Szűkítés


Kiválasztott Címke

szakmai nap

Minden Címke 667


Jelenleg 3 bejegyzés található szakmai nap cimkével

Klíma ügye(in)k

    • fokep
    •  dsc8664 2
    •  dsc8674 2
    •  dsc8688 2
    •  dsc8710 2
    •  dsc8751 2
    •  dsc8756 2
    •  dsc8758 2
    •  dsc9360 2
    •  dsc9405 2
    •  dsc9410 2
  • Előző
  • Következő

„Bárki, aki képes megoldani a vízzel kapcsolatos problémákat, két Nobel-díjat érdemel: egy tudományosat és egyet a békéért” – hangzott el John F. Kennedy híres idézete a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Országos Fenntarthatósági Szakmai Napján, amelyet az egyetem Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinete tartott vízgazdálkodás, urbanizáció és éghajlatváltozás témában. Áder János köztársasági elnök fővédnöksége alatt szervezett nemzetközi tudományos konferencián képviseltették magukat a szakma neves kutatói, tudósai és gyakorlati szakemberei.

Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora megnyitóbeszédében felidézte az elmúlt napok viharait, amikor Budapestet és számos más magyar települést özönvízszerű eső árasztott el, egy óra alatt hónapokra elegendő csapadék hullott le, megbénítva ezzel a város közlekedését. „Ez a vihar nemcsak azt mutatta meg, hogy milyen drámai eseteket alakít ki az egyre gyorsuló éghajlatváltozás, hanem rávilágított, hogy mennyire sérülékenyek a településeink. Ezrek élete, vagyona, biztonsága kerülhet veszélybe még azelőtt, hogy a polgárok és az állami szervek védekezni tudnának” – mondta. Felhívta a figyelmet, hogy 2050-re az emberiség csaknem 80%-a városban fog élni, így az egyre dinamikusabban gyorsuló urbanizálódás hatalmas kihívást jelent a városok irányításában, menedzselésében és tervezésében egyaránt. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek markáns közpolitikai küldetése van. Ebből a küldetésből következik, hogy tudományos alapossággal kell foglalkozni a világot és hazánkat egyaránt formáló jelenségekkel, különösen azokkal, amelyekben az állam, a kormányzat szerepet vállal. Ezek közé tartoznak a klímaváltozás, az éghajlatváltozás és a vízválság” – emelte ki a rektor. Az egyetemen így központi szempont a vízgazdálkodás, amellyel 2017 óta önállóan, a Víztudományi Kar égisze alatt foglalkoznak. Emellett az NKE együttműködési megállapodást kötött a nigériai szövetségi vízügyi minisztériummal, ahol az egyetem oktatói és kutatói a társintézmények segítségével megkezdték az afrikai ország vízhálózatának feltérképezését és továbbképzési rendszerének kialakítását.

A fővédnöki köszöntőt Kőrösi Csaba, a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója tartotta meg Magyarország köztársasági elnökének nevében. „Urbanizáció és klímaváltozás. Két olyan folyamat, amely nagymértékben befolyásolja a társadalom fejlődésének irányait, esélyeit és kockázatait, szélsőséges esetben pedig a ma ismert civilizációnk sorsát is!” – fejtette ki. Felhívta a figyelmet, hogy a problémákat nem elég lokálisan vagy regionálisan értelmezni, hiszen már globális léptékű kihívással állunk szemben. Fontos megreformálnunk a városról kialakított képünket, hiszen fenntarthatatlan a szigetszerűen kialakuló megapoliszok képe, amelyek nem tudnak beilleszkedni a külső környezet komplexitásába. Át kell alakítani a versenyképességi erőforrásainkra épülő stratégiánkat is, amelyhez gondolkodásváltás és technológiaváltás egyaránt kell, hogy párosuljon. Kőrösi Csabának két kérése volt a megjelent tudósokhoz: az egyik, hogy segítsék a szakpolitikák döntéselőkészítését, mutassák meg a fejlődés irányát, a másik, hogy segítsenek megtalálni a fejlődés sarokköveit, ahol komoly változtatásokat kell eszközölni.

