Szűkítés


Kiválasztott Címke

konferencia

Minden Címke 521


Jelenleg 74 bejegyzés található konferencia cimkével

Afrika és Magyarország, 2017-2027

    • 2333

Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja 2017. március 9-én rendezte meg Afrika és Magyarország 2017-2027 – lehetőségek, trendek és kihívások című workshopját a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt keretében. A rendezvényen a magyar államapparátus releváns intézményeinek képviselői arról tartottak előadást, hogy az általuk gondozott területeken az említett időszakban milyen folyamatok, lehetőségek és kihívások várhatóak hazánk számára az afrikai kontinenssel kapcsolatban, elsősorban a gazdaság és a biztonság területén. A rendezvényen a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika Főosztálya, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Bevándorlásügyi és Migrációs Hivatal, illetve a Terrorelhárítási Központ képviseltette magát előadóval. A meghívott vendégek között helyet kaptak a Pécsi Afrika Kutatóközpont, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely, a Migrációkutató Intézet, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Külgazdasági és Külügyi Intézet, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Információs Hivatal, illetve az NKE NETK és SVKK munkatársai, valamint kisebb részben a Kodolányi János Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói.

A workshop célja az volt, hogy az érintett szereplők megoszthassák egymással tapasztalataikat, percepciójukat, párbeszéd alakulhasson ki közöttük, és ezáltal irányokat vázolhassanak fel a következő évtized feladataira, kutatási területeire vonatkozóan. A szakértők szerint a kontinensen – hasonlóan az 1990-es évek Kelet-Közép-Európájához – jelenleg a piacok újraosztása zajlik, a kormányzat által meghirdetett „Déli Nyitás” politikája ezért is kecsegtet eredményekkel. Ezen a téren már látszanak pozitív példák, de alapvetően még csak a folyamat elején vagyunk, a komoly sikerekért még sokat kell dolgozni. A földrész kapcsán felmerült a migráció témája, amely a rendelkezésre álló számadatok alapján egyelőre alig érinti hazánkat, és érdekes módon megdőlni látszik az a kép, hogy Észak-Afrika főleg áteresztő szerepet játszik benne. A térségben működő radikális szervezetekről elhangzott legfontosabb megállapítás az, hogy ezek működése, a szervezetek retorikája ellenére egyelőre legfeljebb regionális dimenzióval bír. A gyenge központi igazgatás, a túlnépesedés és a gazdasági instabilitás egyes országok esetében azonban komoly aggodalomra adhat okot.

Szöveg: Dr. Marsai Viktor

Megosztás a Facebook-on


A határrendészeti tisztképzés negyedszázada

    • fokep
    •  dsc3585 2
    •  dsc3588 2
    •  dsc3618 2
    •  dsc3626 2
    •  dsc3644 2
    •  dsc3650 2
    •  dsc3654 2
    •  dsc3659 2
    •  dsc3666 2
  • Előző
  • Következő

"A határrendészet, a határőrizet időben és térben folyamatos" – hangzott el a Rendészettudományi Kar Határrendészeti Tanszékének és az MRTT Határrendészeti Tagozatának a Közszolgálati képzés kihívásai a határrendészeti tisztképzés tükrében című konferencián.

Dr. Pozsgai Zsolt r. dandártábornok, személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes a rendőrség 2016. évi eredményeit és a határrendészeti szolgálati ág legfontosabb feladatait vette számba előadásában. Elmondta, hogy az elmúlt évben is kiemelkedő volt az illegális migrációval kapcsolatos fellépés, az államhatár védelme. „A rendszert három pillér alkotja: az ideiglenes biztonsági határzár, amelynek műszaki-technikai színvonalát tovább fejlesztjük, az illegális bevándorlást befolyásoló jogszabályok, valamint mindezen feladatok ellátására felkészített állomány. A rendkívüli migrációs helyzet hatékony kezelése érdekében a Kormány 2016 augusztusában döntött a Rendőrség határvadász egységeinek 3000 fővel történő megerősítéséről" - hangsúlyozta a dandártábornok, majd hozzátette: "a megfeszített ütemű toborzómunka eredményeként jelenleg 985 fő, a tervezett létszám mintegy egyharmada már részt vesz a képzésben és május elején szolgálatba léphet az első ciklusban kiképzett több mint 500 fős határvadász állomány."

Pozsgai Zsolt megállapította: tovább csökkent a polgárok szubjektív közbiztonságérzetét alapjaiban befolyásoló 14 bűncselekménynek, illetve a közterületen elkövetett bűncselekményeknek a száma. Így csökkent többek között a testi sértések, a garázdaság, a lopások és betöréses lopások, a személygépkocsi lopások, a zárt gépjármű feltörések, a lakásbetörések, a rablások előfordulása, amely jelentős eredménynek tekinthető. Jó hírnek számít, hogy a közlekedésbiztonság területén az elmúlt két évben tapasztalt kedvezőtlen folyamatok megálltak, ismét csökkent a közlekedési balesetben meghalt személyek száma. Az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények száma 430 607-ről, 36 517-re csökkent. Felidézte, hogy a hatékonyabb határőrizeti tevékenység ellátása érdekében az Országgyűlés 2016. július 05-ei hatállyal tovább szigorította a jogszabályi környezetet. Ennek keretében több tízezer illegális migráns Európai Unió területére történő belépését akadályozták meg a rendőrök és katonák, illetve a biztonsági határzáron átjutott, feltartóztatott migránsokat visszakísérték a határzárhoz és a tranzitzónához irányították.

Megtörtént az ideiglenes biztonsági határzár technikai megerősítése is. Pozsgai Zsolt kiemelte, hogy a rendőrség szolgálati tevékenységét az elmúlt időszakban is az eredményesség jellemezte. A Rendészettudományi Kar tisztjelölti állományról is beszélt, akik képesítésüknek megfelelő szolgálati feladatot is elláthatnak a jövőben. Elismerően szólt a Rendvédelmi Tagozat nevelő munkájáról. A migrációs válságok kezelésével összefüggő gyakorlati jártasságok elsajátítását rendkívül fontosnak tartja. Végezetül az országos rendőrfőkapitány-helyettes a Határrendészeti Tanszék oktatóinak az elmúlt huszonöt évben végzett munkájáért elismerését fejezte ki.

Dr. Virányi Gergely ny. határőr dandártábornok előadásában emlékeztetett: a határrendészeti tisztképzés a határőrképzésből alakult át, majd személyes élményét is megosztotta a jelenlévőkkel: 1992 februárjában tartott először előadást a díszteremben. "A migrációs hullámok hatékony kezelése, az idegenrendészeti feladatok szakszerű elvégzése mindig is a legfontosabb feladatatok között szerepelt" – jelentette ki a dandártábornok, aki az elmúlt 25 éves időszakra visszatekintve a legfontosabb eredményeket is számba vette: a délszláv válság példaértékű kezelése, a duális rendészeti és védelmi funkció, illetve határvédelmi feladatrendszer ellátása, a hazai és a nemzetközi együttműködés kiszélesítése, a logisztika teljes körű korszerűsítése. "Negyedévszázad alatt generációváltás történt, a határőrtisztképzésben pedig nagy léptékű fejlesztések történtek, miközben a határrendészeti tisztképzés szellemi centrumaként működik a tanszék" - hangsúlyozta Virányi Gergely, aki a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola határrendészeti szakiránya alapításának körülményeiről beszélt. Köszönetet mondott az egykori vezetőknek, megköszönte, hogy részese lehetett a határőrök képzésének.

A határrendészeti tisztképzés aktuális helyzetképét vázolta fel Dr. Varga János ny. határőr ezredes, tanszékvezető, főiskolai tanár. Elmondta, hogy a szakirányon 1163 hallgató kapott oklevelet az elmúlt 25 évben. Megállapította, hogy a határrendészeti tisztképzés harmonikusan illeszkedik a rendészeti tisztképzés rendszerébe.

Dr. Kiss Lajos PhD. r. alezredes, adjunktus a Frontex és a határőr tisztképzés kapcsolatáról beszélt. Elmondta, hogy a Frontex nem ismeri a tiszt kifejezést, csak a tisztviselőt. "A határőr mesterképzés elindítása egy új szakaszt nyitott meg a FRONTEX képzési tevékenységében, ugyanis a FRONTEX ennek segítségével saját képzésben részesítheti a jövő határőr vezetőinek egy részét”.

A kihívásokról beszélt Dr. Balla József r. alezredes, egyetemi docens. "Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy a határrendészeti speciális szakmai ismeretekre szükség van" – fogalmazott az alezredes.

Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes, egyetemi docens a rendészeti vezető mesterképzés legfontosabb ismeretköreit mutatta be a jelenlévők számára, majd beszélt a hallgatókkal szembeni elvárásokról is.

Szó volt még a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság határrendészeti helyzetéről, a fiatal tisztekkel szemben támasztott elvárásokról, beilleszkedésük tapasztalatairól, a „Szent László” Határigazgatási Tudományos Diákkör tevékenységéről.

A határrendészeti tisztek felkészültségének megfeleléséről, a közszolgálati képzés aktuális kihívásairól Markek Dávid, a határrendészeti szakirány végzős hallgatója, az RTK HÖK elnöke beszélgetett a Tanulmányi Vándordíj nyerteseivel. Takács Éva c. r. alezredes, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Tevékenység-irányítási Központjának vezetője, Kalmárné Dr. Pölöskei Anett c. r. alezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság hivatalvezetője, Hegedűs Tamás r. őrnagy, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, Ügyeleti Osztály ügyeletvezetője, Vájlok László r. alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatóság, Határrendészeti Főosztály osztályvezetője, Hegedűs Dániel r. főhadnagy, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, Rendészeti Főosztály, Határrendészeti Osztály alosztályvezetője, Gáspár Gyula r. őrnagy, Készenléti Rendőrség, Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársa és Dr. Zámbó Péter püőr. dandártábornok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Bűnügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.

A Határrendészeti Tanszék létrehozásának jubileumi évfordulója alkalmából megjelent a határrendészeti tisztképzés negyedszázadáról szóló könyvet Deák József r. alezredes mutatta be. A kötet felidézi az elmúlt évek eseményeit, a határőrség modernizációjának körülményeit és azt is bemutatja, hogy az egykori hallgatók hogyan hajtottak végre egy teljes szakmai generációváltást a társadalom szolgálatában.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, konferencia, 2017

Közös fellépéssel a radikalizálódás ellen

    • fokep
    •  dsc4433 2
    •  dsc4440 2
    •  dsc4445 2
    •  dsc4455 2
    •  dsc4487 2
    •  dsc4494 2
  • Előző
  • Következő

A radikalizálódás megelőzése és visszaszorítása érdekében - a témában elsőként - kutatócsoport és szakemberi hálózat alakult Magyarországon - hangzott el azon a kétnapos tudományos konferencián, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézete és a Migrációkutató Intézet szervezett a Ludovika Campuson.

„A megalakult szakemberi hálózatban minden hivatásrend, így a honvédség, a rendvédelem, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a terrorelhárítás, valamint civil szervezetek is képviseltetik magukat”- mondta köszöntőjében Dr. habil. Resperger István ezredes. Az NKE Nemzetbiztonsági Intézet igazgatója elmondta, hogy a hálózat tagjai közül 15-en már egy uniós képzésen is részt vettek és az így megszerzett tudást aktualizálni szeretnék a magyarországi viszonyokra. „A hazai tudásanyag átadásában a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek kiemelt feladata lesz”- tette hozzá az ezredes. Az intézetigazgató szerint azért időszerű a radikalizmussal tudományos értelemben is foglalkozni, mert a szélsőségessé válás erőszakhoz vezethet, amelynek számos példáját láthattunk az elmúlt években, Európában is. „A konferencia jó lehetőség arra, hogy a hazai és nemzetközi szakemberek kicseréljék tapasztalataikat a témához kapcsolódó összes szakterületen” – mondta Resperger István.

„Magyarország jelenleg kevésbé van kitéve a radikalizálódás veszélyének, mint a nyugat-európai országok többsége. Ez azonban nem szerencse kérdése, ezért megdolgoztunk” – mondta előadásában Dr. Orbán Balázs. A Migrációkutató Intézet főigazgatója szerint a jelenlegi kedvező helyzet fenntartásában a tudományos és szakmai együttműködéseknek nagy szerepük lehet. Elhangzott, hogy a radikalizmusnak kaméleon természete van, azaz sokáig rejtőzködő marad, és aránylag gyorsan változik az ideológiai háttere is. Ezért a megelőzést és visszaszorítást végző tudományos munkának is folyamatosan figyelemmel kell követnie a változó körülményeket. A szakember példának hozta a tömeges migráció által az Európai Unió országaiba érkező bevándorlókat, akik a befogadó államoktól valószínűleg nem teljesen azt kapták, amit szerettek volna, ezért frusztrálttá válhatnak. „Ez pedig könnyen elvezethet esetükben a radikalizációhoz”- fogalmazott Orbán Balázs. A főigazgató szerint ez a konferencia számukra is az év egyik kiemelkedő szakmai rendezvénye, mert nem a múltról és a jelenről, hanem a jövőről és a megoldásokról szól.

Az Európai Bizottságnak a szélsőséges radikalizálódás megelőzése érdekében tett intézkedéseiről beszélt előadásában Dr. Zupkó Gábor. Az uniós testület magyarországi képviseletének vezetője szerint sokáig azt gondoltuk, hogy Európa a béke szigete, de ez az érzés néhány évvel ezelőtt alapvetően megszűnt. Elhangzott, hogy a jelentősebb európai terrorcselekményeinek többségét régóta a kontinensen élő szélsőségesek követték el és az Iszlám Államhoz is sok európai születésű ember csatlakozott az elmúlt években. A radikalizálódás elleni fellépést elsősorban tagállami feladatnak nevezte, de mivel a jelenség nem ismer határokat, így szükség van a széleskörű nemzetközi együttműködésre is. Mindezt az Európai Bizottság is szorgalmazza, illetve támogatja különböző programokon keresztül. A testület által még idén nyáron megfogalmazott intézkedéscsomag egyik fő elemét az oktatás jelenti, de szó van benne az erőszakra buzdító illegális médiatartalmak szűréséről, a börtönökben zajló radikalizálódás megelőzéséről, és a nemzetközi együttműködés megerősítéséről is. Elhangzott, hogy az Európai Bizottság által még évekkel ezelőtt elindított radikalizálódás-tudatossági hálózat (RAN) célja, hogy felvegye a küzdelmet az erőszakos szélsőségekkel. A kezdeményezés támogatja a tagállamoknak az erőszakos radikalizálódás és a terrorista tevékenységek céljából történő toborzás megelőzésére irányuló erőfeszítéseit. A hálózat EU-szerte összeköttetést teremt a radikalizálódás elleni küzdelemben kulcsszerepet betöltő szereplők – például szociális munkások, vallási és ifjúsági vezetők, rendőrök és kutatók között. A szakember szerint ezen a területen is van jelentősége az uniós fellépésnek és elsősorban a tapasztalatcsere, valamint a szakemberképzés kapcsán várhatunk jelentősebb eredményeket.

