Szűkítés


Kiválasztott Címke

konferencia

Minden Címke 708


Jelenleg 104 bejegyzés található konferencia cimkével

Az állami működés hatékonysága a cél

    • fokep
    •  dsc8033 2
    •  dsc8043 2
    •  dsc8064 2
    •  dsc8095 2
    •  dsc8104 2
  • Előző
  • Következő

„Gazdaságfejlesztés és közpénzügyek közpolitikai és területi aspektusai” címmel indult kutatási program uniós forrásból a közigazgatás-fejlesztési operatív programok fejlesztéspolitikával foglalkozó alprojektjének részeként. A nyitóeseményen Prof. Dr. Padányi József kiemelte a tudományos kutatás lehetőségének fontosságát, mely által értelmes, hasznosítható, a jó államot támogató, az állami működés hatékonyságát növelő eredmények születhetnek. Az NKE tudományos rektorhelyettese a KÖFOP 2.1.2-es projekt „acélos lábának” nevezte a Fejlesztéspolitikai kapacitások erősítése című alprojektet.

Dr. Pilz Tamás a kutatás kormányzati és társadalmi hasznosulásának lehetőségeiről tartott előadásában kitért az elmúlt évszázadban végbemenő Magyarországot érintő jelentős változásokra, a területi és az államformához kötődő átalakulásra, mely hatására számos társadalmi, gazdasági és politikai irányvonal került előtérbe. A Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője elmondta, hogy az 1989-es rendszerváltás lehetőséget adott arra, hogy társadalmi-gazdasági fejlődés induljon el, ám ez a 2010-es választásokig a kormányok számos intézkedése ellenére csupán csekély jelentőséggel bírt. Az előadó kiemelte, a kormány felismerte, hogy a nagyvárosokra vonatkozó fejlesztéspolitika mellett szükség van a vidék helyzetének javítására is az eredményes állam eléréséhez. Jelen konferencia kutatásának eredménye a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem által a kormányzat részére megküldve a nagyvárosi és a vidéki polgárok életének megsegítésére hasznosul majd.

Dr. habil. Nyikos Györgyi, az NKE egyetemi docense a programnak az egyetemen folyó közszolgálat-fejlesztési programba való beágyazódása kapcsán kiemelte annak a fontosságát, hogy a fejlesztési alprojektben részt vevő, a kutatási területhez értő szakemberek minél nagyobb számban álljanak rendelkezésre, hiszen az ország javát szolgálva a kormányzati állami feladatok végrehajtása mellett és az oktatásban is szükség van rájuk. Az alprojekt szakmai vezetője kiemelte, hogy a fő hangsúly a fejlesztéspolitikán és a fejlesztéspolitikai képzések kialakításán van, ennek fényében kormányzati továbbképzéseket, az egyetem nappali és levelezősnek hallgatói számára is szakmai információk hozzáférését szeretnék biztosítani. Nyikos Györgyi a fejlesztési források és azok hasznosulása kapcsán kitért a főbb kutatási kérdésekre: milyen források vannak, azok milyen módon elérhetőek, hogyan juthatnak hozzá és hogyan hasznosulnak.

Prof. Dr. Rechnitzer János, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára elmondta, hogy ez nem csak két egyetem és nemcsak Budapest és Győr együttműködése, hanem ebbe bekapcsolódik Debrecen, Szeged és Miskolc egyeteme is, valamint akadémiai kutatóintézetek is országszerte. Az MTA Regionális Kutatások Központ Nyugat-magyarországi Tudományos Intézetének tudományos tanácsadója elmondta, hogy kutatásuk célja minden érintett városra elemzőtanulmány készítése, ami a kormányzásban és a gazdasági megújulásban is szerepet fog játszani.

Dr. Józsa Viktória „Ipar, tudás, kultúra - az Acélvárostól napjainkig” címmel tartott Miskolc városáról előadást. Kiemelte, hogy Miskolc tekintetében a gazdaság és a kultúra fejlődése mindig együtt járt: már a 18. században magas kultúrájú kereskedő városként volt jelen, fő gazdasági profilja a szőlőtermesztésből adódó bortermelés volt, mely által Észak-Magyarország meghatározó gazdasági pontjává, a 20. században pedig a szocialista nehézipar fellegvárává vált. Józsa Viktória ismertette Miskolc kultúrájára, építészetére, közlekedésére, iparára és tudományaira vonatkozó jelentősebb részleteket.

Dr. Fekete Dávid a gazdasági kormányzás szempontjából Győr fejlődési pályájáról tartott előadást. Győr megyei jogú város alpolgármestere kiemelte, hogy Győr modellváltó nagyváros. Fekete Dávid a fejlődés kulcsát a városban jelen lévő gazdasági erőben látja, amely az önkormányzat és a központi kormányzat, a kis-, közép- és nagyvállalkozók és az egyetem közötti együttműködésben nyilvánul meg.

Vida György „A tudásalapú fejlődés lehetőségei Szeged példáján” című előadásában a történelmi áttekintésben olyan összefüggéseket emelt ki, mint hogy a szegedi árvíz hatására újratervezték a település térszerkezetét, amely lehetőséget adott a jövőbeli társadalmi folyamatok kialakulásának. A Szegedi Tudományegyetem tanársegédje Szeged és a vonzáskörzete versenyképességét elemezte, fejlesztési kihívásainál kihangsúlyozta a földrajz szerepét, az egyetemi múltból és a kulturális tőkéből fakadó munkaerő felkészültségét lehetőségként, míg a munkatermelékenységet és a környezeti minőséget negatív szempontként említette. A kutatás terén kitért a lézerközpont fejlesztésére irányuló Európai Uniós projektre is, mely Bukarestben, Prágában és Szegeden valósul meg a kutatás alapjául szolgálva.

Prof. Dr. Szirmai Viktória „A magyar nagyvárostérségi társadalmi szerkezet: gazdaságfejlesztési potenciál vagy gazdaságfejlődési akadály” című előadásában kiemelte, hogy a kutatás szükségszerű, mert a városi térségek a legjelentősebb térbeli formák, a városok a globális versenyben kialakult gazdasági tér alapegységei, a mai globális térbeli társadalmi szerkezet egyre egyenlőtlenebb, a hazai területi társadalmi elhelyezkedés hasonló trendek szerint alakul és a polarizált társadalmi szerkezet gazdasági hatásai ellentmondásosak. A MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatóprofesszora elmondta, hogy a készkutatás gazdasági következményeinek vizsgálata során megvizsgálják a főváros és nyolc nagyváros, a nagyvárosok és a környékeik közti differenciát és a belső városrészek között meglévő társadalmi differenciálódásokat, kiemelve a térbeli, társadalmi, demográfiai és a strukturális egyenlőtlenségekkel kapcsolatos fő trendeket.

Dr. Lados Mihály a MTA KRTK RKI tudományos főmunkatársa a „Helyi adózás és helyi gazdaságfejlesztés” című előadásával zárta a konferenciát. A Széchenyi István Egyetem egyetemi docense előadásában kitért a költségvetési folyamatokban szerepet játszó helyi adók, a helyi adózás rendszerének, a gazdaságfejlesztési lehetőségek és a kutatási célok elemzésére.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektének 5. számú „A fejlesztéspolitikai kapacitások erősítése” elnevezésű alprojektjéből valósult meg.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: KÖFOP, konferencia, 2017

Balkán: kihívások, kérdések, válaszok

    • fokep
    •  dsc7958 2
    •  dsc7975 2
    •  dsc7983 2
  • Előző
  • Következő

„A balkáni kérdés megoldását nem az hozza el, hogy a nyugati modelleket és értékeket kényszerítjük rá a keletre, hanem egy új szintézis kelet és nyugat között a 21. század Európájában” – idézte Dr. Ördögh Tibor, az Európanizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoport vezetője a balkáni geopolitikusok által vallott gondolatot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezvényén. „A Balkán államainak politikai kihívásai” című konferencia alkalmával a kutatócsoport és a meghívott előadók az „Európa puskaporos hordójának” nevezett térség államainak demokratikus viszonyrendszerét, politikai kihívásait, valamint Európai Uniós integrációs kérdését járták körbe.

Dr. Koller Boglárka, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja megnyitóbeszédében bemutatta a kar működését, valamint az Európanizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoport munkásságát. Kiemelte, hogy erejük a multidiszciplinaritásban rejlik, mivel a kutatásban egyaránt részt vesznek jogászok, történészek, politológusok, valamint biztonságpolitikai szakértők és államtudományi szakemberek. Jelenlegi kutatásuk, amelyre a konferencia is épült, a nyugat-balkáni államokat vizsgálja az EU-s integráció szemszögéből. Koller Boglárka kifejtette, hogy a kutatócsoport küldetése hiánypótló a magyar és a nemzetközi tudományos életben, hiszen egységes politikatudományi struktúrában tárja fel az adott államok működését: „Kulcsfontosságú, hogy mit gondolunk a politikáról ebben a térségben. Minden más szakpolitikai előrehaladás ennek függvényében értékelhető.” A kutatás alkalmával vizsgálják, hogy milyen állapotban van a térségben a demokrácia, mi mondható el a jogállamiságról, hogyan működnek a demokratikus intézmények, valamint az emberi jogok biztosítása és védelme.

Ördögh Tibor köszöntőjében ismertette a kutatás aktuális szakaszait. Elsőként európanizációs szempontból vizsgálták meg a nyugat-balkáni országokat, hogy az uniós integráció milyen hatással van az államokra, majd a második szakaszban a demokráciák és a politikai rendszerek változásait veszik górcső alá. „Érezhető a nemzetközi és európai politikában, hogy felértékelődik a Balkán” – mondta. Kiemelte, hogy a jelenlegi konferencia célja az, hogy egy mérleget adjon az elmúlt közel 40 év történéseiről: a térségben lezajlott két háború, az első és a második délszláv válság, továbbá a 90-es években számos autoriter vezető jelent meg a politikában, emellett volt, ahol merényletek és erőszakos etnikai tisztogatások zajlottak le. A 2000-es években sikerült a balkáni államoknak egy nyugati szempontú, példaértékű demokratikus átalakuláson végigmenni, azonban a 2008-as gazdasági recessziót politikai és kormányzati válságok követték. A negatívumok mellett számos pozitív példa is megtalálható a térségben, mint az egyes országok EU-s, NATO, valamint OECD csatlakozása. Ördögh Tibor rávilágított, hogy míg az uniós tagállamokat stabil demokráciakép jellemzi, addig a várakozó országoknál sokkal ingoványosabb a demokrácia állapota. Így a balkáni országok sajátos demokráciamodellt alakítanak ki napjainkban. A konferencia kérdése, hogy milyenek ezek a modellek.

Klein András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője Magyarország és a Balkán kapcsolatáról tartott előadást. Kiemelte, hogy a konferencia kérdésben nem a magyar diplomácia kétoldalú kapcsolatait érdemes vizsgálni, hanem a balkáni politikai változásokra érdemes koncentrálni, hogy milyen keretekre és struktúrákra milyen válaszokat adhat a magyar diplomácia. „Az egész balkáni régió fontos számunkra!” – hívta fel a figyelmet, mivel földrajzi elhelyezkedésünk okán diplomáciailag, gazdaságilag és biztonságpolitikailag is hatnak ránk ezek az országok. Klein András továbbá bemutatta az országok sajátságos viszonyrendszerét, klasszikus és kevésbé ismert feszültségeit, valamint gócpontjait. Ilyen például Szerbia és Koszovó kapcsolata, Bosznia-Hercegovina speciális államisági kérdése, az albán kisebbségek helyzete, a muzulmán radikalizmus erősödése, valamint Macedónia viszonya a környező országokkal. „Ezekből komoly konfliktushelyzetek alakulhatnak ki” – mondta. A Nyugat-Balkán Főosztály vezetője rávilágított, hogy a magyar diplomácia nem kívánja megoldani a balkáni népek történelmi vitáit, ezt inkább ráhagyják a tudósokra, történészekre és nyelvészekre. Végül Klein András rámutatott a Balkán nagyhatalmi kihívásaira, hiszen az orosz, a török és az amerikai befolyás egyaránt fellelhető a régióban. Kérdés: „Van-e európai érdek a Balkánon?” A hiteles EU-s bővítés stratégiája a mai napig kiforratlan a térséggel kapcsolatban.

Az előadásokat a balkáni országok részletes vizsgálata követte. Politikatudományi mikroszkóp alá került Görögország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Montenegró, Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Albánia, Bulgária, valamint Románia. A szekcióbeszélgetések során a kutatócsoport mellett felszólaltak a Külügyi és Külgazdasági Intézet, valamint az NKE hazai partneregyetemeinek szakemberei is.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: balkán, konferencia, 2017

A migrációs felsőoktatás fél évtizedét értékelték az RTK-n

    • fokep
    •  dsc7551 2
    •  dsc7562 2
    •  dsc7571 2
    •  dsc7589 2
    •  dsc7595 2
    •  dsc7616 2
    •  dsc7628 2
  • Előző
  • Következő

Migrációs felsőoktatás a rendészettudomány és a közszolgálat szolgálatában címmel rendezett konferenciát a Rendészettudományi Kar (RTK) Bevándorlási és Állampolgársági Tanszéke. Az előadók szóltak a többi között a tanszék tudományos tevékenységéről, a hallgatók tehetséggondozásának eddigi eredményeiről, végül pedig volt hallgatók, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal jelenlegi munkatársai folytattak eszmecserét az RTK-n végzettek karrierlehetőségeiről.

Dr. Végh Zsuzsanna ny. r. dandártábornok, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója levélben köszöntötte a konferencia résztvevőit. A dr. habil. Hautzinger Zoltán tanszékvezető által ismertetett üzenet szerint a hivatal régi álma teljesült a tanszék 2012-ben történt megalakulásával, ami új, előzmények nélküli kísérletnek számított, hiszen Európa egyetlen felsőoktatási intézményében sem működik migrációs képzés. A főigazgató levelében azt írta, hogy a hivatal és a tanszék együttműködése kiváló, és az elmúlt öt év igazolta a tanszék létjogosultságát. Dr. Végh Zsuzsanna végül megköszönte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és az RTK vezetésének támogatását, valamint az oktatók színvonalas munkáját.

Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy, az NKE RTK dékánja köszönetet mondott a tanszék által az elmúlt fél évtizedben elért eredményekért dr. habil. Hautzinger Zoltán tanszékvezetőnek, a tanszék oktatóinak és hallgatóinak. Mint fogalmazott, látva napjaink migrációs helyzetét, a bevándorlási hivatal vezetését stratégiai éleslátás ihlette annak idején, amikor támogatták a Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék létrehozását. A migrációval kapcsolatos biztonsági, igazgatási és egyéb szakmai kérdésekre, kihívásokra a tanszék oktatóinak, majd a végzett hallgatóknak választ kell találniuk – fogalmazott az RTK dékánja. Dr. habil. Boda József elismerő oklevelet adott át dr. Lőrincz Arankának, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal menekültügyi igazgatójának, aki a tanszék korábbi oktatójaként annak egyik alapító tagja volt.

Az NKE Fenntartói Testülete nevében dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy megköszönte mindazok tevékenységét, akik a tanszék alapításában közreműködtek. Mint fogalmazott, magyar állampolgárként is köszöni a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnak azt a megfeszített munkát, amit a folyamatosan változó jogszabályi környezetben az elmúlt években végzett; számos hivatásos állományú egységnek becsületére vált volna ez a munka. Komoly fejlődési potenciál van a migrációkutatásban, hiszen a migráció még nem kellő mélységben kutatott téma, mondta a vezérőrnagy, hangsúlyozva, hogy ennek bizonyítéka a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) Migrációs Tagozatához érkezett 21 pályamű is. Dr. Janza Frigyes végül arra intette a migrációs szakirány hallgatóit, hogy a jogszabályok következetes alkalmazásán túl az emberség is mindig legyen ott a tevékenységükben, ezt soha ne engedjék kiirtani a munkájukból, mert emberek sorsáról döntenek.

