásokat teljes körűen, online is elérheti majd. Elhangzott, hogy a közgyűjtemények digitalizálása több évtizedes múltra tekint vissza, de a folyamat a nagy kiterjedésű hálózatok megjelenésével gyorsult fel. Fontos elvként fogalmazza meg a kormányzati elfogadás előtt álló stratégia, hogy a digitális másolat könnyen kereshető legyen és többletinformációkat is tartalmazzon a felhasználók számára. Vígh Annamária szerint mindez hozzájárul majd a társadalomban az elzártságból adódó digitális szakadék csökkenéséhez. A szakember szólt arról is, hogy a közgyűjteményekben található dokumentumok mintegy negyedét sikerült eddig digitalizálni, a 2025-ig szóló stratégia az 50 százalékos arányt megközelítő célt tűzi ki. A stratégia hamarosan a kormány elé kerülhet, és ezt követően állhat majd fel, várhatóan nyár közepére a közgyűjteményi digitalizálási kollégium, amely operatív szervként fogja össze és irányítja a stratégiában meghatározott feladatokat.

„Amíg a XX. század az információ, a XXI. század a digitális adatvagyon kora”- mondta előadásában Lakos Lambert István. Az NKE Informatikai Igazgatóság vezetője szerint az egyetemen is megtalálható nagyon nagy mennyiségű adat kezelése nemcsak megfelelő technikai eszközállományt kíván, hanem fontos, hogy mindez a folyamat egy jól szabályozott keretrendszerben történjen. A szakember szerint célszerű egy teljes állományban keresni képes, komplex keresőrendszert létrehozni, amely igény szerint az integrált adatvagyon bármely részét meg tudja jeleníteni a jogosult felhasználó számára. „Amíg sokan már meglévő fejlesztéseket vásárolnak és használnak egy ilyen rendszer kiépítéséhez, az NKE a saját útját járja és egyedi igények kiszolgálásra is alkalmas fejlesztésben gondolkodik” –fogalmazott Lakos István.

De már most is vannak felmutatható eredmények, hiszen a kiszolgáló informatikai struktúra és a portál keretrendszere elkészült, és jelenleg is folyik az egyetemi repozitórium, az egységes fogalomtár és az egységes tudástár kereső alkalmazás fejlesztése.

Az adatok, információk hosszú távú, általában 100 évre szóló digitális megőrzése nagyon költségigényes folyamat - erről Kovács László beszélt előadásában. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet osztályvezetője elmondta, hogy mindehhez egy nagyon komoly archívumrendszert kell létrehozni a megfelelő adatvédelemmel és a működtetést biztosító humán erőforrással. 

Az Európai Unió tagállaiban is már régóta foglalkoznak a kulturális javakat jelentő adatok, információk digitalizálásával, amelyhez kapcsolódóan egy közös szakértői csoport is létrejött. Az ebben működő szakemberek feladata a jó gyakorlatok megosztása, a digitális kulturális örökség online elérhetővé tételével és megőrzésével kapcsolatos információk cseréjének elősegítése. A tömeges digitalizálás európai eredményei kapcsán több felmérés is született már az elmúlt években. „Ez azt mutatja, hogy az unió tagállamaiban a közgyűjteményi digitalizáció terén a múzeumok járnak az élen, míg a levéltárak esetében van a legnagyobb lemaradás” - mondta Dr. Tóth Máté. Az Országos Széchenyi Könyvtár megbízott osztályvezetője szerint uniós szinten is fel kell gyorsítani a folyamatot, és ehhez még szorosabb együttműködésre van szükség az egyes intézmények között is.

„A szlovák parlamentben már szinte minden dokumentációs tevékenység digitálisan történik. Ide kellene nekünk is eljutnunk”- fogalmazott előadásában Markója Szilárd. Az Országgyűlési Könyvtár igazgatója elmondta, hogy számos eredményt ért már el intézményük a törvényhozással kapcsolatos dokumentumok digitalizálásában, amelynek egy részét saját maguk, más részét külső cégek bevonásával végzeték. „Elmondható, hogy ma már a kurrens könyvtári állomány nagy része elérhető online formában is”- mondta el a szakember, aki szerint a régi, kézzel írt dokumentumok digitalizálása az olvashatóságuk miatt sokszor nehézségekbe ütközik.

A tudományos konferencián szó volt még a múzeumi és a levéltári digitalizációról is. Az eseményről részletesebben a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Konferencia az önkormányzati vagyongazdálkodásról

    • fokep
    •  dsc3383 2
    •  dsc3387 2
    •  dsc3396 2
    •  dsc3401 2
    •  dsc3415 2
    •  dsc3491 2
    •  dsc3497 2
    •  dsc3528 2
    •  dsc3551 2
    •  dsc3552 2
  • Előző
  • Következő

„Az önkormányzati tulajdon is a nemzeti vagyon része”- hangzott el a VIII. Önkormányzati Vagyongazdálkodási Konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„Az elmúlt években az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztás módosulása jelentős változást hozott a települések gazdálkodásában is. Az új jogi szabályozás és az önkormányzati adósságkonszolidáció átrendezte a korábbi vagyongazdálkodást érintő tevékenységeket” – mondta köszöntőjében Farkasné Gasparics Emese. Az NKE ÁKK Önkormányzati Kutatóintézet vezetője szerint meg kell teremteni a fenntartható növekedés és felzárkózás, valamint a hatékonyabb gazdálkodás feltételeit.

„Az önkormányzati tulajdon a nemzeti vagyon része”- fogalmazott beszédében Dukai Miklós. A Belügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy az önkormányzatok ugyanolyan tulajdonosok, mint a gazdasági élet más szereplői, de nem veszélyeztethetik kötelező feladataik ellátását. „Az a cél, hogy az önkormányzatok a közszolgáltatást hatékonyan, költségtakarékosan, ugyanakkor színvonalasan lássák el”- mondta Dukai Miklós. Elhangzott, hogy az önkormányzatok vagyongazdálkodását a nemzeti vagyontörvény és a helyi önkormányzatokról szóló törvény is szabályozza. Utóbbi lehetővé teszi, hogy a képviselőtestület a vagyonhasznosítás egyik formájaként az önkormányzati vagyonra a közfeladatok ellátáshoz kapcsolódóan vagyonkezelői jogot létesítsen. A helyettes államtitkár elmondta, hogy 2015 végén az önkormányzatok összvagyona 11600 milliárd forint volt, szemben a rendszerváltás-kori 250 milliárd forintos értékkel. A helyi önkormányzatok 2018-ban várhatóan 2800 milliárd forinttal gazdálkodhatnak majd, ehhez a központi költségvetés mintegy 700 milliárd forinttal járul majd hozzá.

A főváros vagyongazdálkodási stratégiájáról, gyakorlatáról és eredményeiről beszélt előadásában Bagdy Gábor. Budapest főpolgármester helyettese elmondta, hogy a rendszerváltás óta jelentősen változott a fővárosi ingatlanvagyon, a többi között a Budapest és a kerületek közötti vagyonelemek megosztásának is köszönhetően. 2012 után az egészségügyi és köznevelési feladatellátás csökkenése is hozott átrendeződést a fővárosi ingatlanvagyonban, így elmondható, hogy a kétezres évek eleje óta csökkent a főváros kezelésében lévő forgalomképes ingatlanok száma. „Egységes ingatlan-nyilvántartási rendszert kell létrehozni a fővárosban”- fogalmazott a főpolgármester-helyettes.

Az állami és az önkormányzati vagyongazdálkodás kapcsolódási pontjairól szólt előadásában Boros Anita. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy 2010 óta folyamatosan nő az állam vagyona, amely 2015 végén mintegy 18 ezer milliárd forint volt. Elhangzott, hogy az államnak mintegy 870 gazdasági társaságban van részesedése. Az államnak ingatlanok tekintetében is sok kapcsolódási pontja van az önkormányzatokkal: 2010 óta mintegy hatvan állami ingatlan került át az önkormányzatokhoz a közfeladatok ellátása céljából. Boros Anita elmondta, hogy pár hónapja indult el a Központi Állami Beruházási Ellenőrző Rendszer, amely az összes hazai forrásból megvalósuló beruházás nyilvántartását végzi. „Ebben eddig 1700 beruházást rögzítettek”- tette hozzá az államtitkár.

„Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2010 óta különösen nagy hangsúlyt fektet az állami-önkormányzati felelős gazdálkodás ellenőrzésére”- mondta előadásában Warvasovszky Tihamér. Az ÁSZ alelnöke szerint ez az akkori eladósodási helyzet miatt volt különösen szükséges. Az ellenőrzés kiterjedt a megyékre, a megyei jogú városokra, a fővárosra, valamint 62 egyéb települési önkormányzatra. Ezek eredményei a többi között azt igazolták, hogy 2010-ig az uniós fejlesztési források felhasználásával és a fejlesztés fenntarthatóságával komoly gondok adódtak az önkormányzatoknál. 2012 után vált lehetővé az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok számvevőszéki ellenőrzése. „Nem mindegy, hogy a pénzügyi helyzet fenntartása, javulása vagyonfeléléssel, a közfeladatok színvonalának romlásával, vagy felelős gazdálkodással valósul meg”- fogalmazott Warvasovszky Tihamér. Az ÁSZ alelnöke hozzátette, hogy ennek érdekében a jövőben is nagy figyelmet fordítanak majd az önkormányzati rendszer ellenőrzésére, hogy elkerülhetővé váljon a 2010 előtti eladósodás újbóli megjelenése.  