„A Magyar Honvédség külföldön szerzett missziós tapasztalatai is segíthetnek a radikalizmus elleni küzdelemben, annak kezelésében” – hangsúlyozta előadásában Dr. Földváry Gábor. A Honvédelmi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a magyar katonák például a balkáni missziókban szembesülhettek a radikalizmus különböző fajtáival és annak kezelésében jelentős tapasztalatokat is szerezhettek. Az államtitkár szólt a Honvédelmi Minisztérium törvényelőkészítő munkájáról is, amelynek eredményeként a megváltozott biztonsági környezettel összhangban került sor a honvédelmi törvény és a menedékjogi törvény módosítására is. „Fontos azonban tudatosítani az állampolgárokban, hogy a migrációs válsághelyzet kezelésben a Magyar Honvédség nem alkalmazva van, hanem csak közreműködik és segíti a rendőrség munkáját a határ rendjének megőrzésében” – tette hozzá Földváry Gábor.

„A rendészeti szervek is jelentős feladatot vállalnak az európai partnerekkel együttműködve a radikalizáció elleni küzdelemben” – mondta előadásában Dr. Tóthi Gábor.  A Belügyminisztérium Európai Együttműködés Főosztály munkatársa szerint Magyarország alapvetően biztonságos országnak számít, nem tartozik a kiemelt terrorista célpontok közé, de nálunk sem lehet teljesen kizárni az ilyen jellegű támadások lehetőségét. A szakember úgy véli, hogy Magyarországra nem elsősorban a külföldi terrorista csoportok, szervezetek jelenléte jelent veszélyt, hanem a jelentős tranzitforgalom. 

A kétnapos tudományos konferencián olyan témákról hallgathatnak meg előadásokat az érdeklődők, mint például a magányos merénylők szerepe a terrorizmusban, az erőszak és a humánbiztonság kérdése a kibertérben, vagy a mediáció lehetősége a megelőző munkában.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Konferencia magyar és olasz alkotmányossági kérdésekről

    • fokep
    •  dsc4151 2
    •  dsc4163 2
    •  dsc4167 2
    •  dsc4171 2
    •  dsc4180 2
  • Előző
  • Következő

December 2-án vette kezdetét a magyar és olasz alkotmányos kérdésekkel és kihívásokkal foglalkozó kétnapos konferencia, amelyre 24 professzor és kutató érkezett, illetve amelyen 13 egyetem képviselteti magát. A rendezvényt Dr. Paczolay Péter, hazánk Rómába delegált nagykövete és Giuseppe Franco Ferrari, a Bocconi University professzora nyitotta meg.

Dr. Paczolay Péter nyitóbeszédében elárulta, hogy a rendezvény dátumának kiválasztásában szerepet játszott az olasz népszavazás időpontja, amelyre december 3-án fog sor kerülni, mivel így a konferencia lehetőséget nyújt a legaktuálisabb kérdések megvitatására is. A nagykövet említette az NKE kezdeményezésére létrejött, a modern olasz állam kihívásairól szóló projektet, melynek a jelen konferencia egyfajta nyitó rendezvénye. Az ötven olasz és magyar kutató bevonásával zajló projekt főként az elmúlt két-három évtized olasz politikai rendszerének kérdéseivel kíván foglalkozni, továbbá az országban zajló belső változásokkal, a pártrendszer és választási rendszer változásaival, illetve a gazdasági világválság és migráció kihívásaival. A nagykövet kihangsúlyozta, hogy Olaszország még mindig az ötödik legjelentősebb kereskedelmi partnere Magyarországnak, ezáltal kiemelve az olasz kapcsolatok, illetve az Olaszországgal összefüggő kutatások fontosságát.

Giuseppe Ferrari köszöntőjében kitért az olasz-magyar alkotmányossági kérdések kutatásának rövid történetére, elárulta, hogy 2011 óta már két alkalommal találkoztak a téma kutatói. Első alkalommal Budapesten értekeztek az alkotmányos változásokról, következő alkalommal pedig Rómában értékelték a két ország alkotmányos rendszerét. Utóbbi alkalommal állapodtak meg arról, hogy következetesebb kutatásokat és találkozókat irányoznak elő. Ferrari szintén említette a közelgő olasz népszavazást, amely fokozza a konferencia témainak aktualitását. A két nap alatt elhangzó előadásokról konferenciakötet is fog készülni.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen már elindult egy kezdeményezés „Az olasz állam modernkori kihívásai” elnevezésű kutatóműhely létrehozására, Dr. Paczolay Péter vezetésével. 

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Nemzetközi válságok, nemzetállami válaszok

    • img 3991 1
    • img 4004 1
    • img 4030 1
    • img 4031
    • img 4033 1
  • Előző
  • Következő

2016. november 18-án került megrendezésre az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár és a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont közös szervezésében az immáron hagyománnyá vált „Biztonságpolitikai konferencia” a Stefánia Palotában. A konferencia idén a „Nemzetközi válságok, nemzetállami válaszok” címet viselte és legfontosabb feladataként azt vizsgálta, hogy hogyan képes Európa reagálni a térségben jelentkező külső és belső válságokra?


A konferencia Szijártó Richárd alezredes, megbízott törzsfőnök köszöntője után, Dr. Tálas Péter a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatójának előadásával vette kezdetét, ami elsősorban az elmúlt 25 év permanens válságainak kialakulási okait vizsgálta. Az előadó felhívta a figyelmet a nemzetközi rendszer átrendeződésének (multipolárissá válásának) következményeire, illetve a nem állami szereplők egyre nagyobb térnyerésére az egyes konfliktusokban. Tálas Péter hozzátette, hogy az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy az Európai Unió nem képes kezelni a környezetében kialakuló problémákat, hiszen az ehhez szükséges politikai akarat és az intézményi háttér is hiányzik a szervezetből. Éppen ennek köszönhető, hogy az egyéni, nemzetállami szintű kezdeményezések kerültek előtérbe, amelyek azonban szintén elégtelennek bizonyultak a konfliktusok kezeléséhez.


Tálas Péter bevezetőjét, Molnár Annának, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójának előadása követte, aki a Mediterráneum legfontosabb kihívásait mutatta be a közönségnek. Az előadó a térséget a „válságok tranzitzónájaként” jellemezte, amelyet egyaránt feszítenek a túlnépesedésből, a migrációból, az iszlám fundamentalizmusból és a vízkészletek szűkösségéből származó problémák. Molnár Anna hangsúlyozta, hogy Afrika népessége 2050-re várhatóan eléri a 2,5 milliárd főt, ami a jövőben is hozzá fog járulni a migrációs nyomás erősödéséhez. Éppen ezért lenne kulcsfontosságú Líbia határvédelmének kialakítása is. Az előadó kiemelte, hogy bár a tagállami viták és a Brexit következményei akadályozzák az Uniós szintű válaszlépéseket, az elmúlt évek tapasztalatai mégis több helyen pozitív elmozdulást eredményeztek, így például a közös kül- és biztonságpolitika egyre többször kerül összefüggésbe a migrációval és ezzel párhuzamosan felélénkültek a védelmi unió kialakításáról szóló viták is.


A konferencia harmadik előadójaként, Marsai Viktor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója az afrikai migráció legfontosabb trendjeit értékelte. Az előadó hangsúlyozta, hogy a déli (afrikai) irányból érkező migráció közép- és hosszútávon várhatóan egyenrangúvá válik a közel-keleti migrációval. Afrika problémái összességében két okra vezethetők vissza e tekintetben: egyfelől a történelmileg egyedülálló népességrobbanásra és az állami struktúrák gyengeségére. Előbbi kapcsán fontos tényező, hogy az afrikai lakosság 43 százaléka 15 év alatti, aminek köszönhetően 10 év alatt 400 millió új munkahelyre lesz szükség a kontinensen, amely a jelenlegi gazdasági mutatók számításba vételével megoldhatatlan feladatnak tűnik. Másfelől az afrikai társadalmakból még mind a mai napig hiányoznak a népességrobbanást stabilizálni tudó tényezők, aminek következtében a születésszámok továbbra is magasan maradnak. Az államiság problémája tekintetében a legnagyobb kihívást a gyarmatosító hatalmak által hozott európai típusú államok kiépítésének nehézségei adják. E két fő okra vezethető vissza, az összes, „tüneti” jellegű probléma, mint amilyen például a fegyveres konfliktusok kialakulása. Tekintve azonban, hogy egyes régiókban a háborús összetűzések állandóvá váltak (pl. Szomália esetében immár 50 éve zajlik polgárháború) így bizonyos társadalmakból az alapvető minták hiányoznak, amelyek segíthetnék a béke megteremtését a kontinensen.


Marsai Viktort követően Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, előadásában arra a kérdésre próbálta megadni a választ, hogy az Európai Unió, a szíriai válság szereplőjének tekinthető-e? Az előadó mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy az EU jelenleg csak másodlagos szereplő a válságban, tekintve, hogy a szervezet az elmúlt években sokkal inkább a belbiztonsági kérdésnek tekinthető terrorizmus elleni küzdelemre és Líbiára fókuszálta figyelmét. Szalai Máté azonban kiemelte azt is, hogy az Unió feltételezhetőleg nem is igazán tudna aktív szerepet játszani a térségben, köszönhetően a képességek és az intézmények terén mutatkozó hiányosságoknak; a belső nézeteltérésekből fakadó politikai véleménykülönbségnek; a közel-keleti rendszer sajátosságainak, amelyben az EU lassú döntéshozatala nem tekinthető versenyképes szereplőnek; és az Unió saját értékalapú politizálásának, amelynek fenntartása nem lehetséges Szíriában. Éppen ezért Szalai Máté következtetése alapján a konfliktus lezárása előtti beavatkozás hibás stratégiai döntés lenne az Unió részéről. Kifizetődőbb lehet azonban a konfliktus lezárása utáni szerepvállalás, tekintve, hogy ehhez jóval több humanitárius/újjáépítési eszköz áll a tagállamok rendelkezésére.


A nap ötödik előadásában Varga Gergely, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársa a transzatlanti kapcsolatok jövőjét értékelte az amerikai választási eredmények tükrében. Az előadó elmondta, hogy az amerikai külpolitika fő hangsúlyai a realista-nacionalista világkép erősödéséhez járulhatnak hozzá a jövőben, köszönhetően, hogy várhatóan keményvonalas, konzervatív politikusok kerülnek majd be az új adminisztrációba. Ezzel együtt az előrejelzések szerint növekedni fognak az ország védelmi kiadásai, ám a globális ügyek helyett sokkal inkább a direkt amerikai érdekek kerülnek majd a külpolitika fókuszába. Transzatlanti szinten Donald Trump feltehetőleg a bilaterális kapcsolatokat fogja majd preferálni a szervezeti (NATO, EU) szint helyett. Ezzel együtt felerősödhetnek az ideológiai jellegű viták a transzatlanti szövetségben, ami a NATO jelentőségének csökkenéséhez vezethet.


Egeresi Zoltán, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársának előadása következett, amely a „Távolodó szomszédok – a török-EU kapcsolatok” címet viselte. Az előadó kiemelte, hogy Törökország geostratégiai helyzete sok regionális konfliktusban teszi érdekeltté Ankarát. Ennek köszönhető például az is, hogy az iraki-szíriai konfliktus a török külpolitika számára sarkalatos ponttá vált az elmúlt években. Mindez azonban alapjaiban határozza meg a török-uniós kapcsolatok alakulását is, amelyek az 1963-ban aláírt társulási megállapodás és a 2005 óta folyó csatlakozási tárgyalások óta csak lassan fejlődnek. Egeresi Zoltán hangsúlyozta, hogy bár gazdasági oldalról Törökország egy dinamikusan fejlődő, modern piacgazdaságnak tekinthető, több politikai terület is akadályozza a csatlakozást. E tekintetben Ciprus kérdése, a sajtószabadság és az emberi jogok helyzete, illetve a török kormányzati rendszer autoriterebbé válása tekinthetők a legnagyobb problémaköröknek. Ez utóbbi kapcsán fontos kiemelni azt is, hogy a kormányzat csak még erősebbé vált a nyári puccskísérlet után. Bár a mostani stabilitással és társadalmi támogatással a háta mögött a török kormány megfelelő partner lenne a tárgyalásokhoz, ám a fentebb említett nézeteltérések nem igazán teszik lehetővé a kapcsolatok elmélyítését. Az előadó hangsúlyozta azt is, hogy az Unió kezében kevés eszköz van a megerősödött autoriter törekvések mérséklésére, hiszen például az erre általános eszköznek tekinthető gazdasági szankciók alkalmazása sem valószínű, köszönhetően annak, hogy az Unió számára Törökország nélkülözhetetlen partner a menekült- és migrációs válság megoldása szempontjából.


A konferencia következő elemeként Tálas Péter „Az Európai Unió belső és külső migrációs kihívásai” című előadását a migráció jelenségének és kiváltó okainak általános bemutatásával kezdte. Rámutatott, hogy a migráció végigkíséri az emberiség egész történetét, biztonságpolitikai problémává azonban mindig csak akkor vált, amikor a célterületen élők nem tudták azt kezelni. A migrációnak számos általános kiváltó oka van (természeti, gazdasági, politikai, társadalmi, szociális okok), amelyek napjainkra egyéb sajátos okokkal is kiegészültek. Ilyen például a világról szerezhető információk mennyiségének növekedése és az e tudáshoz való hozzáférés egyszerűsödése, a közlekedési lehetőségek kibővülése és felgyorsulása, a pénzügyi tranzakciók felgyorsulása, vagy a globális gazdasági egyenlőtlenségek növekedése, és ezzel egy időben a gazdag térségek vonzásának felerősödése. Az előadó ezt követően konkrét számadatok segítségével mutatta be és tette még érzékletesebbé napjaink migrációs trendjeit, majd rátért az európai migrációs és menekültválság okainak vizsgálatára, amely során számos külső és belső problémát vázolt fel. Ezek között említhetjük, hogy az Európai Unió nem készült fel a migrációs válság kezelésére, noha a nehézségek jelentős részét előre látni lehetett. A reakciót tekintve mind a szomszédos államok menekültügyi rendszereinek támogatása, mind a tranzitországok bevonása az együttműködésbe megkésve és lassan valósult meg. További belső konfliktusok forrása, hogy a válság egyenlőtlenül érinti az Európai Unió tagállamait, a jogi szabályozás pedig egyértelműen elavult. Tálas Péter felhívta rá a figyelmet, hogy bár a 2015-ben Európába érkező, körülbelül két millió menekültet gyakran nagyon soknak érezzük, ez a szám az Európai Unió népességének mindössze 0,23%-át teszi ki. Ugyanakkor, az előrejelzések szerint Kelet-Közép-Európa népessége 2015-re 41 millióval fog csökkenni, mely problémát tovább súlyosbít, hogy Nyugat-Európa várhatóan továbbra is ebből a térségből fogja elszívni a szükségleteit kielégítő szaktudást és munkaerőt, ami következményeit tekintve Magyarországot is közvetlenül, negatívan érinti. Ezzel egy időben Afrika népessége a következő években sokszorosára nő majd, ahonnan az emberek minden valószínűség szerint a Föld kevésbé sűrűn lakott területei felé fognak megindulni. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a migrációt megakadályozni nem, csupán befolyásolni lehet. Ez az „irányított” migráció azonban Európa demográfiai problémáira akár megoldást is jelenthet.