Prof. Dr. Szöllősi-Nagy András, az UNESCO Hidrológiai programjának elnöke kiemelte, hogy a klímaváltozást és a víz okozta konfliktusokat nem szabad csupán mérnöki szempontból megközelíteni, hiszen a vízügy fontos szociológiai és politikai kérdés. Az NKE tanára kiemelte, hogy a következő 18 hónap kihívása a nagy mértékű népvándorlás lesz, míg a következő 10 évben a legnagyobb kockázati faktor a vízproblémák, a szélsőséges időjárás, a klímaváltozás figyelmen kívül hagyása, valamint ezek szociális következményei lesznek. Rávilágított, hogy a föld vízkészletének csak 0,07%-a áll rendelkezésre, ezt tudjuk közvetlenül felhasználni. „Egy vízválság küszöbén állunk” – hívta fel a figyelmet. Szöllősi-Nagy András beszélt az éghajlatváltozásról is, amelynek megléte nem probléma, viszont a mértéke sokkal nagyobb baj. Az éghajlatunk változása folyamatosan gyorsul, a megszokott ciklikusság rendszere felborult. Ismertette, hogy a világ lakossága 2050-ra 9 milliárdra fog emelkedni, amelynek 60%-a azon az ázsiai kontinensen lesz kényszerű élni, ahol a föld felhasználható vízforrásának csupán a 30%-a található. „A politikusoknak nem szabad kiugraniuk a klímaegyezményekből, hiszen ez gyakorlatilag felér egy emberiség elleni bűntettel” – nyomatékosította a helyzet komolyságát.

Prof. Dr. Carles Vörösmarty, a City College of New York magyar felmenőkkel rendelkező kutatója a klímaváltozás és az urbanizációs fejlődés kapcsolatáról tartotta előadását. Megállapította, hogy kollégáival közösen egy céljuk van: megmenteni a világot. Carles Vörösmarty ismertette, hogy a technológia fejlődésével manapság sokkal részletesebben tudják kutatni a szakterületet, számos adat gyűjthető az urbanisztika vonásában. Kifejtette, hogy urbanizációs szempontból az elmúlt évtizedek során hatalmas változások következtek be. 2007-ben megfordult a vidékiek és a városiak aránya, mára több ember él városokban, megapoliszokban, mint vidéken. Ez potenciális probléma lesz az emberiség számára, hiszen 2050-re a világ 2/3-a városlakó lesz, aminek következményeként sokkal nehezebb lesz kezelni a természeti katasztrófákat. Az urbanizációs folyamatok hatalmas környezetszennyezéssel is járnak, az emberek ökológiai lábnyoma befolyásolja klímánkat. „Az emberek önmaguk határozzák meg a bolygó éghajlatát és az éghajlat változását” – mondta.

Prof. Dr. Bartholy Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója felhívta a figyelmet, hogy az éghajlatváltozásra nem csak most eszmélt föl az emberiség, hiszen a tudóstársadalom már közel 200 éve felfedezte a problémát. Az üvegházhatással kapcsolatban kifejtette, hogy elengedhetetlen a jelenlegi élőlények számára, hiszen ez +30 °C –os meleget biztosít ökoszisztémánkban. Azonban nem mindegy, hogy az ember milyen gázokkal telíti túl a légkört. Ilyen gáz a széndioxid, a metán, a dinitrogénoxid, valamint a freon. Ezekkel az a probléma, hogy magas a légköri tartózkodási idejük, 50, 70 vagy akár 200 évig is a légkörben maradhatnak. „Ükunokáink is az általunk termelt gázok hátrányos hatásait fogják élvezni” – mondta. Az ELTE professzora kiemelte, hogy a legnagyobb probléma az, hogy már most is vannak olyan régiói a földnek, ahol a felmelegedés elérte a +2°C-ot, amely már visszafordíthatatlan károkat okoz környezetünkben. A párizsi klímacsúccsal kapcsolatban kifejtette, hogy hosszas viták és óriási kudarcok előzték meg, végül 2015. december 12-én fogadták el a klímaegyezményt, amely 2016. november 4-én lépett érvénybe. A klímaegyezményt ratifikáló országok vállalták, hogy tartják magukat azokhoz a kritériumokhoz, amellyel +2°C-hoz közeli állapoton lehet tartani a felmelegedés szintjét. Az már a jövő kérdése, hogy a világ vezető országai, ipari nagyhatalmai betartják-e az egyezményben foglaltakat. Ezzel kapcsolatban megkérdezték az ENSZ főtitkárát, hogy van-e más lehetőség a föld megmentésére: „Nincs B terv, mivel nincs B bolygó!”