Dr. Kiss Attila, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal általános főigazgató-helyettese felidézte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal létrehozásának és működése első éveinek nehézségeit, majd az oktatásról szólva elmondta: a tanszék létrehozásáig vezető út első lépése a belső képzés megszervezése volt a Rendőrtiszti Főiskola (RTF) bevonásával. A tanszék oktatói gyakorló szakemberek, hiszen korábban a hivatalnál vagy a rendőrségnél dolgoztak – fogalmazott a főigazgató helyettes. Hangsúlyozta: jó a kapcsolat a tanszékkel: a hivatal folyamatosan tájékoztatást ad az aktuális folyamatokról, ugyanakkor munkatársaikat tudományos munkára ösztönzik, amihez a tanszék nyújt segítséget. Dr. Kiss Attila elismerően szólt az RTK migrációs szakirányán végzett fiatal szakemberekről, mint mondta, megfelelő válaszokat adnak a napi gyakorlatban felmerülő kérdésekre.

A migrációs felsőoktatásról adott általános áttekintését dr. habil. Hautzinger Zoltán egyetemi docens, tanszékvezető azzal a megállapítással kezdte, hogy mivel a hivatal a Belügyminisztérium alárendeltségében működik és szoros a kapcsolata a rendvédelmi szervekkel, az RTK-n van a legalkalmasabb helyen a tanszék. Mint mondta, a migráció megjelenése hazánk többi felsőoktatási intézményében más tudományágak (földrajztudomány, történettudomány, közgazdaságtudomány, orvostudomány stb.) részeként jelenik csak meg; az RTK migrációs szakirányán kívül ilyen mélységben sehol sem foglalkoznak a kérdéskörrel. Ugyanakkor a felsorolt tudományágak ismeretei is jól használhatók az oktatásban. A tanszékvezető kiemelte például, hogy talán a legismertebb migrációkutatók azok az orvosok, akik a migráció és a járványok terjedésének kérdéskörével foglalkoznak; a tanszék is szervezett már olyan szakmai napot, ahol a migrációs egészségügy volt a téma. Hautzinger Zoltán a tanszék tudományos tevékenységét jellemezve elmondta, hogy eddig is évről évre vizsgálták a migráció különféle aspektusait, november 8-án pedig a migráció társadalmi hatásairól rendeznek nemzetközi konferenciát, a visegrádi országokból érkező előadók részvételével.  A kiterjedt tudományos kutatómunka fő kerete jelenleg a migráció dinamikáját és társadalmi hatásait vizsgáló kutatócsoport – fejezte be előadását a tanszékvezető.

A migrációs szakirány hallgatóinak elégedettségét mérő kérdőívek adatait elemezve dr. Szuhai Ilona tanársegéd elmondta: mind a hallgatók általános elégedettsége, mind pedig az egyes szegmensek (az oktatási módszerek, az oktatók felkészültsége stb.) tekintetében kapott értékelések évről-évre jobbak; a tavaly végzett évfolyam azonban valamivel kritikusabb volt a tanszék munkájának értékelésekor, mint társaik. Vajkai Edina tanársegéd a tehetséggondozásról és hallgatói tudományos tevékenységről szóló előadásában adatokkal illusztrálva arról beszélt, hogy a migrációs szakirány hallgatói minden évben kiemelkedően szerepelnek az intézményi tudományos diákköri konferencián, s közülük is kiemelkedik a hallgatói tudományos tevékenységéért Pro Scientia Aranyéremben részesült, idén végzett hallgató, Koller Marco. Vajkai Edina a hallgatók tudományos aktivitását tovább részletezve említést tett a Szent György Szakkollégiumban és a Nemzetbiztonsági Szakkollégiumban történő hallgatói részvételről, A tudomány kapujában című poszterversenyen, A haza szolgálatában című konferencián és a Rendészeti Ágazat Doktoranduszainak Országos Fórumán való mind élénkebb hallgatói részvételről. Az MRTT Migrációs Tagozatának munkájáról Klenner Zoltán tanársegéd szólt. Elmondta, hogy a migráció kérdésköre már a tagozat 2009 márciusában történt megalakulásakor is tudományos érdeklődésre tartott számot, de ekkor még kifejezetten szakkérdés volt; azóta  a közbeszédben is nagyobb hangsúlyt kap a téma. Klenner Zoltán a tagozat által szervezett tudományos események közül kiemelte a migrációkezelés aktuális hazai kérdéseiről szóló, évenként hagyományosan Győrben, a Határrendészeti Tagozattal karöltve megrendezett konferenciát, valamint a szintén rendszeres, a migrációkezelés európai uniós, illetve regionális szintű kezelésének kérdéseit megvitató nemzetközi konferenciát, amelynek népszerű témája például az idegen kultúrkörből érkező személyek integrációja. A tanársegéd végül elmondta, hogy a tudományos publikáció egyik fóruma a Migráció és Társadalom című elektronikus folyóirat, vagy a tagozat tudományos pályázata, amire 2015-ben nyolc, 2016-ban már tíz, az idén pedig 21 pályamű érkezett.

A konferenciát a Kováts Bence tanszéki demonstrátor által moderált konzultáció zárta, amelyben a migrációs szakirány volt hallgatói, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal jelenlegi munkatársai vettek részt, név szerint:  Tárkány Szilvia, a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Idegenrendészeti Osztályának osztályvezető-helyettese, Jámbor Orsolya, a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Menekültügyi Osztályának munkatársa, Ludányi Ágnes, az Idegenrendészeti Igazgatóság Tartózkodási és Letelepedési  Osztályának munkatársa, Molnár Laura, az Idegenrendészeti Igazgatóság Kényszerintézkedési és Kiutaztatási Osztályának munkatársa, valamint Koller Marco, a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Engedélyügyi Osztály I. munkatársa. A beszélgetés során szóba került, hogy az Erasmus mobilitási programban való részvételt követően könnyebb a külföldiekkel való kapcsolatfelvétel és kommunikáció, ami a hivatali munkában felbecsülhetetlen segítség. Volt olyan szakember, aki elmondta, hogy egy szakmai probléma megoldásához korábbi TDK-dolgozata megállapításai vezették. Az RTK migrációs szakirányán folyó képzéssel kapcsolatban valamennyi volt hallgató úgy vélekedett, hogy előnyt jelent például a jogász végzettségű munkatársakkal szemben, hogy itt komplexebb, a szakterülethez igazodó tudásanyagot kaptak, de előnyként említették azt is, hogy a társszervekkel való együttműködés kezdettől fogva könnyű volt számukra, hiszen hasonló közegben szocializálódtak az RTK-n.  Végül minden volt hallgató megemlítette, hogy továbbtanul, néhányan közülük éppen az NKE valamelyik mesterképzését választották.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: konferencia, 2017

Konferencia az afrikai konfliktusokról

    • fokep
    •  dsc5294 2
    •  dsc5301 2
    •  dsc5304 2
    •  dsc5334 2
  • Előző
  • Következő

„A 21. század eleji afrikai konfliktusok dinamikája. – két lépés előre, egy lépés hátra?” címmel kezdődött konferencia október 5-én az NKE-n. A polgárháborúk, a népirtások és az állami kudarcok évtizedei után Afrikában jelentős fejlődés ment végbe a 21. század elején. Az erőszakos konfliktusok száma csökkent, és azok a régiók, melyek véres összecsapások színterei voltak, a kontinens legstabilabb részeivé váltak. Mindazonáltal Afrika még távol áll attól, hogy konfliktusmentes övezet legyen. A túlnépesedés, az éghajlatváltozás, a radikális ideológiák, az etnikai és vallási feszültségek, a rossz kormányzás és a gyenge államok politikai és erőszakos összecsapásokat váltanak ki a kontinensen. Még mindig több millió ember él olyan területeken, ahol a fegyveres erőszak, az éhezés, a felkelés és a terrorizmus szinte mindennapos dolog. A konferencia célja, hogy megvizsgálja a konfliktusok különböző tendenciáit a kontinensen, és ezekre próbáljon megoldást találni. A konferenciát a Dr. Marsai Viktor által vezetett "Afrika a globalizált világban" Ludovika Kutatócsoport szervezi, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatja a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15- 2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” kiemelt projekt keretében. A konferencia külföldi partnere a római Globális Tanulmányok Intézete.

A konferenciát Dr. habil. Koller Boglárka, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja nyitotta meg, aki röviden bemutatta a kart, és hangsúlyozta, hogy annak ellenére, hogy az egyetem egyik legfiatalabb kara, rengeteg kutatóval büszkélkedhet, ami nagyban hozzájárul a globális világ kihívásainak vizsgálatához.

Dr. Marsai Viktor szerint az Afrikában az elmúlt évek jelentős változásaira fókuszáló konferencia nem csak előadásokból áll, de fontos része a kötetlen beszélgetés és a másik megismerése.

A konferencián húsz előadást hallhatnak az érdeklődők, többek között az afrikai kontinens történelméről, a szomáliai konfliktusról, az etióp kormányellenes tüntetésekről, a Kelet-Afrikai klímaváltozás és az erőszakos konfliktusok összefüggéseiről, a szudáni konfliktusról, a migrációs trendekről, a nők szerepéről a ruandai népirtás utáni megbékélés kapcsán és a líbiai polgárháborúról.


Szöveg: Szigeti Julianna

Fotó:Szilágyi Dénes


Fókuszban a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet

    • fokep
    •  dsc4767 2
    •  dsc4782 2
    •  dsc4798 2
    •  dsc4815 2
    •  dsc4836 2
  • Előző
  • Következő

Viszonylag új, ám dinamikusan fejlődő diszciplínáról esett szó a Rendészettudományi Kar (RTK) Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszéke által rendezett konferencián október 3-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a konferencia levezető elnöke köszöntőjében felidézte, hogy annak idején nagy feladat volt a magánbiztonság és önkormányzati rendészet beemelése az RTK portfóliójába. Erre a lépésre az a felismerés vezetett, hogy a biztonság társadalmi termék, azt nem csak a rendőrség állítja elő, bár meghatározó szerepe van ebben. A vezérőrnagy elmondta: a konferencia témájául szolgáló szakterület kutatási terepe az állami őrszolgálatok, az önkormányzati rendészet, a magánbiztonsági szféra és a polgárőrség tevékenysége. Hangsúlyozta, hogy e téren a következő évtizedek jelentős fejlődést hoznak, mert az állam nem tudja teljesen garantálni a biztonságot; ma már magánszemélyek képesek hadviselést folytatni, különböző modern technikai eszközök segítségével akár otthon ülve csapást tudunk mérni személyekre, objektumokra. A vezérőrnagy a Fenntartói Testület tagjaként ígéretet tett arra, hogy az egyetemen mindig támogatást élvez majd e szakterület.

Dr. habil. Hautzinger Zoltán, az RTK oktatási dékánhelyettese utalt arra, hogy a konferenciát szervező tanszék mindössze három esztendeje alakult, de maga a szakirány már egy évtizedes múltra tekint vissza. Mindezek ellenére a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet oktatását, kutatását nem csupán az egyetem falain belül, de a civil biztonsági szakma berkeiben is elfogadják és nagyra értékelik. Amint a dékánhelyettes fogalmazott, ebben jelentős szerepe van dr. Christián László PhD r. ezredesnek, a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék vezetőjének.

A magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti kutatócsoport vezetője, dr. Christián László elsőként köszönetet mondott a szakirány tíz évvel ezelőtti létrehozásának támogatásáért dr. Janza Frigyesnek, illetve a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola akkori vezetésének. Megköszönte továbbá a Fenntartói Testület támogatását a kutatócsoport létrehozásához, valamint a szakmai partnerek által nyújtott folyamatos segítséget a tanszék működéséhez, elsősorban a szaktanterem kialakításához. A tanszékvezető elmondta, hogy húsz érvényes együttműködési megállapodással rendelkezik a tanszék, és további három előkészítés alatt van. Az utóbbi években megújították negyven tantárgy programját, öt új tankönyv született, és komoly tudományos diákköri eredményekkel büszkélkedhetnek a szakirány hallgatói. A tanszékvezető a tervekről is említést tett: ezek között szerepel például a mentorprogram, illetve a mesterképzés elindítása. A kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, hogy a rendészet küldetése csak összefogással – a rendőrség, egyéb rendvédelmi szervek, az önkormányzati rendészet, a magánbiztonsági cégek és a civil bűnmegelőzés együttműködésével – teljesíthető: Janza Frigyes kifejezésével élve ezt nevezzük komplementer rendészetnek. A kutatócsoport célja a többi között: a figyelem ráirányítása erre a tényre; a rendészettel való kapcsolódás elemzése; problématérkép felvázolása és természetesen megoldások keresése. A tanszékvezető végül bemutatta a kutatócsoport tagjait, köztük két külföldi munkatársukat.

Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti kérdésekkel ugyancsak foglalkozó Vidékbiztonság Kutatóműhely helyettes vezetője a vidékbiztonság aktuális kérdéseiről tartott előadást. Mint mondta, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karával közösen létrehozott kiemelt kutatóműhely munkájában egyetemünkön az RTK, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, valamint a Katasztrófavédelmi Intézet vesz részt. A kutatóműhely célul tűzte ki a vidékbiztonság komplexitásának feltárását, az összetevők törvényszerűségeinek rendszerszemléletű meghatározását, valamint a vidékbiztonsági tudatosság kialakításához szükséges tudástár és oktatási módszerek kidolgozását.

A magánbiztonság átvilágításának módszertanáról szólva dr. Szabó Csaba PhD r. őrnagy, tanársegéd kiemelte a nemzetközi tendenciák és a nemzetközi jó gyakorlatok feltárásának fontosságát. A tanársegéd a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet vonatkozásában különösen lényegesnek ítélte a hiánypótló kutatások folytatását és azt, hogy eredményként a jogalkotó számára megfogalmazott ajánlások is szülessenek.

A magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti kutatócsoport szlovén tagja, dr. Andrej Sotlar a plurális rendészet (plural policing) nemzetközi szakirodalmának áttekintésével kezdte előadását, kiemelve, hogy ma már nem létezik egyszereplős rendészet. A Maribori Egyetem Biztonságtudományi Karának dékánja a szlovén modellről szólva elmondta, hogy a plurális rendészet résztvevői között megtaláljuk a rendőrségtől kezdve a magánnyomozókig valamennyi olyan szereplőt, akinek fő profilja a biztonság fenntartása, és e szervezetek, személyek között valós, mindennapos együttműködés tapasztalható. Fontos ez azért is, mert ezek a szervezetek egymástól is tanulhatnak ily módon. Mint Andrej Sotlar fogalmazott: az egyetemek rendkívül alkalmasak arra, hogy a különböző szervezetekből érkező rendészeti szakemberek semleges platformon folytassanak szakmai eszmecserét.

Az önkormányzati rendészeti kutatások részeredményeiről számolt be dr. Bacsárdi József. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának PhD-hallgatója elmondta: az önkormányzati rendészet újrafelfedezésének vagyunk ma tanúi: a városi rendőrségek 1919-es, majd az önkormányzatok 1949-es felszámolása után már a nyolcvanas években, de a rendszerváltozás után még inkább igény mutatkozott a települési rendészet felélesztésére. A kutatás ezt a folyamatot kívánja segíteni, elsősorban a meglévő anomáliák feltárásával.  