A rendezvényen szó volt még a többi között a helyi adóztatás törvényességéről, az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok működéséről és a közbeszerzésekről. A plenáris előadásokat követően a résztvevő szakemberek négy szekcióban vitatták meg az önkormányzati vagyongazdálkodás aktualitásait.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A víztudományi képzés elengedhetetlen a vízügy jövője szempontjából

    • fokep
    •  dsc2043 2
    •  dsc2061 2
    •  dsc2073 2
    •  dsc2077 2
    •  dsc2092 2
    •  dsc2112 2
    •  dsc2125 2
    •  dsc2168 2
  • Előző
  • Következő

„Mérföldkőnek tekinthető és sikerként könyvelhető el a vízügy globális és nemzetgazdasági tekintetében a belügyminiszter kezdeményezése, hogy 2017. február 1-től megkezdte a működését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem legújabb kara, a Víztudományi Kar” – mondta Dr. Hoffmann Imre közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár az NKE VTK-n rendezett Országos Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Konferencia megnyitójának plenáris ülésén. Kiemelte, hogy 2017-ben a vízügyi szakigazgatási ágazat már rendelkezik saját stratégiával, emellett rendeződik az oktatás és a víztudomány kérdése is. A négynapos konferencia keretében számos előadást és workshopot hallgathatnak meg a víztudomány kutatói, oktatói, hallgatói, valamint gyakorlati szakmai képviselői. Az eseményen kiemelt figyelmet szentelnek a jégvédekezésnek, az árvízi kockázatkezelésnek, a folyógazdálkodásnak, a nagyvízi mederkezelésnek, a Duna Régió Stratégiának, továbbá a szakágazat innovatív eljárásoknak.

„Magyarország mind az árvízveszélyes övezetek arányát, mind az árvízvédelmi töltések hosszát tekintve az egyik leginkább veszélyeztetett ország az Európai Unióban” – emelte ki Hoffmann Imre. Rávilágított, hogy az ország egyre inkább kitett a klímaváltozás veszélyeinek, amelyre az elmúlt évek szélsőséges időjárása és áradásai hívják fel legjobban a figyelmet. „Kiemelt nemzeti feladatunk a vizek kártétele elleni védelem, valamint a vízellátás biztonságának a megteremtése és fenntartása” – mondta a helyettes államtitkár. Hoffmann Imre kitért az víztudományi képzés fontosságára, amely elengedhetetlen pillér a vízügyi szakágazat jövőjének szempontjából. Az EU-s források felhasználásával kapcsolatban elmondta, hogy csakis tudatosan szabad felhasználni az uniós forrásokat, mindezt úgy, hogy mellette kiemelt figyelmet fordítanak a projektek fenntarthatóságára is. „A víz közcélúsága és a kiszolgáltatottsága miatt hazánkban igen nagy az állami felelősség és feladatvállalás. Ennek érdekében a Kormány 2017. március 7-én Nemzeti Vízstratégia és a végrehajtását biztosító intézkedési terv elfogadásáról szóló határozatában jelölte meg a szükséges feladatokat. A hazai vízgazdálkodás történelmi fordulata ez, hiszen első ízben emelkedett kormányzati szinten szakpolitikai rangra a vízgazdálkodás” – világított rá Hoffman Imre.

Prof. Dr. Padányi József, az NKE tudományos rektorhelyettese kifejtette, hogy a NKE VTK létrehozásának a célja egy olyan tudományág megsegítése, amely az elmúlt időszakban méltatlanul elhanyagolt volt. Kiemelte, az NKE büszke arra, hogy szárnyai alá vehette a víztudományi képzést, amely tovább színesíti az egyetem mérnöki portfólióját a társadalomtudományok mellett. Padányi József egy személyes történetet is megosztott a hallgatósággal: a kandidátusi dolgozatát az árvédekezés témájában írta, amelyhez rengeteg segítséget kapott az árvizes kollégáktól, így külön öröm számára, hogy most rektorhelyettesként támogathatja a szakma fejlődését. „Azt gondolom, hogy az egyetem sajátos eszközeivel segítheti azt, hogy a víztudomány visszanyerje a nimbuszát!” – fejtette ki, majd hozzátette: jövőbeli céljuk, hogy a magyar vízkutatás és vízgazdálkodás visszanyerje az európai vezető színvonalát.

„Hazánk az árvizek elleni védelemre világviszonylatban szinte egyedülálló védelmi szervezettel, szakértelemmel és gyakorlottsággal rendelkezik” – mondta Somlyódi Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. Felhívta a figyelmet, hogy Magyarországot rendszeresen sújtja az árvíz mellett aszály is. A vízügyi veszélyek üteme felgyorsult, míg a 90-es évekig elenyésző volt a számuk, addig az elmúlt évek során rekordot döntöttek az áradások, villámárvizek, valamint a szélsőséges vízhiány. A megjelent szakágazati képviselőknek az NKE VTK létrehozásáról kiemelte: „Ez nem csak lehetőséget kell, hogy jelentsen számunkra, hanem számos kötelezettséggel is jár: az ágazat egyik legfőbb problémája az utánpótlás biztosítása, és ez az intézmény volt korábban az ágazat legnagyobb létszámú utánpótlásának bázisa.” A főigazgató felkérte a szakma megjelent képviselőit, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a karon működő oktatásra és utánpótlás nevelésre.

Dr. Bíró Tibor, az NKE VTK dékánja ismertette, hogy a kar létrejötte új fenntartót jelent a víztudományi képzési területnek, így mostantól a Belügyminisztérium égisze alatt folyhat a képzés. Kiemelte, a fenntartóváltás rávilágít arra, hogy az utánpótlás nevelésnek hatalmas jelentősége és felelőssége van a szakmában. Bíró Tibor bíztatott minden megjelent kutatót, oktatót, hallgatót, valamint gyakorlati szakembert, hogy bátran hagyjanak lenyomatot a kar tudományos életében, vegyenek részt a munkájában. „Baja a vízügyi oktatás Mekkája, hiszen évtizedeken keresztül ennek a képzésnek a bölcsője volt. Ennek az intézménynek olyan oktatói és vezető voltak, akikre méltán nézhetnek fel a mai oktatók és ágazati szereplők is” – mondta a dékán, majd kiemelte: ez a történelem és elköteleződés az, amely biztos alapot ad a Víztudományi Kar fejlődéséhez.

A konferenciát megnyitó plenáris ülés végén Bíró Tibor elismerő oklevelet nyújtott át Prof. Dr. Szlávik Lajosnak kiemelkedő tudományos és oktatói életpályájáért, valamint a víztudományért tett szakmai munkásságáért.

A rendhagyó konferencia 2017. április 25-27. közöttt valósul meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Duna Régió Stratégia magyar elnöksége, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar közös szervezésében.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Kulturális konferencia a latin–amerikai és magyar kapcsolatokról

    • fokep
    • dscf7417 2
    • dscf7439 2
    • dscf7452 2
  • Előző
  • Következő

Április 6-án tartották a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar szervezésében a Hungary and Latin America – Cultural Ties című konferenciát, amelynek középpontjába a magyar és latin-amerikai kulturális kapcsolatok témája került.

Dr. Szente-Varga Mónika, a kar oktatási dékánhelyettese nyitotta meg az eseményt, aki örömét fejezte ki a konferencia megvalósulása kapcsán, és azt ígérte, hogy lesz folytatása a kezdeményezésnek. Elmondta, hogy a szisztematikus kapcsolattörténeti kutatások Közép-Európa és a hispán világ között nem tekintenek vissza hosszú múltra, az ilyen témájú kutatások inkább az utóbbi 15-20 évre jellemzőek. Például a prágai Károly Egyetem Prof. Josef Opatrny szerkesztésében kezdett el egy sorozatot, amelynek eddig három kötete jelent meg (mind a 21. században): cseh-spanyol, cseh-argentin illetve cseh-mexikói kapcsolatokat dolgoznak fel. Magyarország esetében Anderle Ádám A magyar-spanyol kapcsolatok ezer éve című monográfiáját kell feltétlenül megemlíteni. Ez 2006-ban magyarul, 2007-ben spanyol nyelven jelent meg. A kapcsolattörténeti kutatások rendkívül széles területet ölelhetnek fel: többek között diplomáciai, konzuli, gazdasági és kulturális nexus, sport, migráció és országimázs. Ezek nemcsak érdekes témák, hanem a múltbeli találkozások, közös tapasztalatok a jelen kapcsolatait is építhetik, mondta a dékánhelyettes. José Mujica volt uruguayi elnök szavaival búcsúzott: „Jobb társadalmat csakis a kultúra és a tudás által építhetünk.”

A konferencián 15 előadás hangzott el, 11 angol és 4 spanyol nyelven. Az előadások többek között a film, a fényképészet, a képzőművészet, az építészet és az irodalom világából mutattak be magyar-latin-amerikai vonatkozású kutatásokat. Meg lehetett tudni, hogy kik voltak a Kálnay testvérek; mit neveznek biro-nak Dél-Amerikában és miért; mit gondoltak a szocialista Kubában a magyar filmekről és általában Magyarországról. Az előadók a University College London, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatói voltak. A tanárok mellett bemutatkoztak doktoranduszhallgatók is. A konferencián több generáció, több intézmény és több szakma (történészek, művészettörténészek, irodalmárok, stb.) dolgoztak együtt. 


Szöveg: Szigeti Julcsi

Megosztás a Facebook-on


Tudománnyal a biztonságosabb légiközlekedésért

    • fokep
    •  dsc9593 2
    •  dsc9597 2
    •  dsc9599 2
    •  dsc9631 2
    •  dsc9665 2
    •  dsc9667 2
    •  dsc9620 2
    •  dsc9714 2
    •  dsc9728 2
    •  dsc9740 2
    •  dsc9778 2
    •  dsc9798 2
    •  dsc9823 2
  • Előző
  • Következő

A légiközlekedés-biztonsághoz kapcsolódó három területen indult kutatás az NKE Katonai Repülő Intézetében egy uniós finanszírozású projekt keretében - hangzott el a Magyar Honvédség 86. Szolnok helikopter bázisán tartott nyitórendezvényen. A projektnyitót követő repüléstudományi konferencián a szakterület aktualitásaival ismerkedhettek az érdeklődők.