A konferencia délelőtti programja délután is folytatódott, ahol a résztvevők különböző szekcióüléseken vehettek részt. A szekciók blokkjain belül szó esett a fenntartható városokról, a települési vízgazdálkodásról, települési élelmiszerbiztonságról, a városi ökoszisztémákról, valamint fenntartható emberarcú gazdaságról.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Minőségi szakmai párbeszéd és tudástranszfer

    • img 7478
    • img 7450
    • img 7492
    • dscn8941
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézete, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. második alkalommal, közösen szervezte meg 2017. április 5-én a „Tűzvédelmi Szakmai Nap 2017” című tudományos konferenciát Szentendrén. A Katasztrófavédelmi Intézet rendezvényének keretében a szakmai meghívottakon kívül több hazai felsőoktatási intézmény is képviseltette magát.

A konferenciát a házigazda ÉMI részéről Nyíri Szabolcs műszaki igazgató, a BM OKF részéről Dr. Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő, az NKE Katasztrófavédelmi Intézet részéről pedig Dr. habil. Vass Gyula tű. ezredes, igazgató nyitotta meg. A megnyitó során kiemelésre került, hogy a hatékony, tűzmegelőzési, tűzoltási, műszaki mentési és tűzvizsgálati tevékenységben kiemelt szerepe van a szakmai felügyelet, a gyakorlati tapasztalatok, valamint az oktatás szinergiáin alapuló összhangjának. Az ÉMI Nonprofit Kft. eddigi tudományos tevékenységét mutatták be a házigazdák, majd a tűzvizsgálat megújításának jelenlegi helyzetéről Dr. Bérczi László tű. dandártábornok tartott előadást. Fülep Zoltán tű. ezredes a képzés megújításának irányairól, Dr. Kanyó Ferenc tű. ezredes a tűzoltás és műszaki mentés taktikai alapelveiről, Dicse Jenő, a Skilldict Kft. igazgatója pedig a gyakorlatorientált elektronikus oktató rendszer előnyeiről, a benne rejlő lehetőségekről beszélt a hallgatóságnak. A Paksi Atomerőmű operatív műveletirányítási rendszeréről és a feszültség alatti tűzoltás jellegzetességeiről Schreiner István, az Atomix Kft. tűzoltási és műszaki mentési vezető, a katasztrófavédelem műveletirányítási tapasztalatairól Dr. Hesz József tű. ezredes, főosztályvezető tartott előadást. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem részéről a beton tűzállósági kérdéseiről Dr. habil. Lublóy Éva egyetemi docens tartott előadást, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar Tűz-, és Katasztrófavédelmi Intézetének részéről pedig Dr. Kerekes Zsuzsa egyetemi docens vezetésével doktoranduszhallgatók az elektromos kábelek tűzvédelmi minősítésével kapcsolatban mutatták be kutatási eredményeiket. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alkalmazásának tapasztalatairól Wagner Károly tű. alezredes, az ÉMI tűzvédelmi vizsgálati módszereiről az ÉMI képviselői tartottak előadásokat. A konferenciát gyakorlati bemutató követte, amely során a szóbeli előadásokat kiegészítve a mérési módszerek, elvek és eljárások kerültek bemutatásra. A konferenciát Dr. habil. Restás Ágoston, a KVI Tűzvédelmi és Mentésirányítási Tanszék tanszékvezetője zárta. A rendezvény keretében a hallgatóság megismerkedhetett a szerzők által posztereken bemutatott kutatási eredményeivel is.