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Vallási szélsőségek okai és gyökerei

    • fokep
    •  dsc1620 2
    •  dsc1627 2
    •  dsc1631 2
    •  dsc1642 2
  • Előző
  • Következő

2017 szeptemberében megkezdte munkáját a Szélsőségek, vallási szélsőségek Ludovika Kutatócsoport a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés uniós projekt keretében létrehozott szakmai csoportnak a célja, hogy feltérképezze az állam és a különböző vallási közösségek kapcsolatát, ezen belül különös figyelmet szentelve a szélsőségeknek és extrémizmusnak. A kutatócsoport első rendezvényén a közel-keleti vallások európai kutatásainak jelentőségéről tartott előadást Dr. Maróth Miklós akadémikus, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézet igazgatója. Az előadást fórumbeszélgetés követte, ahol a teológiai, filológiai és államtudományi kutatók, szakemberek cserélhettek véleményt.

Dr. Ujházi Lóránd, az NKE Hadtudományi Doktori Iskola tudományos főmunkatársa, a rendezvény levezető elnöke kifejtette, egy jó államnak fontos kialakítania egy hosszútávú párbeszédet, konszenzust a területén élő vallási közösségekkel. „Ezen a területen kettősség jelenik meg: az államnak van egyfajta kötelezettsége arra, hogy biztosítsa és keretek közt tartsa a vallás és lelkiismeret szabadság elvét. Ettől demokratikus. Emellett viszont fontos, hogy felmérje, vannak-e olyan vallási közösségek, szélsőségek a területén, amelyek nem férnek bele ebbe a keretbe.”

„A biztonság szavatolása az állam alapvető kötelessége. Egyetemünk hallgatói és oktatói arra tesznek fogadalmat, hogy a haza szolgálatában ezt támogassák. Ha a biztonságot támogatjuk, az erős államot támogatjuk” – mondta Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese, majd felhívta a figyelmet, hogy az erős államot nem szabad összetéveszteni a „mindenbe beleszóló” állammal. „Mi a biztonsági szempontból erős államot támogatjuk.” Véleménye szerint az erős állam építéséhez és az államtudományok fejlesztéséhez elengedhetetlenek hasonló szakcsoportok, amelyek a szélsőségek, vallási szélsőségek, valamint az extrémizmus területét kutatják.

Maróth Miklós közel-keleti vallások európai hatásaival kapcsolatban a judeaizmus, a kereszténység és főként az iszlám vonatkozását mutatta be. Ezek két fő részre oszthatók: vallás és kultúra. Felhívta a figyelmet, hogy a szélsőségek inkább a kultúra területén jelennek meg. „A kultúrának van egy feladata: mindannyian a világot az általunk elsajátított kultúra szemüvegén keresztül látjuk. Ennek segítségével értelmezzük és tagozódunk be a világunkba” – mondta. Így a vallás egy olyan alap, amely hatással van a kultúránkra és ezzel a világnézetünkre: „Kultúra nélkül nem lehetünk boldogok.” Kifejtette, hogy a mi kultúránk interpretálta a kereszténységet, a keresztény kultúrában felnőtt emberek többségében egységes szemmel nézik a világot.

Az iszlámból fakadó kultúra Mohamed törzsi kinyilatkozásain alapszik, tehát egy 7. századi arab törzsi kultúrában szocializálódott próféta mondásai és cselekedetei hatnak napjainkban is. Maróth Miklós rávilágított, ez a modern muszlim világ egyik legfőbb kérdése, hogy az így kialakult politikai és egyházi csoport hogy alkalmazható egy olyan modern társadalomban, ahol egyre kevesebb törzsi alapú közösség él. Felhívta a figyelmet, hogy az iszlám kultúra egy rendkívül összetartó közösség: egy muszlim és egy keresztény közti konfliktusban lehet, hogy egy mohamedánnak markáns véleménye van, azonban soha nem fogja egy muszlim tettét elítélni hasonló vitában. Az iszlám fundamentalizmusa a vallás alapvető tiszteletéhez ragaszkodik, pontosan követik a próféta előírásait. Szélsőséges irányzatok, mint például amit az ISIS is képvisel, ütköznek az iszlám tanításaival. Az akadémikus kifejtette: a muszlim kultúra számára fontos, hogy az első világháború utáni nemzetállami öntudatra ébredés mellett minden muszlim egy nagy „umma” közösség tagja. A mai arab reformmozgalmak így kezdenek eltérni a nyugati államfelfogásoktól és visszatérnek a kalifátusokhoz hasonló rendszerhez. Így a térség a 21. században hatalmas államfejlődési kihívás előtt áll: „Nem dőlt el, hogy vallási alapon alakulnak a modern társadalmak, vagy sem.”


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Kétéves a Hszt. – konferencia az új szolgálati törvény tapasztalatairól

    • fokep
    •  dsc0795 2
    •  dsc0802 2
    •  dsc0811 2
    •  dsc0813 2
    •  dsc0816 2
    •  dsc0828 2
    •  dsc0850 2
    •  dsc0855 2
    •  dsc0865 2
  • Előző
  • Következő

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (Hszt.) megalkotásának folyamatáról és a törvény hatályba lépése óta eltelt két esztendő gyakorlati tapasztalatairól tanácskoztak a téma szakértői a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szeptember 26-án. A nagy érdeklődéssel kísért egésznapos konferencia résztvevői valamennyi érintett szervezet szempontjából értékelték az elmúlt két évet.

A konferenciát dr. Nagy Judit r. ezredes, nemzetközi rektorhelyettes nyitotta meg, a konferenciát szervező Rendészeti Jogi és Igazgatási Tanszék vezetőjeként. Mint mondta, már tavaly felvetődött az új Hszt. megvitatásának gondolata, és erre minden érintett szervezet részéről igény mutatkozott. A résztvevőket köszöntve dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy felidézte: voltak olyan vélemények, hogy ennek a konferenciának még nincs itt az ideje, hiszen nem áll rendelkezésünkre elegendő gyakorlati tapasztalat. Ennek ellenére a mai rendezvény iránt igen nagy az érdeklődés – mondta a Rendészettudományi Kar (RTK) dékánja. Végül reményét fejezte ki, hogy a vita során a hallgatóság véleménye, nézetei is tükröződnek majd.

Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, az NKE Fenntartói Testületének tagja felvázolta a hatályos szolgálati törvény megszületésének történetét. Mint fogalmazott: alapos, mély, történetiségen alapuló rendészetelméleti háttere volt az új Hszt. létrehozásának. Mind a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program megalkotásakor, mind az NKE felállításakor világossá vált, hogy a rendészeti szakmáknak más sajátosságai vannak, mint amelyek a közigazgatásban dolgozók vagy a katonák tekintetében fennállnak. Ez a felismerés alapul szolgált a Hszt. kodifikációs munkálatai során is. További nehézséget okozott, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tiszti állományába négyféle módon lehet bekerülni; ez a körülmény megnehezítette az egységes szabályozás elkészítését. A vezérőrnagy végül a jogszabály-előkészítő munka sokrétűségét érzékeltetve elmondta: a törvény megalkotása számos társadalmi tényező, így például demográfiai tendenciák tanulmányozását is megkövetelte.

Dr. Bognár László ny. r. dandártábornok, az NKE Fenntartói Testület Hivatalának szakértője „A Kormányzati Személyügyi Stratégia rendvédelmi ágazatra vonatkozó elvárásainak és céljainak teljesülése az új Hszt. és végrehajtási rendeletei tükrében” című előadásának bevezetőjében kiemelte, hogy a stratégia egyik alapelve a közszolgálatban dolgozók számára az egyes területek közötti átjárhatóság biztosítása volt. A dandártábornok bemutatta a stratégiaalkotás folyamatát, majd részletesen ismertette a fő stratégiai célokat: a teljes életútra kiterjedő kiszámítható és vonzó életpályát; a fegyveres szervek számára kellő mennyiségű és felkészültségű hivatásos utánpótlás biztosítását; a hivatásos életpálya módosításának, lezárásának, illetve az átjárhatóságnak a szabályozását.

A Belügyminisztérium Közszolgálat-fejlesztési és Stratégiai Főosztályának vezetője a kodifikációs kihívásokról, illetve az új rendészeti életpályamodell eddigi tapasztalatairól tartott előadást. Kovácsné dr. Szekér Enikő bv. ezredes elmondta, hogy a Belügyminisztérium kapta feladatként a közszolgálati életpálya kidolgozását, ennek a munkának csupán egy része volt a Hszt. létrehozása. Már 2010 és 2014 között is sok eredmény született az előkészítő munka során, ezekre építettek a tényleges jogszabály-előkészítés megkezdésekor, 2014-ben, továbbá a korábbi szolgálati törvényből is emeltek át jól kidolgozott, használható elemeket. A főosztályvezető felhívta a figyelmet arra, hogy az új Hszt. és a végrehajtási rendeletek szorosan együtt értelmezendők.

Dr. Czene Csaba r. alezredes, az ORFK Személyügyi Főigazgatóság Humánigazgatási Szolgálat Személyügyi Főosztályának mb. vezetője a szolgálati törvény hatálybalépése óta eltelt időszak rendőrségi tapasztalatait összegezte, és szólt a hivatásos állomány tagjainak teljesítményértékelésével és minősítésével kapcsolatos tapasztalatokról is. A Hszt. egyik új jogintézményéről, a tisztjelölti státuszról szólva dr. Simon Attila r. ezredes, mesteroktató, az NKE RTK Rendvédelmi Tagozatának parancsnoka a többi között kiemelte, hogy a tisztjelöltek szolgálati helye az RTK Rendvédelmi Tagozata, és a tisztjelöltek kizárólag az NKE-ről szóló törvényben meghatározott szolgálati feladatokra vezényelhetők. Dr. Frigyer László r. őrnagy, az NKE RTK Kriminalisztikai Intézetének tanársegédje az egyetemre vezényelt hivatásos állomány vonatkozásában beszélt az új rendészeti életpályamodell sajátosságairól. Hangsúlyozta az egyéni fejlesztési terv fontosságát, aminek szerepe: a beosztásokhoz szükséges kompetenciák felmérését követően azok fejlesztése és a megvalósítandó célok kitűzése.

Az egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tapasztalatainak összegzését Tóth László ogy. dandártábornok, az Országgyűlési Őrség parancsnoka kezdte, megemlítve, hogy ez a szervezet speciálisnak számít a Hszt-ben, hiszen a házelnök közvetlen irányítása alatt áll; e helyzetéből fakadnak sajátosságai is.  Sipos János bv. ezredes, a BVOP Humán Szolgálat Személyügyi Főosztályának vezetője a hivatásos állomány előmenetelének kérdéseire helyezte a hangsúlyt. A BM Országos Katasztófa-védelmi Főigazgatóság Oktatásigazgatási és Kiképzési Főosztályának vezetője, dr. Gubicza József tű. ezredes az állomány folyamatos és több szinten megvalósuló képzését emelte ki előadásában. Gulyásné Rajnai Gabriella, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)  Központi  Irányítás Humánigazgatási Főosztályának helyettes vezetője a szervezet sajátosságait bemutatva kitért arra, hogy a NAV két teljesen eltérő kultúrájú szervezetből jött létre, majd részletesen szólt a Hszt. és a NAV személyi állományára, köztük a hivatásos állományra ugyancsak rendelkezéseket tartalmazó NAV-törvény kapcsolódási pontjairól.  

A konferenciát a szervezést magára vállaló Rendészeti Jogi és Igazgatási Tanszék oktatóinak előadásai zárták. A szolgálati törvényben található alapjogi korlátozásokról tartott előadást dr. Szilvásy György Péter r. őrnagy, tanársegéd. A szolgálati jogviszony létesítésének feltételeit dr. Buzás Gábor PhD c. r. alezredes, adjunktus elemezte.  Dr. Schubauerné dr. Hargitai Vera mesteroktató a szolgálati törvényben szabályozott tanulmányi szerződésekről szólt előadásában.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: hszt, konferencia, 2017

Konferencia a fogvatartottak reintegrációjáról

    • fokep
    •  dsc0638 2
    •  dsc0646 2
    •  dsc0659 2
    •  dsc0668 2
    •  dsc0676 2
    •  dsc0682 2
    •  dsc0686 2
    •  dsc0692 2
    •  dsc0695 2
  • Előző
  • Következő

A fogvatartottak reintegrációjának múltja, jelene és jövője címmel rendezett konferenciát szeptember 25-én a Büntetés-végrehajtási Ludovika Kiemelt Kutatóműhely. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széchenyi Dísztermében helyet foglaló több mint százötven résztvevő képet kapott az előadóktól a téma valamennyi aspektusáról – a munkáltatástól kezdve a pártfogói munkán át a biztonsági szempontokig.

A konferencián megjelenteket elsőként prof. dr. Padányi József mk. vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tudományos rektorhelyettese köszöntötte. Mint mondta: a Széchenyi Díszterem méltó helyszín egy méltó konferenciához, és büszkeséggel tölti el az egyetem vezetését, hogy a büntetés-végrehajtás legjobbjait köszönthetjük itt. A rektorhelyettes a felsőoktatás hármas szerepének (kutatás, publikálás, oktatás) fontosságát hangsúlyozva elmondta, hogy az egyetemen a kutatóműhelyek munkáját szigorú minőségirányítási elvek szabályozzák. Elvárás a mai konferencia résztvevőivel szemben is, hogy előadásaik hamarosan tudományos publikációként is napvilágot lássanak.

A Büntetés-végrehajtási Szervezet vezetése nevében Schmehl János bv. vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának biztonsági és fogvatartási helyettese köszöntötte a konferencia résztvevőit. A parancsnokhelyettes méltatta a Büntetés-végrehajtási Tanszék tudományos munkáját, és úgy vélekedett, hogy a mai konferencia a tanszék történetének legjelentősebb tudományos eseménye. Mint mondta, a reintegráció rendkívül fontos terület, és a jogszabályi háttér, valamint a fegyőrök elkötelezettsége adott a sikerhez, azonban mindez nem elég: a társadalomba való visszatérést a fogvatartottnak is akarnia kell.

A prezentációk sorát Schmehl János nyitotta „A büntetés-végrehajtási kódexben meghatározott reintegrációs törekvések megvalósulásának helyzete a Büntetés-végrehajtási Szervezetben” című előadásával. A tendenciákról szólva elmondta: örvendetes tény, hogy a fiatalkorú elítéltek száma folyamatosan csökken, továbbá egyre kevesebb elítéltnek kell befejeznie az általános iskolát az intézetek falain belül. A vezérőrnagy az elítéltek képzését érintve hangsúlyozta, hogy kiemelt cél a hiányszakmákra való felkészítés: ez is segítheti a szabaduló elítéltek társadalomba való visszatérését, hiszen esélyt teremt arra, hogy az érintettek szinte biztosan munkát találjanak. A munka világába történő visszatalálás a közfoglalkoztatási programban kezdődhet, de az a cél, hogy ne ott legyen vége – ebben kiemelt szerepet játszanak a pártfogók. Az országos parancsnokhelyettes sikertörténetnek nevezte a reintegrációs őrizetet: e speciális forma az együttműködő, a társadalomba visszailleszkedni hajlandó fogvatartottak számára adott. Schmehl János végül méltatta a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács tevékenységét, és megköszönte az intézetekben dolgozó munkatársaknak a hatályos büntetés-végrehajtási kódex előkészítésében való közreműködést.