„Ez a projekt minden ízében és mozzanatában a modern felsőoktatási tudományos világ jellemzőihez illeszkedik. Az interdiszciplináris projekt konkrét, valóságos kihívásokhoz keres tudományos válaszokat”- fogalmazott megnyitó beszédben Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora elmondta, hogy a kutatómunka egyfajta klaszterben folyik majd, hiszen a Katonai Repülő Intézet mellett más katonai szervezetek, felsőoktatási intézmények, kutatóközösségek és például fiatal doktoranduszhallgatók is részt vesznek a 2020-ig tartó munkában. Szerinte fontos az is, hogy a kutatómunka eredményei minél hamarabb bekerüljenek a felsőoktatási képzésekbe. A rektor emlékeztetett arra, hogy 2018-ban új állami légiközlekedési szak indul, amelynek tananyagfejlesztésébe az intézet is bekapcsolódik. Patyi András szerint a katonai tudományoknak mindig egy lépéssel a „civil” tudományok előtt kell járnia, hiszen a fejlett országokban legtöbbször a katonai alkalmazásokból „szűrődnek” át jelentősebb fejlesztések az átlagfelhasználók számára. A rektor reméli, hogy ez a szellemiség is érződni fog az intézet által irányított kutatómunkán. Emlékeztetett rá, hogy a második világháború utáni katonai felsőoktatás története Szolnok városához köti a légierő tiszti utánpótlásának a képzését: 1949. október 1-jén itt alakult meg a Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola.

„A Katonai Repülő Intézet – ahogy a jogelődjei is - alapvetően a műszaki tudományok, valamint az alkalmazói-humán területen végeznek jelentősebb kutatói tevékenységet”- fogalmazott előadásában Dr. Palik Mátyás ezredes, egyetemi docens. Az intézetigazgató elmondta, hogy 2012-ben zárult le az Óbudai Egyetemmel közös projektjük a többi között a repülésmeteorológia és a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos területen. „Mindennek konkrét eredményei is voltak és ezek beépültek a képzésbe”- tette hozzá Palik Mátyás.  Ezeket a kutatási témákat is folytatják majd, kissé komplexebb módon, a légiközlekedés-biztonság nézőpontjából a jelenleg futó uniós támogatású projektben. „Szeretnénk egy kiválósági központot létrehozni Szolnokon, ahol később akár nemzetközi szintre is ki tudjuk majd terjeszteni kutatásainkat”- fogalmazott a projekt szakmai vezetője. Elhangzott, hogy a projekt három kiemelt kutatási területre fókuszál: az alternatív üzemanyagok repülésben való alkalmazására, a repülés emberi tényezőinek vizsgálatára és a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos kutatásokra. Palik Mátyás elmondta, hogy a projekt révén lehetősége van az intézetnek arra, hogy mintegy 220 millió forint értékben a kutatáshoz nélkülözhetetlen, de később az oktatásban is kiválóan használható technikai eszközöket szerezzen be. A többi között elkészül egy időjárás-felderítő UAV prototípus is, valamint a program népszerűsítése és a repülésbiztonsági tudatosság növelése érdekében egy országos, középiskolások részvételével megvalósuló UAV versenyre is sor kerül. A program megvalósításában az NKE kutatóin kívül több mint 30 más felsőoktatási- és kutatóintézet kutató-fejlesztője vesz részt, de a hazai repülőipar területén tevékenykedő KKV-k külső szakértői, valamint fiatal kutatók, doktoranduszok és egyetemi hallgatók is a csatlakozhatnak a projekthez. Elhangzott az is, hogy a projektben részt vevő mintegy 80 szakember a következő években számos konferencián és nemzetközi képzésben vehet majd részt, ezzel is bővítve jelenlegi tudását.

„Az AVIATION FUEL alprojekt keretében az egyes alternatív tüzelőanyag fajták repülésben való alkalmazhatóságának elemzésével, azok alkalmazási feltételeinek minél szélesebb körű feltárásával és a felmerülő környezeti és gazdasági szempontok becslésével foglalkoznak a szakértők”- mondta el Dr. Kavas László egyetemi docens, az alprojekt vezetője.

Az AVIATION HUMAN alprojektben a repülés emberi tényezőit vizsgálják a szakemberek. Dr. Dunai Pál egyetemi docens, a kiemelt kutatási terület szakmai irányítója elmondta, hogy a projekt során a kutatók adatokat gyűjtenek és elemeznek, új mérési és vizsgálati protokollokat dolgoznak ki és tesztelnek is, majd összesítik a gyakorlati alkalmazás eredményeit. „A kutatás a pilóták mellett az egyre népszerűbb pilótanélküli légi járművek (UAV) alkalmazóira is kiterjed”- tette hozzá a szakember. Az UAS ENVIRON kiemelt kutatási terület keretében a pilóta nélküli légi járművek (UAV) felhasználását biztonságossá, rugalmassá és így sok területen alkalmazhatóvá tévő repüléstámogató rendszer modelljét dolgozzák ki és készítik el. Dr. Bottyán Zsolt egyetemi docens, az alprojekt vezetője elmondta, hogy a kutatók egy mobil szoftveres alkalmazást szeretnének kidolgozni, amely a repülések végrehajtásához nélkülözhetetlen repülésmeteorológia és légiközlekedési információk közvetlen elérését tenné lehetővé. Az alkalmazás segít a repülések megtervezésében: tájékoztatja a felhasználót a repülés tervezett útvonalán várható meteorológiai helyzetről és minden fontos légiforgalmi információról.

A nyitórendezvényt követően sorra kerülő állófogadáson Dr. Pohl Árpád ezredes mondott pohárköszöntőt. A HHK dékánja minden közreműködőnek megköszönte az eddigi eredményeket és sok sikert kívánt a projekt megvalósításához. A program délután repüléstudományi konferenciával folytatódott, ahol öt szekcióban több mint hatvan szakember tartott előadást olyan témákban, mint például a pilóta nélküli repülőgépek gyártása, a katonai ejtőernyőzés meteorológiai támogatása, vagy a szoftver-megbízhatóság. A témáról további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin májusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


„A műanyagszennyezést mindenképpen csökkenteni kell”

    • fokep
    •  dsc9093 2
    •  dsc9098 2
    •  dsc9109 2
    •  dsc9144 2
  • Előző
  • Következő

„A világon mintegy 300 millió tonna műanyagot termelnek évente, amelyek lebomlásakor a táplálékláncon keresztül bizonyos káros anyagok az emberi szervezetbe is bekerülhetnek” – hangzott el az NKE Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinet (FFTK) által szervezett tudományos konferencián.

Mára mindennapjaink részévé váltak a műanyagok, amelyek nagyfokú elterjedése a 70-es években kezdődött, és a világ legtöbb pontján folyamatosan növekszik az előállításuk. „Az évente megtermelt 300 millió tonna műanyaggal akár a Balatont is meg lehetne tölteni három méter vastagon”- mondta előadásában Dr. Németh Zsolt. Az FFTK tudományos főmunkatársa szerint ennek a mennyiségnek csak mintegy 10 százalékát hasznosítják újra, a többi műanyag hulladék. Ebből aránylag jelentős rész jut a tengerpartok közelébe, majd mintegy 8-9 millió tonna a vizekbe kerül. „Az óceánokban jelenleg is hatalmas szemét-szigetek vannak, amelyek a világűrből is láthatóak” - mondta el Németh Zsolt, aki hozzátette, hogy ez nagyon jelentős hatással van az élővilágra is, hiszen például évente több millió állat pusztul el csak amiatt, mert ezek a műanyagok a szervezetükbe kerülve, eldugítják az emésztőrendszerüket. Ráadásul a műanyagok a vízben aprózódnak, így a felületük tovább nő és egyre nehezebb lesz úgymond „kihalászni” azokat. A szakember szerint azt is látni kell, hogy a műanyagok a közhiedelemmel szemben nem is annyira stabilak, így a táplálékláncon keresztül bejutva az emberi szervezetbe, hosszabb távon károkat is okozhatnak.

A műanyagok mindennapi használatáról beszélt előadásában Dr. Menyhárd Alfréd. A Budapesti Műszaki Egyetem tanára elmondta, hogy hazánkban is jelentős a műanyagok ipari előállítása, ez mintegy 1.5 millió tonna mennyiséget jelent évente. Az úgynevezett tömegműanyagok közé sorolható például a polipropilén, a polietilén, vagy a PVC. Utóbbi egy hőre lágyuló, éghető, kémiailag ellenálló, kemény műanyag, amely a harmadik legnagyobb mennyiségben gyártott szintetikus polimer a világon. A műanyagok gyártásakor használt anyagok egy része káros lehet a környezetre, de ma már számos kutatás folyik annak érdekében, hogy ne alkalmazzanak az előállítás során egészségre ártalmas adalékokat. „Mindezekkel együtt is olyan mértékben elterjedtek a műanyagok, hogy kiiktatásuk mindennapi életünkből nem igazán lehetséges”- véli a szakember. A műanyagok okozta környezetszennyezés Menyhárd Alfréd szerint is komoly problémát jelent, és mindent meg kell tenni a visszagyűjtés és a hulladékkezelés terén, hogy a szennyezés mértéke csökkenjen.

A mikroműanyagokra vonatkozó átfogó és hatékony jogi szabályozás még várat magára Dr. Baranyai Gábor szerint. Az FFTK vezetője úgy látja, hogy a jelenlegi európai uniós szabályok egyike sem rendezi átfogóan és teljes körűen ezt a területet. A politikai vita azonban egyre élénkebbnek tűnik az európai közvéleményben, elsősorban a tengeri műanyag-hulladékra és a kozmetikumok mikroműanyag tartalmára vonatkozóan. A szakember számos olyan uniós irányelvet felsorolt előadásában, amelyek részben adhatnak egyfajta megoldást, így például említette az ökocimke használatát, az öko-design irányelvet, vagy az európai települési szennyvíz irányelvet. Megoldást a remélhetőleg hamarosan napirendre kerülő EU műanyag stratégia hozhat, amelynek három fontos célja van: a fosszilis alapanyaggyártás csökkentése, az újrahasznosítás segítése és a műanyag szennyezés csökkentése.

A témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin májusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Afrika és Magyarország, 2017-2027

    • 2333

Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja 2017. március 9-én rendezte meg Afrika és Magyarország 2017-2027 – lehetőségek, trendek és kihívások című workshopját a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt keretében. A rendezvényen a magyar államapparátus releváns intézményeinek képviselői arról tartottak előadást, hogy az általuk gondozott területeken az említett időszakban milyen folyamatok, lehetőségek és kihívások várhatóak hazánk számára az afrikai kontinenssel kapcsolatban, elsősorban a gazdaság és a biztonság területén. A rendezvényen a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika Főosztálya, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Bevándorlásügyi és Migrációs Hivatal, illetve a Terrorelhárítási Központ képviseltette magát előadóval. A meghívott vendégek között helyet kaptak a Pécsi Afrika Kutatóközpont, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely, a Migrációkutató Intézet, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Külgazdasági és Külügyi Intézet, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Információs Hivatal, illetve az NKE NETK és SVKK munkatársai, valamint kisebb részben a Kodolányi János Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói.

A workshop célja az volt, hogy az érintett szereplők megoszthassák egymással tapasztalataikat, percepciójukat, párbeszéd alakulhasson ki közöttük, és ezáltal irányokat vázolhassanak fel a következő évtized feladataira, kutatási területeire vonatkozóan. A szakértők szerint a kontinensen – hasonlóan az 1990-es évek Kelet-Közép-Európájához – jelenleg a piacok újraosztása zajlik, a kormányzat által meghirdetett „Déli Nyitás” politikája ezért is kecsegtet eredményekkel. Ezen a téren már látszanak pozitív példák, de alapvetően még csak a folyamat elején vagyunk, a komoly sikerekért még sokat kell dolgozni. A földrész kapcsán felmerült a migráció témája, amely a rendelkezésre álló számadatok alapján egyelőre alig érinti hazánkat, és érdekes módon megdőlni látszik az a kép, hogy Észak-Afrika főleg áteresztő szerepet játszik benne. A térségben működő radikális szervezetekről elhangzott legfontosabb megállapítás az, hogy ezek működése, a szervezetek retorikája ellenére egyelőre legfeljebb regionális dimenzióval bír. A gyenge központi igazgatás, a túlnépesedés és a gazdasági instabilitás egyes országok esetében azonban komoly aggodalomra adhat okot.

Szöveg: Dr. Marsai Viktor

Megosztás a Facebook-on


A határrendészeti tisztképzés negyedszázada

    • fokep
    •  dsc3585 2
    •  dsc3588 2
    •  dsc3618 2
    •  dsc3626 2
    •  dsc3644 2
    •  dsc3650 2
    •  dsc3654 2
    •  dsc3659 2
    •  dsc3666 2
  • Előző
  • Következő

"A határrendészet, a határőrizet időben és térben folyamatos" – hangzott el a Rendészettudományi Kar Határrendészeti Tanszékének és az MRTT Határrendészeti Tagozatának a Közszolgálati képzés kihívásai a határrendészeti tisztképzés tükrében című konferencián.

Dr. Pozsgai Zsolt r. dandártábornok, személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes a rendőrség 2016. évi eredményeit és a határrendészeti szolgálati ág legfontosabb feladatait vette számba előadásában. Elmondta, hogy az elmúlt évben is kiemelkedő volt az illegális migrációval kapcsolatos fellépés, az államhatár védelme. „A rendszert három pillér alkotja: az ideiglenes biztonsági határzár, amelynek műszaki-technikai színvonalát tovább fejlesztjük, az illegális bevándorlást befolyásoló jogszabályok, valamint mindezen feladatok ellátására felkészített állomány. A rendkívüli migrációs helyzet hatékony kezelése érdekében a Kormány 2016 augusztusában döntött a Rendőrség határvadász egységeinek 3000 fővel történő megerősítéséről" - hangsúlyozta a dandártábornok, majd hozzátette: "a megfeszített ütemű toborzómunka eredményeként jelenleg 985 fő, a tervezett létszám mintegy egyharmada már részt vesz a képzésben és május elején szolgálatba léphet az első ciklusban kiképzett több mint 500 fős határvadász állomány."

Pozsgai Zsolt megállapította: tovább csökkent a polgárok szubjektív közbiztonságérzetét alapjaiban befolyásoló 14 bűncselekménynek, illetve a közterületen elkövetett bűncselekményeknek a száma. Így csökkent többek között a testi sértések, a garázdaság, a lopások és betöréses lopások, a személygépkocsi lopások, a zárt gépjármű feltörések, a lakásbetörések, a rablások előfordulása, amely jelentős eredménynek tekinthető. Jó hírnek számít, hogy a közlekedésbiztonság területén az elmúlt két évben tapasztalt kedvezőtlen folyamatok megálltak, ismét csökkent a közlekedési balesetben meghalt személyek száma. Az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények száma 430 607-ről, 36 517-re csökkent. Felidézte, hogy a hatékonyabb határőrizeti tevékenység ellátása érdekében az Országgyűlés 2016. július 05-ei hatállyal tovább szigorította a jogszabályi környezetet. Ennek keretében több tízezer illegális migráns Európai Unió területére történő belépését akadályozták meg a rendőrök és katonák, illetve a biztonsági határzáron átjutott, feltartóztatott migránsokat visszakísérték a határzárhoz és a tranzitzónához irányították.

Megtörtént az ideiglenes biztonsági határzár technikai megerősítése is. Pozsgai Zsolt kiemelte, hogy a rendőrség szolgálati tevékenységét az elmúlt időszakban is az eredményesség jellemezte. A Rendészettudományi Kar tisztjelölti állományról is beszélt, akik képesítésüknek megfelelő szolgálati feladatot is elláthatnak a jövőben. Elismerően szólt a Rendvédelmi Tagozat nevelő munkájáról. A migrációs válságok kezelésével összefüggő gyakorlati jártasságok elsajátítását rendkívül fontosnak tartja. Végezetül az országos rendőrfőkapitány-helyettes a Határrendészeti Tanszék oktatóinak az elmúlt huszonöt évben végzett munkájáért elismerését fejezte ki.

Dr. Virányi Gergely ny. határőr dandártábornok előadásában emlékeztetett: a határrendészeti tisztképzés a határőrképzésből alakult át, majd személyes élményét is megosztotta a jelenlévőkkel: 1992 februárjában tartott először előadást a díszteremben. "A migrációs hullámok hatékony kezelése, az idegenrendészeti feladatok szakszerű elvégzése mindig is a legfontosabb feladatatok között szerepelt" – jelentette ki a dandártábornok, aki az elmúlt 25 éves időszakra visszatekintve a legfontosabb eredményeket is számba vette: a délszláv válság példaértékű kezelése, a duális rendészeti és védelmi funkció, illetve határvédelmi feladatrendszer ellátása, a hazai és a nemzetközi együttműködés kiszélesítése, a logisztika teljes körű korszerűsítése. "Negyedévszázad alatt generációváltás történt, a határőrtisztképzésben pedig nagy léptékű fejlesztések történtek, miközben a határrendészeti tisztképzés szellemi centrumaként működik a tanszék" - hangsúlyozta Virányi Gergely, aki a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola határrendészeti szakiránya alapításának körülményeiről beszélt. Köszönetet mondott az egykori vezetőknek, megköszönte, hogy részese lehetett a határőrök képzésének.

A határrendészeti tisztképzés aktuális helyzetképét vázolta fel Dr. Varga János ny. határőr ezredes, tanszékvezető, főiskolai tanár. Elmondta, hogy a szakirányon 1163 hallgató kapott oklevelet az elmúlt 25 évben. Megállapította, hogy a határrendészeti tisztképzés harmonikusan illeszkedik a rendészeti tisztképzés rendszerébe.

Dr. Kiss Lajos PhD. r. alezredes, adjunktus a Frontex és a határőr tisztképzés kapcsolatáról beszélt. Elmondta, hogy a Frontex nem ismeri a tiszt kifejezést, csak a tisztviselőt. "A határőr mesterképzés elindítása egy új szakaszt nyitott meg a FRONTEX képzési tevékenységében, ugyanis a FRONTEX ennek segítségével saját képzésben részesítheti a jövő határőr vezetőinek egy részét”.

A kihívásokról beszélt Dr. Balla József r. alezredes, egyetemi docens. "Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy a határrendészeti speciális szakmai ismeretekre szükség van" – fogalmazott az alezredes.

Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes, egyetemi docens a rendészeti vezető mesterképzés legfontosabb ismeretköreit mutatta be a jelenlévők számára, majd beszélt a hallgatókkal szembeni elvárásokról is.

Szó volt még a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság határrendészeti helyzetéről, a fiatal tisztekkel szemben támasztott elvárásokról, beilleszkedésük tapasztalatairól, a „Szent László” Határigazgatási Tudományos Diákkör tevékenységéről.

A határrendészeti tisztek felkészültségének megfeleléséről, a közszolgálati képzés aktuális kihívásairól Markek Dávid, a határrendészeti szakirány végzős hallgatója, az RTK HÖK elnöke beszélgetett a Tanulmányi Vándordíj nyerteseivel. Takács Éva c. r. alezredes, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Tevékenység-irányítási Központjának vezetője, Kalmárné Dr. Pölöskei Anett c. r. alezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság hivatalvezetője, Hegedűs Tamás r. őrnagy, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, Ügyeleti Osztály ügyeletvezetője, Vájlok László r. alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatóság, Határrendészeti Főosztály osztályvezetője, Hegedűs Dániel r. főhadnagy, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, Rendészeti Főosztály, Határrendészeti Osztály alosztályvezetője, Gáspár Gyula r. őrnagy, Készenléti Rendőrség, Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársa és Dr. Zámbó Péter püőr. dandártábornok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Bűnügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.