A rendezvényen részt vettek az intézettel tűzvédelmi szakterületi kapcsolatrendszerben együttműködő egyetemek közül a Szent István Egyetemet, a Budapesti és Gazdaságtudományi Egyetemet, a Pécsi Tudományegyetemet és az Eszterházy Károly Egyetemet képviselő oktatók és doktoranduszhallgatók, az NKE részéről a katasztrófavédelmi alapszak II. és III. éves, tűzvédelmi és katasztrófavédelmi műveleti szakirányú, nappali és levelezős, valamint a katasztrófavédelmi mesterszak levelezős hallgatói. A konferencián az Erasmus program keretében a Dél Afrikai Katasztrófavédelmi Egyetemről (DiMTEC) és az angliai Lancanshire-i Egyetemről (UCLAN) is jelen voltak doktoranduszhallgatók.

Megosztás a Facebook-on


A változásnak önmagunkból kell kiindulnia

    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
  • Előző
  • Következő

A 2016-os Országos Fenntarthatósági Szakmai Nap előestéjén „Tükörben a világ” címmel nyílt kiállítás az Orczy úti Kollégiumban, amely Földünk és az emberiség kapcsolatát elemzi. Az esemény címét az a Gogoltól ismert idézet adta, amely azt mondja, „ne a tükröt átkozd, ha a képed ferde!” A megnyitón Vida Gábor, Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja tartott előadást.

Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a fejlődés gondolatával kapcsolatban hajlamosak vagyunk hibába esni, mégpedig azáltal, hogy mindennek csak a jó oldalát vizsgáljuk. Az emberiség létszámnövekedéséről, az anyagi jólét emelkedéséről, a tudomány és a technológia robbanásszerű változásairól beszélünk, holott ezeknek megannyi káros következménye van. A Föld könnyen elérhető ásványkincseit már kitermeltük, az édesvíz készleteket túlfogyasztottuk, a termőtalajt erodáltuk és degradáltuk, miközben veszélyes, ugyanakkor elviselhetetlen klímaváltozás felé haladunk, egyre gyorsuló tempóban. Mindezt jól mutatja az a tény is, hogy a valaha mért tizenhat legmelegebb év közül tizenötöt 2000 után tapasztalhattunk meg. A legnagyobb baj azonban az, hogy az ökológiai rendszer véges, s a gazdasági és a társadalmi rendszer csak ennek rovására képes növekedni. A WWF 2014-es Élő Bolygó Jelentése már arról számol be, hogy csupán 1970 óta az ismert állatok fele elpusztult, amely nagymértékben köszönhető az intenzív szén-dioxid szint emelkedésnek.

A szén-dioxid mennyiségi csökkentésének jelenleg két útja ismert. Az egyik a megújuló energiaforrásokra való áttérés, ám ez sajnos nem valósítható meg olyan gyorsasággal, hogy a katasztrófa elkerülhető lenne. A másik az úgynevezett „technofix megoldás”, ami a szén-dioxid átalakítását és a geológiai rétegekbe történő visszavezetését jelenti (Carbon Capture and Storage). A párizsi klímacsúcs értelmében több mint 40 gigatonna szén-dioxid eltüntetésére lenne szükség ahhoz, hogy 2050 után beindulhasson a negatív emisszió. A tűzoltás mellett azonban valódi attitűdváltásra lenne szükség. Amíg az Egyesült Nemzetek Szervezete által közreadott 2030-ig érvényes fenntartható fejlődési programterv tartalmazza a gazdasági növekedés követelményét, addig a tényleges átalakulás csak vágyálom lehet, mivel az anyagi gyarapodás ellehetetleníti a többi terv megvalósítását. Ahelyett, hogy a környezetünkön akarnánk változtatni, mi magunknak kell megváltoznunk: meg kell tanulnunk harmóniában élni embertársainkkal, a természettel és Istennel – figyelmeztetett az előadó.

A „Tükörben a világ" című kiállítás az ÖKO-Pack Nonprofit Kft. jóvoltából jött létre, és a  június 10-ig tekinthető meg az Orczy úti Kollégiumban.


Szöveg: Pétery Dorottya
Fotó: Szlágyi Dénes

 

Megosztás a Facebook-on