A munkáltatás reintegrációban játszott szerepéről szólva Lajtár József bv. vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának gazdasági és informatikai helyettese kifejtette: a munkáltatás egyik fő célja, hogy az elítélt hasznosnak érezze magát. Mint mondta, ilyen keretek között is lehet hatékony, jó minőségű munkát végezni – erre jó példa a határkerítés építése, ahol 500 fogvatartott végzett példaértékű munkát. A vezérőrnagy felidézte, hogy régen maga a munka volt a büntetés, de ma már ez a reintegráció legfontosabb eleme. Az elítéltek munkáltatása Európában az 1700-as években jelent meg, hazánkban pedig 1810 óta alkalmazzák, és csak a 2015. január 1-jén hatályba lépett jelenlegi büntetés-végrehajtási kódex teszi kötelezővé a munkavégzést vagy a tanulást minden, arra egészségileg alkalmas elítélt számára. Lajtár József kiemelte, hogy a munkáltatás biztonsági szempontból is lényeges: ha az elítélt a munkájával van elfoglalva, abban a nap végére elfárad, kevesebb a rendkívüli esemény, javul az intézetekben a fegyelmi helyzet.  A vezérőrnagy végül felvázolta a munkáltatás formáit, és elmondta, hogy az elítéltek munkájával előállított termékek nagy része a közszféra számára készül (pl. egyenruhák), de az elítéltek a saját ellátásukból, a saját környezetük karbantartásából is kiveszik a részüket.

Dr. Lőrincz József, az ELTE ÁJK c. egyetemi tanára a korrekcionalista ideológia szabályozóinak XX. századi fejlődéséről szólva bemutatta a javítástól a nevelésen, az átnevelésen és a reszocializáción át a mai reintegrációig vezető mintegy 150 éves fejlődési folyamatot.  Egy 110 elítélt részvételével készített felmérés tanulságait sorolta dr. Budai István bv. dandártábornok, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön parancsnoka. Mint mondta, a Nógrád megyébe szabaduló elítéltek körében igen alacsony az iskolázottság: a 110 fő közül 53-an nem fejezték be az általános iskolát sem. Családonként átlagosan 2–3 gyermeket nevelnek, több mint 50%-uk esetében a rokoni, baráti körben is van büntetett előéletű személy. Huszonegyen úgy nyilatkoztak, hogy kizárólag bűnözésből élnek.  A társadalomba való visszatérésük szempontjából lényeges – mondta a dandártábornok –, hogy a megkérdezettek 85%-a végzett munkát az intézetben. Somogyvári Mihály bv. alezredes, a BVOP Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet vezetője a büntetés-végrehajtásban alkalmazott, a kockázatelemzést segítő informatikai rendszerekről beszélt. Ismertette az európai (köztük a hazai) és a világ más részein használt alkalmazások típusait, használatuk előnyeit és korlátait. A BVOP Pártfogó Felügyelői Osztályának munkatársa, Juhász Ferenc bv. alezredes a büntetés-végrehajtási pártfogók reintegrációban betöltött szerepéről tartott előadást. Lehoczki Ágnes bv. őrnagy, az NKE Rendészettudományi Kar Büntetés-végrehajtási Tanszékének szaktanára „Kiégés a személyi állomány körében” című előadásában egy 5 éven át tartó vizsgálat első mérésének adatait elemezte. Mint mondta, a 17 intézet több mint félezer munkatársa körében végzett kutatás elsődleges célja az attitűdök alakulásának vizsgálata. Sztodola Tibor bv. alezredes, ugyancsak a tanszék szaktanára, a biztonság és a reintegráció kapcsolódási pontjairól beszélt előadásában.

A Büntetés-végrehajtási Ludovika Kiemelt Kutatóműhely vezetője, prof. dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, egyetemi tanár „Reintegrációs törekvések a »Börtönvilágban«” címmel arról értekezett, hogy világszerte milyen tendenciák érhetők tetten a reintegrációról való gondolkodásban, s milyen új utakat keresnek a szakemberek. A Büntetés-végrehajtási Tanszék vezetője kiemelte, hogy napjainkban ismét tapasztalható a börtön reszocializációs feladatának és lehetőségeinek határozott elutasítása és tagadása.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az egyház kiemelt szerepet játszik az államnak a köz szolgálatában végzett tevékenységében

    • fokep
    •  dsc8913 2
    •  dsc8918 2
    •  dsc8951 2
    •  dsc8966 2
    •  dsc9163 2
    •  dsc9180 2
    •  dsc9198 2
    •  dsc9437 2
    •  dsc9438 2
    •  dsc9445 2
  • Előző
  • Következő

„Az igazságos háború elvétől az igazságos békéig” címmel tartott közös konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Szociáletikai Bizottsága 2017. szeptember 20-án a MEÖT Székházban. A konferenciát Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese nyitotta meg, aki kiemelte az egyházak fontos szerepvállalását az állam által a köz szolgálatában végzett feladatok elvégzésében.

„A konferencia alapgondolata nem ma fogalmazódott meg, hiszen régóta dolgozunk azon, hogy a különböző hivatásrendek együttműködése hogyan valósul meg válsághelyzetekben; a civil katonai együttműködést és a karitatív szervezetek együttműködését vizsgáljuk, a közös munka hatékonyabbá tételén dolgozunk, amelyhez bízom benne, hogy ez a konferencia is hozzájárul majd” - mondta Prof. Dr. Padányi József. A tudományos rektorhelyettes megnyitó beszédében kitért arra is, hogy a KÖFOP projektből megvalósuló esemény az NKE kiemelt projektje, amely a köz szolgálatában valósul meg, túllépve csak a közigazgatás fejlesztésén, magában foglalja azon hivatásrendek munkatársait is, akik az állam szolgálatában állnak, és akik az állam és az állami feladatok elvégzésében segítő szerepet játszó szervezetek működéséről minél szélesebb körű ismeretekkel rendelkeznek.

A konferencia első előadója Dr. Orosz Gábor Viktor volt, aki a konnektív és a stratégiai igazságról tartott előadást. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyetemi docense szerint az igazságos háború tanításához való visszatérés a világpolitikai eseményekből és a megváltozott körülményekből fakad. Ezzel szemben viszont érvként sorolható fel a keresztény egyházak közötti egyet nem értés, a balkáni háború után kialakult Utópia-elv, az evangélikus egyház azon hitvallása, amely szerint az államnak jogában áll igazságos háborút (iure bellare) viselni, az igazságos béke paradigmája, mint az igazságos háború tanításának alapja. Az előadó megvilágította a katonai beavatkozás szükségességének határait és az igazságos háború paradigmáját is.

Dr. Ujházi Lóránd előadása az új típusú fegyveres konfliktusok tükrében megvalósuló igazságos háború tanának újraértelmezését tűzte ki célul. Elmondta, hogy amikor a birodalom védelme már a kereszténység védelmét is jelentette, a keresztény teoretikusoknak szakítaniuk kellett azzal a felfogással, hogy keresztény nem vesz részt fegyveres konfliktusban, így kidolgozták a háború indítására és a háborúban egyetemesen elvárható alapmagatartásra vonatkozó elveket. A kereszténység mellett más monoteista és dualista vallás is foglalkozott ezzel a kérdéskörrel. Az NKE tudományos főmunkatársa kiemelte, hogy erkölcsileg mindig igazolni kell a háborúkat, valamint, hogy a szélsőségesen pacifikus irány soha nem volt meghatározó az egyházon belül.

Dr. Fischl Vilmos evangélikus lelkész az egyház és állam háborúról és békéről foglalt álláspontjáról, a megbékélésről és a dzsihádról tartott előadást. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára kitért arra, hogy az egyház és az állam véleménye a háború tekintetében nem mindig egyezik, bár az egyház a feladatát a politikai életben úgy gyakorolja, hogy az az emberek jólétének követelményével és az evangéliummal is összhangban legyen, hiszen mind a keresztények, mind az állam feladata a közjó szolgálata. A dzsihád az előadó szerint sokkal többet jelent a szent háborúnál; fogalma tisztázása és helyes értelmezése kiemelkedően fontos.

Dr. Kaiser Ferenc előadásának címe: „Az erőkivetítés, mint az állam speciális érdekérvényesítő eszköze” volt. Az NKE egyetemi docense kiemelte a globalizáció meghatározó szerepét az erőkivetítésben is, amely magában foglalja a katonai (szárazföldi, légi, tengeri) erő távoli térségben történő és a politikai, gazdasági, ideológiai, pszichológiai, kulturális és az információs (kiber) képességek széleskörű alkalmazását. Az előadó a magánszemélyek egyre meghatározóbbá válását is kihangsúlyozta.

Dr. habil. Resperger István ezredes a humanitárius beavatkozásnál a katonai erő helyéről és szerepéről tartotta meg az előadását. Kihangsúlyozta, hogy a szenvedések enyhítése, a humanitárius katasztrófák és válságok megoldása céljából végső esetben a katonai erő alkalmazása szükségszerű. Az NKE egyetemi docense a nemzetközi és hazai közvélemény támogatását, a beavatkozás térségében a történelmi tradíciók figyelembevételét és a vallási és interkulturális tényezők tiszteletét univerzális alapelvként jelölte meg, amelyeket érvényre kell juttatni.

Nacsinák Gergely András görög ortodox pap a harc és a küzdelem értékét járta körbe az ortodox keresztény hagyomány szempontjából. A vallástörténész a keresztény etika számára megválaszolandó kérdések közül a katonaság, a hadsereg és a háború megítélését tartotta az egyik legproblematikusabb kérdésnek. Az előadó kiemelte a keresztény erőszakmentesség parancsáról, a keresztény állam hadviselési szükségletéről és az állampolgárai katonai védelméről szóló ortodox hagyományban létező megoldási kísérleteket.

Dr. Forgács Balázs százados „A háború és a politika viszonyrendszere” című előadásában elmondta, hogy az emberiség történelmének állandó elemeként van jelen a háború, amely az akaratérvényesítésről szól, és nagy hatást gyakorol rá a politika. Az előadás alapját a politika és a háború alá-fölérendelt, elválaszthatatlan kapcsolatáról szóló Carl von Clausewitz: A háborúról írt műve jelentette, amely az NKE egyetemi docense szerint máig kiemelkedő fontossággal bír a politikának a hadügyek alakulására gyakorolt hatásának vizsgálatában.

Dr. Fazekas Sándor az utóbbi évtizedekben megjelent, a háborúról és a békéről szóló egyházi állásfoglalások közül kiemelten beszélt a nemzetközi színtéren mindennapjainkban is jelen levő állandó fegyveres konfliktusokról. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem egyetemi tanára az állásfoglalások kapcsán a komponens erkölcsi ítéletalkotás létrejöttének elméleti és gyakorlati használhatóságát, valamint a teológiai felismerés és a katonai döntések ellentmondásos elvi szempontjaiból fakadó konfliktushelyzeteket kutatta előadásában.

Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy „A civil-katonai együttműködés felértékelődése a békefenntartás során Bosznia-Hercegovinában” címmel tartott előadást. Az NKE tudományos rektorhelyettese kiemelte, hogy a hagyományos értelemben vett háborús katonai műveletek céljával ellentétben nem az ellenség megsemmisítése, hanem a biztonságos környezet megteremtése vált elsődlegessé, melyet tárgyalással, együttműködéssel és kompromisszumkereséssel lehet elérni.

Utolsó előadóként Sajtos Szilárd a katonák és családtagjaik között végzett pasztoráció, emisszió, szeparáció és reintegráció témakörében tartott előadást. A református tábori lelkész előadásában beszélt a tábori lelkész preventív, traumatikus és visszaillesztő szakaszokban való feladatairól, az emisszió-, a szeparáció- és a reintegráció fázisairól és az aszimmetrikus terápiáról.

A konferencia előadásaiból konferenciakötet jelenik meg.

A konferencia a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből valósult meg.

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az elfelejtett béke

    • fokep
    •  dsc6980 2
    •  dsc6994 2
    •  dsc7001 2
    •  dsc7015 2
    •  dsc7027 2
    •  dsc7032 2
    •  dsc7041 2
  • Előző
  • Következő

„Történelmünk méltatlanul elfeledett eseménye a Magyarország második világháborús részvételét lezáró 1947-es párizsi békekötés, holott az politikai, gazdasági és társadalmi tekintetben évtizedekre határozta meg a sorsunkat - hangsúlyozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora pénteken, Budapesten, a témában rendezett konferencián. A párizsi magyar békeszerződés hatálybalépésének 70. évfordulójára szervezett eseményen történészek, levéltárosok és kutatók vitatták meg a békeszerződéssel kapcsolatos témákat.

„A konferencia címe kifordítható is lehet: elfelejtett béke – el nem felejthető háború” – világított rá Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora kiemelte, hogy a békeszerződés egy olyan világháborút zárt le Magyarország részvételével, amelynek elfelejtése nem lehetséges az európai kontinensen. A rektor ismertette, hogy az elmúlt 70 évben a magyar tudományos közösség eddig nem tartotta fontosnak, hogy górcső alá vegye a békeszerződést. „Holott, hacsak egyetlen dolgot emelünk ki a békeszerződésből és körül járjuk a hatásait, láthatjuk, hogy milyen fontos 20. századi kérdésről van szó.” Kifejtette, a békeszerződés volt az, amely megengedte, hogy Magyarország területén idegen megszálló csapatok állomásozzanak. A rektor felidézte: a szovjet csapatok Magyarországon tartózkodásának indoka 1955-ig az Ausztriában állomásozó egységeik ellátása volt, majd amikor újabb indokra volt szükség, "ez az ürügy lett az 1956-os forradalom és szabadságharc", ez azonban nem kisebbíti a hat évtizeddel ezelőtti hősök érdemeit. Mint mondta, 1956. október 23. előtt harckocsiegységeket csoportosított Budapest térségébe a Vörös Hadsereg, ezek az előző napra körülzárták a fővárost, a megmozdulások első támogatói között pedig ott volt a magyar hadsereg egyik elitalakulata is. Végül Patyi András egy kéréssel fordult a konferencia résztvevői felé: „Kérem, kezeljék helyén és értéken azt a körülményt, hogy a témában tartott konferencia megszervezésére 70 évet kellett várnunk, ebből 27 évet idegen befolyás nélkül. Épp itt volt az ideje!”

Dr. Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára kifejtette, hogy a magyar külügy és diplomácia alakításához elengedhetetlen a történelem megfelelő átlátása. Az államtitkár kitért a magyar emancipációs küzdelemre az elmúlt 70 év keretében: a háború veszteseként még kisebb területtel kellett beérni, a békerendezés alkalmával az érdekérvényesítés rendkívül gyenge volt, valamint a körülvevő országok a szocialista rendszerben sem fogadták szívélyesen a magyarokat. „70 évvel a Párizsi Békeszerződés után Magyarország békében él a szomszédjaival, szoros együttműködésben. Az EU, valamint a NATO tagja. A gazdasági világválság után sikerült helyreállítani a magyar gazdaságot. Továbbá a Visegrádi 4-ek együttműködése nagyon sokat fejlődött” – mondta. Azonban rávilágított, hogy manapság is megmaradt egy kisebb mértékű emancipációs küzdelem, hiszen a szövetségi rendszereinken belüli érdekérvényesítésnél fel kell vennünk a versenyt a nyugat-európai országokkal. Balogh Csaba kitért a közép-európai térség együttműködésére is: véleménye szerint a Párizsi Békeszerződés továbbra is hozzájárult a kisállami struktúrához, így a térség államai mindig egy erősebb pólushoz, kezdetben a Szovjetunióhoz, majd az Európai Unióhoz kötődtek. Kiemelte, hogy fontos az ország nemzeti büszkesége is, még akkor is, ha a globális nagyhatalmi stratégiai játékok szemlélője lehet csak. „Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy minden okunk megvan büszkének lenni nemzetünk múltjára, államiságunkra, szabadságunkra” – hívta fel a figyelmet az államtitkár, majd ismertette, hogy ezeket a magyar nemzet szinte mindig önerejéből érte el. A diplomáciai szerepvállalásunkkal kapcsolatban kiemelte, hogy manapság újra hatalmas nyomásgyakorlás érzékelhető a nemzetközi politikában. Így a magyar diplomáciának ma is honvédelmi funkciója van. „Okulnunk kell a történelemből. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a jövő hasonló, a szuverenitásunkat és a prosperálásunkat veszélyeztető helyzetek kivédésére képesek legyünk. Ehhez tudatos, jól képzett, Magyarország jövőjéért tenni akaró és tenni is képes diplomatákkal, valamint egy erős, a munkát minden erőforrással támogatni képes hátérrel kell a jövő kihívásaival szembenéznünk. Ezen munkálkodunk együtt, közösen a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.”