A Határrendészeti Tanszék létrehozásának jubileumi évfordulója alkalmából megjelent a határrendészeti tisztképzés negyedszázadáról szóló könyvet Deák József r. alezredes mutatta be. A kötet felidézi az elmúlt évek eseményeit, a határőrség modernizációjának körülményeit és azt is bemutatja, hogy az egykori hallgatók hogyan hajtottak végre egy teljes szakmai generációváltást a társadalom szolgálatában.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, konferencia, 2017

Közös fellépéssel a radikalizálódás ellen

    • fokep
    •  dsc4433 2
    •  dsc4440 2
    •  dsc4445 2
    •  dsc4455 2
    •  dsc4487 2
    •  dsc4494 2
  • Előző
  • Következő

A radikalizálódás megelőzése és visszaszorítása érdekében - a témában elsőként - kutatócsoport és szakemberi hálózat alakult Magyarországon - hangzott el azon a kétnapos tudományos konferencián, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézete és a Migrációkutató Intézet szervezett a Ludovika Campuson.

„A megalakult szakemberi hálózatban minden hivatásrend, így a honvédség, a rendvédelem, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a terrorelhárítás, valamint civil szervezetek is képviseltetik magukat”- mondta köszöntőjében Dr. habil. Resperger István ezredes. Az NKE Nemzetbiztonsági Intézet igazgatója elmondta, hogy a hálózat tagjai közül 15-en már egy uniós képzésen is részt vettek és az így megszerzett tudást aktualizálni szeretnék a magyarországi viszonyokra. „A hazai tudásanyag átadásában a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek kiemelt feladata lesz”- tette hozzá az ezredes. Az intézetigazgató szerint azért időszerű a radikalizmussal tudományos értelemben is foglalkozni, mert a szélsőségessé válás erőszakhoz vezethet, amelynek számos példáját láthattunk az elmúlt években, Európában is. „A konferencia jó lehetőség arra, hogy a hazai és nemzetközi szakemberek kicseréljék tapasztalataikat a témához kapcsolódó összes szakterületen” – mondta Resperger István.

„Magyarország jelenleg kevésbé van kitéve a radikalizálódás veszélyének, mint a nyugat-európai országok többsége. Ez azonban nem szerencse kérdése, ezért megdolgoztunk” – mondta előadásában Dr. Orbán Balázs. A Migrációkutató Intézet főigazgatója szerint a jelenlegi kedvező helyzet fenntartásában a tudományos és szakmai együttműködéseknek nagy szerepük lehet. Elhangzott, hogy a radikalizmusnak kaméleon természete van, azaz sokáig rejtőzködő marad, és aránylag gyorsan változik az ideológiai háttere is. Ezért a megelőzést és visszaszorítást végző tudományos munkának is folyamatosan figyelemmel kell követnie a változó körülményeket. A szakember példának hozta a tömeges migráció által az Európai Unió országaiba érkező bevándorlókat, akik a befogadó államoktól valószínűleg nem teljesen azt kapták, amit szerettek volna, ezért frusztrálttá válhatnak. „Ez pedig könnyen elvezethet esetükben a radikalizációhoz”- fogalmazott Orbán Balázs. A főigazgató szerint ez a konferencia számukra is az év egyik kiemelkedő szakmai rendezvénye, mert nem a múltról és a jelenről, hanem a jövőről és a megoldásokról szól.

Az Európai Bizottságnak a szélsőséges radikalizálódás megelőzése érdekében tett intézkedéseiről beszélt előadásában Dr. Zupkó Gábor. Az uniós testület magyarországi képviseletének vezetője szerint sokáig azt gondoltuk, hogy Európa a béke szigete, de ez az érzés néhány évvel ezelőtt alapvetően megszűnt. Elhangzott, hogy a jelentősebb európai terrorcselekményeinek többségét régóta a kontinensen élő szélsőségesek követték el és az Iszlám Államhoz is sok európai születésű ember csatlakozott az elmúlt években. A radikalizálódás elleni fellépést elsősorban tagállami feladatnak nevezte, de mivel a jelenség nem ismer határokat, így szükség van a széleskörű nemzetközi együttműködésre is. Mindezt az Európai Bizottság is szorgalmazza, illetve támogatja különböző programokon keresztül. A testület által még idén nyáron megfogalmazott intézkedéscsomag egyik fő elemét az oktatás jelenti, de szó van benne az erőszakra buzdító illegális médiatartalmak szűréséről, a börtönökben zajló radikalizálódás megelőzéséről, és a nemzetközi együttműködés megerősítéséről is. Elhangzott, hogy az Európai Bizottság által még évekkel ezelőtt elindított radikalizálódás-tudatossági hálózat (RAN) célja, hogy felvegye a küzdelmet az erőszakos szélsőségekkel. A kezdeményezés támogatja a tagállamoknak az erőszakos radikalizálódás és a terrorista tevékenységek céljából történő toborzás megelőzésére irányuló erőfeszítéseit. A hálózat EU-szerte összeköttetést teremt a radikalizálódás elleni küzdelemben kulcsszerepet betöltő szereplők – például szociális munkások, vallási és ifjúsági vezetők, rendőrök és kutatók között. A szakember szerint ezen a területen is van jelentősége az uniós fellépésnek és elsősorban a tapasztalatcsere, valamint a szakemberképzés kapcsán várhatunk jelentősebb eredményeket.

„A Magyar Honvédség külföldön szerzett missziós tapasztalatai is segíthetnek a radikalizmus elleni küzdelemben, annak kezelésében” – hangsúlyozta előadásában Dr. Földváry Gábor. A Honvédelmi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a magyar katonák például a balkáni missziókban szembesülhettek a radikalizmus különböző fajtáival és annak kezelésében jelentős tapasztalatokat is szerezhettek. Az államtitkár szólt a Honvédelmi Minisztérium törvényelőkészítő munkájáról is, amelynek eredményeként a megváltozott biztonsági környezettel összhangban került sor a honvédelmi törvény és a menedékjogi törvény módosítására is. „Fontos azonban tudatosítani az állampolgárokban, hogy a migrációs válsághelyzet kezelésben a Magyar Honvédség nem alkalmazva van, hanem csak közreműködik és segíti a rendőrség munkáját a határ rendjének megőrzésében” – tette hozzá Földváry Gábor.

„A rendészeti szervek is jelentős feladatot vállalnak az európai partnerekkel együttműködve a radikalizáció elleni küzdelemben” – mondta előadásában Dr. Tóthi Gábor.  A Belügyminisztérium Európai Együttműködés Főosztály munkatársa szerint Magyarország alapvetően biztonságos országnak számít, nem tartozik a kiemelt terrorista célpontok közé, de nálunk sem lehet teljesen kizárni az ilyen jellegű támadások lehetőségét. A szakember úgy véli, hogy Magyarországra nem elsősorban a külföldi terrorista csoportok, szervezetek jelenléte jelent veszélyt, hanem a jelentős tranzitforgalom. 

A kétnapos tudományos konferencián olyan témákról hallgathatnak meg előadásokat az érdeklődők, mint például a magányos merénylők szerepe a terrorizmusban, az erőszak és a humánbiztonság kérdése a kibertérben, vagy a mediáció lehetősége a megelőző munkában.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Konferencia magyar és olasz alkotmányossági kérdésekről

    • fokep
    •  dsc4151 2
    •  dsc4163 2
    •  dsc4167 2
    •  dsc4171 2
    •  dsc4180 2
  • Előző
  • Következő

December 2-án vette kezdetét a magyar és olasz alkotmányos kérdésekkel és kihívásokkal foglalkozó kétnapos konferencia, amelyre 24 professzor és kutató érkezett, illetve amelyen 13 egyetem képviselteti magát. A rendezvényt Dr. Paczolay Péter, hazánk Rómába delegált nagykövete és Giuseppe Franco Ferrari, a Bocconi University professzora nyitotta meg.

Dr. Paczolay Péter nyitóbeszédében elárulta, hogy a rendezvény dátumának kiválasztásában szerepet játszott az olasz népszavazás időpontja, amelyre december 3-án fog sor kerülni, mivel így a konferencia lehetőséget nyújt a legaktuálisabb kérdések megvitatására is. A nagykövet említette az NKE kezdeményezésére létrejött, a modern olasz állam kihívásairól szóló projektet, melynek a jelen konferencia egyfajta nyitó rendezvénye. Az ötven olasz és magyar kutató bevonásával zajló projekt főként az elmúlt két-három évtized olasz politikai rendszerének kérdéseivel kíván foglalkozni, továbbá az országban zajló belső változásokkal, a pártrendszer és választási rendszer változásaival, illetve a gazdasági világválság és migráció kihívásaival. A nagykövet kihangsúlyozta, hogy Olaszország még mindig az ötödik legjelentősebb kereskedelmi partnere Magyarországnak, ezáltal kiemelve az olasz kapcsolatok, illetve az Olaszországgal összefüggő kutatások fontosságát.

Giuseppe Ferrari köszöntőjében kitért az olasz-magyar alkotmányossági kérdések kutatásának rövid történetére, elárulta, hogy 2011 óta már két alkalommal találkoztak a téma kutatói. Első alkalommal Budapesten értekeztek az alkotmányos változásokról, következő alkalommal pedig Rómában értékelték a két ország alkotmányos rendszerét. Utóbbi alkalommal állapodtak meg arról, hogy következetesebb kutatásokat és találkozókat irányoznak elő. Ferrari szintén említette a közelgő olasz népszavazást, amely fokozza a konferencia témainak aktualitását. A két nap alatt elhangzó előadásokról konferenciakötet is fog készülni.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen már elindult egy kezdeményezés „Az olasz állam modernkori kihívásai” elnevezésű kutatóműhely létrehozására, Dr. Paczolay Péter vezetésével. 