Csiki Tamás, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársa, előadásában azt a kérdést járta körül, hogy lehetséges-e egy európai haderő kialakítása? Az európai haderő felállításának szükségességével kapcsolatos vita fellendülésében több közelmúltbeli esemény is szerepet játszhatott. Ilyen például az Európára gyakorolt orosz fenyegetés percepciójának erősödése, a migrációs válság, a visegrádi államok sikeres védelempolitikai együttműködése, vagy az amerikai elnökválasztás eredménye. Az európai haderő általában két kontextusban szokott előtérbe kerülni a diskurzusokban. Egyrészt Európa romló biztonsági helyzete és relatív hatalomvesztése indokolja egy európai haderő felállítását, másrészt egyre gyakrabban fogalmazódik meg az elvárás, miszerint Európának nagyobb felelősséget kellene vállalnia saját biztonságáért. Bár az európai védelempolitika az elmúlt években intézményesült, továbbra is erőtlen. Nem csak az egységes stratégiai kultúra és stratégiai vízió hiányzik mögüle, hanem a társadalmi támogatottság és a politikai akarat is. Az európai szakértők és döntéshozók régóta keresik a választ arra a kérdésre, hogyan teremthető meg a hiteles, cselekvőképes európai védelempolitika, aminek alkalmazható eszközei is vannak? Csiki Tamás ennek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy napjainkban elmozdulás figyelhető meg a „többsebességes” Európai Unió felé a biztonságpolitika területén is, hiszen a huszonnyolc tagállamból vannak olyanok, akik hajlandóak és képesek lennének bizonyos biztonság- és védelempolitikai kérdésekben a többieknél aktívabban fellépni. A korábbi évekből ismert - intézményesített keretek között, 28 tagállam egyetértésével, EU-harccsoportokkal, Athena finanszírozási mechanizmuson keresztül zajló - európai uniós szintű elképzelés mellett, vagy egyre inkább helyett az „EU tagállamok többnemzeti hadereje” (EU defense core) koncepció kezd előtérbe kerülni, ami az európai haderőt a „hajlandók koalíciójaként” valósítaná meg egyeztetett mechanizmusok, egy keretnemzet által vezetett ad hoc résztvevők és racionálisabb finanszírozási szerkezet által. Az ilyen típusú, egyes tagállamok között létrejövő megerősített együttműködésnek a Lisszaboni Szerződés jogi alapot is biztosít. Az elképzelés gyakorlati működését illetően azonban még sok a nyitott kérdés.


Gálik Zoltán a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, „Az Európai Unió Nagy-Britannia nélkül” című előadásának kezdetén rámutatott, hogy nem egyszerű arról beszélni, mit jelent pontosan a Brexit, tekintve, hogy ezt egyelőre még maguk a britek sem tudják. A brit adminisztráció nem volt felkészülve az Európai Unióból történő kilépést támogató döntésre, és a mai napig nincs egy koherens stratégiája a távozás mikéntjét illetően. Biztosan egyelőre annyit tudunk, hogy Nagy-Britannia – várhatóan valamikor 2019-2020-tól – többé már nem lesz teljes jogú tagja az Európai Uniónak. A részletekkel kapcsolatban ugyanakkor még mindig arra várunk, hogy megkezdődjenek a tárgyalások, hiszen a britek egyelőre még a hivatalos kilépési kérelmet sem nyújtották be. Az egyik legelső kérdés, hogy vajon teljes szakítás lesz-e („hard Brexit”), vagy valamilyen formában megmaradnak a kapcsolatok a két fél között („soft Brexit”)? Ha Nagy-Britannia „korlátozott tag” lesz, mert továbbra is szeretne részesedni például a közös piac előnyeiből, cserébe valószínűleg engedékenynek kell bizonyulnia bizonyos kérdésekben, például a migráció ügyében. A kétoldalú viszonyrendszer jövőjét illetően több, már létező modellt is szoktak emlegetni (például norvég modell, svájci modell), az előadó szerint azonban ezek egyike sem alkalmazható egy az egyben Nagy-Britanniára. A Brexit mindenesetre egészen biztosan jelentős következményekkel és változásokkal fog járni számos területen, köztük több stratégiai kérdést, illetve például az Európai Unió hatalmi geometriáját illetően, hiszen a brit kilépéssel az Unió egyik legerősebb államát veszíti el. A kilépési folyamat egyik következő jelentős lépcsőfoka, a decemberre várt bírósági döntés lesz, amelynek tárgya, hogy Theresa May brit miniszterelnöknek be kell-e nyújtania a kilépő dokumentumot a parlament elé is? Gálik Zoltán előadását azzal összegezte, hogy korai még a Brexitet érintő konkrét elképzelésekről bármilyen víziót kialakítani.


Írta: Etl Alex és Pénzváltó Nikolett

Fotó: Horniák Dóra

Megosztás a Facebook-on


Új irányok az adó- és vámügyi együttműködésben

    • fokep
    •  dsc1441 2
    •  dsc1444 2
    •  dsc1484 2
    •  dsc1503 2
    •  dsc1512 2
    •  dsc1519 2
    •  dsc1535 2
    •  dsc1555 2
    •  dsc1570 2
    •  dsc1588 2
  • Előző
  • Következő

Európa egyre több országában működik közös adó- és vámhatóság, amely így hatékonyabban tudja ellátni mindkét terület feladatait - derült ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett nemzetközi tudományos konferencián. A NAV és a Rendészettudományi Kar vám – és pénzügyőri tanszékének közös szervezésében megvalósuló kétnapos rendezvény a nemzetközi tapasztalatcserére is lehetőséget adott.


„A világ nemzetei folyamatos útkeresésben vannak, a különböző kihívásokra gyors, hatékony, de egyben fenntartható válaszokat kell adnia az egyes államoknak”- mondta el köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint a modern állam nem képzelhető el sikeres gazdaságpolitika, valamint átgondolt vám- és adópolitika nélkül. Elmondta, hogy az adórendszer szorosan őrzi emberközeli jellegét, hiszen a fogyasztást és a forgalmat terhelő adók révén azok is részt vesznek a közterhek viselésében, akik nem fizetnek jövedelemadót. „Ezért is fontos, hogy az adó és vámrendszer mögött minőségi felsőoktatási-kutatási háttér álljon”- fogalmazott Patyi András. Az NKE ezen a területen is egyre modernebbé válik, ezt jelzi, hogy önálló vám- és pénzügyőr tanszék működik az intézményben, ahol pénzügyi nyomozókat is képeznek. A tervek között a rektor megemlítette, hogy hamarosan adóigazgatási szakirányt indít az egyetem és jövő szeptembertől - 70 év szünet után - államtudományi doktori képzésben is részt vehetnek a hallgatók, akik egy teljes államháztartási és állambevételi modult sajátíthatnak majd el tanulmányaik során. Patyi András szólt az NKE kutatóműhelyei által készített Jó Állam Jelentésről, amelynek része az adóbürokráciával kapcsolatos eredmények ismertetése is. „Az államok között éles verseny zajlik a hatékony adórendszerért, ezért kiemelten fontosak a komparatív nemzetközi kutatások”- hangsúlyozta a rektor, aki példaként említette, hogy legutóbb az NKE-n rendeztek meg egy lengyel-magyar adójogi konferenciát.

„A magyar gazdaságpolitika egyik súlyponti kérdése volt az elmúlt években a magyar adórendszer átalakítása, ami egy új adófilozófia mentén valósult meg”- mondta el beszédében Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter a gazdaságpolitika látható eredményeiként értékelte a gazdasági növekedést, a foglalkoztatottság bővülését, valamint az adóbevételek növekedését is. A miniszter beszédében kiemelte a munkaerőpiacon történt fordulat fontosságát: a munkában állók száma 32 hónapja tartósan növekszik, a munkanélküliségi ráta pedig 5 százalék alá csökkent.  Varga Mihály szerint az új szemléletű gazdaságpolitika hatására a magyar gazdaság jelentősen elmozdult a 2008-as mélypontról, ma már 3 százalék körüli növekedésről beszélhetünk.  „Mindez lehetővé teszi azt, hogy a versenyképesség területén is előrébb lépjünk, növeljük a termelékenységet és a beruházások szintjét, valamint a kkv-k erősödését is segítsük” - tette hozzá a tárcavezető. Szerinte ezeket a terveket a megújított adórendszer és adófilozófia is segíti, így nagy hangsúlyt fektetnek továbbra is az élő munka terheinek csökkentésére és az adóelkerülés felszámolására. A lineáris adó- és járulékrendszer fókuszában a családok állnak, akik az egykulcsos szja bevezetését követően is kedvezményesen adózhatnak. Varga Mihály előadásában kiemelten foglalkozott a következő évekre szóló, a különböző érdekképviseltekkel kötött bérmegállapodásról. „Ennek köszönhetően a következő években egyszerre tudjuk csökkenteni az adó és járulékszintet, ugyanakkor pedig jelentősen növeljük a minimálbér és a garantált bérminimum összegét”- fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter, aki szerint mindez komoly érdemi lökést és ösztönzést adhat a magyar gazdaságnak.

Varga Mihály beszélt az adó és vámhatóság 2011-es szervezeti integrációjáról, amely szerinte egy nemzetközi tendencia. Ennek eredményeként értékelte az állami bevételek hatékonyabb beszedését, a csökkenő adminisztrációs költségeket, az adózói morál javulását és a nemzetközi együttműködés erősödését. Az adóelkerülés elleni küzdelemben jelentős előrelépést jelentett Varga Mihály szerint az online pénztárgépek, valamint az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszer bevezetése. A NAV-al kapcsolatos elvárásként fogalmazta meg a hatóság szolgáltató jellegének erősítését, amelyben partnerként kell tekinteni az adózókra. Az új szemléletben különválik a megbízható és a kockázatos adózó fogalma, így az ellenőrzések szigorúságának mértéke is. A tárcavezető szólt a jövő évi tervek kapcsán a teljesen online szja-rendszer bevezetéséről és a támogató szemléletű eljárásokról, amelyben elsődlegesen nem a büntetés, hanem a figyelemfelhívás lesz a hatóság célja.

A nemzetközi konferencián felszólalt a Vám Világszervezet (VVSz) főtitkára, Kunio Mikuriya, aki szintén hangsúlyozta az adó- és a vámügyi terület együttműködésének fontosságát a feketegazdaság és az adóelkerülés elleni küzdelemben. Szerinte a két területnek úgy kell együttműködnie, hogy tiszteletben tartsák egymás misszióját is. Kunio Mikuriya elmondta, hogy a vámügyi tevékenységek elősegítik a kereskedelem fejlesztését és biztosítják egy normális üzleti környezet kialakítását „A határok elválasztanak, a vámügy pedig összeköt” - fogalmazott a főtitkár, aki szerint a vámhatóság munkája nem mérhető csupán fiskális pénzügyi szempontból. Munkájuk során egyre nagyobb szerepet kapnak a modern infokommunikációs technológiák, így például jövőre a VSZSz egy önálló, adatelemzéssel foglalkozó csoportot is létrehoz majd.

„A vámügynek egyre nagyobb szerepe van a terrorizmus elleni harcban is”- mondta előadásában Dr. Stelbaczky Tibor nagykövet. Az EU mellett működő állandó magyar képviselet helyettes vezetője szerint a vámunió az egyik legnagyobb vívmánya az európai közösségnek, hiszen az szinte minden tevékenységének fontos eleme. A nagykövet szerint a gyorsan változó és modernizálódó világunkban egyre nagyobb szerepet kell kapnia a vámrendszerben az ellenőrzéseknek, és szükség lenne a szankciók bizonyos fokú harmonizációjára is a tagállamok között. A vám és az adóügyi rendszerek együttműködéséről elmondta: egyre több tagállamban van szoros kapcsolat a két terület között, amelynek alapja a közös informatikai rendszerek létrehozása lehet. A szakember a jövő nagy kihívásai közzé sorolta az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos szabályozásokat, valamint a brexit teremtette új helyzet kezelését is.

A nemzetközi együttműködést erősíti a 20 éve alapított Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA). Főtitkára, Miguel Silva Pinto előadásában elmondta: a tapasztalatok és a jó gyakorlatok megosztásán keresztül szeretnék előmozdítani az együttműködést az adóhatóságok között az európai régióban. Programjukban szerepel az adózói jogkövetés és az adóbeszedés fejlesztése, valamint az adózóknak nyújtott szolgáltatások erősítése. Elhangzott, hogy az IOTA konkrét szakmai segítséget is nyújt tagjainak adóigazgatási kérdésekben, de rendszeresen szerveznek nemzetközi konferenciákat is a tapasztalatok kicserélésére. Miguel Silva Pinto szerint az adóhatósági és a vámhatósági terület közös küldetése a gazdaság erősítése.

„Manapság, az információs technológia világában egyre nemzetközibbé válnak a csalások és a különböző pénzügyi visszaélések, amelyekkel szemben csak közösen lehet védekezni” – mondta előadásában Sun Xiangyang minisztertanácsos. Az EU mellett működő kínai képviselet vezetője szerint fontos lenne egy nemzetközi adó együttműködés létrehozása is. Hangsúlyozta, hogy Kína és Magyarország között egyre erősödik a kereskedelmi kapcsolat, így a hatóságok együttműködése is szorosabbá vált az elmúlt években.

A plenáris ülést követően a kétnapos nemzetközi konferencia több szekcióban folytatódott, amelyekben olyan témákról is tanácskoztak a résztvevők, mint például az uniós vámkódex, a jogkövető adózók támogatása és a virtuális fizetőeszközök.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


„Jó állam – modern katasztrófavédelem”

    • fokep
    •  dsc9853 2
    •  dsc9858 2
    •  dsc9866 2
    •  dsc9869 2
    •  dsc9874 2
    •  dsc9900 2
  • Előző
  • Következő

Katasztrófavédelem 2016 címmel tartott nemzetközi tudományos konferenciát november 16-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézete. Idén is a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részét képezte az esemény, amelyre négy kontinensről érkeztek a résztvevők.

Amint Dr. habil. Endrődi István, egyetemi docens, a Katasztrófavédelmi Intézet mb. igazgatója megnyitó beszédében kifejtette, a katasztrófavédelem legfőbb célja a megelőzés, amelynek része az oktatás. Ezen a vonalon továbbhaladva Jaczkovics Péter tű. ezredes, a BM OKF veszélyhelyzet-kezelési főosztály vezetője, Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, mb. főigazgató-helyettes képviseletében tartotta meg előadásait a katasztrófavédelem tevékenységeiről, a közeljövő feladatairól, valamint a HUNOR mentőszervezet operatív képességeiről.

Dr. Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő a mentő tűzvédelem elmúlt időszaki tevékenységeit és eredményeit ismertette a hallgatóság számára, akik között a katasztrófavédelem szervezetéből érkezett érdeklődőket valamint nappali és levelező rendszerben tanuló BSc, MSc és PhD- hallgatókat is találhattunk hazánkból és külföldről is.

A megelőzési, a jó állam vezérfonalán vitte tovább saját szakterületének átfogó ismertetését Dr. habil. Vass Gyula tű. ezredes, egyetemi docens, a BM OKF megelőzési és engedélyezési szolgálatvezetője, valamint Dr. Bognár Balázs tű. ezredes, kritikus infrastruktúra koordinációs főosztályvezető.