A megnyitóbeszédeket szekciók követték, többek között az előadók kitértek az európai béke alapjára, a világháborúk utáni béke-előkészítésre, továbbá a szomszédállamok és a magyar kisebbség jogaira, valamint az így létrejövő rendszerekre.

Az eseményről bővebben a Bonum Publicum októberi számában lehet olvasni.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Magyar-vietnámi befektetési konferencia az NKE-n

    • fokep
    •  dsc2489 2
    •  dsc2495 2
    •  dsc2497 2
    •  dsc2509 2
    •  dsc2515 2
    •  dsc2539 2
    •  dsc2597 2
    •  dsc2612 2
    •  dsc2623 2
  • Előző
  • Következő

Jogi, igazgatási és politikai kérdések – többek között ezekről is szó volt azon a magyar és vietnámi konferencián, amelynek a Ludovika Főépület Zrínyi terme adott otthont.

Dr. Nagy Judit, az NKE nemzetközi rektorhelyettese kiemelte, külön öröm, hogy az NKE adhat otthont a magyar- vietnámi befektetési együttműködés helyzetét igazgatási és politikai szempontok mentén vizsgáló, elemző, gyorsító szakmai konferenciának, amely öt intézmény neves képviselői véleményének ad helyet. Mint mondta, az esemény a szakmai kérdéskör megvilágítása és a nemzetközi tudástranszfer elősegítése mellett azért is jelentős, mert az NKE két vietnámi egyetemmel az oktatás, a kutatás és a mobilitás elősegítése céljából együttműködési megállapodás aláírására törekszik.

Prof. Dr. Patyi András a rendezvény házigazdájaként kifejezte, megtisztelő, hogy ennek a magas szintű, szakmai konferenciának az NKE adhat helyet. Az NKE rektora kiemelte, hogy Vietnámot megismerni, vele együttműködni minden országnak, az EU tagállamainak is alapvető feladata, hiszen Dél-kelet Ázsia egyik legdinamikusabban fejlődő államáról van szó. „A kölcsönös megismerés és a jó tapasztalat a későbbi barátság alapja lehet” - tette hozzá.

Kecsmár Krisztiánt az Igazságügyi Minisztérium nevében köszöntötte a rendezvényen résztvevőket. Az európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár kitért arra, hogy Magyarország és Vietnám vonatkozásában hagyományosan jól szabályozott a kétoldali kapcsolat: van kétoldalú beruházás védelmi megállapodás és a kettős adóztatás elkerülését szolgáló megállapodás is. Az államtitkár ismertette a választottbíróságok és a rendes bíróságok szerepét is. Mint mondta, Vietnám, akárcsak Magyarország részese külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1958-as ENSZ egyezménynek, amely biztosítja a választottbírósági határozatok határokon átívelő végrehajtását. Államtitkár úr tájékoztatásul közölte, Magyarországon 2017-ben került elfogadásra az új választottbíráskodásról szóló törvény, amely új alapokra helyezi ennek a szervezeti kereteit. Magyarországon évek óta tervezik a kétoldalú bírósági szerződés felülvizsgálatát, mely kapcsán Kecsmár Krisztián bejelentette, Vietnám lesz az egyik első ország, amellyel megkezdi a tárgyalásokat a magyar állam.

LE Tien Chau, a Hanoi jogi egyetem rektora, aki egyben Vietnám igazságügyi miniszterhelyettese is felidézte a magyar-vietnámi diplomáciai kapcsolatok történetét: a két ország között az elmúlt években előrehaladást mutatott, hogy az elmúlt tíz évben magas rangú delegációcsere történt és tizenöt egyezmény aláíródott a két ország között. Kifejezte, hogy a vietnámi kormány nagy hangsúlyt fektet a Magyarországgal való együttműködésre; szeretnének minél több magyar befektetőt Vietnámba hívni, a konferenciát pedig jó alkalomnak tartotta arra, hogy a felsőoktatási intézmények szakemberei megoszthassák a tapasztalatukat és a tudásukat az adott területen.

Prof. Dr. Badó Attila, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára a Szegedi Tudományegyetem rektorának üdvözletét tolmácsolva köszöntötte a résztvevőket. Az SZTE Összehasonlító Jogi Intézetének intézetvezetője elmondta, nehéz feladat volt az esemény megszervezése, hiszen az négy egyetem és két minisztérium együttműködését igényelte, de a téma fontossága miatt erre mindenképpen sort akartak keríteni.

A konferencián szó esett a szabadkereskedelmi egyezmények, a szabványok és értékstandardok jelentőségéről, a vietnámi törvénykezés és jogi szabályozás alakulására ható múltbéli és jelenlegi tényezőkről, a vietnámi kormány gazdasági stratégiájáról, a hazai tőkebefektetések jogi és gazdasági környezetéről, az európai közös piacokról, valamint a nemzetközi kereskedelmi és beruházási egyezményekről is.

A konferencia a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15--2016-00001, a „A JÓ KORMÁNYZÁST MEGALAPOZÓ KÖZSZOLGÁLAT-FEJLESZTÉS” projektből valósult meg.

A témáról bővebben a Bonum Publicum júliusi számában olvashatnak.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Fogyasztóvédelem: közjog és a magánjog metszetében

    •  dsc1253 2
    •  dsc1170 2
    •  dsc1171 2
    •  dsc1193 2
    •  dsc1208 2
    •  dsc1241 2
    •  dsc1322 2
  • Előző
  • Következő

A fogyasztóvédelem aktuális kérdéseivel kapcsolatban szervezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete a Ludovika Campuson. A rendezvényen egyaránt részt vettek a terület tudományos és gyakorlati szakemberei, akik előadások és viták alkalmával folytattak diskurzust a fogyasztóvédelem komplex közjogi és magánjogi tudományos kérdéseiről, a fogyasztóvédelemi gyakorlatról és fejlesztési lehetőségekről.

„A fogyasztóvédelem az egy olyan terület, ahol az állam feladata– szerepkörében és kormányzati felelősséget tekintve– a legszélesebb spektrumban van jelen” – fejtette ki nyitóbeszédjében Prof. Dr. Kis Norbert, az NKE ÁKK dékánja. Kiemelte, itt nemcsak egy jogtudományi problémáról van szó, hanem az állam beavatkozásának és felelősségének horizontális szerepéről. A fogyasztóvédelem túlmutat a jogi szabályozás és jogi szankcionálás témakörén: egy komplex problémát kell megoldania az államnak, amely közjog, magánjog vetület mellett gazdaságtani, pszichológiai és szociológiai tudományos szempontú megközelítést igényel.  A téma egyik alapkérdése, hogy hogyan és milyen módon változik az állam szerepe és feladata ezen a területen. Példaként az internetes kereskedelem fogyasztóvédelmi problematikáját vetette fel, ahol a jogi kérdések mellett megjelennek az adatvédelmi és adatbiztonsági problémakörök is.

A fogyasztóvédelem modern jogrendszeri komplexitásáról Dr. Darázs Lénárd, az ELTE Polgári Jogi Tanszék és az NKE Civilisztikai Intézet habilitált egyetemi docense tartott előadást. „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait” – idézte az Alaptörvényt, amelyben a jogalkotó már beemelte a fogyasztók védelmét mint alkotmányos államcélt. Kiemelte, hogy a fogyasztóvédelem megjelenik mind a hazai, mind a nemzetközi jogforrásokban és politikában egyaránt. Ismertette, hogy nem beszélhetünk egyszerű jogágról, egyetlen vonatkozó törvényről a fogyasztóvédelmi szabályokkal kapcsolatban: „Horizontális jogágról van szó, amely számos aspektusból, számos területen érinti a fogyasztók védelmét.”

Keszthelyi Nikoletta, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára ismertette a fogyasztóvédelem átalakult hatósági szervezetrendszerét és állami irányítását. 2017. január elsejétől a fogyasztóvédelem elsőfokú pillére átkerült a járási hivatalokhoz, míg a másodfokot országos illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatalhoz helyezték. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a minisztériumba integrálódott a stratégiai és szakmai irányítási területekkel, míg a hatósági ügyek egy része a már említett kormányhivatalhoz került. Rávilágított, hogy az év kihívása az internetes kereskedelem szabályozása. Az eladás során bemutatta az EVP-t, az ellenőrzési és vizsgálati programot, amelynek keretében a járási hivatalok kollégái járják a különböző üzlethelységeket, majd a helyettes államtitkár kitért a bírságolási gyakorlatra is. „A fogyasztóvédelemi hatóságoknak nem az a feladata, hogy bírságoljanak, hanem hogy jogkövető vállalkozási rendszer és kereskedelmi kultúra alakuljon ki Magyarországon” – mondta.

Dr. Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke az élelmiszerbiztonság és a fogyasztók személyi védelméről tartotta meg szakmai előadását. Kiemelte, hogy a NÉBIH struktúraváltáson esett át az elmúlt években közel 40 szerv összeolvadásával. Ahogy a nevében is jelzi, nagyobb hangsúlyt fektettek az élelmiszerekkel kapcsolatos szabályozásra. A hivatal főbb szakterületei az élelmiszerlánc, növénytermesztés, talajvédelem, erdészet, vadászat, halászat, mezőgazdaság, borászat, valamint a pálinka ellenőrzése és felügyelete. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiáról elmondta, hogy egy hármas pilléren, felelősségi rendszeren nyugszik, amelynek alapja a vállalkozások, a vásárlók, valamint az állam. Felhívta a figyelmet, hogy a NÉBIH küldetésének tekinti a fogyasztók védelmét és képviseletét, amelyben döntő szerepet játszanak a hivatali kommunikációs kampányok. Kiemelte, rengeteg energiával jár, hogy a szükséges és fontos információ megfelelően célba érjen: „Közérthetőnek kell lenni. Nem elég jogi nyelven megfogalmazni az üzenetet, a fiatalokat a fiatalok nyelvén, az idősebbeket pedig az idősek nyelvén kell megszólítani” – fejtette ki.

Dr. Tóth András, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, valamint a Versenytanács elnöke a fogyasztók mint piaci szereplők védelméről, a tisztességtelen kereskedelem elleni fellépésről, valamint a GVH gyakorlatáról tartott előadást. „Az, hogy a fogyasztók döntéshozatalát befolyásolják a vállalkozások, egy teljesen természetes folyamat. Ha tisztességes eszközökkel történik, akkor hasznos és jó a fogyasztó számára. Azonban akkor nem az, ha ez a gyakorlat a fogyasztói döntéshozatal eltérítésének az eszköze lesz, megtévesztő információkat állítva” – mondta. Legfőbb kérdés, hogy vajon mi az a mérce, ahol a vállalkozások ésszerűen tájékoztatják a fogyasztókat. Az előadás alkalmával Tóth András ismertette a legújabb reklámpszichológiai trendeket is, amelyek már nem explicit módon szólítják meg a vásárlókat, hanem csak sugalmaznak, mivel így sokkal erősebb hatást tud kifejteni egy reklám a fogyasztóra. A GVH szerint ez a gyakorlat sokszor feszegeti a fogyasztói megtévesztés határát, a szabályozás kérdése jelenleg a Kúria előtt van. 2017 kihívásai közé sorolta a celebek online közösségi oldalakon megosztott posztjaiban elrejtett, fizetett hirdetések szabályozásának kérdését, továbbá bemutatott egy jelenleg is folyó vitát, ahol a GVH az eddigi legnagyobb, 600 millió forintos büntetést szabta ki az egyik legnagyobb telekommunikációs cégre a megtévesztő reklámja miatt.

A konferencia délutáni óráiban könyvbemutatókra került sor, ahol Auer Ádám „Corporate Governance – A felelős társaságirányítás jelenkori dimenziói” c. tudományos munkásságát, valamint a Pro Publico Bono – Public Administration legújabb kötetében megjelenő „Corporate Governance ol State-owned enterprises in central and eastern Europe Special Edition” szakanyagot Prof. Dr. Nochta Tibor, Prof. Dr. Kiss György, valamint Dr. Szuchy Róbert mutatta be és méltatta.

A rendezvény a KÖFOP 2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 számú „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt keretében valósult meg.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Migrációs konferencián New Yorkban az NKE oktatója

    • fokep

A „World Academy of Science, Engineering and Technology” az ide évben immár 19. alkalommal rendezte meg a bevándorlók és a menekültek jogállásáról, valamint a menekülthelyzethez kapcsolódó jogszabályokról és a migráció következtében az egyes nyugati társadalmakban kialakult helyzetről szóló konferenciát. Az előadók széles spektrumban elemezték és értékelték a migráció következtében bekövetkezett változásokat.

Dr. Ujházi Lóránd, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tudományos főmunkatársa „Az egyetemes egyházi törvények alkalmazhatósága a jelenlegi migrációs válságban - „The Applicability of General Catholic Canon Law during the Ongoing Migration Crisis in Hungary” címmel tartott előadást. Az előadásban kitért arra a hosszadalmas folyamatra, ahogy a pápai és szentszéki politika az egyházi jogszabályokban is megjelenik. Ezen belül is konkrétan elemezte a pápa migrációs politikáját, illetve az annak nyomán lassan megjelenő újabb egyetemes egyházi törvényeket. Ezután rátért, hogy az új egyetemes egyházi jogszabályokat hogyan lehet a részleges jogalkotásban és a helyi egyházi közigazgatásban érvényesíteni. Történelmi példákon keresztül  mutatta be, hogy a magyar katolikus egyház mindig is részt vett a különböző menekültválságok enyhítésében. Tevékenységét mindig a körülmények, a bel- és a külpolitikai, illetve  biztonsági helyzet figyelembevételével végezte. Az előadó rámutatott arra, hogy ez ma sincs másképp. Hangsúlyozta továbbá, hogy Magyarország tranzit ország – ezért az egyháznak is úgy kell a saját erőforrásait alkalmaznia, hogy ezt a tényt figyelembe veszi.     

Az előadás végén az előadó rávilágított arra, hogy a magyar katolikus egyháznak a magyar kormányzattal együtt kell működnie a válságkezelésben, hiszen a jó állam és az egyház egyaránt a polgárok földi boldogulását szolgálja. A feltett kérdésekből kiderült, hogy nyugaton sok esetben nagyon kevés információval rendelkeznek az Európában kialakult migrációs válságról, az egyházak szerepéről, a különböző együttműködésekről és a magyar erőfeszítésekről. Ez egyben azt is bizonyítja, hogy érdemes széles körben hasonló előadásokat tartani. A New York-i előadás és az ehhez kapcsolódó kutatás a KÖFOP Zrínyi Miklós habilitációs program keretében valósulhatott meg.

