Szűkítés


Kiválasztott Címke

világtalálkozó

Minden Címke 594


Jelenleg 2 bejegyzés található világtalálkozó cimkével

Van esély a fenntartható vízgazdálkodásra

    •  dsc6370 2
    • dsc 8773
  • Előző
  • Következő

A fenntarthatósági célok elérése érdekében változásra van szükség a hazai vízgazdálkodási rendszerben és az ezzel kapcsolatos oktatási-tudományos életben is – véli Szöllősi-Nagy András. Az NKE egyetemi tanára szerint mindehhez jó alapot és lehetőséget jelenthet a november végén befejeződött budapesti Víz Világtalálkozó, amelynek záródokumentumában nagyon fontos alapelveket határoztak meg. Ennek kapcsán beszélgettünk a nemzetközi szakmai és tudományos életben is meghatározó szerepet betöltő szakemberrel, aki most már a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet is erősíti.

Mint a Víz Világtalálkozó nemzetközi programbizottságának társelnöke és a szövegező bizottság elnöke, hogyan értékeli az eseményt?

Mindenképpen pozitívan értékelem, bár szerintem az még fontosabb, hogy az ide látogató vendégek milyen benyomást szereztek. De legalább ennyire érdekes az is, hogy azok mit gondolnak, akik most nem voltak itt és a különböző híradásokból szereztek tudomást a rendezvényről. Akikkel a konferenciát követően tudtam beszélni, azok nagyon eredményesnek és fontosnak ítélték meg az eseményt és eredményeit az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) vízzel kapcsolatos alcéljainak megvalósulását illetően.

Az elkövetkező tizenöt év teendőinek térképét rajzolta meg a mostani Világtalálkozó. Ez a térkép eddig nem létezett és most számos fontos állomást sikerült erre feltennünk. Olyanokat is, amelyekről ugyan eddig beszélt a szakma – és sokkal kisebb mértékben és érdekeitől függően néha a politika is -, de ezek voltaképpen először Budapesten fogalmazódtak meg közösen. Öt nagy elvről van szó, köztük olyanokról, hogy a víz a legkritikusabb természeti kincs és kritikus globális ügy, valamint összekötő elem az összes SDG között. De az is az elvek közé tartozik, hogy a vízhez kapcsolódó cselekvés abszolút és etikai parancs. Mindegyik állítás mögött rendkívül sok ellentétes érdek húzódik meg – az egészséges ivóvízhez való hozzáférés jogától, mint alapvető emberi jogtól kezdve a határokon átnyúló vízkészletek méltányos hasznosításáig. Az öt elv mögött, amelyet sokan az 1992-es dublini alapelvekhez mérhető fontosságúnak tartanak, egy részletesebb cselekvési tervjavaslat is elkészült az összes vízben érdekelt szereplő számára a civil szervezetektől a kormányzatokig. A Budapesti Üzenetek néven elfogadott záródokumentum hosszú időre szól és ha tényleg eszerint a térkép szerint haladunk az úton 2030-ig, akkor van esélyünk a fenntartható vízgazdálkodásra. Az eseményt követő napon Costa Ricába utaztam, ahol részt vettem egy vízzel és békével foglalkozó tudományos ülésen, amelyet az ottani külügyminiszter nyitott meg. Legnagyobb meglepetésemre a Budapesti Üzenetek fontosságával indított és idézett is belőlük néhány, a témához kapcsolódó részt. Hasonlóképpen tett számos alkalommal a volt szlovén köztársasági elnök is a rendezvény során. Ha ilyen sebességgel terjed a „Budapesti Üzenetek”, akkor van remény a megoldásra.


Milyen gyakorlati haszna származik a Víz Világtalálkozóból Magyarországnak?

Hazánk számára rövidtávon további vízipari exportmunkák várhatók, ezekkel kapcsolatban már a konferencia alatt történtek jelentős előrelépések. Hosszabb távon pedig reményeim szerint a magyar vízügyi szolgálat teljes intézményes integrációját is segíti a mostani találkozó. Ennek a hiánya jelenti ugyanis a továbblépés korlátját, amelyet sajnálatosan súlyosbított a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet megszüntetésével a magyar vízgazdálkodási tudományosság egyfajta degradációja. A világtalálkozó újfent hitet tett az integrált vízgazdálkodás elvei és gyakorlata mellett, amely nélkül az elkövetkező tizenöt év céljai nem érhetők el. Nagyon remélem, hogy a hazai kormányzati intézményekben értő szemmel és alaposan tanulmányozzák a világtalálkozó ajánlásait és megfelelően alkalmazzák azokat a hazai környezetre. Az elmúlt harminc évben a magyar vízügyi szolgálat huszonöt jelentős átszervezésen esett át és ez nem tett jót neki. Ma már jól látszik, hogy egyszerűen nem tartható fenn a rendszer racionálisan még állandó foltozgatásakkal sem. Emellett újjá kell szerveznünk a hazai vízügyi tudományos életet is. A Magyar Tudományos Akadémia elnöki ad-hoc bizottsága tavasszal tett le egy átfogó, a hidrológiai ciklus integritását vezérelvként tekintő javaslatcsomagot, beleértve az intézmények integrációját is. Ezt jó lenne legalább a szakmával megvitatni. Boltzman szerint “semmi sem olyan gyakorlati, mint egy jó elmélet”. A világtalálkozó kitűzte azokat a kereteket, amelyeket most már “csak” alkalmazni kell. Ehhez pedig politikai akarat szükséges, itthon is.