A konferencián Ausztráliából, a Dél-Afrikai Köztársaságból, Brazíliából, Romániából és Szlovákiából vettek részt jeles előadók. Az első idegen nyelvű előadást Lobo Ferreira Bruna Carolina brazil katasztrófa-pszichológus tartotta, aki a katasztrófahelyzeteket követő a lelki egészség biztosításáról beszélt.

Prof. Eng. Alexandru Ozunu a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem dékánjának képviseletében Dr. Török Zoltán egyetemi adjunktus tartotta meg angol nyelvű előadását a romániai katasztrófavédelmi rendszer működéséről, jogi alapjairól, a közelmúlt változásairól.

A magyarországi műveletirányítás hazai bevezetéséről, jelenlegi működéséről és a közeljövőben tervezett változásokról Dr. Hesz József tű. ezredes, egyetemi docens tájékoztatta részletesen a hallgatóságot.

Szlovákia katasztrófavédelmi technikai eszközrendszerét Dr. Andrea Majlingová ismertette a Zólyomi Műszaki Egyetemről külön kiemelve az árvizek elleni védekezéshez használható megoldásaikat, különös tekintettel a közelmúlt Európai Uniós forrásból történt eszközeikre.

Steve Jenkins, az ausztrál Veszélyhelyzeti Szolgálat Intézetének igazgatója valamint Peter Schar a szervezet titkára a távoli ország katasztrófavédelmi feladatairól, a rendelkezésre álló lehetőségeiről számolt be részletesen.

A Dél-afrikai Köztársaság katasztrófavédelmi kihívásairól, a magyarországitól eltérő lehetőségeiről és megoldásairól tudhattak meg a jelenlévők többet Prof. Dr. Andries Jordaantől, a Free State Egyetem Katasztrófavédelmi, Kiképző és Oktató Központjának igazgatójától.

A magyar nyelvű előadások sorát folytatva az e-learning lehetőségeiről és a tűzoltók oktatásába való integrálásáról tartott előadást Dicse Jenő, a SkillDict eLearning Solution-tól.

Dr. jur. Nováky Mónika tű. alezredes, egyetemi tanársegéd a katasztrófavédelmi szempontokat szem előtt tartva a migráció fogalmát, annak hazai hatásait és az ezzel kapcsolatosan jelentkező feladatokat ismertette.

Dr. Van Coppenhagen Jan Willem a Dél-afrikai Köztársaság elsődlegesen beavatkozó egészségügyi szolgálatától hasonlította össze országa katasztrófavédelmi szempontú adatait és körülményeit a magyarországi körülményekkel.

Dr. Schweickhardt Gotthilf tű. alezredes, egyetemi adjunktus a katasztrófavédelem jogi szabályozását fejtette ki európai szinten.

A katasztrófavédelmi beavatkozásainak hatékonyságát növelő innovatív megoldásokról készített előadásával járult hozzá a konferenciához Dr. Pántya Péter tű. alezredes, egyetemi adjunktus, a konferencia társ-levezető elnöke.

Az előadások szünetében a jelenlévők személyesen konzultálhattak az előadókkal a tárgyalt területeket érintően. A nemzetközi konferencián poszter szekció is bemutatásra került a levezető elnök, Dr. habil. Restás Ágoston ny. tű. alezredes, egyetemi docens levezető elnök részéről. 

Fotó: Dr. Pántya Péter

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Jó Állam Aspektusai

    • fokep
    •  dsc9702 2
    •  dsc9715 2
    •  dsc9741 2
    •  dsc9753 2
    •  dsc9760 2
    •  dsc9773 2
    •  dsc9789 2
    •  dsc9790 2
    •  dsc9799 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények Szerkesztősége; az Állami Számvevőszék; és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság együttműködésével tartottak konferenciát „A Jó Állam Aspektusai” címmel az Államtudományi és Közigazgatási Karon.

„Az állam attól tekinthető jónak, hogy az egyének, közösségek, vállalkozások igényeit a közjó érdekében és keretei között a legmegfelelőbb módon szolgálja.” – idézte a Magyary-programot Prof. Dr. Máthé Gábor, majd a jelenlévő NKE-s hallgatósághoz fordult. „ Az ifjaknak, akik itt ülnek, az lesz az életcéljuk, hogy egy ilyen államban lássanak el szakfeladatokat. Az ÁKK professor emeritusa kifejtette, hogy a Magyary -program feladata a jó állam feladatok végrehajtásában rejlett, amelyek pozitív értékelést kaptak az OECD által, ám ehhez elengedhetetlen a megfelelő teljesítménymérés és értékelés.  „A magyar jogállam, „jó állam” igen gazdag az intézményrendszerben, a célkitűzésekben és eredményekben. Ez utóbbiakról fognak szólni kiváló előadóink” – nyitotta meg a konferenciát Máthé Gábor.

Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke az alapjogok védelméről és az információszabadság viszonyáról tartott előadást. „Széleskörű transzparencia szükséges a kormány, a helyi önkormányzatok, az államháztartás területén, a nyilvánosság sarokköve ebben az esetben a közfeladat ellátása, a közfeladatok finanszírozása, nemzeti vagyonnal (közvagyonnal) gazdálkodás”- emelte ki a NAIH elnöke, aki a továbbiakban kifejtette, hogy az információszabadság csak szűk körben korlátozható, cél a közszféra nyilvánossága. Két fő területet emelt ki, ahol érdemes kivizsgálni az információszabadság határait. Az egyik a közpénzből gazdálkodó állami és önkormányzati cégek, amelyek piaci funkciókkal bírnak, közfeladatot látnak el és profitorientált a tevékenységük, valamint a rájuk vonatkozó üzleti titkok, a másik terület a politikai pártok tevékenysége, átláthatósága és közhatalmi jellege. Péterfalvi Atilla kifejtette, fontosnak tartja azt, hogy minél szélesebb körben érvényesüljön a proaktív közzétételi kötelezettség.

„Mióta állam létezik, azóta kutatják a kérdést, hogy miként tudna az uralkodó jobban kormányozni, hogyan tudná népe boldogulását eredményesebben szolgálni, a hadviselésben sikeresebben teljesíteni” – vezette fel Dr. Domokos László a jó állam kutatások, a jól irányított állam vizsgálatának történetét. Kifejtette, hogy az állami szerepvállalás változott, a neoliberális felfogást jelenleg egy erős, stabil állami szerepvállalás váltotta fel, amelynek feltétele a stabil pénzügyi alapok, a mikropénzügyi egyensúly, közpénzügyi felhasználás és a közvagyon-kezelés ellenőrzése, valamint a közpénzügyi kontroll megerősítése. Az Állami Számvevőszék elnöke kiemelte, hogy a demokratikus állami működés garanciális alapértéke a rend és a jogkövető magatartás, a jó kormányzási modell alapelvei az átláthatóság és az integritás. Az ÁSZ-törvényről elmondta, hogy garanciarendszereket teremtett, megerősítette az ÁSZ függetlenségét, kiszélesítette a hatáskörét, bővítette az eszköztárát, növelte az átláthatóságot, továbbá felszámolta a következmény nélküli ellenőrzések korszakát. Nemzetközi összehasonlításban a törvény igazodik az aktuális trendekhez, amelyek irányrendszereknek nem csak megfelelő, hanem előre mutatónak is tekinthető. Domokos László szerint a jól irányított állam pillérei az ÁSZ teljes tevékenységét áthatják, amelynek éves célja, hogy megvalósuljon mind a minőségi jogalkotás, a törvényesség, az integritás alapú működés, hatékonyság érvényesülése, pénzügyi fenntarthatóság biztosítása, elszámoltathatóság és a célszerű, eredményes gazdálkodás.

Dr. Székely László, az Alapvető Jogok Biztosa az ombudsmani jogvédelem aktuális kérdéseit mutatta be a hallgatóság számára, kifejtette, hogy megvan a társadalmi bizalom a „mára nagykorú” hivatal iránt, amely 21 éve része a magyar intézményrendszernek. Munkásságáról elmondta, hogy a két főbb területen dolgozó helyettessel dolgozik, akik a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmével, valamint a jövő nemzedékek érdekeinek védelmével foglalkoznak. A hivatal nemcsak centralizált struktúrában működik, félévente megyelátogatásokkal igyekeznek eljutni a vidéki városokba, a „roadshow-k” alkalmával. Székely László elmondta, hogy a hivatalhoz évente közel 9000 panasz érkezik, amelyet illetékmentes eljárásban folytatnak le relatív gyorsan, azonban az ombudsman kezében nincs kényszerítő eszköz, csak ajánlásokat tehet. Ezeknek az ajánlásoknak nagy presztízse alakult ki a magyar intézményrendszerben, az esetek többségében sikerül elérniük a céljukat. 2015-ben 274 db ajánlásból 36 esetben utasította vissza a címzett az ajánlásait.

Dr. Pataki Árpád kúriai bíró az állami szervektől való közérdekű adatigényléssel kapcsolatos perekre tért ki előadásában. Elmondta, hogy míg a magyar bírói gyakorlat nyilvánosságpártinak tekinthető, addig akadnak olyan vélemények a magyar jog- és intézményrendszerben, amelyek nem ezt az irányt tartják szem előtt. Pataki Árpád kifejtette, hogy a bírói hatalmi ág nem az elefántcsont tornyában ül, tisztában vannak a valóssággal. A közérdekű adatigényléssel kapcsolatos perekről elmondható, hogy manapság szinte gyakorlattá vált az ilyen jellegű perek tömeges indítása, itt a felperest nem feltétlen a jó szándék vezérli, azonban a Kúria ilyen esetben nem mérlegelhet. A felperesekről általánosságban elmondta, hogy többnyire újságírók, országgyűlési képviselők, civil szervezetek, az alperesek pedig minisztériumok, oktatási intézmények, bíróságok, önkormányzatok. Külön példaként, aktualitásként kiemelte a Magyar Labdarúgó Szövetség, vagy a Szépművészeti Múzeum ügyét, vagy azt a számára érdekes esetet, amikor a Kúria kerül az alperes szerepébe.

„A jó állam kutatások kiindulópontja, hogy választ keresünk arra, mi az állam szerepe, milyen és mekkora az optimális állam” – fejtette ki Dr. Kaiser Tamás, az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetének tudományos igazgatója. Előadásában kitért arra, hogy az állam szerepének felfogása folyamatosan változott a történelem során, a jelenlegi államközpontú, államcentrikus felfogás célja a közjó és a közérdek szolgálata, a közösségi érdekek és értékek megteremtése, az állami felelősségvállalás erősítése, az állami háttérintézmények és ügynökségek racionalizálása, valamint a horizontális koordináció. Kifejtette, hogy a jó állam szerepe szerinte értékteremtő és értékvédő a társadalmi alrendszerekben, amely a jó kormányzás egyik alapja. Kaiser Tamás kitért a Jó Állam kutatásokra és a Jó Állam Jelentésekre egyaránt, ahol a kormányzati teljesítményméréseknek kiemelkedő szerepet biztosítanak. A kutatásokról elmondta, hogy csak akkor lesz jó, ha nemcsak az akadémikusok a szereplők, hanem az államigazgatási és önkormányzati dolgozók, civil szervezetek, egyetemi hallgatók is egyaránt részt vesznek a mérésekben, kutatásokban és az eredmények alkalmazásában.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében valósult meg.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Retorika: a társadalom tudománya és a lehetőségek világa

    • fokep
    •  dsc9603 2
    •  dsc9606 2
    •  dsc9609 2
    •  dsc9611 2
  • Előző
  • Következő

Szép beszéd tudománya, a stílus gyakorlata vagy sajátos társadalomtudományi megközelítés? - ez a kérdés is felemerült A retorika elméletei: Jog, politika, társadalom című konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Molnár Tamás Kutató Központ (MTKK) által rendezett konferencián az antik és a modern retorikaelméletekről egyaránt szó esett.

Szabó Márton professor emeritus, az MTA Politikatudományi Intézetének (PTI) kutatója a modern tudományos gondolkodás ellenpólusaként elfeledett retorikai hagyományra hívta fel a figyelmet. Az újkori filozófia ugyanis Descartes-tól kezdve az apodiktikus állításokra alapozta a filozófiai, természet- és társadalomtudományi kijelentéseit, a feledés homályába borítva a klasszikus argumentáció tudományos értékét. A 20. század második felétől, párhuzamosan a filozófia nyelvi fordulatának kiteljesedésével bekövetkezett a retorikai hagyomány újra gondolása (Ernesto Grassi, Chaïm Perelman, Kenneth Burke és mások által) a humántudományok alapjaként. Ez egyúttal az érzelem beemelését és a meggyőzés, a lelemény és a képzelőerő tanulmányozását jelenti mint társadalmiságunk alapját. Ez azért válik fontossá, mert a társadalmi valóság természete, állítja Szabó Márton, inkább a lehetőség, mintsem a szükségszerűség, hatálya alatt áll.

Gyulai Attila az MTA PTI munkatársa Paul de Man amerikai irodalomtörténész és Carl Schmitt német jogász és politikai teoretikus műveit elemezve a válság kontextusában hozott döntésből vezette le a szuverenitás fogalmát. A retorika e helyzetben az értelmezési küzdelem és az erőszak lehetőségének feszültségében kap teret. Pap Milán az MTKK munkatársa ideológia és retorika kapcsolatáról beszélt, utóbbit olyan helyzetként elemezve, amelyben az ideológia a meggyőzés és a politikai cselekvés homlokterébe kerül, nem pusztán politikai eszmék dogmatikus rendszereként nyilvánul meg. Horváth Szilvia, szintén az MTKK kutatója, az antik közösségfelfogás és a klasszikus retorikaeszmény kapcsolatát idézte fel. A retorika ebben a helyzetben olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek nem csak egyféleképpen lehetségesek és a jövőt célozzák, ez pedig alapvető fontosságú az egyenlőségen és a részvételen alapuló politikai közösségnek. Sőt, a nyilvános beszéd, a retorika teszi lehetővé az antik közösségeszmény politikai részvételét.

A konferencia második részében Frivaldszky János dialektika és retorika összefüggéseiről tartott előadásában a jogfilozófiai érvelés eltűnésére hívta fel a figyelmet.  Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) tanára szerint ezzel alkalmatlanná válik a jogi szakma arra, hogy alapkategóriáit értelmezni tudja, a jogi viszonyok lényegi vonásait kutatni tudná. Frivaldszky szerint a klasszikus jogfilozófia pragmatista, ugyanakkor nem teljesen önkényes megközelítésével kellene közelíteni a lényeges kérdésekhez (az élet fogalma, az élet minősége, az emberi kapcsolatok szabályozása), amelyben retorika és dialektika kettőssége mindig egy új érvelés létrehozására tehet képessé. Kevevári István a PPKE doktorandusza az előbbi gondolatot folytatva az egyik legfontosabb eszköz, a toposzok tárházát mutatta be klasszikus szerzők (Arisztotelész, Petrus Hispanus, Salisbury János) eszméi alapján. Könczöl Miklós a PPKE adjunktusa pedig az egyik legnagyobb antik filozófus, Platón munkái nyomán járta körül a retorika értelmezésének változását. Platón munkáiban egyaránt hivatkozott a retorikára mint a „politika árnyképére”, azaz puszta megtévesztésre, a lelkek vezetésének tanára, illetve a politikai közösség megalkotásának és a tudás átadásának terrénumára.