Megosztás a Facebook-on


A magyar közigazgatás Európában

    • fokep
    •  dsc0730 2
    •  dsc0738 2
    •  dsc0743 2
    •  dsc0753 2
    •  dsc0790 2
    •  dsc0813 2
  • Előző
  • Következő

A magyar közigazgatás és az európai közszolgálat kapcsolatrendszerét elemezték azon a konferencián, amelyet a XX. század államtudósa, Magyary Zoltán születésének évfordulója kapcsán tartottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Tegnap a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság szervezésében Tatán tartottak koszorúzással egybekötött megemlékezést.

„A magyar közigazgatásnak a 90-es évek elején sem volt szégyenkezni valója az európai közigazgatással összehasonlítva”- hangsúlyozta egy személyes élményt is felidézve Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint hazánk uniós csatlakozása újabb lehetőségeket biztosított a hazai közigazgatás fejlesztésére. „Az emberi tényező szerepét is figyelembe véve a magyar közigazgatás nagyon hosszú ideje európai színvonalú, ezt a tudást azonban állandóan szinten kell tartani ”- tette hozzá a rektor. Magyary Zoltán munkásságával kapcsolatban megjegyezte, hogy a közigazgatás-tudományban évtizedekkel megelőzte a korát, hiszen olyan tudást, olyan ismereteket adott a tudománynak, amelyek addig ismeretlenek voltak. „Talán éppen emiatt sem volt egy kellemes ember a kortársak szemében”- tette hozzá Patyi András. Elhangzott, hogy kormánybiztosi tevékenységét nem lehet sikerként elkönyvelni, egyetlen reformjavaslatát sem fogadták el az akkori állami, kormányzati szereplők. A rektor felidézte Bibó István gondolatait is, aki szerint a közigazgatást három nagy tényező határozza meg: a Hatalom, a Hivatal és az Élet. Patyi András szerint Magyary életműve arra példa, hogy hogyan lehet külön-külön és egymáshoz viszonyítva szintézisben látni ezeket a tényezőket, magatartásformákat.

A magyar közigazgatás történetét és az európai közigazgatáshoz való viszonyát elemezte előadásban Prof. Dr. Kiss György akadémikus. Az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola vezetője szerint a kezdetben kialakuló közigazgatásban különösen nagy szerepe volt a vármegyéknek, majd a létrejövő hívatásos elitrétegnek, a hivatalnokoknak. Feladataik közé tartozott például az ingatlan-nyilvántartás, az adórendszer fenntartása, és a jogalkalmazás egyfajta szűrői is voltak. Kiss György szerint a magyar közigazgatás történetének egyik legizgalmasabb korszaka a kiegyezéstől az első világháborúig terjedő időszak volt. Ezekben az évtizedekben olyan fontos törvények születtek, mint például az 1870-es törvénycikk a köztörvényhatóságok rendezéséről. Emellett ezt a korszakot olyan elkötelezett tudósok fémjelezték, mint például Récsi Emil, Keleti Ferenc, Lechner Ágoston, Kmety Károly vagy Choncha Győző. A professzor hangsúlyozta azt is, hogy 1886-ban jött létre a magyar állami tisztviselők országos egyesülete. Az első világháború után az útkeresés időszaka következett, a közjog tudományának meghatározó tudósaival, mint például Magyary Zoltánnal, Egyed Istvánnal és Csekey Istvánnal.

A kormánytisztviselők elkötelezettségéről, a hivatásetikai normák betartásáról is beszélt előadásában Dr. Dargay Eszter. A Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK) elnöki jogkörben eljáró alelnöke szerint a végrehajtó hatalom működésén nagymértékben múlik a kormányzás teljesítménye. A közigazgatással szembeni követelmények közé sorolta a többi között a jogszerűséget, eredményességet, a megbízhatóságot, a kiszámíthatóságot és az átláthatóságot is. Elhangzott, hogy a közigazgatási célok nem érhetők el az úgynevezett végrehajtó tisztviselő nélkül, akinek szerepe egyénként és a közösség tagjaként is meghatározó. Dargay Eszter előadásában beszélt az érdekvédelemről és az érdekképviseletről, valamint az MKK szerepéről. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy fontos feladatuk a hivatásetikai szabályok megalkotása, valamint az etikai eljárások lefolytatása.

A magyar közigazgatás rendszerváltás utáni történetét és az európai integrációval való kapcsolatát elemezte előadásában Czékmann Zsolt. A Miskolci Egyetem tanársegédje szerint a rendszerváltás jelentős változást hozott a magyar közigazgatásban: átalakult az államszervezet és a jogrendszer, megnőtt a kormány és a kormányfő szerepe és létrejöttek az önkormányzatok is. Az előadó szólt az európai integráció lépcsőiről és a főbb állomásait jelentő alap-szerződésekről, kiemelve a lisszaboni szerződés jelentőségét. Czékmann Zsolt hat tézisben foglalta össze a tagállami közigazgatás és az EU közötti kapcsolatot. Elhangzott, hogy az EU a nemzetközi jog önálló alanya, önálló jogi személy és saját intézményrendszerrel rendelkezik. Csekély kivételtől eltekintve az EU-nak csak elvárásai vannak a tagállamok közigazgatásával szemben. Bár minden tagállamnak saját, egyedi közigazgatása van, de érvényesül a tagállami közigazgatások egyfajta konvergenciája. Czékmann Zsolt elmondta, hogy az EU közigazgatása megosztott, a tagállamok és az uniós intézmények egyetlen egységet alkotva gondoskodnak az uniós jog végrehajtásáról és érvényesítéséről.

A magyar és az európai közigazgatás jövőjéről beszélt záró gondolataiban Prof. Dr. Kis Norbert. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) dékánja szerint ma sokkal nehezebb megjósolni azt, hogy mi fog történni 15-20 év múlva a közigazgatásban. Az azonban a professzor szerint már most is látszik, hogy egyre kevésbé az ember, sokkal inkább az adat, az adatáramlás áll a fejlesztések középpontjában. „Egyfajta paradigmaváltás történik napjainkban”- hangsúlyozta Kis Norbert.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A magyar afrikanisztika napjainkban

    • fokep
    •  dsc0139 2
    •  dsc0178 2
    •  dsc0190 2
    •  dsc0200 2
    •  dsc0201 2
    •  dsc0219 2
  • Előző
  • Következő

A magyar afrikanisztika neves kutatói, tudósai és gyakorlati szakemberei tartottak szakmai konferenciát „Generációk és irányok – A magyar afrikanisztika a 21. század elején” címmel a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A rendezvényen a magyar afrikanisztika közösség tagjai és a téma iránt érdeklődők akadémiai keretek között vitathatták meg a tudományág hazai állását, az eddig elért eredményeket, a nemzetközi trendeket, illetve a jövőbeni kutatási területeket, irányokat, módszereket.

A panelbeszélgetéseken a tudományos közösség és a közigazgatás szereplői, elsősorban a Külgazdasági és Külügyminisztérium szakemberei közösen térképezték fel, hogy a közigazgatásban milyen feldolgozandó ismeretek halmozódtak fel a kontinensen, valamint hogy az államapparátus milyen területeken tudja hasznosítani a kutatóközösség munkáját.

Dr. Koller Boglárka az NKE NETK dékánja köszöntőjében kifejtette, hogy nagy örömmel fogadta a rendezvényt, hiszen a kar számára kiemelt prioritás a nemzetközi együttműködés, a gazdasági-, biztonsági- és diplomáciai kapcsolatok. Ismertette, hogy az afrikanisztikát Marsai Viktor képviseli a karon, aki kutatócsoportjával összefogja a kontinenssel kapcsolatos kutatásokat. „Karunk nyitott arra, hogy további hasonló témájú rendezvényeket szervezzenek, ezt infrastrukturális és anyagi háttérrel is segítenénk” – mondta a konferencián megjelenteknek, majd kiemelte: „Arra kérem Önöket, hogy a legtágabban gondolkodjanak az együttműködés lehetőségeiről. Publikációk, kutatások tekintetében megvan erre a lehetőségünk, nyitottak vagyunk arra, hogy az afrikanisztika vezető tudósait bevonjuk a kar munkájába!”.

Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke megemlítette, hogy az Afrika kutatások interdiszciplinárisak, több tudományág képes a térség teljes körű tanulmányozására, így az afrikanisztika jelenleg még csak „szétszórtan” van jelen az akadémián. Felhívta a figyelmet: „Afrika az egész emberiség jövője szempontjából kulcskérdés!” Kifejtette, hogy olyan problémákkal néz szembe a kontinens, amelyeknek súlyos visszahatása lehet az egész világgazdaságra, és társadalomra. A kontinens támogatásáról és fejlesztési segélyeiről elmondta, hogy nem voltak hatékonyak, nem sikerült teljesen bekapcsolni Afrikát a globális világgazdaságba. Szerinte nem elég a kontinens ásványkincseihez vezető infrastruktúrát kiépíteni, fejleszteni kell a szociális, egészségügyi és társadalmi intézményi rendszert is. „A nemzetközi politikának több figyelmet kell szentelnie az afrikai politikai stabilitásra, hiszen ezek hiánya könnyen kaotikus viszonyokat, polgárháborúkat, migrációs hullámokat születhet. Ha nem sikerül megoldani Afrika lakosai számára a kontinens élhetővé tételét, akkor a világ összes többi része meg fogja ezt szenvedni” – mondta.

A panelbeszélgetéseken szakmai vitákat inspiráló előadásokat tartottak az afrikai kontinens magyar kutatói és gyakorlati szakemberei. Az első panel témája Magyarország és Afrika kapcsolata volt, amelyet történeti, gazdasági és diplomáciai szempontból közelítettek meg az előadók, ahol kiemelt sarokkő volt a „déli nyitás” politikája. A második panelbeszélgetés során a magyar afrikanisztika főbb témáit vették górcső alá, ahol a tudósok és az államapparátus együttműködése, valamint gazdasági és biztonságpolitikai kérdések kerültek napirendre.

Marsai Viktor, az NKE NETK adjunktusa, Afrika-kutató kutatója kifejtette, hogy az afrikai kontinenst csakis realista nézőpontból szabad vizsgálni, nem szabad szélsőségesen túlgondolni a biztonságpolitika különböző kérdéseit, amelyet a közbeszéd gyakran már apokaliptikus módon felnagyít, elterelve a figyelmet az igazán fontos szakmai kérdésekről. Rávilágított, hogy afrorealizmussal kell tekinteni a térség lehetőségeire és kihívásaira. „Az afrikai társadalmak életképessége és alkalmazkodóképessége hihetetlenül magas” – hívta fel a figyelmet. Ezek a társadalmak túlélik a felmerülő, az Európából megoldhatatlannak tűnő problémákat és éveken belül előrelépéseket tudnak tenni a politikai konszolidációban, vagy a gazdasági eredmények terén. „Az elmúl két évtized egyértelműen az előrelépés és az eredmények évtizedei voltak” – tette hozzá. A magyar afrikanisztika jövőjével kapcsolatban kiemelte, hogy fontos a kutatóműhelyek kialakítása, ahol a kontinenst sokkal mélyebben, különböző területek és régiók szerint, strukturáltan vizsgálják.

A harmadik panel az afrikanisztika globális kérdéseit vizsgálta meg, ahol a Csendes-óceán térségét, az ázsiai országok és az USA munkásságát ismertették, valamint az etiópiai magyar lehetőségeket elemezték. Az utolsó panelbeszélgetésen a résztvevők kitértek a magyar afrikanisztika múltjára és jelenére, valamint a civil szféra szemszögéből történő megközelítésére.

A rendezvény az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának Afrika Kutatócsoportja és a Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztályának Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Tudományos Bizottsága keretében működő Afrika Albizottsága együttműködésével valósult meg.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Középpontban a Közel-Kelet

    • img 5545
    • 066
    • img 5539
    • img 5549
    • img 5552
  • Előző
  • Következő

2017. május 25-26-án rendezték meg az egyetemen az első közép-európai Közel-Kelet szakértők konferenciáját, melyen az aktuális problémákat, témákat vitatták meg a meghívott vendégek. Nagyné Rózsa Erzsébet, a NETK egyetemi docense a megnyitón elmondta, hogy az esemény célja egyrészt összehozni azokat a szakértőket, akik a Közel-Kelet különféle aspektusait kutatják, másrészt jó alkalom a személyes találkozásra és kapcsolatépítésre, és a jövőben folytatni szeretné a most elindult beszélgetést.

A konferencia négy kerekasztal beszélgetésből állt össze, ebből az első az Arab-Izraeli volt. A három beszélgetőpartner Lattmann Tamás (NKE), Wolfgang Mühlberger (Ausztria) és Irena Kalhousova (London) a központi témaként pedig az ún. „one-state solution” (egy-állam megoldás) kérdéseit, illetve megvalósíthatóságát vitatták meg az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban. Mindhárman máshogy közelítették meg a kérdést, azonban egyet értettek abban, hogy bár a régió sokat változott az elmúlt években, a konfliktus ugyanaz maradt. Szóba került Trump elnök kiszámíthatatlansága a külpolitikát illetően, és Izrael feltétlen támogatásának következményei. Mühlberger szerint Trump kiválóan, nagyon pontosan juttatja el üzenetét az emberek felé, mert általában azt mondja, amit hallani akarnak, és azt egyszerűen megfogalmazva. Lattmann Tamás a konfliktus nemzetközi jogon alapuló aspektusait mutatta be: eszerint Gáza „ostroma” jogellenesnek számít, azonban ez úgy tűnik, senkit nem érdekel. Szerinte a két-állam megoldás lenne a legideálisabb, hiszen az egy-állam megoldást láthatjuk Bosznia-Hercegovina példáján, amely csak látszatra egy állam, de valójában három. Lattmann Tamás szerint továbbá minden amerikai elnök szeretne békét kötni a térségben, azonban a Szenátus miatt meg van kötve a kezük, ezért sem egyszerű megoldást találni.

A második beszélgetés témája Irán volt, ezen belül Irán re-integrációja a nemzetközi szférába. Ondrej Beranek (Csehország) a szaúdi-iráni kapcsolatok nehézségét emelte ki: a két ország között sosem volt egyszerű a helyzet, hiszen mindig fennállt egyfajta konfliktus. Ennek oldásával próbálkoztak 1995-től magas beosztású vezetők látogatásával mindkét részről. Sárközy Miklós (KRE) szerint Irán sikeres külpolitikát folytat 2017-ben, melynek hatására kezdetét vette egy gazdasági növekedés és egy folyamatos kommunikáció az ország részéről, melynek legnagyobb támogatói Kína, Oroszország és Törökország. Azonban ezt a pozitív irányt nagyban befolyásolhatja Irak jövője, a Szíriában kialakult helyzet és Jemen kérdése.

A konferencia második napja Törökországgal indult. Kozma Tamás (Antall József Tudásközpont), Adam Szymanski (Lengyelország), Gabriel Piricky (Szlovákia) és Lattmann Tamás (NKE) Törökország otthoni „átváltozását” vitatták meg: a szíriai konfliktussal kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy a Törökország által megkezdett diplomáciai és katonai lépések meg fogják-e változtatni az ország helyzetét Szíriában vagy sem. Szymanski szerint, még ha el is indult egy a folyamat, az említett lépések lerántották a leplet a török külpolitika néhány gyenge pontjáról.