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Nemzetközi válságok, nemzetállami válaszok

    • img 3991 1
    • img 4004 1
    • img 4030 1
    • img 4031
    • img 4033 1
  • Előző
  • Következő

2016. november 18-án került megrendezésre az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár és a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont közös szervezésében az immáron hagyománnyá vált „Biztonságpolitikai konferencia” a Stefánia Palotában. A konferencia idén a „Nemzetközi válságok, nemzetállami válaszok” címet viselte és legfontosabb feladataként azt vizsgálta, hogy hogyan képes Európa reagálni a térségben jelentkező külső és belső válságokra?


A konferencia Szijártó Richárd alezredes, megbízott törzsfőnök köszöntője után, Dr. Tálas Péter a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatójának előadásával vette kezdetét, ami elsősorban az elmúlt 25 év permanens válságainak kialakulási okait vizsgálta. Az előadó felhívta a figyelmet a nemzetközi rendszer átrendeződésének (multipolárissá válásának) következményeire, illetve a nem állami szereplők egyre nagyobb térnyerésére az egyes konfliktusokban. Tálas Péter hozzátette, hogy az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy az Európai Unió nem képes kezelni a környezetében kialakuló problémákat, hiszen az ehhez szükséges politikai akarat és az intézményi háttér is hiányzik a szervezetből. Éppen ennek köszönhető, hogy az egyéni, nemzetállami szintű kezdeményezések kerültek előtérbe, amelyek azonban szintén elégtelennek bizonyultak a konfliktusok kezeléséhez.


Tálas Péter bevezetőjét, Molnár Annának, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójának előadása követte, aki a Mediterráneum legfontosabb kihívásait mutatta be a közönségnek. Az előadó a térséget a „válságok tranzitzónájaként” jellemezte, amelyet egyaránt feszítenek a túlnépesedésből, a migrációból, az iszlám fundamentalizmusból és a vízkészletek szűkösségéből származó problémák. Molnár Anna hangsúlyozta, hogy Afrika népessége 2050-re várhatóan eléri a 2,5 milliárd főt, ami a jövőben is hozzá fog járulni a migrációs nyomás erősödéséhez. Éppen ezért lenne kulcsfontosságú Líbia határvédelmének kialakítása is. Az előadó kiemelte, hogy bár a tagállami viták és a Brexit következményei akadályozzák az Uniós szintű válaszlépéseket, az elmúlt évek tapasztalatai mégis több helyen pozitív elmozdulást eredményeztek, így például a közös kül- és biztonságpolitika egyre többször kerül összefüggésbe a migrációval és ezzel párhuzamosan felélénkültek a védelmi unió kialakításáról szóló viták is.


A konferencia harmadik előadójaként, Marsai Viktor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója az afrikai migráció legfontosabb trendjeit értékelte. Az előadó hangsúlyozta, hogy a déli (afrikai) irányból érkező migráció közép- és hosszútávon várhatóan egyenrangúvá válik a közel-keleti migrációval. Afrika problémái összességében két okra vezethetők vissza e tekintetben: egyfelől a történelmileg egyedülálló népességrobbanásra és az állami struktúrák gyengeségére. Előbbi kapcsán fontos tényező, hogy az afrikai lakosság 43 százaléka 15 év alatti, aminek köszönhetően 10 év alatt 400 millió új munkahelyre lesz szükség a kontinensen, amely a jelenlegi gazdasági mutatók számításba vételével megoldhatatlan feladatnak tűnik. Másfelől az afrikai társadalmakból még mind a mai napig hiányoznak a népességrobbanást stabilizálni tudó tényezők, aminek következtében a születésszámok továbbra is magasan maradnak. Az államiság problémája tekintetében a legnagyobb kihívást a gyarmatosító hatalmak által hozott európai típusú államok kiépítésének nehézségei adják. E két fő okra vezethető vissza, az összes, „tüneti” jellegű probléma, mint amilyen például a fegyveres konfliktusok kialakulása. Tekintve azonban, hogy egyes régiókban a háborús összetűzések állandóvá váltak (pl. Szomália esetében immár 50 éve zajlik polgárháború) így bizonyos társadalmakból az alapvető minták hiányoznak, amelyek segíthetnék a béke megteremtését a kontinensen.


Marsai Viktort követően Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, előadásában arra a kérdésre próbálta megadni a választ, hogy az Európai Unió, a szíriai válság szereplőjének tekinthető-e? Az előadó mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy az EU jelenleg csak másodlagos szereplő a válságban, tekintve, hogy a szervezet az elmúlt években sokkal inkább a belbiztonsági kérdésnek tekinthető terrorizmus elleni küzdelemre és Líbiára fókuszálta figyelmét. Szalai Máté azonban kiemelte azt is, hogy az Unió feltételezhetőleg nem is igazán tudna aktív szerepet játszani a térségben, köszönhetően a képességek és az intézmények terén mutatkozó hiányosságoknak; a belső nézeteltérésekből fakadó politikai véleménykülönbségnek; a közel-keleti rendszer sajátosságainak, amelyben az EU lassú döntéshozatala nem tekinthető versenyképes szereplőnek; és az Unió saját értékalapú politizálásának, amelynek fenntartása nem lehetséges Szíriában. Éppen ezért Szalai Máté következtetése alapján a konfliktus lezárása előtti beavatkozás hibás stratégiai döntés lenne az Unió részéről. Kifizetődőbb lehet azonban a konfliktus lezárása utáni szerepvállalás, tekintve, hogy ehhez jóval több humanitárius/újjáépítési eszköz áll a tagállamok rendelkezésére.


A nap ötödik előadásában Varga Gergely, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársa a transzatlanti kapcsolatok jövőjét értékelte az amerikai választási eredmények tükrében. Az előadó elmondta, hogy az amerikai külpolitika fő hangsúlyai a realista-nacionalista világkép erősödéséhez járulhatnak hozzá a jövőben, köszönhetően, hogy várhatóan keményvonalas, konzervatív politikusok kerülnek majd be az új adminisztrációba. Ezzel együtt az előrejelzések szerint növekedni fognak az ország védelmi kiadásai, ám a globális ügyek helyett sokkal inkább a direkt amerikai érdekek kerülnek majd a külpolitika fókuszába. Transzatlanti szinten Donald Trump feltehetőleg a bilaterális kapcsolatokat fogja majd preferálni a szervezeti (NATO, EU) szint helyett. Ezzel együtt felerősödhetnek az ideológiai jellegű viták a transzatlanti szövetségben, ami a NATO jelentőségének csökkenéséhez vezethet.


Egeresi Zoltán, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársának előadása következett, amely a „Távolodó szomszédok – a török-EU kapcsolatok” címet viselte. Az előadó kiemelte, hogy Törökország geostratégiai helyzete sok regionális konfliktusban teszi érdekeltté Ankarát. Ennek köszönhető például az is, hogy az iraki-szíriai konfliktus a török külpolitika számára sarkalatos ponttá vált az elmúlt években. Mindez azonban alapjaiban határozza meg a török-uniós kapcsolatok alakulását is, amelyek az 1963-ban aláírt társulási megállapodás és a 2005 óta folyó csatlakozási tárgyalások óta csak lassan fejlődnek. Egeresi Zoltán hangsúlyozta, hogy bár gazdasági oldalról Törökország egy dinamikusan fejlődő, modern piacgazdaságnak tekinthető, több politikai terület is akadályozza a csatlakozást. E tekintetben Ciprus kérdése, a sajtószabadság és az emberi jogok helyzete, illetve a török kormányzati rendszer autoriterebbé válása tekinthetők a legnagyobb problémaköröknek. Ez utóbbi kapcsán fontos kiemelni azt is, hogy a kormányzat csak még erősebbé vált a nyári puccskísérlet után. Bár a mostani stabilitással és társadalmi támogatással a háta mögött a török kormány megfelelő partner lenne a tárgyalásokhoz, ám a fentebb említett nézeteltérések nem igazán teszik lehetővé a kapcsolatok elmélyítését. Az előadó hangsúlyozta azt is, hogy az Unió kezében kevés eszköz van a megerősödött autoriter törekvések mérséklésére, hiszen például az erre általános eszköznek tekinthető gazdasági szankciók alkalmazása sem valószínű, köszönhetően annak, hogy az Unió számára Törökország nélkülözhetetlen partner a menekült- és migrációs válság megoldása szempontjából.


A konferencia következő elemeként Tálas Péter „Az Európai Unió belső és külső migrációs kihívásai” című előadását a migráció jelenségének és kiváltó okainak általános bemutatásával kezdte. Rámutatott, hogy a migráció végigkíséri az emberiség egész történetét, biztonságpolitikai problémává azonban mindig csak akkor vált, amikor a célterületen élők nem tudták azt kezelni. A migrációnak számos általános kiváltó oka van (természeti, gazdasági, politikai, társadalmi, szociális okok), amelyek napjainkra egyéb sajátos okokkal is kiegészültek. Ilyen például a világról szerezhető információk mennyiségének növekedése és az e tudáshoz való hozzáférés egyszerűsödése, a közlekedési lehetőségek kibővülése és felgyorsulása, a pénzügyi tranzakciók felgyorsulása, vagy a globális gazdasági egyenlőtlenségek növekedése, és ezzel egy időben a gazdag térségek vonzásának felerősödése. Az előadó ezt követően konkrét számadatok segítségével mutatta be és tette még érzékletesebbé napjaink migrációs trendjeit, majd rátért az európai migrációs és menekültválság okainak vizsgálatára, amely során számos külső és belső problémát vázolt fel. Ezek között említhetjük, hogy az Európai Unió nem készült fel a migrációs válság kezelésére, noha a nehézségek jelentős részét előre látni lehetett. A reakciót tekintve mind a szomszédos államok menekültügyi rendszereinek támogatása, mind a tranzitországok bevonása az együttműködésbe megkésve és lassan valósult meg. További belső konfliktusok forrása, hogy a válság egyenlőtlenül érinti az Európai Unió tagállamait, a jogi szabályozás pedig egyértelműen elavult. Tálas Péter felhívta rá a figyelmet, hogy bár a 2015-ben Európába érkező, körülbelül két millió menekültet gyakran nagyon soknak érezzük, ez a szám az Európai Unió népességének mindössze 0,23%-át teszi ki. Ugyanakkor, az előrejelzések szerint Kelet-Közép-Európa népessége 2015-re 41 millióval fog csökkenni, mely problémát tovább súlyosbít, hogy Nyugat-Európa várhatóan továbbra is ebből a térségből fogja elszívni a szükségleteit kielégítő szaktudást és munkaerőt, ami következményeit tekintve Magyarországot is közvetlenül, negatívan érinti. Ezzel egy időben Afrika népessége a következő években sokszorosára nő majd, ahonnan az emberek minden valószínűség szerint a Föld kevésbé sűrűn lakott területei felé fognak megindulni. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a migrációt megakadályozni nem, csupán befolyásolni lehet. Ez az „irányított” migráció azonban Európa demográfiai problémáira akár megoldást is jelenthet.