Szöveg: Pap Milán

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Az adózói jogkövetést erősítené az adóhatóság

    • fokep
    •  dsc8545 2
    •  dsc8560 2
    •  dsc8593 2
    •  dsc8622 2
    •  dsc8626 2
    •  dsc8638 2
    •  dsc8645 2
  • Előző
  • Következő

Egyensúlyt kell találni az adózók és az adóhatóság érdekei között. Ez volt az egyik fontos üzenete annak a konferenciának, amelyet lengyel és magyar adójogi szakemberek részvételével tartottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„Mindenkitől lehet tanulni, de senkit nem kell utánoznunk”- hangsúlyozta a konferenciát megnyitó beszédében Dr. Bóka János. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánhelyettese szerint az adóügyi igazgatás és az adózási eljárás rendjének hatékonysága a jó kormányzás egyik legfontosabb mutatója, ezért is lehet hasznos a rendezvény, amelyen lengyel és a magyar szakemberek cserélik ki tapasztalataikat.

Lengyelországban nemrégiben hozták létre az Általános Adójogi Kodifikációs Bizottságot, amelynek feladata egy egységes adójogi kódex megalkotása. A testület elnöke, Prof. Dr. Leonard Etel szerint a közép-kelet európai országok hasonló problémákkal küzdenek az adójogi szabályozásokat illetően, hiszen azok egy jelentős része még az előző rendszerhez köthetőek és emiatt elavultak. A Bialystok-i Egyetem dékánjaként is dolgozó szakember elmondta, hogy Lengyelországban az elmúlt húsz évben mintegy 110 alkalommal változtatták meg az adójogi szabályokat. Szerinte az állandó toldozgatás-foldozgatás helyett új szabályozásra van szükség, de a teljes adójogot szinte lehetetlen kodifikálni, hiszen az adószerkezet változásban van. Náluk például egy népszavazás eredménynek köszönhetően megjelent az az alaptétel, amely szerint kétségek esetén mindig az adózónak van igaza az adóhatósággal szemben. Ezt már a készülő adójogi kódex is tartalmazza, mint ahogy az adóalany jogainak felsorolását is. „Újfajta szemléletre van szükség, amely egyfajta egyensúlyt teremtene az adóalany és az adóhatóság érdekei között”- hangsúlyozta Leonard Etel. Az új kódexet előkészítő bizottságról elmondta: a 15 fős testületben minden érdekelt fél, így a kormány és a tudományos élet mellett az adózók is képviseltetik magukat, ami a bizottság függetlenségének egyik fontos garanciája. A hat fejezetből álló törvénygyűjteményben mindazon korábbi szabályozási elemek megjelennek, amelyek korábban jól működtek.  „A kódex első verziója elkészült, amelyet hamarosan a politikai testületek is tárgyalnak majd”- tette hozzá a bizottság elnöke.

Az új kódex eljárásjogi részeiről beszélt előadásában Dr. Mariusz Popławski. A kodifikációs bizottság tagja elmondta, hogy olyan újdonságok jelennek meg a törvénygyűjteményben, mint például az adózási megállapodás vagy a mediáció lehetősége. Mindkettő üzenete az, hogy ne a büntetés legyen a fő célja az adóhatósági munkának, hanem arra csak végső esetben kerüljön sor. A Bialystok-i Egyetem rektorhelyettese szólt a tervezett egyszerűsített eljárásokról is, amelyekre olyan esetekben kerülhet sor, ahol az adóhatóság minden adattal rendelkezik az adózóról és az hozzá is járul ehhez a speciális lehetőséghez.

Fontos, hogy minél egyértelműbb jogszabályokat alkossanak a törvényhozók és együttműködés legyen az adózó és az adóhatóság között- mondta előadásában Dr. Rafał Dowgier. A lengyel adójogi kodifikációs bizottság tagja szerint azt kell elérni, hogy minden állampolgár érezze: ha tisztességesen adózik, nem lehet gondja az adóhatósággal.

Az adózói jogkövetés további támogatása az adóhatóság egyik fő feladata a jövőben Magyarországon is – fogalmazott Sinkáné Dr. Csendes Ágnes. A Nemzeti Adó és Vámhivatal adóügyi szakfőigazgatója szerint hazánkban is vissza kell állítani az adózó és adóhatóság érdekei közötti egyensúlyt, mert az jelentősen felbillent az utóbbi javára. Ehhez új szemléletre és az eddiginél még magasabb színvonalú szolgáltatásokra van szükség a szakember szerint. Csendes Ágnes elmondta, hogy a NAV szervezete jelentősen átalakult az elmúlt években, aminek köszönhetően ma már jóval hatékonyabban működnek, mint korábban. Ez a számokban is megmutatkozik, hiszen tavaly már 12 ezer milliárd forint folyt be ilyen módon a költségvetésbe. „Mindez a gazdaság fehérítéséhez is jelentősen hozzájárul”- tette hozzá a főigazgató. A szakember ugyanakkor elismerte, hogy még mindig jelentősek az adózással kapcsolatos adminisztratív terhek, ezek csökkentése a jövő egyik nagy kihívása. Véleménye szerint az adózói jogkövetés támogatásához új eszközökre is szükség van. Ilyen újdonság lehet az adózói életút figyelemmel követése, amelynek révén szegmentált csoportokat lehetne kialakítani az adózók között. Nagy fejlődés várható az elektronikus szolgáltatások terén is. Már most is népszerű a telefonos ügyfélszolgálat, amelynek segítségével konkrét segítséget is tudnak nyújtani az ügyfeleknek.  Emellett szeretnének egy olyan új internetes felületet létrehozni, ahol személyre szabott szolgáltatást tudnának biztosítani az adózóknak, akik akár chat-eléssel is kommunikálhatnak a szakemberekkel. Mivel az adóhatóság ma már rengeteg adattal rendelkezik, ezért jövőre szinte mindenki számára megnyílik a lehetőség, hogy a NAV készítse el az adóbevallást. Ha az adózó nem ért egyet az abban feltüntetett adatokkal, akkor kijavíthatja, illetve kiegészítheti az erre a célra kialakított elektronikus felületen.

„Az adózók minősítésével az ellenőrzések hatékonyság is jelentősen javult – mondta előadásában Czinege Attila. A NAV ellenőrzési szakfőigazgatója elmondta, hogy a korábbinál jóval célzottabbak az ellenőrzések is, és maximum fél év alatt minden eljárást befejez az adóhatóság. Munkájuk fontos része a hatalmas adatvagyon megfelelő felhasználása, erre egy 100 fős szakembergárda áll rendelkezésükre, akik előkészítik az adóigazgatási eljárásokat. A szakember úgy véli, hogy a NAV-nak meg kell találnia az egyensúlyt a szolgáltatói és a hatósági jelleg között. Ennek egyik eszköze lehet az a módszer, amelynek során levélben hívják fel az adózók figyelmét bizonyos hiányosságokra és nem a büntetés a közvetlen céljuk. Elhangzott, hogy kevesebb ellenőrzéssel több adóbevételt értek el, mint korábban, ami a kockázatosabb adóalanyok kiválasztásának hatékonyságát bizonyítja. Ezt erősítheti az úgynevezett támogató eljárás is, amelynek elfogadása egy adócsomag részeként még parlamenti döntésre vár.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


A Haza Szolgálatában 2016

    • fokep
    •  dsc8446 2
    •  dsc8463 2
    •  dsc8479 2
    •  dsc8481 2
    •  dsc8486 2
    •  dsc8499 2
  • Előző
  • Következő

Nyolc tudományterületen mintegy ötven előadó részvételével rendezték meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a „Haza Szolgálatában 2016” című tudományos konferenciát. A Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat részeként megtartott eseményen a doktoranduszok mellett a legjobban teljesítő alap- és a mesterszakos hallgatók is bemutatkozhattak.

Az immáron negyedik alkalommal megszervezett rendezvényen elsősorban az állam és a köz szolgálatával összefüggő kutatásaikat mutatják be a résztvevők. A témakörök között szerepel a többi között a biztonságpolitika, a katasztrófavédelem, a védelmi elektronika és informatika, valamint a közigazgatás- és jogtudomány. A doktoranduszhallgatók mellett már azok az alap- és mesterképzésben résztvevők is bemutatkozhattak, akik a „Tudomány Kapujában” poszterversenyen kiemelkedően szerepeltek.

„Ez a konferencia is jól bizonyítja azt, hogy a kutatások nem önmagukért valók”- mondta köszöntőjében Prof. Dr. Padányi József. Az NKE tudományos rektorhelyettese szerint ez a rendezvény jó lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők másoknak is bemutassák a számukra legkedvesebb kutatási területet. A dandártábornok elmondta, hogy a rendezvényen megjelenő legkülönbözőbb tudományágak mindegyike valamilyen módon kapcsolódik az államtudományhoz, amelynek kutatása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára kiemelt fontosságú feladat. Padányi József felhívta a résztvevők figyelmét azokra a tudományos kiválósági programokra, amelyek a KÖFOP-projektek keretében mintegy 80 doktoranduszhallgatót támogatnak, és amelyhez még lehet csatlakozni.  „Bátran éljenek a vita és a kérdés lehetőségével, hiszen ez viszi előre a tudományt”- zárta köszöntőjét a rektorhelyettes.

Dr. Szilvásy György, a Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesülete elnöke szerint, ahogy egy PhD-dolgozat fejlődik az évek során, úgy változott pozitív irányba a doktoranduszkonferencia is. „Nagy örömmel látom, hogy az alap- és mesterképzésben résztvevő hallgatók is megjelentek, amely a bemutatkozásuk mellett egyfajta kedvcsináló is lehet számukra”- fogalmazott. Az RTK tanársegédje szólt arról is, hogy a Magyar Tudomány Ünnepén Eötvös József-koszorút vehetett át a Magyar Tudományos Akadémián Finszter Géza professzor, akit a magyar rendészettudomány egyik legnagyobb alakjának nevezett.

A doktorandusz konferencia nyolc szekciójában olyan témákról hallgathattak meg előadást a résztvevők, mint például az elmosódott szavazáselmélet, a fenntartható közbeszerzés, a honvédelmi nevelés új koncepciója, vagy a bűnmegelőzés pedagógiája.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Tudatosítás, védelem, szankció és segítség

    • fokep
    •  dsc7321 2
    •  dsc7338 2
    •  dsc7343 2
    •  dsc7346 2
    •  dsc7352 2
    •  dsc7357 2
  • Előző
  • Következő

A Digitális Jólét Program egyik alprogramjaként elkészült az online gyermekvédelemmel kapcsolatos stratégia, amellyel reméljük, hogy a következő években a magyar gyermekek online védelme biztonságosabbá válik – vezette be a konferencia témáját Dr. Krasznay Csaba, a Magyarország digitális gyermekvédelmi stratégiája és az információbiztonság szerepe című workshop moderátora. A program az Európai Kiberbiztonsági Hónap keretében került megrendezésre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ahol október folyamán számos, a kiberbiztonságra fókuszáló előadást, konferenciát, szakmai kerekasztalbeszélgetést szerveztek az IT tudatosság, az adatvédelem, online fenyegetések megelőzésének jegyében.

„Cyberbullying, sexting, stb… manapság egyre több az interneten megjelenő újdonsült fogalom, amelyek egyre több veszélyt jelentenek a fiatalok számára” – fejtette ki Dr. Farkas Attila Erik. A Digitális Jólét Program képviselője elmondta, hogy az internetről szóló nemzeti konzultációból kiderült, hogy a világhálóval kapcsolatos gyermekvédelmet meg kell erősíteni. Szeptember elején a kormány elfogadta Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiáját, amely három pilléren alapul. Az első pillér a tudatosítás, a gyermekek, szülők és pedagógusok felkészítése a digitális világra. A tervben egyaránt szerepel oktatási programok létrehozása, kortárs segítő programok beindítása, a kerettantervek felülvizsgálata. A második pillér a védelem, itt a kormány a brit rendszert venné át, ahol részben a szolgáltatók felelőssége lenne a tartalom szűrése, emellett egy ingyenes, rendszeresen frissíttetett és karbantartott szűrőszoftver kiadása is tervben van. Az utolsó pillér a szankcióalkalmazás és segítségnyújtás, ahol nem elsősorban a büntetőjogi eszközökön, hanem a fiatalok mediációs fejlesztésén lenne a hangsúly, hiszen sokszor az elkövető és az átélő is gyerek. Rövid- és középtávú célok közt szerepel az oktatási programok beindítása, hogy egy tudatos digitalizált közeg alakulhasson ki. Hosszútávú cél, hogy mind a gyermekvédelem, mind az oktatás, mind a digitális stratégiák megvalósítása területén az ország a világszínvonalba kerüljön.

Szükséges volt a stratégia kialakítása, hiszen a gyermekvédelem kiemelt szempont a kiberbűnözés területén. Egyaránt érinti a rendvédelmet és az igazságszolgáltatást, a dolgozókat képzések és továbbképzések keretében készítik fel az aktuális veszélyekre és helyzetekre. Digitális gyermekvédelem szempontjából, ha már megtörtént a baj, fiatalkorú esetében a büntetőjog az utolsó eszköz, ekkor inkább alternatív megoldásra van szükség, a felnőtt elkövetők számára viszont a gyermekek ellen elkövetett bűntények esetében nagyon keményen lép fel a rendszer. 2017-ben még jobban ki akarja venni a részét a gyermekvédelem területén a rendőrség, Európai Unós munkacsoportok, nemzetközi rendvédelmi akciócsoportok alakulnak, a külföldi jó gyakorlatok átvételére. Jövőkép, hogy egyre több olyan rendőr, ügyész és bíró kerül állományba, akik szakszerűen, a digitális bűncselekmények kérdésében szakértőként tudnak eljárni az adott ügyekben – derült ki Dr. Szongoth Richárd, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Osztálya vezetőjének elmondásából.

Dr. Rajnai Zoltán, Magyarország kiberkoordinátora arról beszélt, hogy igen is szükség van rá, hogy a kormányzat foglalkozzon a digitális eszközöket használó gyermekek védelmével. Az oktatást már az óvodától el kell kezdeni, a digitális tudatosság csak az élethosszig tartó tanulással érhető el. A pedagógusokat és a szülőket is egyaránt fel kell készíteni, hiszen manapság sokszor a gyerekek digitálisan sokkal előrébb járnak, mint maguk a felnőtt felhasználók, vagy az iskolában tanított tananyag. Rajnai Zoltán úgy véli, hogy a problémákat a szülők és a gyerekek egyaránt érzik, ezek megoldása össztársadalmi érdek. A stratégia után meg fog élénkülni a témával foglalkozó szervezetek tevékenysége, gyermekvédelem szempontjából ez az első lépés a kormányzat, szolgáltatók és a felhasználók számára a digitális bűncselekmények elleni fellépésben. „A stratégia egy olyan csontvázat ad, amit majd fel lehet öltöztetni.”