Az utolsó beszélgetés témája az első nagy migrációs hullám utáni Közép-Európa és Közel-Kelet volt. Rada Csaba (Külgazdasági és Külügyminisztérium) elmondta, hogy Magyarország figyelme sokáig a Nyugatra összpontosult, de az elmúlt években a Közel-Kelet újból nagy figyelmet kapott. A magyar kormány keleti és déli nyitása nem csak politikai, hanem fontos kereskedelmi és gazdasági jellegű nyitás is. A partner országok pozitívan reagáltak erre a kezdeményezésre, és az egyik legnagyobb siker az oktatásban mutatkozik meg: a Stipendium Hungaricum ösztöndíj programmal több ezer hallgató érkezik hozzánk az arab országokból, hogy magyar egyetemeken tanulhasson (az NKE-n is rendkívüli sikernek örvend az említett program – a szerk.). Egyiptom különösen fontos partnere az országnak, és Magyarország júliusban kezdődő Visegrádi Négyek elnökségének az egyik legfőbb eseménye az egyiptomi elnök, El Sisi budapesti látgatása, illetve később az egyiptomi miniszterelnöké, aki a valaha volt első egyiptomi miniszterelnök, aki az országba látogat. Magyarország támogatást nyújt a Közel-Keleten lévő üldözött keresztényeknek is, elsősorban Libanonban és Szíriában segítenek a bajba jutottaknak.

Az esemény a KÖFOP 2.1.2- A jó kormányzást meglapozó közszolgálat – fejlesztés projekt keretein belül valósult meg.


Szöveg és fotó: Szigeti Julianna

Megosztás a Facebook-on


Eljárási jog az Európai Unióban

    •  dsc8553 4
    •  dsc8623 2
    •  dsc8579 2
    •  dsc8581 2
    •  dsc8598 2
    •  dsc8632 2
    •  dsc8724 2
    •  dsc8730 2
    •  dsc8800 2
    •  dsc8830 2
    •  dsc8842 2
    •  dsc8869 2
    •  dsc8884 2
  • Előző
  • Következő

„Mindenképpen szükség van uniós közigazgatási eljárási kódexre” – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott kétnapos nemzetközi konferencia nyitónapján, ahol magyar és külföldi szakemberek osztották meg egymással gondolataikat és tapasztalataikat.

Az Európai Unió jogrendszerében a szabályozottság tekintetében erős hiányosságok mutatkoznak anyagi és eljárásjogi oldalról is. 2009-ben indult útjára az a kodifikációs törekvés az unióban, amely a jövőben hozzájárulhat egy általánosan kötelező és közvetlenül hatályos szabályozás kimunkálásához. Számos kérdést felvet ugyanakkor ez a folyamat, például azt, hogy a kódex hogyan fogja szabályozni a tagállami közigazgatási hatóságok egymás közötti, illetve az EU közigazgatási hatóságként eljáró intézményeivel, szerveivel való együttműködést. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián is számos megközelítésből járták körül a témát a szakemberek. 

Prof. Dr. Patyi András szerint a közigazgatás és az állami lét kölcsönösen feltételezik egymást, egyik sincs meg a másik nélkül. Az NKE rektora elmondta, hogy az EU közigazgatása kettős természetű: a döntéseket részben maga hajtja végre saját intézményi rendszerében, többségében azonban a tagállamok közigazgatási rendszereit használja erre. „Az EU alkotmányában és a tagállamok alkotmányaiban megnyilvánuló alapvető elvek végrehajtását végzi a közigazgatási rendszer”- hangsúlyozta a közigazgatási jog professzora. Az uniós közigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályok is többrétegűek, ezek köre sokkal szélesebb, mint a Magyarországon közigazgatási eljárásnak tekintett általános törvények. Ezeket a szabályokat a magyar jogrendszer is tartalmazza, sok különböző törvényben. „Az EU közigazgatási eljárásainak kódexét egy külön tanulmánykötetben mutatja be magyar nyelven a különböző szabályokat, amelyeket elemez is”- fogalmazott a rektor, aki szerint ennek a kiadványnak missziója is van, amely már korábban elkezdődött. Patyi András szerint a bíróságoknak kiemelkedő szerepe van a közigazgatási jog fejlesztésében és a megalkotott jog érvényesítésében. „Ez különösen igaz az EU közigazgatási jogára”- tette hozzá a rektor. Elmondta azt is, hogy az NKE kutatói munkáinak hátterében három nagy terület áll: a kormányzás, a közigazgatás és a katonai védelem. „Az egyetemen ezekkel a kérdésekkel számos tanszék és intézmény is foglalkozik”- hangzott el. 

Prof. Dr. Trócsányi László történeti visszatekintésében elmondta, hogy a 18. századtól kezdve organikus fejlődést láthatunk a jogállam fogalmával kapcsolatban. Az igazságügyi miniszter hozzátette, hogy az eljárásjogi kódexek a nemzetállamok többségében már a XX. század elejétől jelen vannak, Ausztriában például 1925-ben alkották meg. Ugyanakkor vannak olyan országok, mint például Franciaország, ahol az elmúlt években lépett hatályba az első átfogó közigazgatási eljárási kódex.  A miniszter szólt az úgynevezett kötelezettségszegési –eljárásokról, amelyeknél a határidőket rugalmasan kezelik a felek és igyekeznek megállapodásra jutni. Ugyanakkor éppen emiatt ezek az eljárások sokszor nagyon elhúzódnak- tette hozzá Trócsányi László. Az uniós intézmények által használt szabályok a különböző szerződésekben vannak rögzítve, amelyeket a bírói jog is továbbcsiszolta. „Az uniós jog fejlődésének kulcsa az Európai Bizottság kezében van, amely jogszabályt kezdeményezhet és őrködik a végrehajtás felett is” – fogalmazott a tárcavezető, majd hozzátette, hogy a kohéziós alapok felhasználása úgy működik, hogy a tagállam által felhasznált uniós forrásokat a bizottság utólag téríti meg. Ha a bizottság szerint a tagállam által benyújtott számla nem számolható el, akkor nem utalja a forrást, a tagállam pedig bíróságon támadhatja meg a döntést. A tárcavezető szerint minden állam alkotmánya annyit ér, amennyit abból a közigazgatás meg tud valósítani. Ezért mondhatjuk azt, hogy a közigazgatási eljárási jog mindennek az alfája és ómegája.

„Az úgynevezett modellszabályok elfogadásának egyetlen igazi jogalapja az, hogy a feladataik ellátása során az intézmények nyitott, hatékony és független európai közigazgatást támogatnak”- fogalmazott előadásában Juhász Endre. Az Európai Bíróság magyar bírája szerint a modellszabályok közül vannak, amelyek szinte biztosan nem lesznek a kodifikáció részei, mert például ahhoz az uniós alapszerződések módosítására van szükség. Ezt pedig a jelenlegi politikai környezetben valószínűleg nem kezelik prioritásként a tagállamok és az uniós intézmények sem. Ugyanakkor bíztató az az Európai Parlament által tavaly hozott politikai döntés, amely felszólítja az Európai Bizottságot, hogy jogalkotási javaslatot terjesszen elő a témában. A szakember szerint a kódex harmadik könyvében vannak megfogalmazva olyan alapelvek, amelyekre érdemes nagyobb figyelmet fordítani.

„Az uniós eljárásjogi kodifikációnak arra kellene irányulnia, hogy a nagyon heterogén közigazgatási szervezetet egy irányba állítsa”- fogalmazott Dr. habil. Boros Anita. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy magyar szakemberek is vizsgálták a modell szabály rendszert, amely különböző könyvekből épül fel. Az ebből írt tanulmány több lényeges észrevételt is tartalmaz, mint például hogy sok aránytalanságot tartalmaz és eléggé heterogén is. „Vannak olyan részei, amelyek túlzottan részletesek, máshol pedig hiányosságok vannak a kódexben”- fogalmazott az NKE egyetemi docense. Szerinte érdemes lenne megvizsgálni, hogy az uniós ágazati eljárási szabályok közül melyek lehetnek azok, amelyek bekerülhetnének a rendszerbe.  Boros Anita előremutató változásnak nevezte azt az elképzelést, hogy az uniós eljárásoknak legyen egy időbeli hatálya, a tervezett szerint ez három hónapot jelent majd. „A kodifikáció hozzájárulhat az uniós legitimáció növeléséhez, hiszen az állampolgárok úgy tekintenek erre a hatalmas uniós gépezetre, mint egy megközelíthetően és rosszul működő rendszerre”- tette hozzá az államtitkár.

A magyar eljárási jog uniós vetületeivel foglalkozott előadásában Dr. Darák Péter. A Kúria elnöke a bírói gyakorlat tapasztalatait osztotta meg, több jogeset bemutatása révén a résztvevőkkel. Előadásában arra hozott fel példákat, hogy az uniós alapelvek mennyire jelennek meg a nemzeti joggyakorlatban. Olyan fontos alapelvek magyarországi megvalósulását vizsgálta előadásában, mint például a jogszerűség, az egyenlő bánásmód, az arányosság, a pártatlanság és a magánélet tiszteletben tartásának elve.

„A modern államiság megjelenésével párhuzamosan Magyarországon nem alakult egy egységes közigazgatási eljárási kódex”- mondta előadásában Prof. Dr. Varga Zs. András. Az alkotmánybíró hozzátette, hogy ettől még voltak eljárásjogi szabályok a magyar jogrendszerben, csak különböző törvényekbe beépülve. Már a 20. század elején felmerült Magyarországon egy egységes közigazgatási eljárásjogi törvény megalkotása, de akkor a jogtudósok többsége nem támogatta a felvetést. Az 56-os forradalom leverése után a kommunista államberendezkedés elég erősnek érezte magát arra, hogy a közigazgatási eljárási jog kapcsán egységes törvényt alkosson. „Így született meg az eljárási törvény, amely általános és teljes körű szabályokat tartalmazott és kevés eltérést engedett magától”- fogalmazott Varga Zs. András. A rendszerváltozás után helyreállt a jogállam, és hamarosan meg is jelent a közigazgatási bíráskodás újjáélesztésének gondolata. „ Ezt végül elvetették, így a rendes bíróságok polgári ügyszaka foglalkozott ezekkel a kérdésekkel”- mondta az alkotmánybíró, aki hozzátette, hogy nem lehet teljes egységes eljárásjogi törvényt alkotni.  Ezért is szakított az igazságügyi tárca és az Országgyűlés az egységes, komplett eljárásjogi törvény álmával. A várhatóan jövőre életbe lépő törvény általános, de nem teljes törvény, amely szakított a határidő problémákkal is.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jövőbeni eljárásairól beszélt előadásában Dr. Péterfalvi Attila. A hatóság elnöke elmondta, hogy 2018 májusától kell majd az uniós adatvédelmi szabályokat, rendeleteket alkalmazni. Elhangzott, hogy ma az adatvédelmi hatóságnak kettős feladata van: védi a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, illetve a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot. A szakember hozzátette, hogy feladataik ellátásához számos jogosítvánnyal rendelkeznek, így például ombudsmani és hatósági jogkörökkel is. Ennek keretében speciális adatvédelmi bírságot is kiszabhatnak, akár 20 millió forint értékben.

A kétnapos nemzetközi konferencián a külföldről érkező vendégek is megosztják tapasztalataikat. A pénteki szekcióülések pedig olyan témákat feszegetnek, mint például a közigazgatási jogalkotás, az egyedi ügyekben történő döntéshozatal, vagy a közigazgatási szerződések ügye.

A konferenciáról további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin júniusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd

Megosztás a Facebook-on


Új nemzedék, új szemlélet

    • fokep
    •  dsc7682 2 2
    •  dsc7695 2 2
    •  dsc7696 2 2
    •  dsc7697 2 2
    •  dsc7705 2 2
  • Előző
  • Következő

Az elektronikus hadviselés modern eszközei, a rendőrség és a civilek kapcsolata, valamint a határvédelem is szerepelt a témák között azon a rendezvényen, amelyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakkollégiumainak hallgatói mutatták be legújabb kutatási eredményeiket.

Három évvel ezelőtt alakult meg az NKE-n a Szakkollégiumi Együttműködési Fórum (SZEF), amely az egyetem hét szakkollégiumát fogja össze és képviseli a külvilág felé. A SZEF által szervezett rendezvények egyik fontos célja, hogy lehetőséget biztosítson a szakkollégiumok hallgatói számára a nyilvánosság előtt való bemutatkozásra. Kovács Szabolcs, a szervezet elnöke elmondta, hogy az előadások sokszínűsége jól tükrözi a szakkollégiumok eltérő tudományos profilját, de a kutatási témák közötti összhang egyben meg is teremti az egységet a szervezetek között.

„Az NKE hét szakkollégiuma közül öt már megkapta a megfelelő minősítést és a fennmaradókat is arra bíztatjuk, hogy szerezzék azt meg”- mondta köszöntőjében Dr. Zán Krisztina alezredes. A Tudományos Ügyek Irodája vezetője elmondta, hogy az idei OTDK-n is sikeresen szerepeltek az egyetemi szakkollégiumok hallgatói, akik közül 5-en az első helyet is megszerezték. Elhangzott, hogy idén, a víztudományi profilú Zsuffa István Szakkollégiummal együtt már hétre nőtt az egyetemi szakkollégiumok száma. Zán Krisztina beszélt a pályázatokról is, kiemelve a KÖFOP-projekt és az Új Nemzeti Kiválósági Program lehetőségeit. Utóbbi esetében 149 millió forint áll az egyetem rendelkezésére, hogy a legkiválóbb pályázatokat támogassa.

Az elektronikai hadviselés eszközeiről beszélt előadásában Szmolnik Laura. A HHK harmadéves honvédtisztjelölt hallgatója az Öböl-háborút és a NATO 2011-es líbiai hadműveletét elemezte. Kiemelte, hogy az Öböl- háború volt a történelem első információs háborúja, amelynek során számos olyan elektronikai újítás jelent meg, amely jelentősen befolyásolta a küzdelem kimenetelét. Ezek közé sorolta az intenzív felderítést és zavarást és a nagyszámú, elektronikai hadviselésre használt repülőgépet. Utóbbiak segítségével az amerikaiak már a háború első szakaszában jelentős légi fölényre tettek szert. A Puskás Tivadar Szakkollégium hallgatója szerint a NATO líbiai hadművelete is egy újabb fejlődési pont volt az információs hadviselésben, hiszen ekkor jelentek meg először tömegesen a pilóta nélküli légi járművek, azaz a drónok.

„Ahogy az amerikaiak igazgatták Irakot a megszállás idején, elrettentő példaként kell szolgáljon a jövőben, hogy hogyan nem szabad ezt csinálni”- mondta előadásban Matusik András. Az Ostrakon Szakkollégium hallgatója részleteiben vázolta az Egyesült Államok által, az Irak megszállását követően megszervezett közigazgatás negatívumait. Ilyennek nevezte a többi között a tapasztaltan hivatalnoki állományt, a társadalommal való tényleges kapcsolat hiányát, a túlterhelt minisztériumokat. Elmondta, hogy az iraki hadsereg leépítése sokszor azzal járt, hogy az egykori katonák a lázadókhoz csatlakozva küzdöttek a megszállók ellen. Elhangzott, hogy az állami média teljes amerikai befolyás alatt állt, és az irakiak többsége a függetlenebbnek tűnő Al Jazeera műsoraiból tájékozódott.

Az árvízvédelmi falak típusairól és működésükről szólt Zagyva Dániel. A Zsuffa István Szakkollégium hallgatója elmondta, hogy árvízről akkor beszélhetünk, ha a megemelkedett vízmennyiség kilép a medréből, addig csak áradásról van szó. Elhangzott, hogy amíg az ármenetesítés egy felkészülési folyamat, addig az árvízvédelem már konkrét beavatkozást is jelent. Az előadó beszélt a hagyományos, homokzsákos védekezésről, valamint az árvízvédelmi falakról is. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy azok készülhetnek betonból, vasbetonból és téglából is és a homokzsákokkal szemben többször is felhasználhatóak. Magyarországon két jelentősebb árvízvédelmi fal található: az egyik Szegeden, a másik Szentendrén.