Csiki Tamás, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársa, előadásában azt a kérdést járta körül, hogy lehetséges-e egy európai haderő kialakítása? Az európai haderő felállításának szükségességével kapcsolatos vita fellendülésében több közelmúltbeli esemény is szerepet játszhatott. Ilyen például az Európára gyakorolt orosz fenyegetés percepciójának erősödése, a migrációs válság, a visegrádi államok sikeres védelempolitikai együttműködése, vagy az amerikai elnökválasztás eredménye. Az európai haderő általában két kontextusban szokott előtérbe kerülni a diskurzusokban. Egyrészt Európa romló biztonsági helyzete és relatív hatalomvesztése indokolja egy európai haderő felállítását, másrészt egyre gyakrabban fogalmazódik meg az elvárás, miszerint Európának nagyobb felelősséget kellene vállalnia saját biztonságáért. Bár az európai védelempolitika az elmúlt években intézményesült, továbbra is erőtlen. Nem csak az egységes stratégiai kultúra és stratégiai vízió hiányzik mögüle, hanem a társadalmi támogatottság és a politikai akarat is. Az európai szakértők és döntéshozók régóta keresik a választ arra a kérdésre, hogyan teremthető meg a hiteles, cselekvőképes európai védelempolitika, aminek alkalmazható eszközei is vannak? Csiki Tamás ennek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy napjainkban elmozdulás figyelhető meg a „többsebességes” Európai Unió felé a biztonságpolitika területén is, hiszen a huszonnyolc tagállamból vannak olyanok, akik hajlandóak és képesek lennének bizonyos biztonság- és védelempolitikai kérdésekben a többieknél aktívabban fellépni. A korábbi évekből ismert - intézményesített keretek között, 28 tagállam egyetértésével, EU-harccsoportokkal, Athena finanszírozási mechanizmuson keresztül zajló - európai uniós szintű elképzelés mellett, vagy egyre inkább helyett az „EU tagállamok többnemzeti hadereje” (EU defense core) koncepció kezd előtérbe kerülni, ami az európai haderőt a „hajlandók koalíciójaként” valósítaná meg egyeztetett mechanizmusok, egy keretnemzet által vezetett ad hoc résztvevők és racionálisabb finanszírozási szerkezet által. Az ilyen típusú, egyes tagállamok között létrejövő megerősített együttműködésnek a Lisszaboni Szerződés jogi alapot is biztosít. Az elképzelés gyakorlati működését illetően azonban még sok a nyitott kérdés.


Gálik Zoltán a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, „Az Európai Unió Nagy-Britannia nélkül” című előadásának kezdetén rámutatott, hogy nem egyszerű arról beszélni, mit jelent pontosan a Brexit, tekintve, hogy ezt egyelőre még maguk a britek sem tudják. A brit adminisztráció nem volt felkészülve az Európai Unióból történő kilépést támogató döntésre, és a mai napig nincs egy koherens stratégiája a távozás mikéntjét illetően. Biztosan egyelőre annyit tudunk, hogy Nagy-Britannia – várhatóan valamikor 2019-2020-tól – többé már nem lesz teljes jogú tagja az Európai Uniónak. A részletekkel kapcsolatban ugyanakkor még mindig arra várunk, hogy megkezdődjenek a tárgyalások, hiszen a britek egyelőre még a hivatalos kilépési kérelmet sem nyújtották be. Az egyik legelső kérdés, hogy vajon teljes szakítás lesz-e („hard Brexit”), vagy valamilyen formában megmaradnak a kapcsolatok a két fél között („soft Brexit”)? Ha Nagy-Britannia „korlátozott tag” lesz, mert továbbra is szeretne részesedni például a közös piac előnyeiből, cserébe valószínűleg engedékenynek kell bizonyulnia bizonyos kérdésekben, például a migráció ügyében. A kétoldalú viszonyrendszer jövőjét illetően több, már létező modellt is szoktak emlegetni (például norvég modell, svájci modell), az előadó szerint azonban ezek egyike sem alkalmazható egy az egyben Nagy-Britanniára. A Brexit mindenesetre egészen biztosan jelentős következményekkel és változásokkal fog járni számos területen, köztük több stratégiai kérdést, illetve például az Európai Unió hatalmi geometriáját illetően, hiszen a brit kilépéssel az Unió egyik legerősebb államát veszíti el. A kilépési folyamat egyik következő jelentős lépcsőfoka, a decemberre várt bírósági döntés lesz, amelynek tárgya, hogy Theresa May brit miniszterelnöknek be kell-e nyújtania a kilépő dokumentumot a parlament elé is? Gálik Zoltán előadását azzal összegezte, hogy korai még a Brexitet érintő konkrét elképzelésekről bármilyen víziót kialakítani.


Írta: Etl Alex és Pénzváltó Nikolett

Fotó: Horniák Dóra

Megosztás a Facebook-on


Új irányok az adó- és vámügyi együttműködésben

    • fokep
    •  dsc1441 2
    •  dsc1444 2
    •  dsc1484 2
    •  dsc1503 2
    •  dsc1512 2
    •  dsc1519 2
    •  dsc1535 2
    •  dsc1555 2
    •  dsc1570 2
    •  dsc1588 2
  • Előző
  • Következő

Európa egyre több országában működik közös adó- és vámhatóság, amely így hatékonyabban tudja ellátni mindkét terület feladatait - derült ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett nemzetközi tudományos konferencián. A NAV és a Rendészettudományi Kar vám – és pénzügyőri tanszékének közös szervezésében megvalósuló kétnapos rendezvény a nemzetközi tapasztalatcserére is lehetőséget adott.


„A világ nemzetei folyamatos útkeresésben vannak, a különböző kihívásokra gyors, hatékony, de egyben fenntartható válaszokat kell adnia az egyes államoknak”- mondta el köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint a modern állam nem képzelhető el sikeres gazdaságpolitika, valamint átgondolt vám- és adópolitika nélkül. Elmondta, hogy az adórendszer szorosan őrzi emberközeli jellegét, hiszen a fogyasztást és a forgalmat terhelő adók révén azok is részt vesznek a közterhek viselésében, akik nem fizetnek jövedelemadót. „Ezért is fontos, hogy az adó és vámrendszer mögött minőségi felsőoktatási-kutatási háttér álljon”- fogalmazott Patyi András. Az NKE ezen a területen is egyre modernebbé válik, ezt jelzi, hogy önálló vám- és pénzügyőr tanszék működik az intézményben, ahol pénzügyi nyomozókat is képeznek. A tervek között a rektor megemlítette, hogy hamarosan adóigazgatási szakirányt indít az egyetem és jövő szeptembertől - 70 év szünet után - államtudományi doktori képzésben is részt vehetnek a hallgatók, akik egy teljes államháztartási és állambevételi modult sajátíthatnak majd el tanulmányaik során. Patyi András szólt az NKE kutatóműhelyei által készített Jó Állam Jelentésről, amelynek része az adóbürokráciával kapcsolatos eredmények ismertetése is. „Az államok között éles verseny zajlik a hatékony adórendszerért, ezért kiemelten fontosak a komparatív nemzetközi kutatások”- hangsúlyozta a rektor, aki példaként említette, hogy legutóbb az NKE-n rendeztek meg egy lengyel-magyar adójogi konferenciát.

„A magyar gazdaságpolitika egyik súlyponti kérdése volt az elmúlt években a magyar adórendszer átalakítása, ami egy új adófilozófia mentén valósult meg”- mondta el beszédében Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter a gazdaságpolitika látható eredményeiként értékelte a gazdasági növekedést, a foglalkoztatottság bővülését, valamint az adóbevételek növekedését is. A miniszter beszédében kiemelte a munkaerőpiacon történt fordulat fontosságát: a munkában állók száma 32 hónapja tartósan növekszik, a munkanélküliségi ráta pedig 5 százalék alá csökkent.  Varga Mihály szerint az új szemléletű gazdaságpolitika hatására a magyar gazdaság jelentősen elmozdult a 2008-as mélypontról, ma már 3 százalék körüli növekedésről beszélhetünk.  „Mindez lehetővé teszi azt, hogy a versenyképesség területén is előrébb lépjünk, növeljük a termelékenységet és a beruházások szintjét, valamint a kkv-k erősödését is segítsük” - tette hozzá a tárcavezető. Szerinte ezeket a terveket a megújított adórendszer és adófilozófia is segíti, így nagy hangsúlyt fektetnek továbbra is az élő munka terheinek csökkentésére és az adóelkerülés felszámolására. A lineáris adó- és járulékrendszer fókuszában a családok állnak, akik az egykulcsos szja bevezetését követően is kedvezményesen adózhatnak. Varga Mihály előadásában kiemelten foglalkozott a következő évekre szóló, a különböző érdekképviseltekkel kötött bérmegállapodásról. „Ennek köszönhetően a következő években egyszerre tudjuk csökkenteni az adó és járulékszintet, ugyanakkor pedig jelentősen növeljük a minimálbér és a garantált bérminimum összegét”- fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter, aki szerint mindez komoly érdemi lökést és ösztönzést adhat a magyar gazdaságnak.