Dr. Bencsik Balázs, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet igazgatója gyakorlati példákkal ismertette a felmerülő kiberbiztonsági és adatvédelmi problémákat. A Nemzeti Kibervédelmi Intézettel a kibervédelmi stratégiát hajtják végre, kormányzati szervként a kormányzati ügyfélkör számára. A legsúlyosabb probléma az adathalászat; egy átlagos hónapban több száz a bejelentett incidensek számra. Bencsik Balázs kifejtette, hogy a biztonság néha kényelmetlen, mivel korlátozza a felhasználót, ellenben elengedhetetlen a biztonságos digitális működéshez. Cél az olyan eszközök kifejlesztése, amelyet nem éreznek korlátozónak. A tudatosság fontos kérdéskör, az oktatás során szemléltetni kell, hogy milyen gyakorlati problémákat okozhatnak a nem megfelelő felhasználói szokások. Gyerekek leggyakrabban a nyílt wifi hálózatokon keresztül teszik ki magukat a legnagyobb veszélynek, ahol „az életüket nyitott könyvként kiszolgáltatják az adott hálózatot fenntartó, nem mindig hátsó szándék nélküli személyek számára.”


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Corporate Governance a fókuszban

    • fokep
    •  dsc5798 2
    •  dsc5808 2
    •  dsc5817 2
    •  dsc5820 2
    •  dsc5827 2
    •  dsc5834 2
    •  dsc5861 2
    •  dsc5908 2
  • Előző
  • Következő

A tavalyi évhez hasonlóan idén is a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont a Societas-Central and Eastern European Company Law Research Network-kel együttműködésben megrendezett nemzetközi konferenciának, amelynek témája ezúttal: „Corporate Governance of State-owned Enterprises in Central and Eastern Europe”. A rendezvény az ÁKK Civilisztikai Intézet szervezésében került megvalósításra.

Az eseményt Prof. Dr. Kis Norbert nyitotta meg. Az egyetem továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese köszöntőjében kiemelte, hogy a konferencia az egyetem szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír az állami tulajdonban lévő vállalatok megfelelő szabályozásának a fontossága miatt, valamint hangsúlyozta, hogy a konferencián elhangzó előadások nem csak a hallgatók, hanem az oktatók számára is hasznos ismereteket tartalmaznak.

A megnyitót követően dr. Szutrély Gergely, az MNV Zrt. jogi főigazgatója tartott előadást „Az állam mint tulajdonos” címmel, melyben bemutatta az állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek rendszerét Magyarországon, ismertette az MNV Zrt. társasági portfólióját, valamint felhívta a figyelmet az átláthatóság fontosságára. Martin Winner a Bécsi Gazdasági Egyetem professzora is részt vett az eseményen, aki az autonómia és az állami tulajdonban lévő vállalatok függetlenség elveiről szólt.

Kateřina Eichelerová előadásában a téma csehországi aspektusait ismertette, őt követte Kaja Zaleska-Korziuk és Bartłomiej Gliniecki közös prezentációja, akik többek között a Lengyelországban a közelmúltban lezajlott szabályozásbéli változásokat mutatták be. Edvardas Juchnevicius előadásában szólt a témakör litvániai vonatkozásairól, ezt követően a hallgatóság tagjai feltették kérdéseiket az előadóknak.

A rövid szünetet követően Prof. Branislav Malagurski a szerbiai szabályozást mutatta be az OECD ajánlás egyes pontjai tükrében. Dr. Veress Emőd, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója az állam tulajdonosi szerepét ismertette a romániai vállalkozások esetében, majd a kérdéskör hazai aspektusait Dr. Auer Ádám és Prof. Dr. Papp Tekla, egyetemünk oktatói mutatták be közös prezentációjukban.

Szöveg: Lehoczki Zóra Zsófia

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: konferencia, 2016

Felhívás tudományos konferenciára

    • a haza szolgalataban

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktorandusz Önkormányzata és partner szervezetei 2016. november 4-én immáron negyedik alkalommal rendezik meg a Haza Szolgálatában nevet viselő tudományos konferenciát. Az esemény elsődlegesen az állam és a köz szolgálatával összefüggő doktoranduszi kutatások bemutatására hivatott, de bármely — a területtel foglalkozó — kutató munkájának ismertetésére lehetőség van, magyar és angol nyelven egyaránt.

Az előző évben öt délelőtti és öt délutáni szekcióban, közel 70 előadás hangzott el, ami országos szinten is jelentősnek tekinthető a doktorandusz konferenciák között. További sikerként kell megemlíteni, hogy a konferencián két külföldi PhD-hallgató is prezentálta kutatását, az angol nyelven is előadó hazai doktorandusz kollégák mellett.

A korábbi éveknek megfelelően, a Doktorandusz Önkormányzat elkötelezett, hogy minél inkább bővítse az előadók körét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktori iskoláinak hallgatóin kívül is. Más intézmények fiatal kutatóit — beleérve poszt-doktori kutatásokat folytató tudósokat is – előszeretettel várnak a konferenciára, mint előadó és hallgató egyaránt. A konferencia szintén lehetőséget biztosít az októberben lezajlott A tudomány kapujában poszterverseny győztes, — alap- és mesterképzésben résztvevő — tehetséges hallgatóinak előadóként szerepelni.

A prezentációk megtartása mellett a részvevők, az Egyetem Társadalom és Honvédelem című folyóiratában írásos formában is közzé tehetik kutatásukat, ezzel is elősegítve a tudományos közegben való megjelenést, illetve a fokozatszerzéshez szükséges publikációk abszolválását.

A konferencián való részvétel ingyenes. Várjuk előadók jelentkezését a letölthető, kitöltött jelentkezési lap elküldésével a dok@uni-nke.hu email címre. A tanulmányok formai követelménye a csatolt dokumentumok között megtalálható, illetve segédletként egy tanulmány sablon is, amelynek átszerkesztésével a formai követelmények teljesítése egyszerűbbé válhat.

A teljes felhívás elérhető itt: http://uni-nke.hu/kutatas/doktorandusz-onkormanyzat/haza-szolgalataban-2016

Megosztás a Facebook-on


Nemzetközi trendek a rendőrképzésben

    • fokep
    •  dsc2612 2
    •  dsc2619 2
    •  dsc2657 2
    •  dsc2694 2
    •  dsc2706 2
    •  dsc2727 2
    •  dsc2745 2
    •  dsc2762 2
    •  dsc2772 2
    •  dsc2817 2
    •  dsc2840 2
    •  dsc2845 2
  • Előző
  • Következő

A rendőrtisztképzés nemzetközi trendjeiről tart konferenciát az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán 2016. október 5-7. között. A rendezvény kiváló alkalmat biztosít arra, hogy az öt kontinensről érkező közel 200 résztvevő összevesse a nemzeti rendőrképzési gyakorlatokat, illetve bővítse és ápolja egyéni szakmai kapcsolatait.

A CEPOL nemzetközi konferenciájának megnyitójára a Ludovika főépület kápolnájában került sor, ahol az Egyetem részéről Prof. Dr. Kis Norbert továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes üdvözölte a vendégeket. Köszöntőjében emlékeztette a hallgatóságot az egyetem közszolgálati képzésben tanúsított átfogó és integrált szemléletére. A rektorhelyettes kiemelte: napjainkban számos olyan trendnek vagyunk tanúi, melyek kihívásokat képeznek a rendvédelem számára. E trendek közé tartozik a globalizáció, illetve a biztonsági kihívások fokozódó komplexitása, bár megjegyzendő, hogy mindkét jelenség az emberiség történetével párhuzamosan, az emberiség tevékenysége által jelentkezik.

Az egyetem rektorhelyettese szerint a rendvédelmi képzési rendszer fő kihívásai a tanulás és oktatás dimenziójában mutatkoznak meg, ezért rendkívül fontos kérdés, hogy a leendő rendvédelmi szakembereknek milyen készségekre lesz szükségük a kihívások megválaszolásához, illetve hogy e téren mit és milyen módon kell elsajátítaniuk. E tekintetben fontos a tapasztalat és tudáscsere, melyre e nemzetközi rendezvény kiváló lehetőséget kínál.

A Belügyminisztérium képviseletében Dr. Szacsúri János, az Európai Együttműködési Főosztály vezetője köszöntötte a konferencia résztvevőit. A főosztályvezető emlékeztetett, hogy az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökség 2014-ben Budapestre történő elhelyezése Magyarország rendvédelem területén nyújtott teljesítményének elismerését tükrözi. A nemrég Brüsszelből visszaérkezett szakdiplomata megerősítette, hogy a globalizáció az európai országokat is számos kihívással szembesíti. A konferencia remek alkalmat ad a képzési gyakorlatok megosztására, az erre irányuló tudásbázis növelésére, illetve az egyéni szakmai kapcsolatok bővítésére. Ez utóbbi rendkívül fontos, hiszen a stratégiai megközelítés önmagában nem elég, a terepen aktív rendvédelmi szakértők és kutatók tevékenysége számít igazán – hangsúlyozta a főosztályvezető.

Dr. Bánfi Ferenc a CEPOL igazgatója vitaindító előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a bűnözés és a terrorizmus globalizációja, valamint a határokon átívelő együttműködések szükségessége nem újdonság, ahogy egyes trendek is idővel nyilvánvalóvá válnak. Ezzel szemben fontos tényező, hogy mikor tudatosul az adott trend jelentkezése, továbbá kiemelt kérdés, hogy pontosan mit értünk a rendvédelmi képzés globalizációján. Ebből a szempontból a CEPOL egy globális platformot kíván biztosítani.

Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségének igazgatója kifejtette, hogy ez évtől a CEPOL nemcsak vezető rendvédelmi szakértők, hanem a rendvédelmi közösség egészének képzésében részt kíván venni. Hozzátette, szükség van egy közös európai rendvédelmi kultúrára, vagyis az együttműködést elősegítő bizalomra és közösen elfogadott és követett értékekre, köztük az emberi jogok tiszteletére. Az ügynökség tevékenységét átfogóan bemutató igazgató emlékeztetett az első európai közös mesterkurzusra, amely 13 uniós tagállamon átívelő nemzetközi konzorcium munkájára épül, s amelynek 27 hallgatója közül az elsők 2017 októberében szereznek oklevelet. Ezen kívül a CEPOL által különböző formákban képzett rendvédelmi szakértők száma 2009 óta megtöbbszöröződött, méghozzá úgy, hogy közben a képzések minősége változatlanul magas színvonalat képviselt.

A CEPOL tizenharmadik nemzetközi konferenciájának a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusa ad otthont 2016. október 5-7. között. A párhuzamos szekciókban a világ különböző részeiről – Dél-Amerikától kezdve Európán át Kelet-Ázsiáig bezárólag – összesen közel 200 rendvédelmi szakember vesz részt.

Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: CEPOL, konferencia, 2016

Államszervezet és államiság Magyarország Alaptörvényében

    •  dsc8146 2
    •  dsc8257 2
    •  dsc8277
    •  dsc8289 2 2
  • Előző
  • Következő

Az Alaptörvény rendészeti és katonai vonatkozásairól, valamint szimbólumrendszeréről is szó volt azon a tudományos konferencián, amelyet múlt héten tartottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán.

„Úgy érzem, hogy szinte minden mondatában foglalkozik az Alaptörvény a katonával és a honvédelem kérdésével”- mondta előadása elején Dr. Orosz Zoltán altábornagy. A Honvéd Vezérkar főnök-helyettese szerint a katona már az Alaptörvény nemzeti hitvallásában is megjelenik, miszerint ” büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre…büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát.” A tábornok szerint államról csak akkor beszélhetünk, ha annak önvédelemre képes hadserege van. „A Szent Korona és az alkotmány szétválaszthatatlanságát mi sem szemlélteti jobban, minthogy a Honvéd Koronaőrség tagjai arra tesznek esküt, hogy az ország alkotmányos folytonosságát megtestesítő Szent Koronát őrzik és védelmezik”- hangsúlyozta az altábornagy. Orosz Zoltán elmondta azt is, hogy az Alaptörvény klasszikusan vett jogszabályi részei konkrétan is foglalkoznak a katonákkal, az ország haderejével, illetve hazánk védelmével. Utóbbi kapcsán a dokumentum alapvetően nem tesz különbséget katona és civil között, hiszen így fogalmaz: „minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére”. A jogszabály szól a különleges jogrend idején bevezetendő intézkedésekről, valamint az önkéntes tartalékosi rendszer működtetéséről is. Orosz Zoltán szerint ez egyfajta összekovácsoló erő lehet, hiszen a közös érdekek és értékek alapján az egész társadalomra vonatkozik. Az Alaptörvény egyik fejezete úgy fogalmaz, hogy Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség, amelynek alapvető feladata az ország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, békefenntartó feladatok ellátása, valamint humanitárius tevékenység végzése. Az Alaptörvény szól a Magyar Honvédség társadalmi beágyazottságát is bizonyító katasztrófa-megelőzési és mentési feladatáról is, amely egyre gyakrabban fordul elő Orosz Zoltán szerint. Az altábornagy szólt a honvédség missziós tevékenységéről, amelynek kapcsán hangsúlyozta, hogy az így szolgáló katonák Magyarország nagyköveteivé is válnak. Véleménye szerint a működés, a feladatrendszer és az alkalmazhatóság kereteinek kijelölésével az Alaptörvény egyfajta mozgásteret szab a katona, és jogi védelmet a teljes magyar társadalom számára.

„Az Alaptörvény egyik nagy vívmánya, hogy a korábbi alkotmánytól eltérően nem mosódik össze benne a rendőrség és a honvédség”- mondta előadásában Prof. Dr. Finszter Géza ny. rendőr ezredes. Az NKE Rendészettudományi Kar oktatója szerint azonban a rendőrséget továbbra sem sikerült visszahelyezni természetes közegébe, a civil közigazgatásba. „A törvénynek kell irányítani a rendőrséget, a parancs csak a törvénynek alárendelve működtetheti a szervezetet”- fogalmazott a professzor. Hozzátette, hogy az 1994. évi rendőrségi törvénnyel az a rendészettudományi felfogás diadalmaskodott, amely nem korlátozza, hanem inkább erősíti a rendőrség felhatalmazását.

Finszter Géza szólt arról is, hogy az alkotmányos demokráciák nélkülözhetetlen velejárója a hatalommegosztás elve, amely kapcsolódik a rendészeti tevékenységhez is. „A rendőrség bűnüldözést folytat, amely nem a hatalom kiszolgálását, hanem az igazságszolgáltatás munkájának előkészítését jelenti. A bűnüldözés csak az igazságszolgáltatás szigorú kontrolljával lehet jogszerű és szakszerű”- fogalmazott az ismert kriminológus. Finszter Géza hangsúlyozta, hogy az Alaptörvényben foglaltakkal összhangban megállapítható az emberi méltóság jogának sérthetetlensége. Az Alaptörvény szerint az alapvető jogokat csak a törvény szabályai szerint lehet korlátozni és rendelkezik annak módjáról is. „A szükségesség és az arányosság megjelenése az egyik legfontosabb vívmánya az alaptörvénynek a rendészeti vonatkozások szempontjából”- fogalmazott a professzor.