„A szabályalapú fiskális politika bevezetésére azért volt szükség 2010 után, mert a költségvetési hiány és az államadósság is nagyon megugrott az azt megelőző években” –mondta el előadásában Losonczi Krisztián. A Magyary Zoltán Szakkollégium hallgatója elmondta, hogy amíg például 2006-ban majdnem 10 százalékos volt a költségvetési hiány, a tavalyi évre sikerült ezt 2 százalék alá faragni. Hasonló folyamat játszódott le az államadóssággal 2011 után, aminek az eredményeként jelenleg 74 százaléknál tartunk. „A szabályalapú fiskális politika egyik nagy előnye, hogy bizonyos szabályok közé szorítja a gazdaságpolitikai mozgásteret”- hangsúlyozta Losonczi Krisztián.

Elsősorban a média befolyásolja a változékony civil-rendőr kapcsolatot Nagy Ivett szerint. A Szent György Szakkollégium hallgatója előadásában számos rendőrviccet felidézett a rendszerváltás előtti és utáni időszakból. Kutatásai során azt tapasztalta, hogy a mai napig nem alakult ki igazán a bizalom az emberekben a rendőrök iránt. Például a lakosok többsége, ha meglát egy rendőrautót, nem biztonságérzetet ad számára, hanem inkább „beparázik” tőle. Mindebben a médiának van különösen nagy felelőssége az előadó szerint.

A határvédelemnek különböző eszközei voltak a magyar történelemben a gyepűk és határvármegyéktől kezdve a határvadász egységek felállításáig. Az új típusú rendészeti kihívásokat a tömeges migráció hívta életre Hangácsi Ádám szerint. A Nemzetbiztonsági Szakkollégium hallgatója úgy véli, hogy a déli határ védelméhez a fizikai mellett szükség volt egy jogi határzárra is és csak így lehetett biztosítani azt, hogy jelentősen csökkent az illegális határátlépők száma 2015 óta. Az előadó beszélt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, azaz a FONTEX szerepéről is, kiemelve az együttműködés fontosságát az európai határvédelemben.

A hagyományos háborúk helyett, amelyeket országok vívtak, manapság egyre gyakoribbak az úgynevezett felkelés elleni katonai műveletek. Ezek esetében pedig fontos szerepe van a civil-katona együttműködéseknek és a lélektani műveleteknek. Erről beszélt előadásában Kovács Georgina. A Biztonságpolitikai Szakkollégium hallgatója szerint a katonai műveletek során úgy kell hatni a civil környezetre, hogy az lehetőleg kivesse magából a felkelőket. Megfelelő kommunikációs esetén ugyanis a civil közeg a katonákat fogja támogatni egy ilyen jellegű konfliktusban.

A tudományos konferencián elhangzott előadásokról külön kötet készül majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jóvoltából.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


A balkáni térség európai uniós bővítése Európa stabilitásának a kulcsa

    • fokep
    •  dsc6372 2
    •  dsc6388 2
    •  dsc6396 2
  • Előző
  • Következő

Európaizáció a Balkánon” címen tartottak konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Lőrincz Lajos előadótermében 2017. május 12-én. A plenáris ülést követő négy szekcióban az egyetem oktatói mellett a meghívott előadók a Nyugat-Balkánra ható európai integráció hátterét, az ehhez kapcsolódó uniós és magyar érdekeket, a Balkán régióját érintő átfogó kérdéseket, valamint az országok integrációjának lépéseit mutatták be.

Dr. Bóka János köszöntő beszéde nyitotta meg a konferenciát. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese beszédében kiemelte, hogy Magyarország számára kiemelt jelentőségű a Balkán, ezt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a nemzetközi kapcsolatok terén is figyelembe veszi: alig két napja a Ludovika Nagyköveti Fórum vendége a szlovén nagykövetasszony volt, egy hónapja pedig a horvát nagykövet.

A konferencia főszervezőjének a NETK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese a NETK koordinálásával működő Európaizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoportot jelölte meg, mely 2017 márciusában kezdte meg működését, legfőbb céljának pedig a magyar közigazgatási kompetenciahiány kielégítését, a kutatási eredményeknek a magyar külpolitikai stratégiába való beépítését tűzték ki, végső soron olyan az NKE-n oktatásban továbbadható tudásanyag kidolgozását, amellyel a közszolgálatba lépő szakemberek már fel lesznek vértezve. A kutatócsoport emellett hozzájárul az NKE kapcsolatrendszerének bővítéséhez, kutatóhálózat kiépítéséhez és az intézményközi kapcsolatok alakításához. Mindezt a KÖFOP finanszírozza, s bár a projekt időbeli korláttal rendelkezik, Dr. Bóka János kifejezte hitét aziránt, hogy olyan eredményeket érnek el, amelyek az operatív program végeztével is működőképesek lesznek.

Dr. Ördögh Tibor, a kutatócsoport vezetője kihangsúlyozta a Balkán fontos szerepét, valamint azt, hogy a céljuk lehetőséget biztosítani a fiatal kutatóknak, hogy elismert szakemberekkel dolgozhassanak és így ők is azzá válhassanak, mert egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezzel a témával mélyrehatóan tud foglalkozni.

Dr. Ördögh Tibor felidézte, hogy a Balkánhoz kapcsolódó balkanizáció kifejezéséhez általában negatív, pejoratív jelentést társítunk, ami az elmaradottságra és a káoszra, az elfogadhatótól eltérő állapotra utal. Ezt a kifejezést legelőször 1918-ban a New York Times használta, ám a mai napig is él a köztudatban. Ezzel ellentétbe kell állítani viszont a konferencia címében is feltűntetett európaizációt, amely a közösségiesedést, a nyugati értékrendet, a Balkán pozitív tartalommal való feltöltését jelenti. A NETK adjunktusa felidézte személyes tapasztalatát és állást foglalt a Balkánra jellemző vendégszeretet, élettempó és sokszínűség miatt annak pozitív voltjára.

A kutatócsoport vezetője összefoglalta, hogy a konferencia előadásai közgazdasági, védelmi, politikai, gazdasági és a nemzetközi kapcsolatok szempontjából hivatott bemutatni és elemezni a Balkán térségét, ország-specifikusan kitérve a demokráciára és az integrációra.

A plenáris ülés keretében Dr. Gosztonyi Krisztina „Az EU érdeke a nyugat-balkáni bővítésben” címen adott elő. A Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője kiemelte, hogy az Európai Unió számára a bővítés sikertörténet; a mai napig is kiemelt prioritással kezelt ügy annak ellenére, hogy az utóbbi években a gazdasági, a migrációs és a Lisszaboni szerződéssel életbe léptetett intézményi átalakításhoz kapcsolódó válságkezelésre kellett koncentrálnia az EU-nak. A bővítésnek hála dinamikusan fejlődik a belső piac és az EU a világpiacon is egyre nagyobb jelentőséggel bír. Az Európai Unió a békét és a szabadságot testesíti meg. Emellett Magyarország is kiáll; az ügy egyik élharcosaként hirdeti, a tagállamok felelőssége, hogy a szkeptikus tagállamokat is érdekeltté tegyék a bővítés iránt, mert az azzal járó hosszú távú stabilitás, jó szomszédi viszony és a töredezett régió összekapcsolása mindannyiunk érdeke.  

Várkonyi Márta előadásának központi témája az EU bővítési folyamatának átalakulása volt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa megerősítette, hogy a bővítés valóban sikertörténet, melynek nyitottságát értékként őrizni kell.  Mint mondta, a bővítési folyamat a korábbiaknál sokkal szigorúbb, szakaszoltabb eljárást jelent, amelyben a politikai elköteleződés és a technikai részletek nagy befolyással bírnak: az igazságügyi és az alapjogokra vonatkozó együttműködésnek a csatlakozási folyamat elején kell megnyílnia és a végéig nem zárulhat le. Ez azt is jelenti,  ha nincs megfelelő előrehaladás ezen területeken, akkor a tagállamoknak jogukban áll lelassítani vagy akár le is állítani a csatlakozni kívánó államra vonatkozó bővítési folyamatot, hiába teljesít jól az állam más területen. Várkonyi Márta a tagállam csatlakozását meghatározó tényezőknél két elvet emelt ki: az egyéni teljesítményt és a feltételesség igényét, melyeket vizsgálnia kell az EU-nak, hogy csak a valóban felkészült államok csatlakozhassanak, amelyek nem veszélyeztetik a szupranacionális szerv működését. Magyarország elkötelezett a Nyugat-Balkán mellett: az előadó büszkén jelenthette be, hogy integrációs diplomatákat delegáltak más tagállamok helyi kormányához, hogy az segítő szerepet vállaljon az adott állam integrációjában. Mocsáry Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa Belgrádban tölt be ilyen tisztséget.  

A plenáris ülést követően a konferencia négy szekcióban folytatódott, amelyeken többek között szó esett a balkáni védelem- és gazdaságpolitikáról, a demokrácia helyzetéről egy-egy ország példáján keresztül.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből került finanszírozásra. 


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Franciaország elnökválasztás után

    •  dsc6183 2
    • fokep
    •  dsc6060 2
    •  dsc6079 2
    •  dsc6095 2
    •  dsc6118 2
    •  dsc6129 2
    •  dsc6136 2
    •  dsc6155 2
  • Előző
  • Következő

„Franciaországban már régóta megújulást várnak a politikában az emberek, ez azonban a mostani elnökválasztással nem következett be” - hangzott el a Franciaország történelméről, gazdaságáról és politikájáról szóló tudományos konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„Franciaország az európai integrációs folyamat egyik meghatározó állama, fontos szereplő a világpolitikában és Magyarországon is jelentős gazdasági jelenléttel bír. Ezért is jött létre a KÖFOP-projektek keretében egy Franciaországgal foglalkozó kutatócsoport a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, Gazdag Ferenc professzor vezetésével” – mondta köszöntőjében Dr. Bóka János. A NETK dékánhelyettese hozzátette, hogy ez a rendezvény kiváló alkalmat kínál arra is, hogy a francia elnökválasztás aktualitásával is foglalkozzanak a szakemberek.

„Franciaországban már régóta megújulást várnak a politikában az emberek, ez azonban a mostani elnökválasztással úgy tűnik, hogy nem következett be” - mondta előadásban Dr. Fejérdy Gergely. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára szerint se Nicolas Sarkozy, se a legutóbbi elnök, Francois Hollande nem tudott élni a lehetőséggel, így aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy a francia szélsőjobb menetközben olyannyira megerősödött, hogy ma már valós kihívója bármely politikai erőnek és szereplőnek. Elhangzott, hogy a jelenlegi választások során sokáig François Fillont is esélyesnek tartották a végső győzelemre, azonban a vele kapcsolatos botrányok és az ellene irányuló sajtóhadjárat végleg esélytelenné tette a jobbközép politikust. Az elnöknek végül megválasztott Emmanuel Macron ügyesen használta ki azt a lehetőséget, hogy a második fordulóban lényegében mindenki rá szavazott, aki nem akarta a szélsőséges jelölt, Marine Le Pen győzelmét. Fejérdy Gergely szerint azonban a nemzetgyűlési választások fogják igazán meghatározni Franciaország jövőbeli politikáját, hiszen várhatóan teljesen új „arcok” jelenhetnek meg a közéletben annak köszönhetően, hogy megszűnik a mandátumhalmozás lehetősége. A szakember elmondta azt is, hogy a francia politikában az elmúlt 30 évben hideg polgárháború zajlik, amelyet jól jeleznek az országban tapasztalható nagy gazdasági, vagyoni különbségek, valamint az egyre több szembenálló politikai irányzat is. „A hagyományos baloldali-jobboldali felosztás megszűnt, egyre több olyan szereplő lép a színpadra, aki korábban nem rendelkezett komolyabb hátországgal” - fogalmazott Fejérdy Gergely.

„A francia nagyhatalmiság ábránd és valóság is egyszerre, hiszen Franciaország mind a mai napig nagyobb hatással van a világpolitikára, mint ami a méretéből következne, de ez a hatás kisebb, mint amit ők szeretnének” – erről már Prof. Dr. Gazdag Ferenc beszélt. A NETK professor emeritusa szerint a franciák esetében az állam szerepe mindig is hangsúlyosabb volt, mint más európai országban, és ezt az elvet szinte minden politikai erő magáénak vallja ma is. A közgondolkodás ennek megfelelően nagy hangsúlyt fektet a történelemre is, a francia történeti iskolák például a mai napig mintaként szolgálnak a világban. Elhangzott, hogy Franciaország számára a II. világháborús események tragikusan alakultak a nagyhatalmi státuszukat illetően, hiszen sokáig nem kaptak jelentős szerepet a világpolitikában. „Franciaországot a nagyhatalmak szintjére Charles de Gaulle hozta vissza, aki különutas politikát folytatott és egyfajta egyensúlyra törekedett az akkori két szuperhatalom között” – tette hozzá a szakember.

Gazdag Ferenc elmondta, hogy ennek a politikának a jegyei akkor is feltűntek, amikor Franciaország volt Németország társaságában az egyik szószólója a béke kérdésének a II. iraki háború időszakában.

A francia politikai jobboldal a baloldallal szemben megfogalmazódva jött létre a 18. század végén - erről Bene Krisztián beszélt előadásában. A szakember elmondta, hogy sokáig három irányzata volt a francia jobboldalnak: az ellenforradalmi lojalisták, az alkotmányos monarchia támogatói és a napóleoni politika hívei, az úgynevezett bonapartisták. Bár a 19. században mindegyik irányvonal kipróbálhatta magát „kormányoldalon” is, végül kudarcba fulladtak a kísérletek. Az 1940 és 1944 között működő Vichy-kormány egyfajta keverékét képezte a korábbi jobboldali politikai irányvonalaknak. Charles de Gaulle Franciaország nagyhatalmi státuszának visszaállításán dolgozott, de a jobboldal az ő távozásával nagyon sokáig nem jutott kormányzati szerephez. Végül 1995-ben, majd 2002-ben Jacques Chirac tudta igazán jól összefogni a jobboldali erőket, amely Nicolas Sarkozy elnöksége alatt kezdett erodálódni. A szakember szerint a szélsőjobboldal megerősödése folyamatosan érzékelhető az elmúlt évtizedben és mára meghatározó tényezővé vált a Nemzeti Front. „A lendületük valószínűleg a jelenlegi elnökválasztással sem törik majd meg” – tette hozzá Bene Krisztián.

Franciaország gazdasági téren komoly kihívásokkal néz szembe továbbra is Dr. Szemlér Tamás szerint. A NETK oktatója úgy véli, hogy a versenyképesség, a növekedés, a foglalkozatás és az államháztartás területén is vannak komolyabb problémák, amelyekre az új elnöknek és az új kormányzatnak is megoldást kell találnia. A gazdasági világválság óta ugyanis elég látványos a német gazdaság eltérő fejlődési üteme a franciáétól.

„Az új elnök valószínűleg nagyobb hangsúlyt fektet majd Franciaország hátországának a megszervezésére, amelyben kulcsszerepe van a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének, amelynek immáron 85 tagja van”- hangsúlyozta előadásában Rolbák Ferenc. Az NKE mentor-oktatója, korábbi diplomata arra mutatott rá, hogy várhatóan egy centrista kormány alakul majd a nemzetgyűlési választásokat követően, amelyben a pragmatizmus kerül majd előtérbe, a választások idején tapasztalható idealisztikus elképzelésekkel és szólamokkal szemben. 

A rendezvényen szó volt még a többi között a francia védelmi stratégia modernizációjáról, a migrációs politikáról és előadást tartott a francia nagykövet is.

További részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin júniusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on