A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hogyan, milyen eredménnyel képviselte magát a világtalálkozón? Ez mennyire gyorsíthatja fel azokat a folyamatokat, amelyek az intézményben már elindultak? Gondolok itt a vízügyi képzés beindítására (a bajai kar átvétele, mesterképzés kialakítása) és a fenntarthatósági kabinet munkájára.

Az NKE Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinete részéről jó néhányan aktívan részt vettünk a világtalálkozó munkájában. Heincz Balázs a szövegező bizottság titkári teendőit és a „Mädchen für Alles” hálátlan szerepét látta el példás hatékonysággal. Baranyai Gábor moderátorként a “Hogyan zöldebben?” nemzetközi panelt vezette a plenáris ülésen. Fülöp Bence a szegénység és a vízhez való hozzáférés problémáiról szervezett izgalmas kerekasztal vitát. Az egyetem volt a szervezője a Tudományos- Technológiai Fórumnak is, amelyen a nemzetközi szakma krémje vett részt. Itt alkalmunk volt elmondani, hogy az NKE a vízgazdálkodás közszolgálati jellegéből fakadó interdiszciplinaritás hatékony letéteményese lehet, mert a modern vízgazdálkodás több mint csak a műszaki tudományok alkalmazása. A vizes közszolgáknak többé már nem elegendő a Bernoulli-egyenlet és az elemi akvatikus ökológia ismerete, nem elég azt tudni, hogy miként működik egy öntözőfürt, meg hogy mi az a Dorr-medence. Ismerniük kell a vízjog alapvonalait, a hidroökonómia és a vízszociológia elveit, a hidroinformatika szoftvereinek megfelelő alkalmazását, a GIS és CAD technológiákat, az integrált vízgazdálkodás gyakorlatát. Emellett tudniuk kell a hatékony vízügyi intézmények és stratégiák működtetését, a fenntartható fejlődés alapelveit valamint gyakorlati megvalósításuk lépéseit, a vízzel kapcsolatos nemzetközi és vízgyűjtő-szintű konfliktusok feloldási módját és hatékonyan kell alkalmazniuk a kommunikációt és a munkaszervezést is. Csak néhány készséget említettem azok közül, amire manapság ma a vizek közszolgájának a jó kormányzás gyakorlásához szüksége van. Voltaképpen ezeket a területeket fedné le az a víz-kormányzással (Water Governance és nem az öntözőrendszerek operatív irányítása, amit a magyar szaknyelvben a vízkormányzás jelent) foglalkozó új MSc program, amelyen most is dolgozunk a kabineten belül. A bajai főiskola vízügyi képzéseinek átvétele az NKE-re pedig nem kockázat, hanem nagy lehetőség mindenki számára. Hérakleitosz óta tudjuk, hogy pantha rei, azaz minden változik, pontosabban: folyik. Pláne igaz ez a vízzel való gazdálkodásra a közjó érdekében. Változnunk kell!

Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on


NKE a Víz Világtalálkozón

    • fokep
    •  dsc3464 2
    •  dsc3472 2
    •  dsc3488 2
    •  dsc3515 2
    •  dsc3562 2
    •  dsc3589 2
  • Előző
  • Következő

Az NKE részvételével zajlottak a ma záródó Víz Világtalálkozó 2016 budapesti eseményei. A Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinet (FFTK) nem csak standot állított a találkozó helyszínén, hanem munkatársai kulcsszerepet játszottak a világtalálkozó szakmai és politikai előkészítésében: Prof. Dr. Szőllösi-Nagy András, az egyetem professzora a Világtalálkozó nemzetközi programbizottságának elnökeként, Heincz Balázs a Külügyminisztérium víz koordinátoraként, Dr. Baranyai Gábor pedig a szűkebb szervezői kör tagjaként. A nagyszabású esemény megerősítette hazánk nemzetközi vízdiplomáciai helyét, illetve vissza nem térő bemutatkozási lehetőséget biztosított a magyar vízipar és oktatás számára.

Baranyai Gábor az eseményt megelőzően nyilatkozott a Bonum Publicumnak. Mint mondta az NKE megjelenését a rendezvényen sokrétűen tervezték. Többek között saját pavilont állított az intézmény, külön side eventtel készült a víz es a szegénység regionális aspektusairól. A találkozóhoz kapcsolódóan írt alá együttműködési megállapodást a nigériai vízügyi minisztériummal az egyetem.

Dr. Baranya Gábor véleménye szerint az esemény ismét a világpolitikai agenda csúcsára emeli a vízkérdést, de nagyban segít abban is, hogy jövő ősszel az NKE elindíthassa a világon egyedülálló és hiánypótló nemzetközi vízpolitikai mesterképzését. Mint mondta, különösen fontos, hogy az előkészítés alatt álló nemzetközi vízügyi programjaival jelen lehet a fórum az egyetem.

Fotó: Szilágyi Dénes 


Részletek a Bonum Publicum novemberi számában olvashatók: 

http://uni-nke.hu/uploads/media_items/bonum-publicum_november.original.pdf


Megosztás a Facebook-on