Az alkotmány önmagában is egy nagyon fontos szimbólum – mondta előadásában Prof. Dr. Halász Iván. Az ÁKK Alkotmányjogi Intézet vezetője szerint az Alaptörvény tudatosan nagyon erős szimbolikus töltettel rendelkezik, amely a születésének körülményeivel függ össze. Az előadó szerint az Alaptörvény úgy változtatta meg Magyarország alkotmányos identitását, hogy közben az államszervezeti modellen alig változtatott valamit. A professzor szerint éppen emiatt erőteljesebb a törvény szimbólumhasználata, amivel jobban megalapozták annak létjogosultságát és elfogadását. „Emellett tükrözte a kor hangulatát is, hiszen 2010-ben erőteljesen megvolt a társadalomban az új kezdet reményének érzése” - fogalmazott a professzor, aki szerint mi magyarok sokkal jobban vagyunk hajlamosak a múltba tekinteni, mint sok más európai nép. Az Alaptörvény nagyon fontos szerepet szán az olyan szimbolikus elemeknek, mint például az állami, nemzeti jelképek, a főváros és a nyelv kérdése. „A törvény preambuluma szinte teljesen tele van jelképekkel és jelképes utalásokkal, ugyanakkor ezen a téren nem bizonyult túl innovatívnak”- hangsúlyozta a professzor. Az Alaptörvény három hagyományos szimbólumot nevesített: a címert, a zászlót és a himnuszt. Halász Iván szerint Európa országainak alkotmányában általában más szimbólumok is megjelennek, mint például az állami jelszó vagy pecsét és a nemzeti színek. Ugyanakkor a szűken vett szimbólumkészlet mellett számos olyan elem emelkedett szimbolikus jelentőségűvé az Alaptörvényben, mint például az ország elnevezése. Szerinte újdonság az is, hogy az Alaptörvény az egyes szimbólumokat nemcsak felsorolja, hanem próbálja azokat értelmezni is.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15--2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében valósult meg.

Szöveg:Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az Alaptörvény egy nemzet közös vállalkozása

    • fokep
    •  dsc7987 2
    •  dsc8031 2
    •  dsc8054 2
    •  dsc8063 2
    •  dsc8074 2
    •  dsc8090 2
    •  dsc8146 2
    •  dsc8147 2
    •  dsc8175 2
    •  dsc8186 2
  • Előző
  • Következő

Magyarország Alaptörvénye 2012. január elsején lépett hatályba. Az ötéves évforduló kapcsán rendezvénysorozatot tartanak az országban. Ehhez kapcsolódott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem az „Államszervezet és államiság Magyarország Alaptörvényében” című konferenciával, amelyet az Igazságügyi Minisztériummal közösen szervezett.

Az ötéves Alaptörvény egyidős a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel - mondta el köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora beszédében elmondta, hogy már 1919-ben voltak arra kísérletek, hogy írott alkotmánya legyen Magyarországnak, azonban ezek idővel kikoptak a köztudatból. A történeti alkotmányt végül az 1920. évi első törvénycikkel helyezték vissza jogaiba. A rektor kiemelte, hogy a történeti alkotmány egyik fontos forrása az Aranybulla, amelynek 1351-ben megújított egyik példányát a Magyar Nemzeti Levéltár jóvoltából a konferencia résztvevői is megtekinthetik. Elhangzott az is, hogy a rendezvényre készült el Egyed István, a Mi alkotmányunk című könyvének újrakiadása is. A rektor szerint az egykori közjogász professzor történeti alkotmányról szóló művének egyik legfontosabb mondanivalója a magyar alkotmány fogalom központi tétele, a hatalom korlátozása. Patyi András elmondta, hogy a magyar történeti alkotmányosság mindig fontos szerepet tulajdonított az államszervezet kérdéseinek, de az erre vonatkozó strukturált alkotmányjogi gondolkozást az 5 évvel ezelőtt hatályba lépett Alaptörvény állította helyre. Az NKE rektora kiemelte, hogy amíg a fegyveres szervekre vonatkozó törvényi szabályozás a szocialista időkben teljesen hiányzott az alkotmányból, az Alaptörvényben áttekinthető és koncentrált formában jelenik meg.

„Történelmi helyen vagyunk, hiszen az egykori Ludovika Akadémia is központi szerepet töltött be az államiságunk megőrzése iránt elkötelezett szakemberek képzésében” - mondta köszöntőjében Prof. Dr. Trócsányi László. Az igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a magyarság megmaradása jelentős részben a történeti alkotmányának köszönhető. „Ez egyszerre biztosította az ország stabilitását és újult meg minden elemében generációról generációra”- tette hozzá Trócsányi László. Az igazságügyi tárca vezetője szólt a második világháborús német, majd az azt követő orosz megszállásról, amelyek jelentősen korlátozták szuverenitásunkat. A rendszerváltozást követő két évtized pedig az útkeresés jegyében telt el, tételes jogunk jelentős része ekkor német mintára készült. Az Alaptörvény megszületése kapcsán a miniszter megjegyezte, hogy „elődeink megkezdett munkáját a történelem szeszélye folytán csak most fejezhetjük be”. Trócsányi László szerint Európában a következő időszak a jogeszközök és a jogfilozófiák küzdelméről szól majd, amelyben Magyarország helyét elsősorban alkotmányos öröksége határozza meg.

Az állam legfontosabb szerepe ma az, hogy a polgárait megvédje – mondta előadásában Dr. Szájer József. Az Európai Parlament képviselője szerint az állam funkciói átalakulóban vannak, a tömeges migráció jelensége azt bizonyítja, hogy az államnak egyre fontosabb szerepe van a mindennapokban is. Az Alaptörvényben is megjelenik a nemzet és az állam viszonya, amelynek kapcsán Szájer József megjegyezte, hogy az „államszervezet és az alaptörvény mögött ott van az egész magyar nemzet”. Az Alaptörvény megalkotásában jelentős szerepet vállaló képviselő hangsúlyozta, hogy ez az első egységes, kartális alkotmánya az országnak. Elmondta, hogy azért nevezték el Alaptörvénynek, mert az alkotmány szó már „foglalt volt”, és nem kívántak ezzel a fogalommal visszaélni. Ugyanakkor szerinte jogforrásként és egyfajta értelmezési háttérként a magyar történeti alkotmány jelen van az Alaptörvény mögött, amely számos kérdést próbál rendezni. Például az egyén és a közösség viszonyát, amelynek kapcsán megállapítja, hogy az egyén felelősséggel tartozik közössége iránt. Szájer József az Alaptörvényt egy instrumentális alkotmánynak is tartja, mivel nemcsak leírja például az aktuális államszervezet működését, hanem szeretne változtatni is a minket körülvevő világon.

Az Alaptörvény történetiségéről beszélt előadásában Dr. habil. Horváth Attila. Az NKE intézetvezető egyetemi docense részletesebben is beszélt Szent István államalapító tevékenységéről. Annak fontos eredményének tartja a többi között a nyugati kereszténységhez való kapcsolódást, az államszervezet kiépítését. Egyfajta hatalomkorlátozásként fogható fel, hogy a királyt is kötelezték az isteni törvények, azaz az egyház adott esetben kiátkozhatta az uralkodót. István törvényei megszüntették a rabszolgaságot és visszaállították a munka becsületét. Az előadó szólt a rendi alkotmány szerepéről, és az áprilisi törvényekről is. Utóbbi esetében csak a történeti alkotmány módosításáról volt szó, amelyben csak kiterjesztették a jogokat a szegényebb néprétegek számára is.

„A rendszerváltás – legalábbis jogtudományi értelemben - az Alaptörvény hatályba lépésével fejeződött be” - hangsúlyozta előadásában Prof. Dr. Varga Zs. András. Az alkotmánybíró szerint az Alaptörvény már nem hordozza a bolsevik hatalom berendezés hagyományait, amely még a rendszerváltást követő alkotmányban is megvolt. Az előadó fontosnak tartja, hogy az Alaptörvény nem formális, hanem szubsztantív (lényegi) jogállamról rendelkezik, az alkotmányosság nem absztrakt fogalom, hanem a magyar alkotmányosságba illeszkedő értékekre épül, és az állam az Alaptörvény értékeit köteles követni. „Az Alaptörvény a mi alkotmányunk, Magyarországé!”- fogalmazott Varga Zs. András.

A tudományos konferencián az Alaptörvény honvédelmi vonatkozásairól Dr. Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnök-helyettese, a rendészeti kapcsolódási pontokról Prof. Em. Dr. Finszter Géza ny. egyetemi tanár, míg az Alaptörvény szimbolikájáról Prof. Dr. Halász Iván intézetvezető egyetemi tanár tartott előadást. Ezekről is hamarosan beszámolunk az egyetem honlapján, valamint a Bonum Publicum egyetemi magazin következő számában.

A konferencia résztvevői a rendezvény ideje alatt a Magyar Nemzeti Levéltár jóvoltából megtekinthették az 1222-ben kiadott Aranybulla ránk maradt 1351-es átiratát. A konferenciához kapcsolódó jogtörténeti kiállítást Dr. Peres Zsuzsanna, az NKE-ÁKK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese, egyetemi docens állította össze.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15--2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében valósult meg.

Szöveg:Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Világtalálkozó Budapesten: fókuszban az oktatás

    • WCCI konferencia
    • WCCI
    • WCCI
    • WCCI
    • WCCI
    • WCCI
    • WCCI
    • WCCI
    • WCCI
    • WCCI
    • WCCI
    • WCCI
    • WCCI
    • WCCI
    • WCCI
  • Előző
  • Következő

Mi a kapcsolat a nigériai fiatalok szexuális nevelése és a mexikói szárazság között? Hasonló esélyei vannak a magyar oktatási rendszerben és egy amerikai buddhista egyetemen a tehetséges hallgatóknak? Többek között ezek a témák is szóba kerülnek azon a ma kezdődött globális oktatási kihívásokról szóló konferencián, amelynek Budapest ad otthont. Az eseményre a világ minden tájáról több mint 200 szakembert érkezett. Magyar részről a konferencia a Nemzet Közszolgálati Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem közös szervezésében valósul meg.

A World Council for Curriculum and Instruction nemzetközi szervezet éves konferenciájának, amely 2010 után másodszor jár Magyarországon, idén a Flamenco Konferencia Hotel, a Parlament és az NKE ad otthont. A rendezvény célja, hogy fórumot nyújtson annak a közneveléssel foglalkozó tudományos dialógusnak, amely több szempontú megközelítés révén együttesen, holisztikus módon vizsgálja a világ történéseit, így a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatokat is. A szervezők vallják, hogy formális keretek között is lehetséges olyan világpolgárokat nevelni, akik szem előtt tartják egyaránt az emberiség és bolygónk sorsát, kiállnak a demokratikus értékek mellett, továbbá a megfelelő ismeretek és készségek birtokában képesek a felelős döntések meghozatalára a békés jövő érdekében.

A konferencia megnyitóján Réthelyi Miklós, az UNESCO magyar nemzeti bizottságának elnöke beszédében kiemelte: hatalmas felelősséget jelent az oktatás, mert a világ polgárait tanítják, vagyis az oktatásnak hatása van a családokra, a helyi közösségekre, az országokra és az egész világra. Úgy vélte, éppen ezért az oktatás összefügg a közjóval, és fontos hatása van a társadalomra.

Federico Mayor Zaragoza, az UNESCO volt főigazgatója beszédében hangsúlyozta: az oktatás jelenti a megoldást a legtöbb problémára, amellyel ma szembenéz a világ, ez a megoldás a szegénységre és a környezetvédelmi kihívásokra is. Viszont lényeges, hogy időben, mielőbb kell cselekedni, különben túl késő lesz megoldani ezeket a globális kihívásokat - vélekedett. A korábbi ENSZ-tisztviselő kiemelte, hogy a demokratikus alapelveket kell szem előtt tartani a megoldások keresésekor.

Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora azt mondta, a konferencia nagyon aktuális mindazon kihívások miatt, amelyekkel a társadalmak ma szembenéznek.

Kovács Gábor dandártábornok, az NKE oktatási rektorhelyettese a közjó szolgálatának jelentőségét húzta alá, mint mondta, az NKE-n végzett hallgatók is ezért dolgoznak. Azt tanítják a diákoknak, hogy világpolgárok legyenek, a kihívásokat szélesebb kontextusban vizsgálják - magyarázta. Kovács Gábor kiemelte, hogy az NKE az együttműködés egyeteme, amely arra törekszik, hogy a közszolgák következő generációjának oktatása kulturális párbeszédre, a kölcsönös megértésre és nemzetközi partnerkapcsolatokra építve valósuljon meg. Mint mondta, csak nyitott és kiválóan felkészült szakemberek tehetnek a közjóért.

Jessica Kimmel, a WCCI elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy a tanárok a közösséget is oktatják a tanulókon keresztül, és nem szabad elfeledkezniük arról, hogy példaképként is szolgálnak. Emellett a konferenciával kapcsolatban a tapasztalatcsere és a kapcsolatépítés jelentőségét emelte ki.

Bencze Lóránt, a Nyelvstratégiai Intézet igazgatója az anyanyelv jelentőségéről beszélt, kifejtve, hogy az anyanyelv egész életen át elkísér, és olyan magától értetődőnek tekintjük, mint a levegőt.

A szervezet nemzetközi közösségben elfoglalt helyéből adódóan a WCCI világkonferenciák megrendezésének mindig egyik csúcspontja az ENSZ szekció. A budapesti konferencián erre a Parlament Felsőházi üléstermében kerül majd sor, 2016. július 14-én. Az ENSZ szekciót Palkovics László államtitkár nyitja meg. A szekció plenáris előadója Anwarul K. Chowdhury ENSZ nagykövet, korábbi ENSZ főtitkár-helyettes.

A San Diegó-i székhelyű World Council for Curriculum and Instruction (WCCI) nemzetközi szervezete 1970-ben alakult, alapvetően nevelési kérdésekre fókuszálva. Az elmúlt 45 évben a szervezet érdeklődési köre fokozatosan kibővült az emberi erőforrás-fejlesztés tágabb értelemben vett területeivel, mindvégig hangsúlyozva az olyan alapvető emberi értékek fontosságát, mint a béke és a nemzetközi együttműködés, a kultúrák együttélése és a kultúrák közötti kommunikáció.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-0001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés című projekt keretében valósult meg.

Szöveg: Horvátth Orsolya, MTI

Cimkék: július, konferencia, 2016

„Helyretolni a kizökkent időt”- Egyed Istvánra emlékeztek

    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
    • Egyed Istvan emlekkonferencia
  • Előző
  • Következő

Emléktábla- és teremavatással, valamint tudományos konferenciával emlékeztek meg a 130 évvel ezelőtt született Egyed István bíróról, jogtudósról, közjogi íróról a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az intézmény a professzor „ A mi alkotmányunk” című fő művét újranyomtatott kiadásban jelenteti meg, amelyet a tervek szerint idén szeptemberben mutatnak be a szakmának és a nagyközönségnek.

„A jogérzet minden emberrel együtt születik, s csak a jogok tisztelete képes fenntartani a társadalmat”- ezzel az Egyed Istvántól vett gondolattal kezdte az emléktábla avatáskor mondott ünnepi beszédét Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint ez a gondolat híven tükrözi ember és törvény összetett viszonyát. „Egyed István meg nem alkuvó, mélyen szántóan gondolkodó jogtudós volt, aki egyaránt művelte a magyar közjog tudományát és a közigazgatási jog stúdiumát is”- fogalmazott Patyi András. A rektor hangsúlyozta, hogy Egyed István egyszerre volt értője, tanítója és kutatója a történeti alkotmányosságnak, a helyi önkormányzatok és az elkülönült közigazgatási bíráskodás tanának, de jeles ismerője volt például az iparjognak és az iparigazgatásnak is. A rektor bejelentette, hogy az NKE Rektori Tanács egyetértésével a Ludovika Főépület egyik termét Egyed Istvánról nevezi el.