Varga Mihály beszélt az adó és vámhatóság 2011-es szervezeti integrációjáról, amely szerinte egy nemzetközi tendencia. Ennek eredményeként értékelte az állami bevételek hatékonyabb beszedését, a csökkenő adminisztrációs költségeket, az adózói morál javulását és a nemzetközi együttműködés erősödését. Az adóelkerülés elleni küzdelemben jelentős előrelépést jelentett Varga Mihály szerint az online pénztárgépek, valamint az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszer bevezetése. A NAV-al kapcsolatos elvárásként fogalmazta meg a hatóság szolgáltató jellegének erősítését, amelyben partnerként kell tekinteni az adózókra. Az új szemléletben különválik a megbízható és a kockázatos adózó fogalma, így az ellenőrzések szigorúságának mértéke is. A tárcavezető szólt a jövő évi tervek kapcsán a teljesen online szja-rendszer bevezetéséről és a támogató szemléletű eljárásokról, amelyben elsődlegesen nem a büntetés, hanem a figyelemfelhívás lesz a hatóság célja.

A nemzetközi konferencián felszólalt a Vám Világszervezet (VVSz) főtitkára, Kunio Mikuriya, aki szintén hangsúlyozta az adó- és a vámügyi terület együttműködésének fontosságát a feketegazdaság és az adóelkerülés elleni küzdelemben. Szerinte a két területnek úgy kell együttműködnie, hogy tiszteletben tartsák egymás misszióját is. Kunio Mikuriya elmondta, hogy a vámügyi tevékenységek elősegítik a kereskedelem fejlesztését és biztosítják egy normális üzleti környezet kialakítását „A határok elválasztanak, a vámügy pedig összeköt” - fogalmazott a főtitkár, aki szerint a vámhatóság munkája nem mérhető csupán fiskális pénzügyi szempontból. Munkájuk során egyre nagyobb szerepet kapnak a modern infokommunikációs technológiák, így például jövőre a VSZSz egy önálló, adatelemzéssel foglalkozó csoportot is létrehoz majd.

„A vámügynek egyre nagyobb szerepe van a terrorizmus elleni harcban is”- mondta előadásában Dr. Stelbaczky Tibor nagykövet. Az EU mellett működő állandó magyar képviselet helyettes vezetője szerint a vámunió az egyik legnagyobb vívmánya az európai közösségnek, hiszen az szinte minden tevékenységének fontos eleme. A nagykövet szerint a gyorsan változó és modernizálódó világunkban egyre nagyobb szerepet kell kapnia a vámrendszerben az ellenőrzéseknek, és szükség lenne a szankciók bizonyos fokú harmonizációjára is a tagállamok között. A vám és az adóügyi rendszerek együttműködéséről elmondta: egyre több tagállamban van szoros kapcsolat a két terület között, amelynek alapja a közös informatikai rendszerek létrehozása lehet. A szakember a jövő nagy kihívásai közzé sorolta az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos szabályozásokat, valamint a brexit teremtette új helyzet kezelését is.

A nemzetközi együttműködést erősíti a 20 éve alapított Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA). Főtitkára, Miguel Silva Pinto előadásában elmondta: a tapasztalatok és a jó gyakorlatok megosztásán keresztül szeretnék előmozdítani az együttműködést az adóhatóságok között az európai régióban. Programjukban szerepel az adózói jogkövetés és az adóbeszedés fejlesztése, valamint az adózóknak nyújtott szolgáltatások erősítése. Elhangzott, hogy az IOTA konkrét szakmai segítséget is nyújt tagjainak adóigazgatási kérdésekben, de rendszeresen szerveznek nemzetközi konferenciákat is a tapasztalatok kicserélésére. Miguel Silva Pinto szerint az adóhatósági és a vámhatósági terület közös küldetése a gazdaság erősítése.

„Manapság, az információs technológia világában egyre nemzetközibbé válnak a csalások és a különböző pénzügyi visszaélések, amelyekkel szemben csak közösen lehet védekezni” – mondta előadásában Sun Xiangyang minisztertanácsos. Az EU mellett működő kínai képviselet vezetője szerint fontos lenne egy nemzetközi adó együttműködés létrehozása is. Hangsúlyozta, hogy Kína és Magyarország között egyre erősödik a kereskedelmi kapcsolat, így a hatóságok együttműködése is szorosabbá vált az elmúlt években.

A plenáris ülést követően a kétnapos nemzetközi konferencia több szekcióban folytatódott, amelyekben olyan témákról is tanácskoztak a résztvevők, mint például az uniós vámkódex, a jogkövető adózók támogatása és a virtuális fizetőeszközök.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


„Jó állam – modern katasztrófavédelem”

    • fokep
    •  dsc9853 2
    •  dsc9858 2
    •  dsc9866 2
    •  dsc9869 2
    •  dsc9874 2
    •  dsc9900 2
  • Előző
  • Következő

Katasztrófavédelem 2016 címmel tartott nemzetközi tudományos konferenciát november 16-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézete. Idén is a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részét képezte az esemény, amelyre négy kontinensről érkeztek a résztvevők.

Amint Dr. habil. Endrődi István, egyetemi docens, a Katasztrófavédelmi Intézet mb. igazgatója megnyitó beszédében kifejtette, a katasztrófavédelem legfőbb célja a megelőzés, amelynek része az oktatás. Ezen a vonalon továbbhaladva Jaczkovics Péter tű. ezredes, a BM OKF veszélyhelyzet-kezelési főosztály vezetője, Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, mb. főigazgató-helyettes képviseletében tartotta meg előadásait a katasztrófavédelem tevékenységeiről, a közeljövő feladatairól, valamint a HUNOR mentőszervezet operatív képességeiről.

Dr. Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő a mentő tűzvédelem elmúlt időszaki tevékenységeit és eredményeit ismertette a hallgatóság számára, akik között a katasztrófavédelem szervezetéből érkezett érdeklődőket valamint nappali és levelező rendszerben tanuló BSc, MSc és PhD- hallgatókat is találhattunk hazánkból és külföldről is.

A megelőzési, a jó állam vezérfonalán vitte tovább saját szakterületének átfogó ismertetését Dr. habil. Vass Gyula tű. ezredes, egyetemi docens, a BM OKF megelőzési és engedélyezési szolgálatvezetője, valamint Dr. Bognár Balázs tű. ezredes, kritikus infrastruktúra koordinációs főosztályvezető.

A konferencián Ausztráliából, a Dél-Afrikai Köztársaságból, Brazíliából, Romániából és Szlovákiából vettek részt jeles előadók. Az első idegen nyelvű előadást Lobo Ferreira Bruna Carolina brazil katasztrófa-pszichológus tartotta, aki a katasztrófahelyzeteket követő a lelki egészség biztosításáról beszélt.

Prof. Eng. Alexandru Ozunu a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem dékánjának képviseletében Dr. Török Zoltán egyetemi adjunktus tartotta meg angol nyelvű előadását a romániai katasztrófavédelmi rendszer működéséről, jogi alapjairól, a közelmúlt változásairól.

A magyarországi műveletirányítás hazai bevezetéséről, jelenlegi működéséről és a közeljövőben tervezett változásokról Dr. Hesz József tű. ezredes, egyetemi docens tájékoztatta részletesen a hallgatóságot.

Szlovákia katasztrófavédelmi technikai eszközrendszerét Dr. Andrea Majlingová ismertette a Zólyomi Műszaki Egyetemről külön kiemelve az árvizek elleni védekezéshez használható megoldásaikat, különös tekintettel a közelmúlt Európai Uniós forrásból történt eszközeikre.

Steve Jenkins, az ausztrál Veszélyhelyzeti Szolgálat Intézetének igazgatója valamint Peter Schar a szervezet titkára a távoli ország katasztrófavédelmi feladatairól, a rendelkezésre álló lehetőségeiről számolt be részletesen.

A Dél-afrikai Köztársaság katasztrófavédelmi kihívásairól, a magyarországitól eltérő lehetőségeiről és megoldásairól tudhattak meg a jelenlévők többet Prof. Dr. Andries Jordaantől, a Free State Egyetem Katasztrófavédelmi, Kiképző és Oktató Központjának igazgatójától.

A magyar nyelvű előadások sorát folytatva az e-learning lehetőségeiről és a tűzoltók oktatásába való integrálásáról tartott előadást Dicse Jenő, a SkillDict eLearning Solution-tól.

Dr. jur. Nováky Mónika tű. alezredes, egyetemi tanársegéd a katasztrófavédelmi szempontokat szem előtt tartva a migráció fogalmát, annak hazai hatásait és az ezzel kapcsolatosan jelentkező feladatokat ismertette.

Dr. Van Coppenhagen Jan Willem a Dél-afrikai Köztársaság elsődlegesen beavatkozó egészségügyi szolgálatától hasonlította össze országa katasztrófavédelmi szempontú adatait és körülményeit a magyarországi körülményekkel.

Dr. Schweickhardt Gotthilf tű. alezredes, egyetemi adjunktus a katasztrófavédelem jogi szabályozását fejtette ki európai szinten.

A katasztrófavédelmi beavatkozásainak hatékonyságát növelő innovatív megoldásokról készített előadásával járult hozzá a konferenciához Dr. Pántya Péter tű. alezredes, egyetemi adjunktus, a konferencia társ-levezető elnöke.

Az előadások szünetében a jelenlévők személyesen konzultálhattak az előadókkal a tárgyalt területeket érintően. A nemzetközi konferencián poszter szekció is bemutatásra került a levezető elnök, Dr. habil. Restás Ágoston ny. tű. alezredes, egyetemi docens levezető elnök részéről. 

Fotó: Dr. Pántya Péter

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on