Egyed István munkásságát méltatta beszédében Dr. Horváth Attila. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) intézetvezetője szólt arról, hogy a professzor oktatói-kutatói tevékenysége során mindig szem előtt tartotta az elmélet és a gyakorlat egységét. „Nem maradt meg az elefántcsonttoronyban, a kutatói szobában. Nemcsak egy szűk kutatói körnek írt, hanem a nagyközönségnek is”- fogalmazott a docens. Egyed hamar felismerte, hogy a huszadik században mennyire megnőtt a közigazgatás jelentősége, amelynek nagy szerepet tulajdonított a 20-as évek gazdasági-politikai válságából való kilábalásban. Horváth Attila szerint hangsúlyt fektetett a közigazgatási képzés fejlesztésére is, ahogy egyik művében fogalmazott: „Magyarországnak nemcsak jó bírákra és ügyvédekre van szüksége, hanem sokkal nagyobb számban jó közigazgatási tisztviselőkre is”.  A docens hozzátette, hogy Egyed István a diktatúrák időszakában is kiállt az alkotmányosság eszméi mellett. Az ünnepség végén Patyi András rektor és Kiss György, az ÁKK dékánja avatták fel az Egyed István emléktáblát.

A rendezvény tudományos konferenciával folytatódott, ahol a szakma neves képviselői emlékeztek az 50 évvel ezelőtt elhunyt professzorra. Patyi András rektor előadásában elmondta, hogy az Egyed név görög megfelelője pajzshordozót, védelmezőt jelent, amely jól illik az egykori jogtudósra, aki az elmélet és a gyakorlat területén egyaránt fontosat alkotott. „A Horthy-korszak egyik vezető közjogásza volt a magyar jogtudomány aranykorában” – fogalmazott Patyi András. A rektor szerint Egyed István munkássága számos területen új utakat mutatott az akkori közjogi gondolkodásban. „Kimutatta a magyar történeti alkotmány önálló fejlődési útját, amely a magyar nemzeti lélek alkotása, a magyar szellemi kultúra ékes bizonyítéka és a magyar fennmaradás záloga” – hangsúlyozta Patyi András. Elhangzott az is, hogy Egyed István fontos tételeket fogalmazott meg a jogállammal kapcsolatban is, amely szerint „csak olyan államra lehet ezt alkalmazni, amelyben a jog uralkodik”. A rektor szólt arról is, hogy Egyed István életében –ahogy a teljes jogászprofesszori elit esetében is - az 1948/49-es politikai fordulat elhallgattatást és eltávolíttatást hozott. Patyi András szerint a mai kor feladata, hogy „helyretoljuk a kizökkent időt”, amihez Egyed István műveit, gondolatait is olvasni és használni kell. A rektor elmondta azt is, hogy az NKE a professzor „ A mi alkotmányunk” című fő művét újranyomtatott kiadásban jelenteti meg, amelyet a tervek szerint idén szeptemberben mutatnak be a szakmának és a nagyközönségnek.

„Egyed István munkásságát egy viszonylag rövid pályafutás, de annál gazdagabb életút jellemzi”- kezdte előadását Prof. Dr. Kiss György. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja szerint azért volt a szokásosnál nehezebb ezt a konferenciát megszervezni, mert aránylag kevés dokumentum állt rendelkezésre Egyed Istvánról. A dékán részletesebben beszélt az egykori professzor alkotmányfelfogásáról, amelynek egy része ma is megállja a helyét. Kiss György szerint a „A mi alkotmányunk” című művét is egyfajta kettőség jellemzi, amelyben ragaszkodik a közép-európában használatos értékekhez, de felmutatja az időtálló összeurópai értékeket is. A dékán szerint érdemes követni ma is az Egyed István által képviselt utat, amely a gyakorlati tapasztalatokat az elméleti alapossággal ötvözte.

Prof. Dr. Torma András szerint Egyed István életműve minta lehet a mai közjogászok számára. A Miskolci Egyetem rektora előadásában elmondta, hogy az egykori professzor neve és tevékenysége sokáig még a szakma számára sem volt igazán ismert. Torma András is akkor jött rá, hogy milyen nagy kvalitású szakemberrel van szó, amikor elkezdte kutatni életét. A rektor is kiemelte, hogy Egyed István mennyire egységben tudta kezelni a gyakorlatot és az elméletet. Szakmai pályája kapcsán megjegyezte, hogy annak első felében inkább a bíráskodással, második felében pedig a közigazgatással foglalkozott. Torma András is szólt előadásában a „A mi alkotmányunk” című munkájáról, amely egyfajta eszenciája Egyed István munkásságának. A 36 fejezetből álló műben olyan megállapítások találhatóak, mint hogy Magyarország Európa szíve, vagy, hogy a magyar állam jogállam, amiben a jog uralkodik. A könyvben Egyed István megfogalmazta az ezeréves alkotmány örök jellemzőit, így a történelmi jellegét, közjogi szellemiségét, erős nemzeti vonását és keresztény jellegét. A rektor szerint az egykori professzor fontos gondolata az is, hogy a magyarság jövője csak az alkotmányosság útján építhető.

„Csak a társadalom sok szegmensében megforduló, úgynevezett teljes emberek képesek arra, hogy a társadalmi igazságosságot szolgálják”- mondta előadásában Dr. Darák Péter. A Kúria elnöke szólt arról, hogy Egyed István bírói és jogtudósi munkája mellett milyen sokféle társadalmi megbízatást is vállalt. Így például tagja volt az Országos Testnevelési Tanácsnak, titkára volt a Magyar Jogászegyletnek és főmunkatársa volt a Sajtó című tudományos folyóiratnak. Közszolgálati munkáját is a sokszínűség jellemezte, hiszen volt jegyző, albíró, törvényszéki bíró, az Igazságügyi Minisztérium szakelőadója, majd 1923-tól budapesti ítélőtáblai bíró is. Darák Péter beszélt a tudományos pályájáról is, amely szintén tükrözi a közszolgálati sokszínűséget, így például foglalkozott a választási bíráskodással és az önkormányzati bíráskodás gazdasági összefüggéseivel is.  

A szuverenitás kérdésével foglalkozott előadásában Prof. Dr. Varga Zs. András. Az alkotmánybíró szerint egyre jobban kezd kikopni az uniós tagállamok szótárából a szuverenitás fogalma. Ez arra vezethető vissza, hogy az államok és az államok által létrehozott közös európai intézmények között egyfajta közös szuverenitásgyakorlás történik. Ebben a nemzetközi intézmények a saját legitimitásukat próbálják mindenáron megőrizni és folyamatosan növelni.  

„Egyed István magas szinten művelte a közjogi politikai publicisztika műfaját” – hangsúlyozta előadásában Prof. Dr. Kukorelli István. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék tanszékvezetője elmondta, hogy a két világháború közötti időszak különösen hangos volt a közjogi vitáktól, amelynek egyik karakteres résztvevője volt Egyed István. Nagyon termékeny közjogi író volt és munkáiban elsősorban a közigazgatással és az alkotmány kérdéseivel foglalkozott. Publicisztikái azonban nemcsak a hagyományos jogtudományi folyóiratokban jelentek meg, hanem olyan kiadványokban is, mint például a Pesti Hírlap, az Új Ember vagy a Katolikus Szemle.

Egyed István helyi önkormányzatokkal kapcsolatos álláspontjáról beszélt előadásában Prof. Dr. Balázs István. A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar tanszékvezetője szerint az egykori professzornak önkormányzatbarát gondolatai voltak, de nagyon fontosnak tartotta az állami felügyelet meglétét is helyhatóságok felett. Balázs István beszélt a jelenlegi közjogi berendezkedésről is, amelynek kapcsán megjegyezte, hogy a helyi önkormányzatok helyzete jelentősen változott 2010 után.  Szerinte egyfajta „államosítás” történt, amelynek során az állam nagymértékben vett át a helyhatóságoktól korábbi önkormányzati feladatokat. Megjegyezte, hogy az önkormányzatok az államszervezet részeként működő állami szerveknek tekinthetőek és az autonómiájuk funkcionális, célhoz kötött és korlátozott lett az elmúlt években.

„Egyed István azok közé tartozik, akinek szellemi és emberi magatartása a mai világban is példaértékű” –hangsúlyozta előadásában Dr. habil. Takács Albert. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar egyetemi docense szerint Egyed István a történeti alkotmányosság elkötelezett híve volt, de nem vallotta a jogegyenlőség abszolutista felfogását. Szerinte, ha a jogokat tiszteljük, akkor annak az előfeltételeit is tisztelni kell.

Dr. habil. Chronowski Nóra szerint a szuverenitás nem értelmezhető a jogállamiság nélkül, ami nem a rendszerváltás találmánya, hanem a történeti alkotmányosság egyik követelménye is volt. Az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék docense szerint bátor dolog volt Egyed Istvántól, amikor a diktatórikus történelmi időszakokban is kiállt a jogállamiság eszménye mellett.

A témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin júliusi számában olvashatnak.

Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on


Megújuló képzési rendszer a közigazgatásban

    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
    • Magyary emlekkonferencia
  • Előző
  • Következő

A ténylegesen ellátott feladatokhoz és a teljesítményhez kötődő bérezés kialakulását segíti a közszférában az állami tisztviselőkről szóló törvény, amelyet nemrég fogadott el az Országgyűlés. Az új szabályozás részleteiről is szó volt az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kara és a Magyary Zoltán Szakkollégium közös rendezvényén, amelyen Magyary Zoltán születésének 128. évfordulójára is megemlékeztek a résztvevők.

Az eddigi oktatási-kutatási tevékenységek mellett az állami tisztviselőkről szóló törvény végrehajtása újabb feladatokat ró a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, amelynek kiemelt szerepe van a közszolgálatban dolgozók képzésében, továbbképzésében- mondta el a rendezvényen. Prof. dr. Kiss György. Az ÁKK dékánja hozzátette, hogy a világ egyre inkább a zártabb közigazgatás irányába változik, ahol az erős állam ideája a meghatározó. A professzor szerint olyan képzéseket kell nyújtani a leendő közszolgák számára, amelyek lehetővé teszik az átjárhatóságot a köz- és a magánszféra között is.

Magyary Zoltán munkásságában kitüntetett szerepe volt a közigazgatás személyi állományával kapcsolatos kutatásoknak, amelyről Dr. Koi Gyula beszélt a rendezvényen. Az ÁKK Általános Közigazgatási Jogi Intézet adjunktusa Magyary Zoltánt a közigazgatási jog és a közigazgatás-tudomány egyik legnagyobb magyarországi alakjának nevezte, aki úgy tartotta, hogy a közigazgatást nemcsak jogi eszközökkel lehet vizsgálni. Elhangzott, hogy széles szakmai műveltsége, olvasottsága, idegen nyelvi ismeretei kiemelték abból a környezetből, amiben élt, részben emiatt is érték sokszor súlyos és jogtalan kritikák. „Magyary természetes egységként kezelte a közigazgatással kapcsolatos tudományterületeket, mint például a közigazgatási jogot, a közigazgatás politikát, a közigazgatás történetet és a pénzügyi jogot”- mondta Koi Gyula. Az adjunktus hozzátette, hogy Magyary életművében sok ponton jelenik meg a közigazgatás személyi állományával kapcsolatos véleménye. Az 1942-ben megjelent, a Magyar Közigazgatás címet viselőművében például kifejti, hogy minden közigazgatási szervezetben nagy szerepe kell legyen a személyzeti politikának, amelyre egyfajta kettősség jellemző. Egyrészt össze kell egyeztetni a közigazgatásban résztvevők érdekeit, másrészt pedig a lehető legmagasabb szakmai színvonalon dolgozókat kell alkalmazni a közigazgatásban.

A közigazgatás személyi állományára vonatkozó jogi szabályozás megújításáról szólt előadásban Dr. Kovács Zoltán. A Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára az állami tisztviselőkről szóló, nemrég elfogadott törvény kapcsán megjegyezte, hogy az jól illeszkedik abba a szemléletváltásba, amely 2010-től indul meg a közigazgatásban. Az ágazatban tapasztalható aránytalan jövedelmi viszonyok és a személyi állomány elöregedése arra sarkalják a kormányzatot, hogy az eddiginél teljesítményarányosabb bérezést és egy modernebb képzési rendszert vezessen be. „Az új törvény - amelyet az Államreform Bizottság is megtárgyalt- elsősorban az eddig legrosszabbul keresők és a frontvonalban lévő ügyintézők bérét emeli markánsabban július elsejétől ”- mondta Kovács Zoltán. Az államtitkár hozzátette, hogy az állami tisztviselők fizetése már nem alapilletményből, valamint kiegészítésekből és pótlékokból áll, hanem az előmeneteli fokozatokhoz tartozó sáv alsó és felső határa között lesz majd megállapítható. Az átlagosan 30 százalékos illetményemeléssel párhuzamosan új teljesítményértékelési és minősítési rendszert is bevezetnek, a képzések terén pedig új szabályok lesznek érvényesek. Eszerint a kinevezett állami tisztviselőknek két éven belül közigazgatási szakképzettséget, a vezetői munkakörbe kinevezett állami tisztviselőknek pedig öt éven belül kormányzati szakképzettséget kell szerezniük. Az állami tisztviselőknek 2017. július 1. után vagy már a belépéskor rendelkeznie kell a közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzés nyújtotta végzettséggel, vagy két éven belül le kell tennie ezt a vizsgát. A képzéseket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezi, amelynek kiemelkedő szerepe lesz a megújuló rendszerben, ahol a mechanikus vizsgaszemlélet helyett az egyéni fejlesztési szempontok kerülnek majd előtérbe.

Az új teljesítményarányos illetményrendszer és a megújuló képzési rendszer mellett akkor lehet igazán versenyképes a közszolgálat, ha a megfelelő szakmai tudással rendelkező utánpótlást is biztosítani tudja. Ennek stratégiai támogatásáról beszélt a rendezvényen Dr. Hazafi Zoltán egyetemi docens. Az NKE ÁKK emberi erőforrás intézetének vezetője szerint az egyik nagy probléma, hogy sok tehetséges fiatal nem a közszolgálatot választja élethivatásul, ráadásul elég nagy a fluktuáció is az ágazaton belül. „ Bár 2010 óta voltak törekvések a folyamat megállítására, a közigazgatás személyi állománya jelentősen elöregedett, és elég nagy számban fordul elő pályaelhagyás, így a megtartó képességet mindenképpen növelni kell”- fogalmazott Hazafi Zoltán. A docens szerint szükség van a pályára vonzó, a pályára illesztő és a pályán tartás képességének fejlesztésére. Hozzátette azt is, hogy új kiválasztási rendszerre van szükség, amely esetében nem azt kell nézni, hogy ki nem alkalmas a pályára, hanem azt, hogy ki alkalmas.

A rendezvény végén a résztvevők megkoszorúzták az ÁKK Ménesi úti épületében lévő Magyary- emléktáblát,  ma pedig szülővárosában, Tatán emlékeznek meg a tudósról. A témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin júliusi számában olvashatnak. 


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Magyary, konferencia, 2016